Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1887-03-27 / 85. szám
1887. március 27. PESTI HÍRLAP — ———*3» 1 1 - ■— ■■■■ ■ ■■*— ■■■■— vetést megállapította. A központi választmány örömmel vette mindezt tudomásul s határozattá emelte, hogy a VIII. orsz. közgyűlés Fiuméban 1887. aug. 18—22. iapjain megtartalik. Utólagos jelentkezést a rendező-bizottság még elfogad május 15-ig. A szatmári és balassagyarmati önk. tűzoltótestületek indítványához, mely szerint a tűzoltók háború esetén csak helyőrségi szolgálatot teljesítsenek, a gyűlés nem járult hozá, de lelkesen fogadta József főherceg erre vonatkozó beadványát, melyet alább közlünk. Székesfehérvár szives meghívását a IX. orsz közgyűlés megtartására, örömmel vették s pártolólag terjesztették a fiumei gyűlés elé. A budapesti politoliaikai egyesület ma délután tartotta meg alakuló gyűlését a megyeház termében. A gyűlésen Schlauch Lőrinc szatmári püspök elnökölt, ki megnyitó beszédében utalt arra, hogy a politcinikai egyesület elsősorban a nemeslelkű orvosok egyesülete, kik lemondván minden jutalomról, oly szegény betegeket, kik orvost nem fizethetnek és otthon épen szegénységüknél fogva orvosi segélyben nem részesülhetnek, ingyenes gyógykezelésben részesítenek, azokat naponta, amint jelentkeznek az intézetben, megvizsgálják, tanácsaikkal segítik és azokat folytonos figyelemmel kísérvén, egészségük helyreállítására közreműködnek. Másodsorban nemes emberbarátok egyesülete ez, kik anyagi hozzájárulással az intézet fejlesztésére és fenntartására áldoznak, az orvosok jóakaratú törekvéseit támogatják és lehetővé teszik, hogy a szenvedő szegények gyógyszereket vagy mérsékelt áron vagy ingyen kapjanak. Bécsben az ily természetű intézet már hosszabb idő óta fennáll és a magas és legmagasabb körök támogatása mellett virágzik. Dr. Takács Géza szólt ezután s elmondta, hogy 1883. március 12-ikén Goldzieher Vilmos, Havasi Adolf, Liebermann Mór, Lichtenberg Kornél, Puky Ákos és Wittmann Lázár egyetemi magántanárok szegény járó betegek részére rendelőgyógyintézetet állítottak fel. Céljuk gyógyítás által humanizmust gyakorolni s észlelés által a tudományt előbbre vinni. A most létesítendő egyesület feladata lesz megszerezni az anyagi eszközöket arra, hogy évről-évre növekedő számban jelentkező szegény járó betegek ingyenes orvosi kezelésben részesülve, egyúttal a gyógyszereket is ingyen kapják valamenynyien. Dr. Lichtenberg Kornél egyetemi magántanár s az intézet titkára olvasta fel ezután jelentését, melyben elmondja, hogy míg 1883-ban 1074 volt a betegek száma, 1886-ban 8898 szegény beteg vette igénybe az intézet jótéteményét. Három év alatt 21.573 szegény sorsú beteg nyert ingyenes gyógykezelést. A pénztári jelentés szerint az eddig kifizetett összeg 4404 forintot tesz ki. Alapítványokat tettek: József főherceg 500 írtot, Schlauch Lőrinc püspök 300 irtot, Szapáry István gróf 100 irtot, a főváros 400 irtot és magánadakozások utján összejött 800 frt. Azután Takács Géza indítványozta, hogy az alapszabályok megvitatására egy ötös bizottság küldessék ki Karap Ferenc elnöklete alatt, a melynek eredménye előbb az igazgató választmány elé, onnan a miniszterhez tejesztessék föl. Az indítványt elfogadták. Az egylet következőképen alakult meg: József főherceg védnök; Schlauch Lőrinc püspök védnökhelyettes; Szapáry István gróf elnök; Fáik Miksa és Karap Ferenc elnökhelyettesek. Az igazgató tanács tagjaiul megválasztottak: Jókai Mór, Keglevich István