Pesti Hírlap, 1885. december (7. évfolyam, 330-359. szám)

1885-12-06 / 335. szám

4 PESTI HÍRLAP 1885. december 6. zenek a főpolgármesternél. Ezzel a közgyűlés este 1/28-kor befejeztetem. — A kijelölő választmány Ráth Ká­roly főpolgármester elnöklete alatt tartott mai ülésén, kijelölte főjegyzőül 1. Márkus Józsefet, 2. Rózsa­völgyi Gyulát, 3. Vossits Károlyt. Főügyészül T­o­­­d­y Józsefet, főszámvevőül Lampl Hugót és főorvosul dr. Patrubány Gerőt.­­ Fővárosi körökben feltűnést keltett, hogy a IV. ker. bizottsági tagjai tegnapelőtti értekez­letükben dr. Fromm Pál kér. orvost demonstrative elejtették. Dr. Fromm e minőségben negyedszá­zad óta szolgálja példás hűséggel és szorgalommal a fővárost, soha ellene a legkisebb panasz nem emel­kedett s az eljárás, melyben jelöltségét a tegnap­előtti értekezlet részesíté, legalább is szokatlan. E je­lenséget az magyarázza meg, hogy az értekezleten a IV. kerületben a községi választásoknál legutóbb győzött párt tagjai vettek részt s hogy dr. Fromm a kisebbségben maradt reformpárthoz tar­tozik. E merev és kizárólagos pártfelfogást a fővárosi bizottság s annak vezető férfiai valószínűleg nem te­szik magukévá. — A fővárosi közmunkák tanácsának dec. 3-ai ülésén az elnökség a nagy­körútra vo­natkozólag azt az örvendetes jelentést terjesztette a tanács elé, hogy az osztrák államvasút pályaudvara és a Király­ utca közötti szakasz nemsokára egészben meglesz nyitható. A szükséges terület már rendelke­zésre áll, kivéve az izraelita­ kórház telkéből eleső ter­jedőket és a Szondy-utcai Szenoner-féle telkeket, melyekre nézve nem lehetett barátságos egyezséget létrehozni, noha mindkét esetben akkora kártalanítás ígérte­tett, melynél nagyobbat a méltányosság kímélet­len megsértése nélkül nem is lehet igényelni. A ta­nács a jelentést tudomásul veszi és a mondottaknál fogva felhagyva a barátságos egyezség iránti kísérlet­tel, elhatározza, hogy az említett felekre vonatkozólag a bírói kisajátítási eljárás haladék nélkül megindíttas­­sék. A Lukács-fürdői tó beboltozása, másfelől pedig a Zsigmond­ utca tervszerű kiszélesítése céljából a nevezett fürdő területéből egy rész megszerzendő lé­vén, a főváros ez irányban megkísértette az egyez­kedést, s mert ez a tulajdonos makacssága miatt nem sikerült, most a teherforgalmat a Dunapartra szándékozik átterelni. A dunaparti terü­let azonban a szabályozási terv értelmében a Császár­fürdő és Lukács fürdő­höz csatolva parkírozandó és ilyen állapotban tartandó fenn, s ettől a tanács an­nak kedvéért, hogy a teherforgalom a Zsigmond­ utcá­­ról a szóban levő fürdők mentén a Dunapartra terel­tessék, nem halandó eltérni. Ennek kijelentésével te­hát újból fel fogja kérni a fővárost, hogy a Császárfür­dőhöz jövő terület őt illető részének park céljára át­engedése iránt érdemileg nyilatkozzék. A budai hegy­pálya testének biztonsági érdekekből korláttal elkülö­nítésére vonatkozólag felhívja a tanács a fővárost, hogy ezúttal csupán a legszükségesebbek iránt intéz­kedjék, miután csak az elyps-sétány végleges rende­zése után lehet majd megállapítani, hogy a sikló­pá­lyánál biztonsági szempontból minő intézkedések lesz­nek szükségesek. A főváros által a IV. kerületi es­­kütéren felállítandó villamos vízmérce tervéhez a ta­­nács oly kívánattal járul