Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-21 / 79. szám

1887. március 22. PESTI HÍRLAP gerísség a szerb és román kormányokkal katonai dolgokban tárgyalásokat folytat. Sok bolgár tisztvise­lőt küldenek Szerbiába és Romániába. Ide az a hir érkezett,­ hogy a régensség id­egen tiszteket hiv­a a bolgár seregbe. Ezért érkezett ide nevezetesen a t­­­z o­s­z­t­r­á­k-m­agyar tiszt, aki rég van itt és aki állítólag csak tervek rajzolásával és statisztikai adatok gyűjtésével foglalkozik. Fővárosi ügyek. — A fővárosi egylet folyó hó 22-én, azaz kedden délután 5 órakor a régi városháza ta­nácstermében értekezletet tart. — A magánépítési bizottság mai ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba, u. m.: Leimetter Jánosnak VIll. kér. tömő-utca 7134. sz. a. földszintes házra; Kőrösme­zei Gusztávnak a házépítő tisztviselők telepén föld­szintes házra; Schehák Antalnak II. kér. kapás­ utca 18. sz. a. földszintes házra; Fúrják Flóriánnak az Angyalföldön földszintes házra és fészerre; Haszman Józsefnének II. ker. hidegkuti­ ut. földszintes házra; dr. Mutsenbacher Bélának IV. kalap-utca 10. sz. a. átalakítására és II. emelet ráépítésére; Nouvier Iván­nak a házépítő tisztviselők telepén földszintes házra; ifj. Zachradka Józsefnek X. ker. indóház-utca föld­szintes házra; a m. kir. vallás- és közoktatási mi­nisztériumnak a VIII. ker. József-körut, népszinház­­utca és Csokonay­ utca közt levő telken m. k­i­r. technológiai iparmúzeum és állami középipariskola építésére; özv. Rötter Mártonnénak VII. ker. csömöri­ ut 2817. sz. a. egy­emeletes házra; Schiller Györgynek II. ker. kapás­utca 21. sz. a. földszintes házra; Geszler Józsefnek az istenhegyi Melinda-utoa földszintes nyaralóra, ezenkívül számos toldalék építkezés, alakítás stb. engedélyeztetett. — A budai szegényház, mely igen régi épület, számos tatarozásra szorul. A 7-es bi­zottság ma helyszíni szemlét tartott az épületben és megállapította a helyreállítás részleteit. “ A rá­kosfalvi róm. kath. templ­­­o­m épitési munkái iránt ma a VII. kerületi elöljá­róságnál árlejtés tartatott, melyen a legelőnyösebb ajánlatot az összes munkákra Kirschenbaum­ Ke­­resztély és Tóth Sándor tették.­­ A fővárosi pénzügyi és gazda­sági bizottság ma d. e. 10 órakor tartott ülé­sére, 6 tárgy volt kitűzve. A VII. ker. Rottenbiller- és Óvoda-utcák sarkán levő 247 négyszögöl területű telekre tartott szóbeli árverésre Wellisch Alfréd, W­ellisch Arnold, Brüll Ferenc és Ulrich Lajos je­lentkeztek. A kikiáltási ár 65 frt volt. Legtöbbet, vagyis 71 frt 10 kr árt Wellisch Alfréd ajánlott s azt a bizottság el is fogadta, írásbeli ajánlat nem adatott be. — Fenyvessy Adolf kérdést intézett az elnökhöz, hogy a munkás­házak ügye miben áll, mert a szövetkezettel a tárgyalás nem vezet eredményre. Rada elnök azzal nyugtatta meg a fel­szólalót, hogy a tárgyalás parallel­loly a szövetke­zettel és a közgyűlési határozat értelmében. Az al­bizottság megvárja még az építész- és mérnök-egye­sület által a munkás­házak építése ügyében kiirt pályázatot is, mely rövid idő múlva lejár s igy újabb tanulmányi anyagot nyer s ekkor erélyesen hozzá­fog a kérdés megoldásához. A választ tudomásul vették. — A III. ker. tervezett városi szabad Duna­­fürdő­, melyre csak 3901 frt áll rendelkezésre, 5360 írtra pedig nincsen fedezet, csak jövő évre fog fel­­állittatni s ez évben a szegényeknek az uszodákba ingyen-jegyek fognak kiosztatni. — A vásárigazga­tósági ideiglenes személyzet fentartására még szük­séges 732 frt 50 krnak fedezése 1888-tól kezdve a vásárigazgatóság szervezéséig a költségvetésbe fog felvétetni. — Özv. Gruber Antalné a Széchenyi-szi­­geti kioszkért évi 2300 frtot fizetett s bérletét 3 esetleg 6 évre meghosszabbittatni kérte. A bizottság a folyamodványt elutasította s árverés kiirását ajánlja. A szegény sorsú iparostanoncoknak iró- és rajzesz­közökkel való ellátására felvett s kiutalványozott 630 írtnak virement utján való fedezését a bizottság he­lyeselte.