Pesti Hírlap, 1886. november (8. évfolyam, 303-331. szám)
1886-11-02 / 303. szám
Az öreg Geigernek van egy Mór nevű fia, aki körülbelül 40 éves és jó hírű zeneszerző. (Ép e napokban kapott Natália szerb királynétól egy köszönő levelet, amelyben a királyné tudatja, hogy a neki ajánlott szerzeményét, „Vive la reine“ című keringőt szívesen fogadta.) Igaz, hogy az öreg Geiger zsugori volt, de annyira meg sem ment, mint a lapok említették, hogy a szini előadásokat a karzatról nézze, az öreg Geiger a szinügynek pártolója, mert évek óta állandóan páholyt tart. Geiger Adolf vagyonát nem örökölte, hanem az egészet saját erejéből szerezte. Egész életében senkire sem bízott semmit. Mindenre maga ügyelt föl. Öregember létére már hajnali négy órakor talpon szokott lenni. Különös elővigyázatot tanúsított pénzek kölcsönadásánál. Ha valaki hozzá jött pénzért, ispánját mindig elküldte a telekkönyvhöz, hogy van-e az illetőnek valamije, amire szükség esetén betáblázni lehessen. Vasárnap reggel egy kovácslegény, ki a bajai szőlők felől jött, azon feljelentést tette, hogy az utón egy feltört kasszát látott, melyben egy csomó iromány van. A rendőrség azonnal kiment a színhelyre, ahol az üres kasszát meg is találták. Az irományok, a váltók, a részvények, letéti jegyek közül, melyek állítólag 150.000 forintot képviseltek, semmi sem hiányzott. Az iratok között 650 forint 10, kr készpénzt találtak. A pénzszekrény tartalma a 350.000 irtot meghaladta, mert a készpénz körülbelül 270.000 volt. Hogy ily nagy összeg van az öreg kasszájában, azt még felesége sem gyanította, annál kevésbé, mert eddig a kasszában levő összeg a 40000 frtot meg nem haladta. Az öreg azonban Budapesten egy házat akart venni, amit a jövő héten ki is akart fizetni, azért gyűjtögette össze a pénzt. A tolvajok ezt úgy látszik gyanították. A napokban kapott leányától 50,000 frtot és egy fővárosi cégtől 35,000 frtot. Erre várhattak az ügyes rablók. Geiger Adolf veje Csillag Béla földbirtokos Nagyváradról két titkos rendőrt hozatott. A nyomozás a legnagyobb titokban történik, akihallgatások részletei nem szivárogtak ki a közönség füleihez. Nagy gyanú terhel egy lakatost, ki Geigeréknél meg szokott fordulni és egy intelligens fiatalembert, kit folyton szemmel kísérnek. A közönség meg van győződve, hogy a vakmerő tolvajlást fővárosi betörők követték el. Csak a vezetőjük lehetett szabadkai. Egy másik tudósítónk az elrablott pénzszekrény feltalálásáról a következőket jelenti: A pénzszekrényt a rendőrség szétzúzva a bajmoki uton, az ötödik dűlőben találta meg. Az értékpapírok a pénzszekrény mellett hevertek, továbbá elhunyt menyének gyémántjait, melyek szintén a szekrényben voltak, sem vitték el a rablók. Csak a készpénzt vették magukhoz 650 frt kivételével, mely összeget a papírok közt találták meg. A földön szétszórt értékpapírok csuronvíz voltak. Spényi detektivfőnök Szabadkára érkezett s maga vezeti a nyomozást detektivjei élén. A szabadkai rendőrség is éjjel-nappal talpon van. Schaeffer a szabadkai rendőrség biztosa állítólag nyomon van. A törvényszék részéről kiküldött Olsavszky vizsgálóbíró nagy erélylyel s fáradhatlanul vezeti a vizsgálatot. Egy mai keletű sürgöny szerint, a szabadkai kapitányság Andrusek gépészlakatost, ki gyanúsnak tűnt fel, kihallgatta, de miután igazolta magát, szabadon bocsájtotta. Négy ember, köztük Geigernek két cselédje, fogva van ugyan, de eddigelé puszta