hozzá, hogy a vízállás alkal­mas helyen és módon a budai oldalon is jeleztessék. vekre bírálókat küldöttek: Szetviczer Lajos, Szőke István, Barna Jónás és Böngérfi János. — Az ülés végén Böngérfi János indítványára elhatároztatott, hogy a vallás- és közoktatási miniszter föl fog ké­retni az iránt, hogy a tanítók a trónörökösnek az Osztrák-Magyar monarchiáról írott könyvét fél áron kaphassák. — A Budapesti (budai) tornaegy­let i. é. december hó 7-én (hétfőn) esti fél 7 órakor tartja évi disztornázását az I. ker. Krisztinavárosban levő saját tornacsarnokában. A disztornázás után tár­sas vacsora lesz. EGYLETEK ES ÖTEZETEK. — A „népnevelők budapesti egye­sülete“ ma délután havi közgyűlést tartott, Vaj­­dafy Gusztáv elnöklete alatt Az elnök jelentvén, hogy többen fontos állásokról mondtak le, így a szerkesztő, a pénztárnok, az ellenőr és a gazda,­­ tehát ez ál­lások betöltendők lennének, fölhívja ennélfogva a közgyűlést a választás megejtésére. Ez megtörténvén a beadott 25 szavazat közül 19 szavazattal Sántha Lajos választatott szerkesztővé, 24 szavazattal Bosch Nándor penzumokká, 20 szavazattal Horthy Kálmán ellenőrré és 24 szavazat Vet­ter György gazdává.­­ Ezután Bartha Jónás tartotta meg fölolvasását „Az érdeklődés, mint tanításunk egyik sarkalatos nevelő eszköze Her­­bart-Ziller rendszerében“ címmel. Felolvasó rá­mutatván Ziller áldásos pedagógiai működésére, kimu­tatja, hogy a Herbart-Ziller-féle rendszer egyik sarka­latos tétele az érdeklődés ébresztése. Ezen érdeklődés részint a szemlélet, részint az érzelmek alapján fej­lesztendő kimutatja, hogy az érdeklődésnek közvet­lennek, sokoldalúnak s állandónak kell lennie, hogy nevelő hatása legyen. — Az igen érdekes előadás után a tárgy fölött rövid vita keletkezett s az elnök látva a tagoknak ez irányban való ér­deklődését, indítványozta — s ez el is fogad­tatott, — hogy a fölolvasás tárgya a jövő közgyű­lésen vita tárgyává tétessék.— Végül a beszéd-és értelemgyakorlatok tárgyában beérkezett állama­ SZÍNHÁZ,ZENE-KÉPZŐMŰVÉSZET­ * (A nemzeti színház jövő heti mű­sora.) Hétfőn dec. 7. Pry Pál. 8. Sötét pont. (Bér­let­szünet.) 9. Belle-Isle Gabrielle. 10. Zárva. 11. Endre és Johanna (1-szer). 12. Endre és Johanna. 13. Endre és Johanna (Bérletszünet). A budai várszin­­szinházban dec. 11. Egy párizsi regény. * (A magy. kir. operaház jövő heti műsora.) Hétfőn dec. 7. Zárva. 8. Herodiás. (Tu­­rolla, Bartolucci, Bronick, Bignio, Ney, Müller.) 9- Zárva. 10. Ernani. — Bécsi keringő. (Reich, Perolli Bignio, Ney, Cappini, Müller.) 11. Zárva. 12. Cselre cselt! — Sylvia. (Rotter, Ábrányi, Kordin, Saxlehner Pauli, Ney, Cappini.) 13. Lohengrin. (Turolla, Spá­­nyi, Perotti, Láng, Ney.) „H­e­r­o­d­i­á 3“ keddi elő­adása alkalmával a magyar kir. operaszínházban „Já­nos“ szerepét B­r­­ u­­­i­k F. ur magyar nyel­ven először énekli. * (A népszínház műsora.) Holnap vasár­nap szinrekerül K. Angyal J. ur bohózata „Urak és cselédek“ harmad­szor, hétfőn „Sári néni“ Bl­a­h a L. asszonynyal, ki ezúttal lép föl először soproni­ vendég­­szereplése után. A hét többi napjait ugyanő két da­rab, továbbá „Rip“ és „Orpheus“ fogják kitöltetni. * (A várszínházban) holnap vasárnap a „Kornevilli harangok“ Margó C., Vári, J. Vidor, Németh, Szathmári és Gergelylyel, hétfőn „Lumpáciusz“ kerül szinre