­ A városi asztalos munkák egységi árai­nak újabb megállapítása iránti javaslatot elfogadták s ezzel az ülés véget ért. egyesület iskolája meglehetősen fel van szerelve s a benne használt, eszközök és tankönyvek a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által adattak ki. Az évi vizsgálat alkalmával a jelenvoltak örömmel győződ­tek meg a gyermekek előhaladása, szorgalma és jó magaviseletéről. A kési ügyesség szempontjából ta­níttatnak a növendékek szalmafonásra, könyvkötésre, kefe- és seprő­­félék készítésére oly mértékben, hogy az intézet tíz évi fennállása óta amaz eszközökre egy fillért sem adott ki, amennyiben az ebbeli szük­ségleteket a növendékek állították elő. Az orvosi je­lentés szerint az intézet felett a fertőző betegségek járványos vihara szerencsésen elvonult. Az év folya­mán 3 gyermeket kellett a kórházba áthelyezni. — A Faik Zsigmond lovag által előterjesztett pénztári jelentés szerint az intézet vagyona 66,497 frt 64 krra rúg ; az 1887. évi költségelőirányzatban 8700 frt kiadással szemben 8900 frt fedezet áll. —­ Fel­olvasta ezután az utóbbi napokban beérkezett ado­mányokat, melyek közül megemlítjük azt a 2000 frtos alapítványt, melyet Kasselik Jenő tett. A köz­gyűlés a szép adományért levélben is kifejezést fog adni köszönetének. Országh Sándor bejelenti, hogy a budai várszínházban tartott the dansant a Klotild szeretetház-egyesületnek 450 frtot jövedelmezett; Münnich Aurél pedig Thurn Erzsébet hagyatékából 200 frtot nyújt át a pénztárosnak. Miután még Le­derer Ábrahám indítványára Andrássy Gyula grófné­­nak buzgó és odaadó működéséért jegyzőkönyvileg is köszönetet és elismerést szavaztak, a közgyűlés véget ért.­­ A budapesti „Acélhang“ férfi­­dalegylet április hó 2-án a IX-ik kerületi elöljáró­ság bakácstéri dísztermében Burghart Róbertné és Krizsik Irma úrhölgyek, úgyszintén Bernola Miklós és Éder József urak közreműködésével, Burghart Róbert karnagy vezetése mellett hangversenynyel és tánccal egybekötött dalestélyt rendez. Kezdete 8 órakor. — A budapesti arany- és ezüstmű­ve­s­e­k, ékszerészek, aranyverők és aratokkészítők ipartestületének, Parail Ferenc ügyvéd és iparható­­sági biztos elnöklete alatt tartott alakuló közgyűlé­sén elnökké egyhangúlag Zitterbarth Károly, az ipar­testület elöljárósági tagjaivá pedig Benedek Ignác, Breitner Lipót, Dembitz Mihály, Fleischmann Mihály, Grünstein Henrik, Huber János, Krausz Dávid, Na­derer Rudolf, Kadlburger Mihály, Lipp Gyula, Paár János, Péter József, Spitzer Adolf, Robitsek S. B., Stefan Nándor, Stenger Lázár, Túrnér Károly és Hadi Ignác; számvizsgálókká: Weinberger Miksa, Subáky Károly és Kraemer József választottak meg.­­ A fővárosi viv­ó­k­l­u­b II. rendes köz­gyűlését, március hó 27-én, vasárnap d. u. 4 órakor saját helyiségében (Ó-utca 27. sz.) tartja.­­ A budapesti ügyvédi kamara tisztikarába és választmányába egy ma tar­tott ügyvédi értekezlet a következőket jelölte ki: Elnök: Hodossy Imre. Elnöki helyettes: Szed­enics János. Titkár: Siegmund Vilmos. Ügyész: Győry Elek. Pénztárnok: Novák Sándor. Rendes választmányi tagok: Friedmann Bernát, Chorin Ferenc, Králik Lajos, Széky Antal, Schmiedt Titusz, Mezei Mór, Unger Alajos, Sztehlo Kornél, Mandel Pál, Litteráty Ödön, Horánszky Nándor, Fábry István. P­ó 1t­a­g­o­k: Jelinek Arthur, Zsigmondy Jenő, Schreyer Jakab, Sik Sándor, Wolf Vilmos, Siró József. — Itt egyút­tal megemlítjük, hogy a vasárnapi számunkban köz­­lött névsor, nem az ügyvédi kör, hanem