gróf, Földváry Mihály alispán, Jalich Géza, Ullmann Sándor dr., Prónay Dezső báró, Luczenbacker Pál, Nyiry Lajos, Ormódy Vilmos, Révay Gyula báró, Rebly Frigyes, Neményi Ambrus, Mendl István, dr. Szivák Imre, Steiger Gyula, Zempléni Moskovitz Géza, Megyeri Krausz Izidor, dr. Strasser Henrik, Szerb György. Színház, zene, képzőművészet Bársony uram. — Rátkay László népszínműve. — Bársony Mihály egy szélsőbaloldali hazafi, aka nagy örökösödési pert folytat rokonával, Bokodi kormánypárti képviselőjelölttel. Épen a választások előtt vagyunk, a mikor hirét veszi, hogy pőre a harmadik instancián elveszett s hogy ennélfogva a tönkrejutás szélén áll. Az ellenpárt képviselőjelöltje azonban egyezséget ajánl neki: kap tőle 20.000 forintot, ha áttér az ő táborába és egyik főkortesévé szegődik. Bársony uram a voksáért fölajánlott kövér summát a legnagyobb indignációval utasítja vissza, de később, felesége és egy hitelezője pressziója folytán aláírja a lélekvásárlási alkut. Jön azonban a szélsőbaliak deputációja, szép nemzeti szinü zászlóval. Bársony uram a zászló láttára elérzékenyül s elfogadja a neki fölajánlott pártelnökséget. Eddig a népszínház mai premierejének első felvonása, melynek végén a szerző csak azért gördtteti le a függönyt, mert a zászlóra boruló Bársony és a körötte csoportosuló lelkes választók hatásos végtableaunak tetszettek előtte. A második felvonás elején ugyanis az akció ugyanama tableaucsoporttal a színpadon, ugyanannál a szónál, ugyanazon a helyen folytatódik, ahol az első felvonás végén félbeszakadt. Bársony uram, aki már az első felvonásban is nem tett egyebet, mint hogy majd a becsületesség, majd a becstelenség útjára lépett, ebben az aktusban folytatja a nem épen drámai ingajátékot. Egy Feri nevű intrikus rábeszélésére megakarja csalni Bokodit, még pedig úgy, hogy a 20,000 frtot is megkaphassa, de még szélsőbali is maradhasson. Ezért a kezére járó cselszövőnek nőül ígéri leányát, a szép Judithot, akit a szokásos drámai apai szitkokkal és kitagadásokkal rákényszerít, hogy az intrikussal váltson jegyet, holott a lány mást szeret. Minden jól megy, sőt a nemes apát és pártelnököt immár képviselő-jelöltnek kiáltják ki, amidőn az inga ismét visszaketyeg. Bársony ugyanis arra a hírre, hogy Judith meg akarta magát mérgezni, megint megbánja a dolgot és kijelenti, hogy ő nem méltó a választól bizalmára. Tableau. Vége a második felvonásnak. Már-már azt hittük, hogy harmadikban a derék szélsőbali hazafi megint meggondolja a dolgot és mégis csak elfogadja a jelöltséget, hogy aztán legvégül azt egy hatásos végjelenetben újra visszautasítsa , de nem így történt. A szerző sokkal leleményesebben járt el. Az uzsorás, aki az egész darabon végig mint valami rémes árny járt-kelt a színpadon, unszolva a szilárd jellemű hőst, hogy „fizessen ! fizessen!“, megbánja a dolgot. Szive megesik Bársony uramon, vagy tán a végmegoldást kereső szerzőn és nem törődik többé az adóssággal. Üsse kő! Ezzel Bársony uram, a tragikus hős, ki van mentve a hínárból. De minthogy „homlokának szűzi becsülete be van szennyezve“ — ilyenformán mondják a darabban — képviselőjelölt többé nem maradhat. Be kell érnie a pártelnökség szerény méltóságával. E minden szélsőbali keblet megnyugtató fordulattal befejeződik a darab. Látható ezekből, hogy ami dráma van a Rátkay László népszínművében, azt komolyan fejtegetés tárgyává tenni igazán nem lehet. A darab azonban a mese e szörnyű naivitása dacára is tetszett