Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-18 / 76. szám

10 tolta Benke Gyula elnöklete alatt 7-ik rendes köz­gyűlését. Az igazgatósági jelentés konstatálja, hogy az elmúlt üzletév szemben az eddigiekkel a legked­vezőbbnek mondható. A tagok száma 286-ról 490-re szaporodott s 1066 törzsbetéttel van jegyezve. A tiszta nyereményből 6 százalék, azaz minden 50 fo­rintos törzsbetét után 3 frt kerül felosztás alá, a nyeremény többi része a tartalékalap növelésére s új számlára való átvitelre fordíttatik. Szaák Pál szö­vetkezeti tag indítványára az igazgatóságnak önzet­len és buzgó működéséért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik. A felügyelő bizottság választás alá ke­rülvén, megválasztana I. : Légrády László, K. Csá­szár Ferenc, Zuzsa István rendes és Simon István póttagnak. — Az osztalék 1887. április 1-től kezdve a szövetkezet, pénztáránál fizettetik ki. * A „fővárosi VI—VII. kerületi kaszinó­­épü­let-részvény­társaság“ Mendl István elnöklete alatt ma tartotta évi rendes közgyűlését. Az előter­jesztett igazgatósági jelentés szerint a múlt év folya­mán befejezték az összes építési és berendezési munkálatokat s a végleszámolás megejtetvén, a tár­sulat vagyonmérlege szerint az ingatlan vagyon 351,703 frt 30 kr, a berendezési számla 56,565 frt 35 kr. Az üzleteredmény-számla 24,710 frt házbér, s 1360 frt 26 kr kamat­bevételt és a kiadások le­vonása után 19655 frt 67 kr tiszta bevételt mutat, melyre nézve az igazgatóság azt indítványozza, hogy 1500 db részvényszelvényére 10 írtjával 15000 frt fizettessék ki, 5 százalék a tartalékalapra fordittas­­sék s 155 frt 86 kr uj számlára vitessék át. Ez in­dítványokat a közgyűlés elfogadta s a fölmentvényt kiadta. Mezőgazdaság és ipar. * A Kocsigyártási szakrajzolásra külön tanfolyamot rendezett be a m. kir. technológiai ipar­­múzeum keretében a közoktatásügyi miniszter. Eddig e szaknak megtanulására külföldre kellett menni iparosainknak. A tanfolyam az év őszén nyílik meg s a fölvételre való jelentkezés idejét és föltételeit kö­zelebb tudatja a minisztérium. G­abnahaj­ó-forgalom, márc. 16. Ideérkeztek Budapestre : „Csongrád“, Tari és Eszes tulajdona, megrakva Kun-Sz.-Márton­ban M. Kohn és fia számára 357 tonna búzával. — „P a u 1 i n a“ Rosmayer Fr. tulajdona, megrakva Kulában Freund H. és fia számára 58 tonna búzá­val és 210 tonna zabbal. — „Friduska“, Freund és Trebitsch tulajdona, megrakva Pakson Braun Sándor részére 191 tonna búzával. — „Ida“, Pop­per H. és fiai tulajdona, megrakva Ó-Becsén a tulaj­donos számára 285 tonna búzával. —,„Laura“, Popper H. és fiai tulajdona, megrakva Ó-Becsén a tulajdonos számára 340 tonna búzával. Fölfelé elhaladtak: „Lajos“ Wolfinger és Reich tulajdona, megrakva Szivácon Selbach K. számára 30 tonna búzával és 370 tonna zabbal. — A győri gőzhajózási-t­ársaság 7-ik sz. uszá­ly­­hajója, megrakva Duna-B­öldváron a bécsi gőz­malom számára 250 tonna búzával. * Budapesti sertésvásár (A kőbányai ser­tés­kereskedelmi csarnok jelentése.) Március 17. Az üzlet élénkült. Magyar urasági öreg 47—48 forint, fiatal, nehéz 49—50, közép 48-50—50, könnyű 48*5—49, közönséges szedett nehéz 47—48, —, közép 47—48, könnyű 46—48. Romániai bakonyi, átmeneti, nehéz--------, közép-----.