Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1887-03-21 / 79. szám
1887. március 22. PESTI HÍRLAP gerísség a szerb és román kormányokkal katonai dolgokban tárgyalásokat folytat. Sok bolgár tisztviselőt küldenek Szerbiába és Romániába. Ide az a hir érkezett, hogy a régensség idegen tiszteket hiva a bolgár seregbe. Ezért érkezett ide nevezetesen a tz osztrák-magyar tiszt, aki rég van itt és aki állítólag csak tervek rajzolásával és statisztikai adatok gyűjtésével foglalkozik. Fővárosi ügyek. — A fővárosi egylet folyó hó 22-én, azaz kedden délután 5 órakor a régi városháza tanácstermében értekezletet tart. — A magánépítési bizottság mai ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba, u. m.: Leimetter Jánosnak VIll. kér. tömő-utca 7134. sz. a. földszintes házra; Kőrösmezei Gusztávnak a házépítő tisztviselők telepén földszintes házra; Schehák Antalnak II. kér. kapás utca 18. sz. a. földszintes házra; Fúrják Flóriánnak az Angyalföldön földszintes házra és fészerre; Haszman Józsefnének II. ker. hidegkuti ut. földszintes házra; dr. Mutsenbacher Bélának IV. kalap-utca 10. sz. a. átalakítására és II. emelet ráépítésére; Nouvier Ivánnak a házépítő tisztviselők telepén földszintes házra; ifj. Zachradka Józsefnek X. ker. indóház-utca földszintes házra; a m. kir. vallás- és közoktatási minisztériumnak a VIII. ker. József-körut, népszinházutca és Csokonay utca közt levő telken m. kir. technológiai iparmúzeum és állami középipariskola építésére; özv. Rötter Mártonnénak VII. ker. csömöri ut 2817. sz. a. egyemeletes házra; Schiller Györgynek II. ker. kapásutca 21. sz. a. földszintes házra; Geszler Józsefnek az istenhegyi Melinda-utoa földszintes nyaralóra, ezenkívül számos toldalék építkezés, alakítás stb. engedélyeztetett. — A budai szegényház, mely igen régi épület, számos tatarozásra szorul. A 7-es bizottság ma helyszíni szemlét tartott az épületben és megállapította a helyreállítás részleteit. “ A rákosfalvi róm. kath. templom épitési munkái iránt ma a VII. kerületi elöljáróságnál árlejtés tartatott, melyen a legelőnyösebb ajánlatot az összes munkákra Kirschenbaum Keresztély és Tóth Sándor tették. A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság ma d. e. 10 órakor tartott ülésére, 6 tárgy volt kitűzve. A VII. ker. Rottenbiller- és Óvoda-utcák sarkán levő 247 négyszögöl területű telekre tartott szóbeli árverésre Wellisch Alfréd, Wellisch Arnold, Brüll Ferenc és Ulrich Lajos jelentkeztek. A kikiáltási ár 65 frt volt. Legtöbbet, vagyis 71 frt 10 kr árt Wellisch Alfréd ajánlott s azt a bizottság el is fogadta, írásbeli ajánlat nem adatott be. — Fenyvessy Adolf kérdést intézett az elnökhöz, hogy a munkásházak ügye miben áll, mert a szövetkezettel a tárgyalás nem vezet eredményre. Rada elnök azzal nyugtatta meg a felszólalót, hogy a tárgyalás parallelloly a szövetkezettel és a közgyűlési határozat értelmében. Az albizottság megvárja még az építész- és mérnök-egyesület által a munkásházak építése ügyében kiirt pályázatot is, mely rövid idő múlva lejár s igy újabb tanulmányi anyagot nyer s ekkor erélyesen hozzáfog a kérdés megoldásához. A választ tudomásul vették. — A III. ker. tervezett városi szabad Dunafürdő, melyre csak 3901 frt áll rendelkezésre, 5360 írtra pedig nincsen fedezet, csak jövő évre fog felállittatni s ez évben a szegényeknek az uszodákba ingyen-jegyek fognak kiosztatni. — A vásárigazgatósági ideiglenes személyzet fentartására még szükséges 732 frt 50 krnak fedezése 1888-tól kezdve a vásárigazgatóság szervezéséig a költségvetésbe fog felvétetni. — Özv. Gruber Antalné a Széchenyi-szigeti kioszkért évi 2300 frtot fizetett s bérletét 3 esetleg 6 évre meghosszabbittatni