Pesti Hírlap, 1885. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1885-07-01 / 178. szám
aó julius 1. PESTI HÍRLAP tb, körglob 2, egyéb légzőszervi bajok 1, vérkeringési bajok 2, gyomorbélhurut és lob 5, egyéb emésztőszervi bajok 1, egyéb kórok 18. EGYLETFK ÉS INTÉZETEK — ^ ' .ion-egylet péterpáli kirándulása a két ünnep nagy elevenséget szerzett Balaton- Fürednek . környékének. Részint Budapestről, részint Székesfehérvárról gyűlt össze a társaság, melyhez még Siófokon is csatlakoztak. A tihanyi kirándulásban, táncmulatságon, az arácsi völgyben rendezett nagy népmulatságon részt vettek: Vécsey Tamás, Steinacker Ödön orsz. képviselők, Tanárky Gedeon államtitkár, Eördögh Lajos Orosházáról, különösen pedig igen szép hölgy közönség, az ország minden vidékéről. Ott voltak : Vécseyné-Móricz Margit, Móricz Paula, Frank Mariska (Budapestről), Bartóky Lászlóné és Radics Elekné (Békés Csabáról) Hoff Istvánná (Székesfejérvárról), Bodóné, Bodó Teréz és Gizella (Besztercéről), Jekel Gyuláné és Jekel Helen (Brassóról), Vargáné Mukits Teréz, Varga Etelka és Jolán (Szabadkáról), Ambrus Mariska (Budapestről), Paul Ella (Nagy Rőcéről), Szitter Katinka (Alsó Ászról), Kállay Gyuláné, Löw Samuné és Fritz Adolfné, Mattisz Anna (Budapestről), Bergár Lajosné, Welt Teréz és Frigyeske (Balaton- Füredről) stb. Vasárnap volt a tihanyi kirándulás, mely alkalommal ismét jól sikerült ozsonna volt a Garay-kunyhónál, hol a lelkes felköszöntőkben nem volt takarékosság. Visszatérve, éppen megérkezett a gőzhajó, mikor a vihar kitört s a vendégek egész nyugalommal, még a tengeri betegségtől is menten nézhették a tó háborgását. Hétfőn délután nagy népmulatság volt a kies arácsi völgyben, árbocmászás zsákban futás, versenyevés és ivás stb. mulattatták a közönséget, még a muzsikáló cigányokat is zsákba bujtatták és versenyeztették. Este tért vissza a társaság a fürdőhelyre, hol most már érkeznek nagy számmal a vendégek s Gerőfi társulata is megkezdte működését. Eddig két előadást tartott s meg voltak vele elégedve, primadonnái Erdélyi Marietta és Gerőfiné. Készülnek Ecsy fürdő igazgató jubileumára is, mely aug. 17 én lesz. Pannonhalma új főapája, Vaszary Kolos, mint eddig, az idén is Füreden fogja tölteni az évadot, a jövő héten érkezik meg. Az országos lelencházat létesítő egyesület holnap, júl. 1-én rendezi Rákospalotán a parkvendéglő helyiségeiben, zártkörű táncvigalmát, melynek tiszta jövedelme az egyleti alaptőke gyarapítására fog szolgálni. Az 1 frtos és 1 forint 50 kros jegyek eddigi elárusítása arra enged következtetni, hogy a mulatság igen fényesen fog sikerülni. A fővárosi körökben, tekintve a jótékony célt, nagy érdeklődés mutatkozik. Reggeli 21/2 órakor a visszajövetre külön sze-Ami egyébiránt Lumnitzertől, aki a miniszterelnök orvosa, nagyon is kényelmes kívánság egyszerűen a „Gondviselésre“ bízni egészségét Tisza melegen megköszönte a jó kívánságokat, de meg nem állhatta, hogy elő ne hozza a gyanús kardot : — Ejnye de csinos kis kard! — Hm, meglehetős . . . — Nekem is van egy ehhez hasonló . . . — Megvallom, kegyelmes uram, hogy ez épen az . . . — Lehetetlen ! — Itt kölcsönöztem a palotában. S azután elbeszélte a dolgot szögről végről mikép történt. Tiszát bosszantotta a dolog, elsápadt. — Az én kardom, az ősi szablya, melyet még a Jókai Tisza Istvánja viselt valamikor a Rákócyak alatt, most egy polgár oldalán ! Ez már mégis sok! Ennyire már meg sem mehetek a demokráciában. Mit szólnak ehez az őseim? Ti dicső árnyak bocsássatok meg! Ki foglak benneteket engesztelni. Ne mondhassa soha senki, hogy a Tisza kardja egy közönséges orvos oldalán lógott. Ki fogom nevezni Lumnitzert pairnek. S ki is nevezte. A legtöbb megelégedést szülte Gyulay Pál kinevezése. De az is csak azért, mert azt hiszik, hogy Gyulay nagy veszekedéseket fog csinálni a főrendiházban. Maguk a cenzusos pairek gúnyos mosolygással fogadták a névsort, a kimaradottak keserűvel , mert a főrendiháznak a törvényjavaslatot szövegező bizottsága jónak látta annak idején, mintegy Tiszának