—­könnyű ——.—, eredeti (Stachel) nehéz —.—, kö­zép —.—•• Szerbiai nehéz 45-5—47, közép 45—46, könnyű 45—46. Hízó egy éves 44—46. Hízó két éves makkos —.—.— frt. Sertéslétszám. 15-én volt készlet 81105 16-án érkezett 416, elszállittatott 1279. Maradt kész­letben 80242 drb. * Budapesti marhavásár, márc. 17. Felhaj­tatott 2887 drb nagy és 2063 drb apró marha. Eb­ből eladatott: 38 drb bika drbja 75—170 frt; 1071 drb ökör párja 140—340 frtig; 654 drb vágó és fe­jős tehén; vágó tehenek párja 145 —220 frtig; fejős tehenek drbja 75—140 frtig; 124 drb bivaly párja 120—190 frtig; 741 darab borjú drbja 4—19 frtig; 1322 drb bárány és bika párja 4,75—7 frt. Húsárak: ökörhús 45—50 frtig; tehénhús 40—44 forintig; borjúhús —, bivalyhús 88—44 frtig 100 kilo­grammonként. * Budapesti lóvásár, márc. 17. Ma felhaj­tottak 191 drbot. Ebből eladtak új lólevél mellett 21 drbot, átíratással 22 drbot. Bécsbe vettek összesen 6 drbot. Vásári árak: kocsilovak 37—100 frt; bécsi vágóra valók 8—35 frt. * Pozsonyi juhvásár, márc. 17. A mai juh­­vásárra 3354 drb juhot hajtottak fel. Élénk irányzat mellett a következő árak jegyeztettek: kivitelre szánt juh 18—26 frt, kivételesen 29 frt, nyírott juh 18— 23 frt, legelő juh 10—17 frt páronkint. A mai bé­csi juhvásárra 2240 drb juhot hajtottak fel. * Bécsi szúrómarhavásár, márc. 17. A készlet borjúból 3547 drb, élő sertésből 2050, le­szúrt sertésből 1286, élő juh 2240, leszúrt juh 294, bárány 3917. A feldolgozott fris hús mennyisége 61 705 kilogramm. A borjúpiacon a múlt heti árak tartották magukat. A juhpiacon szilárd irányzat mel­lett 50 kr/1 frt áremelkedés volt. Mai árak: bor­juk 36—58 frt 100 kiló; juhok párja 5—22.50 frt; bárányok párja 5—12 frt * Párisi szarvasmarhavásár, március 14. Fölhajtatott 2585 ökör, 684 tehén, 197 bika, 1243 borjú, 18,973 ürü, 2198 s­e­r­t­é­s. Legmaga­sabb és legkisebb árak: ökrökért 1.40, 1.26,0.96, 0.92—1 48. Tehenekért 1.32, 1.16, 0.84, 0.80— 1.38. Borjukért 1.80, 1.66, 1.10, 0.94—2.04. Őrükért 1.74, 1.54, 1.28, 1.22—1.80. Serté­sekért 1.40, 134, 1.28, 1.22—1.48. (Mindez fran­kokban és kilogrammonként) 630 magyar áru 1.52—1.60 fikjóval kelt el kilogrammonként * Budapesti árutőzsde, márc. 16. Búzában ma csekély volt az üzlet A kínálat korlátoltabb jel­leget öltött s a vevők is nagyobb követelésekkel lép­tek föl, de hasztalan. Mindössze 9 ezer méter mázsa kelt el változatlan árakon. Más magvakban is csekély volt a forgalom, minthogy a hozatal igen jelentékte­len maradt. Az irányzat és az árak nem változtak. Elkelt búza tiszavidéki: 600 mm. 80 k. 9 frt 50 kr, 600 mm. 80 k. 9 45 kr, 200 mm. 80 k. 9 frt 50 kr, 200 mm. 79.5 k. 9 frt 47.5 kr, 100 mm. 79 k. 9 frt 35 kr, 100 mm. 79 k. 9 frt 40 kr, 800 mm. 76.8 k. 9 frt 27­5 kr, 500 mm. 78.8 k. 9 frt 40 kr, mind időre. — Pestvidéki: 200 mm. 79.5 k. 9 frt 35 kr, 1000 mm. 79.5 k. 9 frt 40 kr, 500 mm. 78 k. 9 frt 30 kr, mind időre. — Bácskai: 1500 mm. 76 k. 9 frt 30 kr, mind időre.