kérte. A bizottság a folyamodványt elutasította s árverés kiirását ajánlja. A szegény sorsú iparostanoncoknak iró- és rajzeszközökkel való ellátására felvett s kiutalványozott 630 írtnak virement utján való fedezését a bizottság helyeselte. A városi asztalos munkák egységi árainak újabb megállapítása iránti javaslatot elfogadták s ezzel az ülés véget ért. egyesület iskolája meglehetősen fel van szerelve s a benne használt, eszközök és tankönyvek a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által adattak ki. Az évi vizsgálat alkalmával a jelenvoltak örömmel győződtek meg a gyermekek előhaladása, szorgalma és jó magaviseletéről. A kési ügyesség szempontjából taníttatnak a növendékek szalmafonásra, könyvkötésre, kefe- és seprőfélék készítésére oly mértékben, hogy az intézet tíz évi fennállása óta amaz eszközökre egy fillért sem adott ki, amennyiben az ebbeli szükségleteket a növendékek állították elő. Az orvosi jelentés szerint az intézet felett a fertőző betegségek járványos vihara szerencsésen elvonult. Az év folyamán 3 gyermeket kellett a kórházba áthelyezni. — A Faik Zsigmond lovag által előterjesztett pénztári jelentés szerint az intézet vagyona 66,497 frt 64 krra rúg ; az 1887. évi költségelőirányzatban 8700 frt kiadással szemben 8900 frt fedezet áll. — Felolvasta ezután az utóbbi napokban beérkezett adományokat, melyek közül megemlítjük azt a 2000 frtos alapítványt, melyet Kasselik Jenő tett. A közgyűlés a szép adományért levélben is kifejezést fog adni köszönetének. Országh Sándor bejelenti, hogy a budai várszínházban tartott the dansant a Klotild szeretetház-egyesületnek 450 frtot jövedelmezett; Münnich Aurél pedig Thurn Erzsébet hagyatékából 200 frtot nyújt át a pénztárosnak. Miután még Lederer Ábrahám indítványára Andrássy Gyula grófnénak buzgó és odaadó működéséért jegyzőkönyvileg is köszönetet és elismerést szavaztak, a közgyűlés véget ért. A budapesti „Acélhang“ férfidalegylet április hó 2-án a IX-ik kerületi elöljáróság bakácstéri dísztermében Burghart Róbertné és Krizsik Irma úrhölgyek, úgyszintén Bernola Miklós és Éder József urak közreműködésével, Burghart Róbert karnagy vezetése mellett hangversenynyel és tánccal egybekötött dalestélyt rendez. Kezdete 8 órakor. — A budapesti arany- és ezüstművesek, ékszerészek, aranyverők és aratokkészítők ipartestületének, Parail Ferenc ügyvéd és iparhatósági biztos elnöklete alatt tartott alakuló közgyűlésén elnökké egyhangúlag Zitterbarth Károly, az ipartestület elöljárósági tagjaivá pedig Benedek Ignác, Breitner Lipót, Dembitz Mihály, Fleischmann Mihály, Grünstein Henrik, Huber János, Krausz Dávid, Naderer Rudolf, Kadlburger Mihály, Lipp Gyula, Paár János, Péter József, Spitzer Adolf, Robitsek S. B., Stefan Nándor, Stenger Lázár, Túrnér Károly és Hadi Ignác; számvizsgálókká: Weinberger Miksa, Subáky Károly és Kraemer József választottak meg. A fővárosi vivóklub II. rendes közgyűlését, március hó 27-én, vasárnap d. u. 4 órakor saját helyiségében (Ó-utca 27. sz.) tartja. A budapesti ügyvédi kamara tisztikarába és választmányába egy ma tartott ügyvédi értekezlet a következőket jelölte ki: Elnök: Hodossy Imre. Elnöki helyettes: Szedenics János. Titkár: Siegmund Vilmos. Ügyész: Győry Elek. Pénztárnok: Novák Sándor. Rendes választmányi tagok: Friedmann Bernát, Chorin Ferenc, Králik Lajos, Széky Antal, Schmiedt Titusz, Mezei Mór, Unger Alajos, Sztehlo Kornél, Mandel Pál, Litteráty Ödön, Horánszky Nándor, Fábry István. Pó 1tagok: Jelinek Arthur, Zsigmondy Jenő, Schreyer Jakab, Sik Sándor, Wolf Vilmos, Siró József. — Itt egyúttal megemlítjük, hogy a vasárnapi számunkban közlött névsor, nem az ügyvédi kör, hanem csak