utasításkép ilyen formán szövegezni a kinevezési pontnál az indokolást: „amennyiben pedig oly férfiak akadnának a kimély vonat áll a közönség rendelkezésére, az ezen vonatra szóló jegyek a bizottságnál kaphatók. ” A magy. tisztviselők orsz. egyesületének mára hirdetett rendkívüli közgyűlése nem volt megtartható, mert a tagok nem jelentek meg határozatképes számmal. Az elhalasztott közgyűlés határnapjául jul. 15-ike (d. u. 6 óra, tűzetett ki. — A hajléktalanok menhely-egy- e te hétfőn tartotta negyedik évi közgyűlését Rieger György elnöklete alatt. Az igazgatósági jelentésből kitűnt, hogy az egylet a múlt hóban 49,208 egyént fogadott szállásba. A téli hónapokban a látogatókat ingyen levessel és kenyérrel látták el. Pénzbeli adakozások és tagsági járulék címén befolyt 4601 frt. Mivel az egylet kellő számú ágyak hiányánál fogva számos hajlékkeresőt kénytelen elutasítani, az igazgatóság arra törekszik, hogy a menhelyet terjeszsze és Budán fiókintézetet állítson. A közgyűlés e célból 20.000 frtnyi jelzálogkölcsön fölvételére hatalmazta föl az igazgatóságot. Az új választás eredménye következő: Elnök Podmaniczky Frigyes dr.; alelnökök: Rieger György és Fuchs Gusztáv ; igazgatósági tagok: dr. Neményi Ambrus, Spitzer Gábor, Hüttl Tivadar, Gundel János, Schmidl Ignác, Brüll Lipót, Feszty Adolf, Schubert Ármin, Haeutler Lipót, Neuschlosz Ödön, Lorsch Frigyes, Payr Ede. Felügyelő bizottság: Leipziger Vilmos, Zückler Adolf, Neuschlosz Marcell, Immendörfer Ágost, Déry Izidor. A pesti keresk.testület vasárnapi iskolája hétfőn, e hó 29-én tartotta III. és IV. osztályú növendékeinek felszabadító vizsgálatait. A sikerült vizsgálat befejeztével Kerstinger István elnök beszédet intézett a felszabadított tanoncokhoz, majd az intézet vezetőjének Névy László igazgatónak, valamint az összes tanári karnak köszönetet mondott a növendékek kiképzése körül kifejtett buzgalmukért. — Építési nagy pályázat. A magyar mérnök- és építészegylet a mű- és középítési szakmát illető idei nagy pályázatának feladatául egy a magy. mérnök- és építész-egyesület, valamint a m. kir. természettudományi társulat céljainak szolgáló egyemeletes egyleti ház tervezését tűzi ki. Az épület kert közepén, tökéletesen szabadon állónak tervezendő. Az építési styl megválasztása a tervezőre bizatik. Kívántatik az összes emeletsorok alaprajza, legalább két homlokzat és két metszet 1 : 100 arányban. A pályázatban az egyletnek minden tagja részt, vehet s a pályatervek 1886. év március 15 ig adandók be az egyesület titkári hivatalához. A kitűzött határidőig beérkezett legjobb terv az egylet nagy aranyérmével jutalmaztatik s a nyertes mű szerzője azon kívül, ha magyar állampolgár 600 frt állami utazási ösztöndíjban részesül. A pályanyertes ma az egylet tulajmaradottak közül, akik a közügynek hasznára és a főrendiház díszére válnak, azokból élethosszig tartó tagokat nevez ki a kormány.“ Az ügyetlen szöveg belekényszerítette Tiszát, hogy a kimaradottak iránt udvariatlan legyen. De valamennyi között a legrosszabb név: Bombelles, mely veszedelmesen hasonlít a Jajtelleshez. Zalát és Somogyot bizonyosan ez keseríti a legjobban. Hanem a legokosabb intézkedése a törvénynek mégis az, hogy húsz tag kinevezése még mindig visszamarad. Mert a csalódás sötét éjszakája mögött mindjárt ott piroslik a remény hajnala. Aki nincs benne a harmincban, benne lehet a húszban. S ki ne gondolhatná a névsor után, hogy benne lehet? A szituáció ugyanaz, ami a szellemes angol miniszter ama kijelentése után volt, melyet a krónika híven megőrzött, mint a furfangos elme egyik taktikus műpéldáját. A miniszter azt mondta a királyné előtt, hogy ő csak három tisztességes nőt ismer Angliában. — S kik azok ? — kérdé Viktória összeráncolt szemeiddel. — Az egyik felséged, a másik az én feleségem. — No és a harmadik? — A harmadikat elhallgatom. Az udvarhölgyek, akik remegve hallgattak az imént, édes mosolylyal hajtogatták a fejüket, mindenik azt hitte, hogy ő az a harmadik. Ha annyi rengeteg udvarhölgy hitte magáénak azt az egy helyet — képzelhetni, hányan álmodják bele magukat abba a húsz székbe, donává lesz. A díjazott és esetleg megdicsért pályaterveket a közgyűlés alkalmával nyilvánosan kiállítják, s ugyanekkor adják át a nyertes szerzőnek az aranyérmet. A bíráló bizottság tagjai Czigler Győző, Hauszmann Alajos, Petz Samu, Steindl Imre, Ybl Miklós és az orsz. képzőművészeti tanács két képviselője._____________________________ s em "" ______8 " buttó bevétel, c) a szubvenció. Más, számba SZÍNHÁZ, ZENE, KÉPZŐMŰVÉSZET. A magyar kir. opera deficitje. Azon hírünkkel szemben, hogy a magyar kir. opera az elmúlt 1884/5-iki színházi évet 700.000 frt deficittel zárta le, a keddi számunkban említett nagyhangú félhivatalos cáfolat jelent meg, mely szerint az opera összes kiadása személyiekre és dologiakra együttvéve 711,947 frt 81 kr, bevétele pedig összesen 582,068 frt 86 kr volt és így a hiány csak 129,870 frt 95 kr, „vagyis — mondja a félhivatalos — csaknem egy fél millióval kevesebb, mint amenynyiről a nevezett lap (t. i. a mi lapunk) értesül.“ Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy ha ez a félhivatalos számítás állana, akkor nem „csaknem“, hanem több mint fél millióval kisebb volna a deficit, mint azt mi kimutattuk. Ez a „csaknem fél millió“ mutatja, hogyan tudnak a cáfolat beküldői számítani. Ezt mellesleg megjegyezve, mielőtt a félhivatalos cáfolat érdemleges bírálatába bocsátkoznánk, tudnunk kellene, hogy minő alapokon nyugszik az a számítás, mely az opera múlt évi összes kiadásait 700,000 frtra, bevételeit pedig 582,000 frtra teszi, mert a cáfolat sem a kiadási, sem a bevételi tételeket nem részletezi, e nélkül pedig kissé bajos alaposan hozzászólni. Nehogy tehát ismét a célzatosság vád- lját vonjuk magunkra, a következőnyi 11 kér-déseket intézzük a szóban forgó félhivatalos cáfolat beküldőihez: 1. Melyek a 711,947 frt 81 krral kitüntetett összkiadásnak főbb tételei? Nem fogunk csalódni, ha azt állítjuk, hogy ebben az összegben csak a személyzet fizetése és az úgynevezett napi kiadások (fűtés, világítás, nyomdaköltség stb.) foglaltatnak. Ellenben nem foglaltatik benne két nevezetes tétel. Az egyik az újonnan színre került operák és balletek kiállításának költsége. A m. kir. operaszínház titkára által kiadott évkönyvnek mindenesetre hiteles adatai szerint az elmúlt évben színre került a régi házban 5 opera, az új házban pedig 25 opera és 5 ballet, összesen tehát 35 opera és ballet. Ugyanezen adatok szerint egy-egy újból színre hozott operának vagy balletnek díszletei és egyéb kiállítási szükségletei átlag véve 7300 frtba kerültek. A 35 opera és ballet tehát e címen összesen 255,500 frtot vett igénybe. Az igaz, hogy ez beruházás, mégpedig oly nagy mérvű beruházás, amilyen nem fog előfordulni, ha egyszer az opera műsora teljes lesz, de azért ezt az összeget a múlt évben tényleg kiadták, azt tehát a költségvetésbe föl kell venni, épen úgy, mint például az államköltségvetésbe is beveszik a vasútépítések és egyéb hasznos beruházások költségeit. És tényleg az operák színtehozatalával járó költségek minden színháznál szerepelnek a kiadások közt. A másik nevezetes tétel, mely a cáfolatban kimutatott kiadási főösszegben — úgy látszik — nem foglaltatik, az a 300.000 forint, melyet az opera a nemzeti színháztól történt különválása alkalmával az utóbbinak különféle tartozások fejében fizetett, s melyet az első hazai takarékpénztártól vett kölcsön. Nem állítjuk mi azt, hogy az opera ezt az egész 300.000 forintnyi adósságot az 1884/85. évben csinálta, de tényleg ekkor fizette vissza, ebben az évben kellett fedezetéről gondoskodni, tehát szintén ezen év költségvetését terheli. Ha a cáfolat beküldői csak ezt a két tételt adják össze, megkapják azt a, — mint ők mondják „csak nem“, — de szerintünk több mint félmilliót, amennyivel több deficitet mutattunk ki. Második kérdésünk ez : 2. Melyek azok a főbb tételek, amelyekből a cáfolat beküldői az 582,068 frt86kr bevételt kihozzák? Tudomásunk szerint az operának főbb be- vételi forrásai ezek : a) a bérlet, b) a napi