gyanún kívül mit sem lehetett rájuk bizonyítani, sem bűntársaikat kinyomozni. Újabb bejelentés szerint a betörők 300.000 írtnál több készpénzt loptak el, ellenben értékpapírokban kevesebb tűnt el. A kár mindenesetre felül van a négyszázezer forinton. A szabadkai rendőrség elismerésre méltó buzgalommal működik. Napi hírek. Mai zenemellékletünk Major J. Gyulának, e finom érzésű fiatal zeneszerzőnknek egy hangulatteljes kis művét, a Hermina nővérének ajánlott „Románc“-ot tartalmazza. (Halottak estéje.) A főváros temetői, mint minden évben, ez idén is kegyeletes ünnepélyek színhelyei voltak. Legimpozánsabb volt az egyetemi ifjúság által a kerepesi-ut melletti sírkertben rendezett ünnepély. Az ifjúság az egyetemtéren gyűlt össze s tíz órakor indult a kecskeméti utcán keresztül a kerepesi út felé. Útközben számosan csatlakoztak a menethez, úgy, hogy a népszínházon túl az impozáns tömeg egy ideig meg is akasztotta az amúgy is túlélőnk forgalmat. A temetőben az ünnepély a legszebb rendben folyt le. Minden egyes szónoklat előtt az egyetemi dalkör a Szózat egyes versszakait énekelte el, mit a körülálló nagyközönség kalaplevéve hallgatott meg. Az egyes sírokra az egyetemi ifjúság nemzetiszín szalagos babérkoszorúkat helyezett el. A megválasztott szónokok teljesen megfeleltek megbízatásuknak és némelyiküknek mélyen átérzett, lelkes beszéde „éljen“-t is csalt a hallgatóság ayakára. Első szónok Bakas Béla joghallgató volt, ki Forinyák Gézának, az 1860. év március 15-án a golyótól talált jogásznak sirjánál mondott tartalmas emlékbeszédet Innen hg. Woroniecky Miriszlav sírjához vonult a menet. A hatalmas gránit obeliszk előtt H. Gaál Adorján m. e. h. emlékezett meg a nemes lengyel hercegről, ki oly lelkesen karolta föl a magyarok ügyét a szabadságharc idején. A dalkör rázendítette a lengyel hymnuszt, a zászlóvivő háromszor meglengette a gyászlobogót és az ifjúság a „két nemzet mártyrjától“ tovább vonult a vértanuk sírjához. E helyütt ifjú Karsay István m. e. h. volt az ifjúság érzelmeinek tolmácsa. Toldy Ferenc sírja felett Fábián b. halig, mondott emlékbeszédet. Az ünnepély legkiemelendőbb mozzanata ezután következett a Batthyány mauzóleumnál, melynek falai egészen be voltak vonva feketével, feldíszítve örökzöldguirlandokkal és címerpajzsokkal. Az egyetemi olvasókör itt két jelesebb szónokát, legifjabb Szász Károlyt és Szomjas Lajost, az olvasókör elnökét küldte sorompóba; ez utóbbi gróf Batthyány Lajos, az előbbi Deák Ferenc emlékét dicsőítette. Mindkettejük beszéde nagy hatást tett. A hetedik szónok Végh János orvostanhallgató volt, ki az orvostanhallgatók segítőegyesülete nevében helyezett el egy koszorút Balassa János, a hires sebész sírjára. Pap Zoltán Arany János sirjánál beszélt, míg Vörösmarty Mihály sirjánál Nemesi Ferenc f. h. mondott költői lendületű emlékbeszédet. Végül Greguss Ágost sírjához vonult az ifjúság, hol Kerekes Ernő b. h. volt a szónok. Kettőre járt az idő, mire a kegyelet ünnepélye véget ért. A budapesti munkáspárt testületileg vonult ki a köztemetőbe Eisel Károly sírjához. A menet élén piros szalaggal ellátott gyászlobogót vittek. A sírhoz érve, Ferenczy József emlékezett meg az elhunytról, ki 1871-ben a pesti munkások vezetői ellen indított hűtlenségi per folyamán a vizsgálati fogságban lelte korai halálát. Utána Wohlfahrt Károly német beszédben Eiselt mint martyrt dicsőítette. A heves szónokot Balogh Albin rendőrfogalmazó