mindkettő bérletben. * (A népszínház legközelebbbi új­donsága) a jövő héten szinrekerülő „Eleven ör­dög“ Konti eredeti operetteje lesz B­l­a­h­a Lujza asz­­szonynyal, Margó C., Vári J., C­s­a­t­a­i Zs., N­é­­meth, Kassai, Szi­l­ágy­i és Uj­váry va­n a főszerepekben. E hónapban szinte fog kerülni Strauss János a „Királyné csipkekendője“ operetteje is Pálmai Ilkával. * (Filharmóniai hangverseny.) A filharmonikusok egyesülete ez idei harmadik hangver­senyét december 9-én este 7 és fél órakor fogja meg­tartani a vigadó nagytermében. A műsor a követ­kező : 1. ünnepi nyitány Volkmanntól, mely ez alkalommal fog a filharmóniái hangversenyeken elő­ször adatni. 2. Simfonia A-dur Mendelssohntól. 3. Erdősugás (Waldweben) „Siegfried“-ből Wagner­től. 4. Simphonie fantastique Berlioztól. A negye­dik hangverseny, mely a böjti idény első hangversenye lesz, március 17-ére van kitűzve. * (Patti Adelina) jövő pénteken érkezik meg, hogy búcsu-hangversenyét megtartsa. Lakása az Európa-szállóban van megrendelve, ugyanitt fog lakni útitársa és jövendőbelije, Nicolini. Egyenesen Páris­­ból jönnek, a­hol nem kevesebb, mint 75 ajánlat érkezett hozzá, hogy lépjen fel különféle jótékonysági hangversenyeken. De ezek egyikét sem fogadhatta el szerződése miatt, mely ötven hangversenyre kötelezi. Természetes, hogy nemcsak az előkelő világ, de a szegények is tudomást vettek Patti Párisban időzésé­ről, s a kolduló levelek özönnel érkeztek lakására. A kért segélyek összege 346 ezer frank. Érdekes egy fiatal ember levele, ki 500 frankot kért és ajánlatkép hozzácsatolta­­ arcképét. Ezt a levelet elintézés vé­gett a diva Nicolininek adta át. * (M­e­i n i­n g e n b­ő 1) jelentik, hogy B 1 1­0- nét saját kérelmére fölmentették az udvari zenekar intendánsi állásától. * (Az őszi kiállítás) — mely már csak néhány napon át marad nyitva — a főváros előkelő köreiben nagy érdeklődésnek örvend. Ma Tisza Kál­mánná, herceg Odescalchy Gyuláné, gróf Károlyi Ti­­borné, gróf Andrássy Manó s még többen a főrangú világból látogatták meg a kiállítást. * (Egyházfestészeti ösztöndíj.) Dr. Haynald Lajos bibornok az általa alapított egyházfes­tészeti díjat a képzőművészeti társulat igazgatóságá­nak ajánlatára a legközelebbi három évre Kimnach Lászlónak a Benczur-iskola növendékének adomá­nyozta. * (A szegedi színház) gyorsan épül­t , előreláthatólag a kiszabott határidőre, 1886 október elsejére, a­mikorra a megnyitás ki van tűzve, el is készül. A város tanácsa már ki is írta a pályázato a színházra még pedig három évre. A város a szín­házat s a fűtést ingyen adja, ellátja az igazgatót a legszükségesebb színpadi díszletekkel és 4000 frt évi segélyben részesíti. A vállalkozó igazgató köteles 5000 frt óvadékot letenni; dráma-, népszínmű- és operette­­előadásokra képes s az igényeknek minden tekintet­ben megfelelő társulatot szervezni és teljesen szak­képzett s a színészetben elismert tekintélyű művezetőt tartani. A pályázati kérvények december 12-ig nyúj­tandók be Szabados János tanácsnokhoz, mint a színügyi bizottság elnökéhez. * (D­e e­z­­ „Utolsó szerelem“) című drá­mája állandóan szerepel a bécsi burgszínház műsorán. Eddig 10-szer adták, mindannyiszor tele ház előtt. A szerző némi változtatásokat tett darabja harmadik felvonásán, s ezeket a budapesti