Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-14 / 72. szám

r 16-án d. u. 6 órakor az országos iparegyesület nagy­termében (Budapest VI. ker. uj­ utca 4. sz.) tartja alakuló közgyűlését, melynek napirendén van: 1) Az alapszabályok jóváhagyásának közlése. 2) Az elöl­járóság elnökének és tagjainak, úgy a számvevők választása. 3) A testület költségvetésének megállapí­tása. 4) A jegyző fizetésének megállapítása. 5) Eset­leges indítványok, melyek kellő időben az iparható­sági biztosnál beadattak.­­ Az 1. kerületi kisdedóv­ó-e­gye- sület március hó 22. napján délután 5 órakor az új városház társalgó termében rendes közgyűlést tart. Tudomány. * (A magyar természettudományi társaság) kurzuselőadásainak mai kilencedik nap­ján 111 é­s v­a­y Lajos dr. a múltkori előadásában a levegőről mondottak kiegészítéséül, hogy meggyőzzön a levegőben mennyiségileg meg nem határozható mikroorganizmusok munkájáról, bemutatja, milyen külsője van ugyanazon húslevesnek, ha levegővel közvetlenül érintkezik néhány napig és milyen akkor, ha a mikroorganizmusoktól megtisztított levegővel áll beforrasztott üvegben. Azután áttért az égéstü­nemények tárgyalására. Az igen érdekes előadásnak fél egykor volt vége. Irodalom. * (A Petőfi társaság ülése.) A Petőfi-társa­­ság Komorsy József elnöklete alatt ma délelőtt fel­olvasó ülést tartott az akadémia első emeleti termé­ben, melyet a szép számú hölgyközönség teljesen megtöltött. Az első tárgy dr. V­á­r­y Bélának, „Az Eszterházyak olasz színháza“ című nagyobb szabású értekezése volt, melyet Bodnár Zsig­­mond r. t. olvasott it fel. Az európaszerte ne­vezetes hírre jutott Eszterházy-színtársulat alap­ját Eszterházy A­iklós herceg vetette meg Galanthán 1760-ban. Galanthai birtokán nagy zenetársulatot is szervezett, melyet óriási pénzáldozatok árán tartott fenn. Karnagynak Haydn Józsefet hívta meg, a ki az 1760—1790 közötti években rendkívüli tevékeny­séget fejtett ki s Eszterházán szerzett művei a ze­neirodalom gyöngyei közt foglalnak helyet. Eszter­házy Miklós hercegnek 1790-ben történt elhunyta után a zenetársulat feloszlott.­­ A tetszéssel foga­dott értekezés után Bartók Lajos r. ta. „Szívba­jok“ címmel több sikerült költeményt olvasott fel, mire Ábrányi Emil „Bismarck“ című szép költeménye következett. A dötyfös és merész vasembert rajzolja, „a kire Európa hallgatva les, mint iskolás gyerkőcök , haragos tanító ajakára.“ Bábszínházzá vált a Világtörténet. S te rángatsz mindent tetszésed szerint, Császárt, parasztot, pápát, össze-vissza. Ember te vagy csak. Báb a többi mind. Szólj és elnémul minden földi lárma, Szólj komoran és reszket a világ, Mint hogyha hallunk mély morajt s szivünkön Földindulás sejtelme döbben át. Méltán vagy dölyfös és merész ! Hatalmad Mindent leöklel, mindent porba vet. Hatalmas, oh az, mert mindenki bámul, De mégse nagy, mert senki sem szeret. Ak­i meghóditsz, azt te összezúzod, Győzelmed undort vagy dacot nevel. De a valódi nagyság vonz. Valódi Nagyot csodálni és szeretni kell A hosszantartó éljenzéssel fogadott felolvasás után Margitay Dezső olvasta fel „Egy csepp ténta“ című elbeszélését, melynek jóízű humora mind­végig derült hangulatban tartotta a hallgatóságot. A felolvasások után a folyó ügyeket intéz­ik el, mire az ülés véget ért. Színház, zene, képzőművészet * (A magyar kir. operaszínházban) kedden a „Hugenották“ című opera B e 11 i n c i o n i Gemma k. a. (Valentina), Schröde­r-H­anfstaengel asszony (Valois Margit) és Per­elti (Raoul) fellép­tével