félbe is szakította, mondván, hogy térjen a tárgyra és ne beszéljen „dúló csatákról“, melyek egyáltalán nem illenek ide. Mire Wohlfart kijelentette, hogy minden egyes szaváért elvállalja a felelősséget. —- Az orsz. központi kath. legényegylet számos tagja is kivonult a sirkertbe. Az egylet volt elnöke, Szabóky Adolf sirjánál Schiffer Ferenc jelenlegi elnök mondott hatásos beszédet. — A központi Táncsics bizottság testületileg látogatta meg a nemrég elhunyt Táncsics Mihály sírját, hol Bokros József tartott beszédet. Ezután Mikecz József, a nyíregyházai „Ébredjünk“ szerkesztője a nyíregyházai polgárok nevében, rövid beszéd kíséretében díszes koszorút helyezett a sírra, mire a dalárda Gáthy Zoltán karnagy vezetése alatt újból a „Szózatot“ énekelte el. Az első budapesti 1848—49-iki honvéd aggharcos-egylet a kolera-járvány miatt ez idén nem vonult ki, hanem azért a Budavárban elesett honvédek, valamint a Batthyány és Woronievszky emléke iránt lerótta a kegyelet adóját, a sírjaikra szép koszorúkat helyezve. Minthogy a sírkert kapui a járványbizottság rendelete értelmében negyed 5 órakor bezárandók voltak, a nagy néptömeg már 4 órakor özönlött haza felé. A jelen volt rendőröknek nem csekély munkájukba került — megbízatásukhoz híven — a sírkertet kiüríteni. A budai krisztinavárosi temetőben eltemetett Hentzi tábornok sírját is díszítette koszorú, a Budapesten állomásozó közös hadseregbeli tisztikar gondoskodott arról, hogy halottak napján az ő sírja ne maradjon koszorútlan. Azonfelül elővigyázati intézkedéseket is tett a helyőrség tisztikara. Egy félszázad katonaságot vonultattak ki s helyeztek el a közeli vámházban, hogy azon esetre, ha a Hentzi tábornok sírjára helyezett koszorút a temetőbe vonult közönség eltávolítani akarná, azt megakadályozhassák. Fölösleges intézkedés volt. Azokat, akik haldiáikról kegyeletesen emlékeznek meg, ebben nem akadályozza meg soha a magyar nemzet közmondásos lovagiassága. (Személyi hírek.) Tisza Kálmán miniszterelnök tegnap Gesztre utazott, s onnét szerdán tér vissza a fővárosba. — Péchy Tamás, a képviselőház elnöke Budapestről Alsó-Kázsmárkra elutazott. — (Egy kér. elöljáró kitüntetése.) Tegnap délelőtt nyújtotta át Ráth Károly főpolgármester Komlóssy Lászlónak a VIII. ker. elöljárójának a király által neki adományozott arany koronás érdemkeresztet. Az ünnepélyes átadásra a zerge utcai reáltanoda dísztermében megjelentek a kerületielöljárók nagyobb része, számos főv. bizottsági tag, a kerületi ipartestületek képviselői stb. 10 órakor megjelent Ráth Károly főpolgármester, kit Rémi Róbert a közönség nevében üdvözölt. Ezután egy küldöttség ment az ünnepelt elöljáróért, kit midőn megjelent, hangos éljenzéssel fogadtak. A főpolgármester szép beszédben vázolva a kitüntetettnek a közügy terén szerzett érdemeit harsány éljenzés közt fűzte fel Komlóssy mellére az arany érdemkeresztet. Miután Komlóssy rövid beszéddel, meghatottan mondott köszönetet, Telamann József reáliskolai igazgató és utána Diviaczky János kér esküdt intéztek még hozzá beszédet, mire az ünnepély véget ért. (Hymen.) Dr. Pósa Béla, a muzeum régiségtári segédőre, vasárnap eljegyezte Újpesten Horváth Juliska kisasszonyt, özv. Horváth Ferencné bájos leányát. — Fischer Géza városi főerdész eljegyezte Eisler Teréz kisasszonyt, a munkácsi állami polgári leányiskola tanítónőjét. — Bárány Miklós szarvasi kereskedő m. hó 27-én Mezőhegyesen