nemzeti színházban is figyelembe fogják venni az „Utolsó szerelem“ leg­közelebbi felelevenítésénél. * (W­ilbrandt Adolf,) a bécsi burgszínház igazgatójának távozásáról felmerült hírekkel szemben a „Wiener Abendpost“ kijelenti, hogy azok teljesen alaptalanok. * (A párisi Comédie-Francaise-ban) dec. 2-án adták először Theodor de Bainville „Sokrates és neje“ című egyfelvonásos vígjátékát. A darab meséje a következő: Sokrates bölcsészeti gondolatokba van elmerülve, mikor Xantippe vesze­kedése elkergeti a házból. De csakhamar visszatér tanítványai kíséretében, akiknek némi frissítővel ked­veskedik. Xantippe nekiront e szavakkal: „Mit hoztál ide ? Gabonát ? olajt ? bort ? Dehogy ! csak ingyenélőket hoztál. És innen naplopók!“ Mikor szerencsésen kikergette őket a házból, a csinos Myrr­­hine jön. Férjét keresi, a­ki elhanyagolja nejét és háztartását, csak hogy Sokrates előadásait hall­gathassa. Xantippe nagyon örvend, hogy Myrrhine emiatt ki akarja kaparni Sokrates szemeit. Ekkor be­lép a háziúr, Myrrhine nagy perpatvarral neki ront s alig engedi szóhoz jutni. A­mint azonban védekezni kezd, gyönyörű szavai annyira meghatják Myrrhinet, hogy Sokrates nyakába borul. Ezen Xantippe annyira fölindul, hogy nyomban elájul. Valamennyi szomszéd odasiet, s gúnyolódva emlegetik, hogy Sokrates nem fog nagyon búsulni neje halálán (mert halottnak tart­ják.) Ez azonban olyan remek emlékbeszédre gyújt rá, hogy valamennyi jelenlevő szeme könnybe borul. Csak prózában adhatjuk e csengő-bongó versek tar­talmát: „Xantippe mellett nem féltem semmitől, nem a vihartól, nem a dühöngő szélvésztől, nem a zúgó tenger haragjától, mert az ő szavában együtt volt mind­ez ... De bármint volt is, én szerettem.“ E szavak hallatára Xantippe fölugrik és Sok­rates nyakába borul. Bocsánatot kér tőle. „Bolond voltam, gonosz és lelketlen; kérlek, üss meg!“ — „Dehogy ütlek!“ — „Édes, kedves, kis Szokratesem, üss meg azonnal!“ — „Nem teszem!“ — „Nem akarsz megütni ? nesze hát“ . ..jól pofon üti. Pompás egy jelenet, melyet még fokoz Xantippe kétségbeesése, mikor látja, hogy ismét megsértette jó férjét. A gyö­nyörű versekben írott apróság rendkívül tetszett. Ér­dekes volt az is, hogy Bannoille Xantippel fiatal és szép nőnek mutatja be, ami ellenkezik az eddig dívó fölfogással. Jeanne Lamary asszonyban olyan képvi­selőre talált e szerep, hogy jobbat kívánni sem lehe­tett.­­ Ugyanazon este adták először Eugene Mo­rand „Az örökösnő“ című egyfelvonásos vígjátékát is, amely szintén nagyon tetszett. I­rodalom. Mikszáth, német és dán ruhában. — Két fordítás. — Valahányszor kitűnő munkatársunk, Mikszáth Kálmán művei közül egyik vagy másik idegen nyelven megjelenik (pedig a Mikszáth-fordítások csaknem úgy szaporodnak, mint a Mikszáth-utánzások), mindig ag­gódva veszszük kezünkbe az idegen könyvet. Attól félünk sikerült­ e fordulónak az eredeti minden szép­ségét és jellemző vonásait más nemzet fia előtt is ért­hetővé tenni. Az ő alakjai, az ö­­rmodora, meseszövése és ötletei annyira a m­agyar nemzet lelkéből valók, hogy a leggondosabb fordítástól sem merünk mindent várni S előttünk nemcsak az dönt, hogy Mikszáth könyvét a németek, franciák, olaszok, dánok, csehek és a bolgárok mint egyszerű szépirodalmi mun­kát olvassák, hanem nagy önzésünkben is ez beiz.-

Next