— Felsőtiszai: 100 mm. 81.5 k. 9 frt 45 kr, mind időre. — Szok­­ványbuza 1000 mm. 77 k. 9 frt 17­5 kr, mind időre. — Árpa: 600 mm. 6 frt 75 kr, 200 mm. 6 frt 82,5 kr, 100 mm. 8 frt 20 kr, mind készfizetéssel. — — Zab: 100 mm. 6 frt 55 kr, 200 mm. 6 frt 70 kr, mind készfizetéssel. — Tengeri: 100 mm. 6 frt 15 kr, 600 mm. 6 frt 10 kr, mind készfizetéssel. — A határidők lanyhán indultak s az árak lassankint csökkentek. A déli tőzsdén az irányzat némileg meg­szilárdult Eladatott: búza tavaszra 9.04—9.—9.02 forinton, búza őszre 8.56—8.52—8.64 írton, tengeri 1887. május—júniusra 6.13 írton, zab tavaszra 6.46 —6.44—6.46 írton.— A határidők hivatalos jegyzése: Búza tavaszra 9.01—9.03 írton, búza őszre 8.53—8.55 forinton, tengeri május—jun.-ra 6.13—6.15 írton, zab tavaszra 6.45—6.47 írton, káposztarepce aug.—­szep­temberre 11.25—11.37 írton. Terményekben állandóan gyenge a forgalom s számottevő kötés egyáltalán nem történt. A délutáni tőzsdén búza tavaszra 9.05—9.07, búza őszre 8.55—8.57, tengeri május—júniusra 6.14 —6.16. Berlin V* márkával magasabban zárult. * Budapesti értéktőzsde, márc. 17. A mai tőzsde meglehetősen szilárd irányzattal indult, de az üzlet folyamán nagyobb realizálások következtében ellanyhult s a főbb értékek kurzusa némileg csök­kent. Vasúti értékek a tegnapihoz képest változatla­nok. A helyi piac nem volt élénk s a forgalom kor­látolt maradt. Valuta, pénz és váltó változatlanul zá­­­rult. Az előtőzsdén eleinte lanyha volt az irányzat, az üzlet folyamán azonban megszilárdult. Végül nyu­godt irányzat mellett osztrák hitelrészvény 285— 286 60—286.20 írton, m. 4 száz, aranyjáradék 100.95 —101.30 írton, magyar leszámítoló bank 98.75 frton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar 4 százai, aranyjáradék 101.20—100.70 frton, magyar 5 százai, papirjáradék 89.10—88.85 írton, magyar leszámítoló és pénzváltóbank 98.88—98.37 forinton, osztrák hi­­telrészvény 288.20—285.10 írton, pesti magyar ke­reskedelmi bank 675 írton, első magyar ált bizt. tár­saság 3190 írton, Fentiére pesti bizt. int. 67 írton, Ganz-féle gyár 846—845 frton, Drasche-féle gyár 257—255 frton, budapesti közúti vaspálya társ. rész­­letkötv. 103.50 frion köttetett. Hivatalos felszámolási árfolyam: magyar hitelrészvény 285, osztrák hitel­­részvény 294. Az esti tőzsde igen szilárd volt: osztr. hitelrészvény 285 után 186.50, magyar hitelrészvény 293, 4 száz. magy. aranyjáradék 100.70 után 101.45, magyar leszámítoló bankr. 99 írton. PESTI HÍRLAP 1887. március 18. Megyék és városok. Március 15. a vidéken. Arad, márc. 16. (Saját tudósítónk­tól.) A szabadság martyrjainak városában évenként nagy díszszel ünnepük meg a nemzet nagy napját. Márc. 14-én este vette kezdetét az ünnepély, a­mi­kor a színházban díszelőadást rendeztek. A darabot, IV-ik Lászlót, megelőzőleg Krecsányi társulata fé­nyes kiállításban három képet mutatott be. Az első­ben ott állott Petőfi alakja a népet