bérletszü­neiben, fölemelt helyárakkal kerül színre. Szombaton pedig Schröde­r-Hanfstaen­­gel asszony nem „Aidádban, — mint tervezve volt, — hanem „Tannhaeuser“-ben fog föllépni. * (T­u­r­o­ll­a Emma k. a.) — m­it a „Szín­ház“ írja — betegségére hivatkozva, teljes fölmenté­­sét kérte szerződési kötelezettsége alól, mit gróf Keglevích István intendáns a még mindig gyengél­kedő művésznőnek meg is adott. Eszerint Turolla kisasszony nem fog többé énekelni operaház­akban e hónapban. * (P­r­­­e­­­­ c Kornélia asszony) még mindig beteg és nem léphet föl e héten. Remélhető azonban, hogy nemsokára felgyógyul. * (Blah­a Lujza asszony Debrecen­ben.) A népszínház csalogánya a jövő hét első nap­jaiban vendégszerepelni fog Debrecenben. Holnap a „Királyfogás“-ban, azután a „Felhő­ Klári,“ „Parasztkisasszony“” „Eleven ördög“ címszerepeiben lép fel. A vendégszereplés iránt nagy érdeklődés nyilvánul. A holnapi előadást a szerző, Konti József fogja vezényleni, kit erre a konzorcium felkért. Ez lesz egyúttal az operette-nek ottani tize­dik előadása, mi nem mindennapi siker vidéki szín­padon. * (R­e­i­c­h m a­n­n) bécsi üdv. énekes hol­napra a fővárosi vigadóba hirdetett, hangversenye közbejött akadályok miatt bizonytalan időre el­marad. A már váltott jegyek a később tartandó hangversenyre érvényesek. * (Zen e-m a t i n é e t) rendezett ma növen­dékeivel Passy-Cornet Adél assz., az orsz. m. kir. zeneakadémia tanárnője. Közreműködtek: Füredi Eszter, opera-iskolai növendék, a ki a „Prófétádból énekelt egy áriát, szépen iskolázott alt hanggal. A hallgatóság hosszantartó tapssal jutalmazta őt. Rei­ner Aranka a „Faust“ Ékszer-áriáját énekelte csengő szoprán­h­angon, majd Kopácsy Julia az „Afrikai nő“-ből énekelt egy áriát. Közreműködtek még Han­del Berta, Csendes Emília, Passy Antal és a hallga­tóság kérelmére maga Passy-Cornet. Adél is, aki a „Russische Nachtigall“ eléneklésével nyújtott igazi műélvezetet a szép számú hallgatóságnak. * (A debreceni színházban) tegnap került színre „A császár színészei“, melyet az ottani színházi igazgatóság két tagja: Valentin Lajos és M­o­l­n­á­r László fordítottak. E darab, mely Berlinben 50 előadást ért, Debrecenben is nagy hatást tett, melyben része volt az előadóknak, u. m­. Z­i­l­a­h­y, R­ó­n­a­i­n­é, Molnár László, Vedres és M­á­n­­d­o­k­y­n­a­k. Eladás után a társulat több tagja ban­kettet rendezett a fordítók tiszteletére, a­melyen Zi­­l­a­h­y Gyula elmés felköszöntőt mondott Valentinra, a debreceni színház új igazgatóságának érdemes el­nökére, akinek rendkívüli buzgalma mentette meg a debreceni színház régi jó hírnevét, melyet Nagy Vince katasztrófája nagy próbára tett. * (A kolozsvári színházban) tegnap­előtt került szinre „Mikado“ Sullivan operetteje és ott is nagy tetszést aratott. A mű gonddal volt ber tanulva, a­miért Megyerit illeti az elismerés. Ő játszotta a címszerepet és sok tapsot aratott. A há­rom testvért Serédi Sarolta, Köncze­ Etel és egy új, igen használható, kedves, üdehangú énekesnő: Lip­tai Olga adta. Serédi Sarolta k. a. elevenen, ke­csesen játszott és pompásan, csengő hanggal énekelt.