egy, a kör helyiségében tartott értekezlet jelöltjeit tartalmazza. Egyletek és intézetek. — Az orsz. kisdedóvó-egyesület és árvaház választmánya tegnap d. e. 11 órakor líralovánszky Istvánné elnöklete alatt ülést tartott, melyen részt vettek Tisza Kálmánné Degenfeld grófnő és Berzeviczy államtitkár is. A gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy az egyesület összes helyiségeit még ez évben berendezi s a gyermekkertésznő-képezdészek számára az eddig 26 ágyhoz, még újabb 34 ágyat szerel föl. — A Klotild fővárosi szeretetházegyesület Andrássy Gyula grófné elnöklete alatt ma tartotta évi rendes közgyűlését az uj városház társalgó termében. Az elnök üdvözölvén a szép számban egybegyűlteket, Küffer Béla titkár a választmány és az igazgatóság jelentését olvasta fel. E szerint az intézetben jelenleg 40 szegény gyermek van. Vallásra nézve 35 róm. kath., 5 ev. ref., nemzetiségre nézve 30 magyar, 9 német, 1 cseh. Az Tudomány. *(A magyar tudományos akadémia) nemzetgazdasági és statisztikai bizottságának kedden délután 5 órakor tartandó nyilvános felolvasó ülésén Grünwald Béla orsz. képviselő fog értekezni „Zólyom megye gazdasági és művelődési állapotáról.“ Vendégeket szívesen látnak. * (A m. tud. akadémia) nyelv- és széptudományi osztálya ma délután ülést tartott, Ilmnfalvy Pál elnöklete mellett. Az első fölolvasó Joannovics György t. t. volt, aki a „Magyar szórendről“ értekezett. A nagy szorgalommal és szakértelemmel szerkesztett értekezésnek ez volt negyedik s utolsó része. — Simonyi Zsigmond 1. tag az ikes igék kérdéséről értekezik. Előadja részletesen az ikes ragozás történetét, amely szerint az eredetileg a szenvedő és visszaható igék ragozása volt. Később sajátságos átvitellel az intranzitív kifejezések megkülönböztetésére szolgált, de a nyelv ez utóbbi használatot sohasem vitte keresztül egészen következetesen s csak egyes igéknél alkalmazta. Ez volt az oka, hogy lassanként az ikes és iktelen ragozás összezavarodott, illetőleg, hogy az újabb népnyelv az ikes igéket is az iktelenek módjára ragozza. A műveit beszédben (s részben a népnyelvben is) csak az okozza az ingadozást és a zavart, hogy a nyelvtan s a hivatalos stílus a régi ragozás használatára kényszerít bennünket. Az értekező azt indítványozza, hogy egyelőre engedjük meg az ikes igéknek mind a kétféle ragozását, mert csak a mai kényszer megszűntével fog a népnyelvi használat is zavartalanul kifejlődni s az irodalomban is a kívánatos rend és következetesség beállani. — Barna Ferdinánd levelező tagnak „A moldva nép házassági szokásaidról írott értekezése ezuttal elmaradt. Színház, zene, képzőművészet * (Magyar történelmi előképek), melyeket a jövő hó második felében az arisztokrácia tagjai az operaházban be fognak mutatni, rendkívül impozánsoknak ígérkeznek. Összesen 12 kép van kiszemelve előadásra, melyek hazánk művelődésének és fejlődésének kiemelkedő mozzanatait a bevándorlástól mai napig ábrázolják. A jelmezek tudvalevőleg néhai gróf Pálffy-Daui Lipót teanói herceg nagybecsű rajzai után készülnek. Az elhunyt művezető főur sajátkezű magyarázataival ellátott 12 kép a következő: Első kép. Idő 889. vagy 897. Árpád a honfoglaló. Árpád a hét vezér élén honfoglaló népével a vereckei szoroson átvonulva, az első elfoglalt várat „Munkácsának nevezi. Második kép: Idő 972. A kereszténység eredete Magyarországon. Ottó német császár Brúnó verduci püspököt nagy kísérettel Geyza fejedelemhez küldi követül, hogy a magyarokat a keresztény vallásra térítse. Harmadik kép. Idő 1003. Szent István és a honalapítás. Negyedik kép. Idő 1089. A kunok megtelepedése és meghódolása. Ötödik kép. Idő 1100. Könyves Kálmán király a tarcali