helyenként; van ugyanis benne egy pár epizódalak, melyek megnevettetik a közönséget és annak jobb ízlésű, követelőbb részét is méltán kielégíthetik. Ilyen Tallér Béni, melyből Szathmáry igen sikerült figurát csinált, ilyen a csélcsap Rozmaring Lajcsi, melyben Vidtor bravúroskodott, ilyen Tündér Magda, melylyel Tóth Ilonka szaporította az ő gyerekleány force-szerepeinek számát. A címszerepet Tamássy játszotta, a nála megszokott kitűnő alakítási képességgel, Blaháné pedig a Judit rendkívül hálátlan szerepéből iparkodott valamit csinálni. Mind e művészek igyekezete dacára sem tartjuk azonban valószínűnek, hogy Rátkay ez új darabja műsoron maradjon. A közönség különben ma este nem fukarkodott a tapssal és a szerzőt ki is hívta. Delta. * (Színházi műsorok.) A nemzeti színházban: Hétfőn: A kismama. A komédiás. Az apród. Hivatalból. Kedden: A színház zárva. Szerdán : Faust. 1-szer. Csütörtökön: Faust. 2-szor. Pénteken: Faust. 3-szor. Szombaton: Nők iskolája. Dandin György. Vasárnap : Faust. Az operában. Kedden: Hunyadi László. Szerdán: az operaház zárva. Csütörtökön: Tannhaeuser. Schr.-Hanfstaenger M. asszony és Perothi Gy. ur mint vendég. Pénteken : Az opereház zárva. Szombaton : Hagbarth és Signe. Vasárnap: Carmen. Bellincioni Gemma k. a. mint vendég. Hétfőn: Filharmóniai hangverseny. *(A népszínház bérletére) vonatkozó új szerződést Evva Lajos igazgatóval ma írták alá a város részéről Kamermayer polgármester, Márkus főjegyző és a népszínházi bizottság két tagja. A szerződés hitelesítését Steinbach közjegyző végezte. * (Eredeti új operette.) A népszínház három felvonásos új operettet fogadott el Bátor Izidor és Hegyi Béla zeneszerzőktől, kik a télen „A milliomosnő“-vel mutatták be tehetségüket. Az új operette májusban fog színre kerülni. Ez lesz a negyedik eredeti operette a népszínház műsorán ez évadban. *(A népszínház műsora) vasárnap és hétfőn: „Bársony uram“, kedden, szerdán, csütörtökön a bécsi vivóleányok utolsó fellépésével „Az udvari bolond", pénteken „Bársony uram“, szombaton : „A mikádó“, „Borja és Bácska“. *(Planquette új operettejéből) „A komédiás hercegnőből“ az énekpróbák annyira előrehaladtak a népszínházban, hogy e héten elkezdik a színpadi próbákat is. Az első előadás ápril 15-dikére van tervezve. * (Vendégszereplés.) Margó Célia k.a., a népszínház kedvelt tagja a jövő héten Szegedre utazik, ahol három estet játszani fog; hétfőn az „Üdvöskédben, kedden „A mikádó“-ban és utoljára szerdán az „Eleven ördög“-ben. * (Újházi Ede) a jövő héten Besztercebányára megy vendégszerepelni a felvidéki magyar színtársulathoz. Besztercebányán élénk érdeklődéssel néznek eljövetele elé és az előjelek után ítélve a közönség tömegesen lesz jelen a derék művész előadásain, melyeken szerepeinek legjavát fogja bemutatni. Az eddig történt megállapodások szerint Újházi három estén lépne fel, még pedig „Őszi napsugár“, „Végrehajtó“, „Másoló“, „Aranylakodalom“ és „Országgyűlési szállás“ című darabokban. * (M ü vész esté iy.) A holnapután, hétfőn, esti fél 8 órakor a fővárosi Vigadó összes termeiben tartandó művészestély műsora 12 számot tartalmaz s a következőkből áll: 1. „Búcsú szerenád“ Zichy Géza gróftól, előadja Wottawa Henrik zongoraművész. 2. „Dalok“ Schuberttől, énekli Spies Hermin kisasszony. 3. „Polonaise“ Wieniawskitól, előadja Eldering Braun hegedűművész. 4. Magándal Verdi „Othello“ című dalművéből, énekli Bellincioni Gemma kisasszony. 