lelkesítve, Kos­suth hű képe, kezében az 1848. feliratú pergamen­nel és gyászdisz­közt a tizenhárom aradi vértanú. A második kép Világost ábrázolta, a harmadik pe­dig a piski hidat Bemmel elől, és a magyar meg orosz csapatokat. Végül a béke angyala jelent meg, hogy fokozza a látottak hatását. A színházat meg­töltött közönség a képek ügyes rendezőjét, Krecsá­nyi igazgatót, hromszor hívta a lámpák elé. 15-én reggel számos épületről és a minoriták templom tor­nyáról lecsüngő nemzeti lobogók jelezték külsőleg is az ünnepnapot. Szakadó esőben indult meg a nép­vándorlás az ünnepély helyei felé. A minoriták templomában 10 órakor mondotta dr. J­á­n­o­s­s­y Dömjén rendfőnök a misét, melynek zenerészét mű­kedvelőkből álló ének- és zenekar végezte. 11 óra­kor kezdetét vette a szép ünnepély a városháza dísztermében, mely megtelt igen előkelő közönség­gel, köztük sok hölgy és testületek képviselők Az ifjú­ság a karzatot töltötte meg. A negyvennyolcas honvéd­­egyesület azzal az emlékezetes zászlójával jelent meg a teremben, a­melyet Világosnál egy aradi tanító mentett meg és sok éven keresztül rejtegetett pár­nája tollai közt. Pontban 11 órakor lépett a szó­székre L­u­k­á­c­s­y Miklós a honvédegyesület elnöke és Arad város közéletének egyik kitűnő tagja. Rövi­den, de lelkes, szép szavakban utalt a nap nagy je­lentőségére és megnyitottnak nyilvánította a rendező bizottság nevében az ünnepélyt. Fölhangzott azután a színház énekkarának művésziesen elénekelt szó­zata, melyet Müller Károly ügyvéd, a független­ségi párt vezéregyéniségének gonddal kidolgozott és szépen elmondott alkalmi beszéde követett. Az ünne­pély harmadik pontját Somló Sándor, a színtársu­lat tagjának szavalata képezte, ki a „Talpra magyar“ elszavalásával már több ízben járult a március 15-iki ünnepély emeléséhez. A színház ének­kara a Hymnuszszal fejezte be a délelőtti lel­ket emelő ünnepélyt. Este 8 órakor körülbelül 200 terítékű bankett volt a Krispin-féle te­remben, részt vett néhány hölgy is. Az első felköszöntőt a királyra Lukácsy Miklós mon­dotta, utána V­a­r­­­a­s­s­y József emelte poharát a haza üdvére, fölvirágzására. Besze János Kos­uth Lajost, Hindy Árpád a honvéd-egyesület elnökét és az ünnepély érdemekben gazdag főrendezőjét, Lukácsy Miklóst éltette. Nagy lelkesedést keltett a kolozsvári egyetemi polgároknak B­a­r­t­h­a elnök alá­írással érkezett következő távirata: „A szabadság, egyenlőség és testvériség Golgotháját ünneplőkhöz küldi hódolatát ma a kolozsvári egyetem ifjúsága.“­­ Az aradi iparos ifjak ugyancsak meg­ünnepelték március 15-ikét. Pozmor Károly tab­­letut rendezett, mely Petőfit és Kossuthot ábrázolta. Az ünnepély jelentőségét az önképző kör elnöke T­e­s­s­é­n­y­i József vázolta, melynek végeztével leplezték le Kossuth és több az egyesület körül ér­demeket szerzett tagnak arcképeit. Szavaltak Poz­mor Károly, Kiss András és Búzás Vilmos, alkalmi beszédet mondottak Szüts József és Roz­mán i­t­h. Közbe-közbe énekelt az egyesület tagjai­ból álló dalkör. Az ünnepélyt vacsora követte. Nyitra, márc. 