országgyűlésen az igazságszolgáltatást szabályozza. Hatodik kép. Idő 1242. A tatárok pusztítása után Frangepán vendégszerető házából hazatérő IV. Béla király az ország új rendezéséhez fog. Hetedik kép. Idő 1362. Nagy Lajos megalapítja a városokat. Nyolcadik kép. Idő 1456. A Hunyadiak. Hunyady János, László fiával és Kapisztrán Jánossal a nándorfehérvári ütközet előestéjén, sátorában haditanácsot tart. Kilencedik kép. Idő 1475. Mátyás király menyegzője Beatrix nápolyi királyi hölgygyel. Tizedik kép. Idő 1551 Nádasdy Tamás és Tinódy Sebestyén. Lippa bevétele után Nádasdy Tamás udvaránál Tinódy Sebestyén lantos és költő lelkesitőleg hat a főtábornoknál egybegyült előkelő társaságra. Tizenegyedik kép. Idő 1650. Zrínyi Miklósa szigetvári vértanú unokája, a magyar eposz megalkotója, Csáktornyából vadászatra készül. Tizenkettedik kép. Idő 1695. II. Rákóczy Ferenc és meghitt barátjai a sárospataki vár egyik tornyából csillagokat vizsgálnak. Utólag még felvették Mária Terézia korából a pozsonyi országgyűlés hires „moriamur pro rege nostro“ jelenetét. * (A népszínházban) javában folynak a színpadi próbák a „Bársony uram“ című új népszínműből, Rátkay Lászlónak a „Felhő Klári“ szerzőjének darabjából. Az első előadás szombatra van kitűzve. * (Csíki Gergely,) a legutóbbi Teleki-pályázaton nyertes darabjának, a „Vasemberének 100 arany jutalomdíját ma délelőtt vette föl a magyar földhitelintézetnél. * (Odry Lehel,) operánk jeles tagja Debrecenben nagy sikerrel vendégszerepel. Tegnapelőtt este a „Faust“-ban Mefistofelest énekelte, tegnap ugyanezt ismételte, ma pedig a „Tékozló“-ban a koldust fogják hallani tőle a debreceniek. Az első előadáson zsúfolásig volt a színház, s a második és harmadik vendégjátékra is mind elkeltek a jegyek. * (Pintér Pál,) a népszínház volt jeles cimbalmosa, oroszországi útjáról visszaérkezett fővárosunkba. Oroszországban a cimbalom igen kedvelt hangszerré lelt és Pintér nemcsak előkelő főúri családoknál mutatta be művészi cimbalom-játékát, de több nagyherceg estélyein is játszott. Pintér most Budapesten cimbalom-iskolát szándékozik nyitni. * (A prágai cseh nemzeti színház) művészeti vezetését mintaszerű tevékenység jellemzi. Igaz, hogy Prágának ritka zenekedvelő és zeneértő közönsége van, mely azonfelül még hazafias kötelességnek tartja a nemzeti műintézet támogatását. Az operai előadások rendszerint zsúfolásig telt ház mellett folynak le. A művezetés ambiciózus és tevékeny férfiak kezében van, kiket a sajtó folyvást támogat. Ily tényezőkkel természetesen nagy sikert tud elérni a cseh nemzeti színházat ellenőrző bizottság. Közelebb Saint-Saens „Étienne Marcel“ című dalműveinek bemutatója van kitűzve Prágában. Ezután pedig Paladilhe „Palme“ című operáját fogják előadni, mely Párisban nagy sikert aratott. * („Durand et Durand“) a címe egy három felvonásos új bohózatnak, mely a párisi „Palais-Royal“ színházban roppant tetszést aratott. A darab szerzői Ordonneau és Valabrégue. A cselekmény a körül forog, hogy két Durand van, unokatestvérek, akik közül az egyik híres ügyvéd, a másik gazdag fűszerkereskedő. Az utóbbi egy tengeri fürdőben megismerkedik egy fiatal leánynyal, aki őt a híres ügyvédnek tartja és beleszeret. A félreértés annyira tetszik a fűszerkereskedőnek, hogy tovább fűzi a viszonyt, amelynek házasság a vége. A fiatal férj több ízben van azon a ponton, hogy bevallja az igazat, de apósa a fűszerkereskedők ellen olyan ellenszenvet nyilvánít, hogy hősünk nem mer színt vallani. Ebből a ferde helyzetből mindenféle kacagtató quiproquok származnak, amelyekbe belejátszik az ügyvéd Durand és ennek jegyese is. Végre minden kiderül és a csomó közmegelégedésre nyer megoldást.