5. „Simon Judit“ Kiss Józseftől, melodramatikus zenéjét írta Hubai Jenő, szerző zongorakisérete mellett szavalja Jászai Mari asszony a nemzeti színház tagja. 6. „Dalok“, énekli Spies Hermin kisasszony. 7. „Dalok“ Testitől, énekli Peschier A. a bécsi udvari dalműszínház tagja. 8. „Rákóczy“, átirat Zichy Géza gróftól, előadja Wottawa Henrik. 9. „A kakasülőn“, irta s előadja Gabányi Árpád a nemzeti színház tagja. 10. „Dalok“, énekli Spies Hermin kisasszony. 11. „Szeretném itthagyni“, énekli Pámai Ilka asszony a népszínház tagja. 12. „Humorisztikus négyesek“, „A nyaktörő hegedűverseny“, előadja a Sleiber-féle négyes társulat; „A paraszt szimfónia“, előadja a budakeszi udvari zenekar. A nagy hangverseny pontban 8 és fél órakor veszi kezdetét A bál éjfélkor kezdődik és a bemenetnél a báli szelvény előmutatandó. Pejakovics L. főhadnagy „Művészi körökből“ című rezgő polkát szerzett ez alkalomra, melyet a bálrendező bizottságnak ajánlott. * (Színigazgatói engedélyek.) A színigazgatói engedélyek elnyerése iránti kérvények benyújtásának meghosszabbított határideje folyó hó 20-án járt le. A magyar szinészegyesület központi igazgató tanácsa az addig beérkezett kérvényeket külön ülésben tárgyalta s kimondotta, hogy azok részére, kik az egyesülettel szemben hátralékban nincsenek, az engedélyt felsőbb helyen véleményezi, ellenben a hátralékosok kérvényeit csak abban az esetben terjeszti fel a belügyminisztériumhoz, ha tartozásaikat befizetik, vagy ezekre nézve kellő és elfogadható fedezetet nyújtanak. *(A fiumei városi színházban) a Diligenti Angelo vállalkozása alatt álló olasz színtársulat, március hó 21-én kezdte meg előadásait. Előadásra ki vannak tűzve a következő darabok: „Teodora“ (Sardou Viktortól), „Háború békeidőben“, „A Sabinnők elrablása“, „Már a holtakkal alszik“, „Giorgelle“ (Sardoutói), „Niniche“, „Ascani festő s Jefte leánya.“ * (A megadóztatott tapsonc.) A bécsi udvari opera tapsoncára, Schöntag Jakabra évi 1400 frt jövedelem után kereseti adót vetettek, azon az alapon, hogy Schöntag egy vizsgálati ügyben tett vallomásában önmaga beismerte, hogy az udvari opera több tagja részére tapsonc-szolgálatot teljesít és ezért tőlük egyenkint 15—20 forint havi fizetést, vagy 3—5 forint napidijat húz, hogy e célból négy állandó tapsoncot tart 20—30 kv napidijjil, azonkívül „önkényesek“-et is alkalmaz, akik szabadjegyért vállalkoznak tapsonc-szolgálatra. Ebből tehát kitűnik, hogy a klakk haszonhajtó, üzletszerű foglalkozás, mely mint ilyen kereseti adó alá esik. * (KI. Mr. opera.) Ponehielli operáját, Giocondát választotta ma estére Bellincioni Gemma k. a., operánk kiváló vendége s megerősítette vele már többször kifejezett véleményünket, hogy a kisasszony minden tekintetben kiváló drámai művésznő. A nélkül, hogy összehasonlításokat tennénk közte s a címszerep itteni megteremtője Turolla k. a. közt, egyszerűen konstatáljuk, hogy az egész estén át jelenetről jelenetre növekvő tetszés kisérte előadásét. A tengerparti nagy duett után C seio Ginával együtt (Laura) négyszer hívták a lámpák elé. Igen jól tartotta magát Hajós is (Grimaldo), ki ügyesebben mozgott mint rendesen s meleg érzéssel énekelt. A többi szereplők a régiek voltak. Elismeréssel említjük meg közülök Tremelli Vilmát (A vak nő) és Szend rőt (Alvise). A különben kitűnő ensemblet csak a ficánkoló Láng (Barnabás) zavarta nevetséges játékával s erős sremoleival. A tánckar új csoportozataiért sok tapsot, kapott. A nézőtér egy-két földszinti széksor kivételével szépen megtelt. 5