16. (Saját tudósítónk­­t­ó­l.) Március 15-ikét Nyitrán is kegyelettel ünne­pelték meg. Délelőtt isteni tiszteletet tartottak a ke­gyesrendiek templomában. A polgári iskola ifjúsága Szente tanár vezetése alatt alkalmi szavalatokkal s beszédekkel ünnepelte a szabadság hajnalának em­léknapját. A polgárok házaikat fellobogózták , Kos­suth és Deák képei is több helyütt voltak láthatók. Délután 3 óra tájban gyülekezni kezdettek a zász­lókkal díszített nemzeti színház előtt, s­ valamivel 4 óra előtt a több százra menő polgárokból és tisztvi­selőkből álló tömeg körbe állott a színház előtt s a „Dalárda“, kísérve a zenekar által, a „Szózat“ két versszakát énekelte; ezután dr. G­u­­­v­i­tt Pál ügy­védjelölt tartott beszédet a nap jelentőségéről s végül a dalárda rázendítette a „Talpra magyar“-t, melyet Petőfi Sándor „Nemzeti dala“ követett, sza­valva dr. Sztránszky ügy­véd által. Az ünne­pélyt este nagy diszlakoma fejezte be. Besztercebánya, márc. 16. (Saját tudó­sítónktól.) Városunk, mely politikai élet tekinte­tében nem nevezhető túlságos élénknek, a március 15-ei napok emlékét méltó módon ünnepelte meg. Esti 7 órakor a város főtere és az alsó- és felső­utca néhány ház kivételével fényárban úszott és az utcákon beláthatatlan néptömeg hullámzott. Körül­belül fél nyolckor megindult az ünnepi menet a tár­sas kuglizó kertjéből, a főtérre érve a lampionokat hordozó tűzoltók kört képeztek és a helybeli „Egyet­értés“ dalárda elénekelte a szózatot, mire Weisz Gyula megyei másodaljegyző gyújtó hatású szavak­ban ecsetelte az ünnep fontosságát. Erre a dalárda elénekelte a „Talpra magyart“, mivel az ünnepély ezen része véget ért. Fél kilenckor a takarékpénztár nagytermében fényes bankett volt, melyen körülbe­lül 130-an vettek részt a társadalom minden réte­géből. Az elhangzott számos teszt közöl felemlítjük dr. Rippély Edéét, ki az 1848-i márciusi napokat ecsetelte rövid vonásokban és Éder Gyuláét, ki nagy hatást tett szavakban Kossuth Lajost éltette. A bankett mindvégig emelkedett hangulatban folyt le és nem nélkülözte az érdekes mozzanatokat, mint pl. az volt, hogy egy tekintélyes polgár em­ek gya­nánt Kossuth-tizeseket osztogatott az ismerősök kö­zött. (r. 1.) Zólyom, március 16. (S­a­j­á­t tudósítónk­tól.) A szabadság ünnepének 39 ik évfordulóján Zólyom sz. kir. város polgársága, hazafias érzületé­nek méltó kifejezéseképen, eddig itt nem tapasztalt módon nyilvánította kegyeletét a nagy napok emléke iránt. Reggel mindkét kér. felekezet templomában hála isteni tisztelet tartatott meg. A községi iskola növendékei, élükön a tanító testülettel, az önkéntes tűzoltó-egylet Haniszkó György parancsnok vezetése mellett, a tisztviselői kar s számos polgár vonult ki 8 órakor az iskola épületéből, először is a r. kath. templomba, résztveendő az ott tartott nagy misén, mely magyar énekkiséret mellett végeztetett Tergina Pál esperes-plébános által. Ennek végeztével az ott egybesereglettek az ev. templomba rándultak át, hol is egy hazafias tartalmú egyházi dallam eléneklését

Next