­­ Erdélyi Marietta mint vendég lépett föl a vándor­énekes szerepében. * (A­z a­r­a­d­i színház ügye.) A lapok közölték, hogy Dit­ói Mór a szabadkai Thália-szövet­­kezet művezetője az aradi színházról lemondott. Ez a hír, a­mint értesülünk, teljesen alaptalan. * (D­ó­c­z­i „S­z­­é­c­h­y Mári­á“-j­a) a múlt pénteken került színre először a győri színpadon. Mint tudósítónk írja, a darab, különösen a gyönyörű nyelvezet mindvégig lebilincselte és zajos tapsokra ragadta a közönséget. A címszerepben kiváló rou­in­­nal játszott P­a­r­l­a­k­y Gizella k. a., m­íg Széchy Éva szerepében Csiky Katinka k. a. nyújtott szép a­a­­kilást. A férfiak közt Veress Sándor (Wesselényi), Balassa Jenő (Lislius) és Szepessy (Illé-házi) aratott sok és megérdemelt tapsot. Somogyi színigaz­gató már felgyógyult és társulata ügyeit maga vezeti. Jókai „Lőcsei feh­ér asszonyát“ Rátori Romancsik Mihály alkalmazta szinre ; ez a hatásosnak ígérkező szinmű­, kedden adatik először színpadunkon Sze­pessy Gusz­áv jellemszínész jutalomjátékául. Szín­padunk operette-újdonsága B­arna Izsó karmester és Kiss Géza (eperjesi főjegyző). „A franciák Oroszországban“ című 3 felvonásos operettje csütör­tökön kerül először színre. Zeneőrseink ez operett­nek, melynek fő női szerepeit Krecsányi Sarolta és Sz. Kovács Ella játszszák­, szép jövőt jósolnak, mert a darab librettója és partitúrája egyaránt igen sikerültek. Az operett-újdonság előadása alkalmából vendégünk lesz Evva Lajos, a népszínház igazga­tója is a „soproni színpártoló-egylet* számos tagja. * (Sopronban) oly rosszul megy dolga a német színtársulatnak, hogy Cavar igazgató a vá­rosi tanácstól bérleti szerződése alól való fölmen­tését kérte. A társulat hetek óta üres padoknak játszik. * (Gol­d m­­a r­k ,,M e r l­i­n“-j­e) e hó végén Drezdában is szinte fog kerülni. A két főszerepet : Merlint és Vivianus G­u­d­­e h­u­s és Malten k. a. fogja adni. * (A , P­a­r­s­i­f­a­l“ e­l­ő­a­d­á­s­i j­o­g­a) fölött figyl­­ár,•v.V.ssoknak végre eredménye lett. Wagner Rikhárdd örökösei és a münch­eni udvari színház In­­tendenturama között megegyezés jött létre, a­mely szerint a , Parsfal“ szerzői joga a családé marad, de a családnak B­ymnhon kívül sehol sincs joga a darabot előadatni, a­míg a müncheni színház két évi kizáró­lagos jogát ki nem használta. !! (Reichmann udv. operaénekes) hangversenye Kelen Ida k. a. zongoraművésznő közreműködésével hétfőn, március 14-kén esti 7 és fél órakor lesz a fővárosi Vicádé kistermében. Mű­sora ez: 1. Schumann R. a) Du bist wie eine Blume . b) Die Lotosblume. c) Waldesgeapraech. En kis Reichmann T. 2. bach tantas­ie chromatique és fuga. K .­­ e.n 1. k. a. 3. Massenet. Arna „Lahor ki­rályáéból. Énekli Reichmann T. 4. Zichy Géza gr. a) Unteiwega. b) Abschied. c) Brahms. Wie bist du meine Königin. Énekli Reichmann T. 5. a) Brahms. Capricio, H-moll. b) Chopin-Liszt. Chant polonais. Kelen I. k. a. b) Wagner R. Feuerzau­ber a „Walküre“-ből. Énekli Reichmann T. Je­gyek kaphatók Rózsavölgyi és társa zeneműkereske­­désében. * (M­ű­v­é­s z e s t­é l­y.) A március hó 28-án a fővárosi Vigadó összes termeiben tartandó mű­­vészestélyre eddigelé a következő művészek közre­működése van biztosítva: Jászai Mari a nemzeti színház tagja Kiss Józsefnek „Simon Judit“ című balladáját fogja szavalni a Hubai Jenő által szerzett melodrámai zene kísérlete mellett. Gabányi Árpád a nemzeti színház tagja a „Kakasülőn“ című humoros monológot fogja előadni. Pálmai Ilka asszony a nép­színház tagja új népdalokat énekel, Eldering Braun hegedűn fog játszani s Wottawa Henrik zongora­művész Zichy Géza grófnak két legújabb szerzemé­nyét mutatja be. Spies Hermina ismert német dalénekesnő és Reichenberg Ferenc a bécsi udvari opera tagja, dalokat fognak énekelni. A nagy hang­verseny végén pedig , d­e­­ tanár Schratt Kata­lin asszonynyal a Burgszínház tagjával az „Erek­­lecke“ című bohózatot adja elő, melyet két év előtt