csak egy, a kör helyiségében tartott értekezlet jelöltjeit tartalmazza. Egyletek és intézetek. — Az orsz. kisdedóv­ó-egyesület és árvaház választmánya tegnap d. e. 11 órakor líra­­lovánszky Istvánné elnöklete alatt ülést tartott, me­lyen részt vettek Tisza Kálmánné Degenfeld grófnő és Berzeviczy államtitkár is. A gyűlés egyhangúlag el­határozta, hogy az egyesület összes helyiségeit még ez évben berendezi s a gyermekkertésznő-képezdé­­szek számára az eddig 26 ágyhoz, még újabb 34 ágyat szerel föl. — A Klotild fővárosi szeretetház­­egyesület Andrássy Gyula grófné elnöklete alatt ma tartotta évi rendes közgyűlését az uj város­ház társalgó termében. Az elnök üdvözölvén a szép számban egybegyűlteket, Küffer Béla titkár a vá­lasztmány és az igazgatóság jelentését olvasta fel. E szerint az intézetben jelenleg 40 szegény gyermek van. Vallásra nézve 35 róm. kath., 5 ev. ref., nem­zetiségre nézve 30 magyar, 9 német, 1 cseh. Az Tudomány. *(A magyar tudományos akadé­m­i­a) nemzetgazdasági és statisztikai bizottságának kedden délután 5 órakor tartandó nyilvános felol­vasó ülésén Grün­wald Béla orsz. képviselő fog értekezni „Zólyom megye gazdasági és művelődési állapotáról.“ Vendégeket szívesen látnak. * (A m. tud. akadémia) nyelv- és szép­­tudományi osztálya ma délután ülést tartott, Ilmn­­falvy Pál elnöklete mellett. Az első fölolvasó J­o­an­no­v­i­c­s György t. t. volt, a­ki a „Magyar szórend­ről“ értekezett. A nagy szorgalommal és szakérte­lemmel szerkesztett értekezésnek ez volt negyedik s utolsó része. — S­i­m­o­n­y­i Zsigmond 1. tag az ikes igék kérdéséről értekezik. Előadja részletesen az ikes ragozás történetét, a­mely szerint az erede­tileg a szenvedő és visszaható igék ragozása volt. Később sajátságos átvitellel az intranzitív kifeje­zések megkülönböztetésére szolgált, de a nyelv ez utóbbi használatot sohasem vitte keresztül egészen következetesen s csak egyes igéknél alkalmazta. Ez volt az oka, hogy lassanként az ikes és iktelen ragozás összezavarodott, illetőleg, hogy az újabb népnyelv az ikes igéket is az iktelenek mód­jára ragozza. A műveit beszédben (s részben a nép­nyelvben is) csak az okozza az ingadozást és a za­vart, hogy a nyelvtan s a hivatalos stílus a régi ra­gozás használatára kényszerít bennünket. Az érte­kező azt indítványozza, hogy egyelőre engedjük meg az ikes igéknek mind a kétféle ragozását, mert csak a mai kényszer megszűntével fog a népnyelvi hasz­nálat is zavartalanul kifejlődni s az irodalomban is­ ­ a kívánatos rend és következetesség beállani. — Barna Ferdinánd levelező tagnak „A moldva nép házassági szokásaidról írott értekezése ezuttal el­maradt. Színház, zene, képzőművészet * (Magyar történelmi előképek), melyeket a jövő hó második felében az arisztokrácia tagjai az operaházban be fognak mutatni, rendkívül impozán­soknak ígérkeznek. Összesen 12 kép van kiszemelve előadásra, melyek hazánk művelődésének és fejlődé­sének kiemelkedő mozzanatait a bevándorlástól mai napig ábrázolják. A jelmezek tudvalevőleg néhai gróf Pálffy-Daui Lipót teanói herceg nagybecsű rajzai után készülnek. Az elhunyt művezető fő­ur sajátkezű magyarázataival ellátott 12 kép a következő: Első kép. Idő 889. vagy 897. Árpád a honfoglaló. Árpád a hét vezér élén honfoglaló népével a vereckei szo­roson átvonulva, az első elfoglalt várat „Munkácsának nevezi. Második kép: Idő 972. A kereszténység ere­dete Magyarországon. Ottó német császár Brúnó verduci püspököt nagy kísérettel Geyza fejedelemhez küldi követül, hogy a magyarokat a keresztény vallásra térítse. Harmadik kép. Idő 1003. Szent István és a honalapítás. Negyedik kép. Idő 1089. A kunok meg­­telepedése és meghódolása. Ötödik kép. Idő 1100. Könyves Kálmán király a tarcali