oltárhoz vezette Nagy Eugéniát. — Kerekes Sándor pecri ev. ref. lelkész eljegyezte Török Lenke kisasszonyt, márkusfalvi Török József nyug. honvédtábornok leányát Zilahról. — (Esküvők.) Kovácsy Gyula volt orsz. képviselő péceli nyaralójában tegnap tartották meg fényes társaság részvétele mellett a háziúr leányának, Mariskának esküvőjét Pekáry Géza államvasúti tisztviselővel. Násznagyok voltak Forinyák Gyula tábornok és Gullner Gyula orsz. képviselő; nyoszolyó leányok: a menyasszony nővérei Irénke és Margit, a vőlegény nővérei Gizella és Mariska, továbbá Fehér Janka urhölgy Nógrádból. Jelen voltak még Pekáry József főkapitányi helyettes és neje, a vőlegény szülei, Wildner Károly honvédezredes, Horváth Mór államvasuti felügyelő, Csete Kálmán fővárosi ügyész és mások. — Legifj. gr. Teleki Sándor tegnap tartotta esküvőjét Cégényben Kende Julia kisasszonynyal, Kende Kanut kormánybiztos és cégényi nagybirtokos leányával. A násznagyi és násznagynői tisztet gr. Zichy Géza és gr. Teleki Ede s ezek nejei teljesiték; koszorús leányok: gr. Teleki Blanka, Kállay Mariska, gr. Blankenstein Marietta és de Bourcy kisasszonyok; vőfélyek: gr. Teleki László és János, Vállyi Árpád és Barthelémy Lajos urak voltak. Az esketést Schlauch Lőrinc szathmári püspök végezte. Teleki Sándor ezredes, örömapa minőségben, szintén részt vett fia nászünnepélyén. (Orvos mint zeneszerző.) Ma délelőtt 10 órakor az üllői-úti új kórház kápolnájában Mindszentek napja alkalmából zenés misét tartottak. Ez alkalommal előadták dr. Lauschmann Gyula kórházi alorvosnak saját szerzésű offertóriumát, melyben a magánrészeket Berignát Inocencia apácafőnöknő énekelte. A misén, melyet a józsefvárosi plébánia egyik segédlelkésze tartott, jelen voltak a kórházi orvosok, az összes apáca ápolónők és a lábadozó betegek . (Elkeseredett lakó.) A háziurak Bécsben sem sokat mókáznak a lakókkal: aki nem bírja fizetni a lakbért, egyszerűen kiteszik a szürit, vagy megtartják zálogban. Így járt ma — mint nekünk sürgönyzik — egy Guggenbuchler nevű bronzárukészítő is. A bért a kitűzött időre nem fizetvén le, a háziúr fölmondta neki a lakást. Guggenbuchlert ez annyira dühbe hozta, hogy a háziúr ellen gyilkossági merényletet követett el. Azután megszökött. (Tolvajlás a vasúton.) Tegnapelőtt éjjel a cernovitz-lembergi vaspályán egy vonat postakocsijából kiloptak egy pénzeszacskót. Ajánlott levelek, pénzcsomagok, egy 12,000 frtos levél stb. voltak benne. A tolvajt nem sikerült fölfedezni. (Törpék párviadala.) Mátyás király és Holubár vitéz óta aligha volt oly érdekes párbaj magyar és cseh „lovagok“ közt, mint amelyet a napokban vívtak Domaschinszky Gyula bécsi vivómester iskolájában. Akkor Magyarországnak szellemileg, Csehországnak testileg legnagyobb férfiai álltak szemben egymással, most a két országnak testileg legkisebb „bajnokai“ mérték össze szablyáikat. A magyart Levkovics Sándornak hívják, 20 éves, 98 cm. magas és huszáregyenruhát visel, a csehnek neve Würgl Antal, kora 23 év, magassága 100 cm., s ulánus egyenruhában feszeng. A miniatűr-vitézek assaut- és manchette-vivásban produkálták magukat s bebizonyították, hogy jó tanítványai mesterüknek. A mérkőzést sokan nézték s jól mulattak a nevetséges párbajok e komikus paródiáján. — (Fogságra ítélt lelkész.) James Henry La Trobe Bateman hailei lelkészt a carlislei esküdtszék tizennyolc havi, kemény munkával súlyosított PESTI HÍRLAP 1886 november 2.