Ischlben a német császár előtt játszottak elősző­­rendkívüli sikerrel. A hangverseny pontban 8 és fél órakor veszi kezdetét s okvetlenül 11 óra előtt vé­get ér, hogy a közönség a bál kezdete előtt megva­­csorálhasson. * (Az orsz. magyar s­z­í­n­é­s­z-e­g­y­e­s­ü-­­e­t) fegyelmi bírósága f. hó 23-ikán ülést tart, a­mikor is a következő ügyek kerülnek tárgyalás alá: 1. Szintársulati tagok vádja Völgyi Gy. és Havasi Gy. igazgatók ellen. Előadó Szathmáry Ár­pád. 2. C­okodyné szinigazgatónő vádja Aszalai Dá­niel ellen. Előadó: Vida Jenő dr. 3. Heltay Nándor vádja 0. Völgyi J. igazgató ellen. Előadó: Várady Antal dr. 4. Leövey József és neje vádja Bogyó Alajos konzorciumi igazgató ellen. Előadó Bartha László.*(A berlini udv. színházak) múlt évi működéséről most jelent meg a hivatalos kimu­tatás. Összesen 90 dráma, 47 opera és 16 táncegy­­veleg került azokban szinre. Az újdonságok száma nem nagy : nyolc színdarab, két dalmű és egy bal­­let. A színdarabok közül egy sem tudta magát hosz­­szabb ideig fentartani a műsoron. Fonciéres és Hoff­mann operái inkább tetszettek, határozott sikere azonban csak a „Német indulók“ című hallétnek volt. Új betanulással négy színdarabot és három dal­művet adtak. Az udvari drámaszínházban 280, az operában 267 előadás volt. * (Wagner „L­o­h­e­n­a­r­i­n“-j­é­b­ő­l) meg­­kezdték a próbákat a párisi „Eden“­-színházban. * (A római „A­p­o­ll­o“-s­z­í­n­h­á­z­a­t­ le fogják rombolni és a „Teatro Argentina“­ alakítják át városi színházzá. Az átalakítás kötségeit, amelyek 300,000 livrere rúgnak, Róma város viseli. * (Ü­­­zenem­ei­v­e­k.) Rózsavölgyi és társa kiadásában Budapesten megjelentek: „Bácskai kva­terkázó nóták“ és „Két Balatonvidéki kedvelt nép­dal“, Állaga Gézától. Táborszky és Porsch kiadá­sában pedig megjelent: Dóra-csárdás, szerző Schloss Lajos. PESTI HÍRLAP 1887. március 14. Pesti Hírlap. Márc. 16-án uj előfizetést nyitunk lapunkra Kérjük azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése márc. 15-én lejár, hogy azt minél előbb megújítsák, ne­hogy a lap elküldésében fennakadás történjék. A előfizetési árak lapunk homlokán olvashatók güi. Mutatványszámokat kívánatra egy hétig küld Ingyen és bérbaöntve a kiadóhivatal. Napi hírek. Mai zenemellékletünk. A mostani harcias viszonyok közt idősze­rűnek tartjuk Rudassy Lászlótól egy hatásos férfikart közölni, a­melynek cím­e „Riadó“ és a­mely Sárossy Gyula híres forradalmi költe­ményére van írva. Ezzel egyúttal a dicső már­ciusi napok emlékének is hódolunk. Zenemellék­­letünk második száma Kom­ócsy József „Ma­gyar király-himnusz“-a, a­melyhez I­z­s­é­p­y Béla E. itt nagyon sikerült zenét. — (Szeemélyi kir.) Per­cz­el Béla kúriai elnök betegségéből már annyira felépült, hogy jövő héten egynéhány havi tartózkodásra Görtzbe utazik. — (Az udvar itthon.) A budai kir. palotai sz. Zsigmond-kápolnában a mai böjtvasárnapon reg­geli 8 órakor rsöndes mise volt, melynél báró Hor­nig Károly c. pü­spök celebrált. A misén a király és egész kisérete megjelent. Délelőtt 11 órakor ünnepi nagy mise lett volna orgonakisérettel, de a királyné kívánságára, ki inkább szereti az áhitatos csendü isteni tiszteletet, ez elmaradt s helyette Maszlaghy prépos-plébános csöndes misét szolgáltatott, melyen Erzsébet, királyné udvarhölgyeivel mindvégig jelen volt. Ő felségeik különben a mai napot a kedvezőt­len idő miatt is otthon töltötték. A király holnap, hétfőn d. e. 10 órakor kihallgatást ad, ezenkívül még egy általános audiencia lesz március 17-én, csütör­tökön.

Next