országgyűlésen az igazságszolgáltatást szabályozza. Hatodik kép. Idő 1242. A tatárok pusztítása után Frangepán vendég­szerető házából hazatérő IV. Béla király az ország új rendezéséhez fog. Hetedik kép. Idő 1362. Nagy Lajos megalapítja a városokat. Nyolcadik kép. Idő 1456. A Hunyadiak. Hunyady János, László fiával és Kapisztrán Jánossal a nándorfehérvári ütközet elő­estéjén, sátorában haditanácsot tart. Kilencedik kép. Idő 1475. Mátyás király menyegzője Beatrix nápolyi királyi hölgygyel. Tizedik kép. Idő 1551 Nádasdy Tamás és Tinódy Sebestyén. Lippa bevétele után Nádasdy Tamás udvaránál Tinódy Sebestyén lantos és költő lelkesitőleg hat a fő­tábornoknál egybegyült előkelő társaságra. Tizenegyedik kép. Idő 1650. Zrínyi Miklós­­a szigetvári vértanú unokája, a magyar eposz megalkotója, Csáktornyából vadászatra készül. Tizen­kettedik kép. Idő 1695. II. Rákóczy Ferenc és meg­hitt barátjai a sárospataki vár egyik tornyából csilla­gokat vizsgálnak. Utólag még felvették Mária Terézia korából a pozsonyi országgyűlés hires „moriamur pro rege nostro“ jelenetét. * (A népszínházban) javában folynak a színpadi próbák a „Bársony uram“ című új nép­színműből, Rátkay Lászlónak a „Felhő Klári“ szer­zőjének darabjából. Az első előadás szombatra van kitűzve. * (Csíki Gergely,) a legutóbbi Teleki-pá­lyázaton nyertes darabjának, a „Vasemberének 100 arany jutalomdíját ma délelőtt vette föl a magyar földhitelintézetnél. * (Odry Lehel,) operánk jeles tagja Debre­cenben nagy sikerrel vendégszerepel. Tegnapelőtt este a „Faust“-ban Mefistofelest énekelte, tegnap ugyanezt ismételte, ma pedig a „Tékozló“-ban a koldust fogják hallani tőle a debreceniek. Az első előadáson zsúfolásig volt a színház, s a második és harmadik vendégjátékra is mind elkeltek a jegyek. * (P­in­té­r P­ál,) a népszínház volt jeles cimbalmosa, oroszországi útjáról visszaérkezett fővá­rosunkba. Oroszországban a cimbalom igen kedvelt hangszerré lelt és Pintér nemcsak előkelő főúri csa­ládoknál mutatta be művészi cimbalom-játékát, de több nagyherceg estélyein is játszott. Pintér most Budapesten cimbalom-iskolát szándékozik nyitni. * (A prágai cseh nemzeti színház) művészeti vezetését mintaszerű tevékenység jellemzi. Igaz, hogy Prágának ritka zenekedvelő és zeneértő közönsége van, mely azonfelül még hazafias köte­lességnek tartja a nemzeti műintézet támogatását. Az operai előadások rendszerint zsúfolásig telt ház mellett folynak le. A művezetés ambiciózus és tevé­keny férfiak kezében van, kiket a sajtó folyvást tá­mogat. Ily tényezőkkel természetesen nagy sikert tud elérni a cseh nemzeti színházat ellenőrző bizott­ság. Közelebb Saint-Saens „Étienne Marcel“ című dalműveinek bemutatója van kitűzve Prágában. Ezután pedig Paladilhe „Palm­e“ című operáját fogják előadni, mely Párisban nagy sikert aratott. * („D­urand et Duran­d“) a címe egy három felvonásos új bohózatnak, mely a párisi „Palais-Royal“ színházban roppant tetszést aratott. A darab szerzői Ordonneau és Valabrégue. A cselekmény a körül forog, hogy két Durand van, unokatestvérek, a­kik közül az egyik híres ügyvéd, a másik gazdag fűszerkereskedő. Az utóbbi egy ten­geri fürdőben megismerkedik egy fiatal leánynyal, a­ki őt a híres ügyvédnek tartja és beleszeret. A félre­értés annyira tetszik a fűszerkereskedőnek, hogy tovább fűzi a viszonyt, a­melynek házasság a vége. A fiatal férj több ízben van azon a ponton, hogy bevallja az igazat, de apósa a fűszerkereskedők ellen olyan ellenszenvet nyilvánít, hogy hősünk nem mer színt vallani. Ebből a ferde helyzetből minden­féle kacagtató quiproquok származnak, a­melyekbe belejátszik az ügyvéd Durand és ennek jegyese is. Végre minden kiderül és a csomó közmegelégedésre nyer megoldást.

Next