Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-27 / 85. szám

1887. március 27. PESTI HÍRLAP — ———*3» 1 1 - ■— ■■■■ ■ ■■*— ■■■■— vetést megállapította. A központi választmány öröm­mel vette mindezt tudomásul s határozattá emelte, hogy a VIII. orsz. közgyűlés Fiuméban 1887. aug. 18—22. i­apjain megtartalik. Utólagos jelentkezést a rendező-bizottság még elfogad május 15-ig. A szat­mári és balassa­gyarm­ati önk. tűzoltótestületek indít­ványához, mely szerint a tűzoltók háború esetén csak helyőrségi szolgálatot teljesítsenek, a gyűlés nem járult hozá, de lelkesen fogadta József főherceg erre vonatkozó beadványát, melyet alább közlünk. Szé­kesfehérvár szives meghívását a IX. orsz közgyűlés megtartására, örömmel vették s pártolólag terjesz­tették a fiumei gyűlés elé. A budapesti politoliaikai egyesület ma délután tartotta meg alakuló gyűlését a megyeház termében. A gyűlésen Schlauch Lőrinc szatmári püspök elnökölt, ki megnyitó beszédében utalt arra, hogy a politcinikai egyesület első­sorban a nemes­­lelkű orvosok egyesülete, kik lemondván minden ju­talomról, oly szegény betegeket, kik orvost nem fizethetnek és otthon épen szegénységüknél fogva orvosi segélyben nem részesülhetnek, ingyenes gyógy­kezelésben részesítenek, azokat naponta, a­mint je­lentkeznek az intézetben, megvizsgálják, tanácsaikkal segítik és azokat folytonos figyelemmel kísérvén, egészségük helyreállítására közreműködnek. Másod­sorban nemes emberbarátok egyesülete ez, kik anyagi hozzájárulással az intézet fejlesztésére és fenntartá­sára áldoznak, az orvosok jóakaratú törekvéseit tá­mogatják és lehetővé teszik, hogy a szenvedő sze­gények gyógyszereket vagy mérsékelt áron vagy in­gyen kapjanak. Bécsben az ily természetű intézet már hosszabb idő óta fennáll és a magas és legmagasabb körök támogatása mellett vi­rágzik. Dr. Takács Géza szólt ezután s elmondta, hogy 1883. március 12-ikén Goldzieher Vilmos, Havas­i Adolf, Liebermann Mór, Lichtenberg Kornél, Puky Ákos és Wittmann Lázár egyetemi magántanárok szegény járó betegek részére rendelő­gyógyintézetet állítottak fel. Céljuk gyógyítás által humanizmust gyakorolni s észlelés által a tudományt előbbre vinni. A most létesítendő egyesület feladata lesz megszerezni az anyagi eszközöket arra, hogy évről-évre növekedő­ számban jelentkező szegény járó betegek ingyenes orvosi kezelésben részesülve, egy­úttal a gyógyszereket is ingyen kapják valameny­­nyien. Dr. Lichtenberg Kornél egyetemi ma­gántanár s az intézet titkára olvasta fel ezután je­lentését, melyben elmondja, hogy míg 1883-ban 1074 volt a betegek száma, 1886-ban 8898 szegény be­teg vette igénybe az intézet jótéteményét. Három év alatt 21.573 szegény sorsú beteg nyert ingyenes gyógykezelést.­­ A pénztári jelentés szerint az ed­dig kifizetett összeg 4404 forintot tesz ki. Alapítvá­nyokat tettek: József főherceg 500 írtot, Schlauch Lőrinc püspök 300 irtot, Szapáry István gróf 100 irtot, a főváros 400 irtot és magánadakozások utján összejött 800 frt. Azután Takács Géza indítványozta, hogy az alapszabályok megvitatására egy ötös bizottság kül­dessék ki Karap Ferenc elnöklete alatt, a melynek eredménye előbb az igazgató választmány elé, onnan a miniszterhez tejesztessék föl. Az indítványt elfo­gadták. Az egylet következőképen alakult meg: József főherceg védnök; Schlauch Lő­rinc püspök védnökhelyettes; Szapáry István gróf elnök; Fáik Miksa és Karap Fe­renc elnökhelyettesek. Az igazgató tanács tagjaiul megválasztottak: Jókai Mór, Keglevich István gróf, Földváry Mihály alispán, Jalich Géza, Ullmann Sándor dr., Prónay Dezső báró, Luczenbacker Pál, Nyiry Lajos, Ormódy Vilmos, Révay Gyula báró, Rebly Frigyes, Neményi Ambrus, Mendl István, dr. Szivák Imre, Steiger Gyula, Zempléni Moskovitz Géza, Megyeri Krausz Izidor, dr. Strasser Henrik, Szerb György. Színház, zene, képzőművészet Bársony uram. — Rátkay László népszínműve. — Bársony Mihály egy szélsőbaloldali hazafi, a­ka nagy örökösödési pert folytat rokonával, Bokodi kormánypárti képviselőjelölttel. Épen a választások előtt vagyunk, a mikor hirét veszi, hogy pőre a har­madik instancián elveszett s hogy ennélfogva a tönk­­rejutás szélén áll. Az ellenpárt képviselőjelöltje azon­ban egyezséget ajánl neki: kap tőle 20.000 forintot, ha áttér az ő táborába és egyik főkortesévé szegő­dik. Bársony uram a voksáért fölajánlott kövér sum­mát a legnagyobb indignációval utasítja vissza, de később, felesége és egy hitelezője pressziója folytán aláírja a lélekvásárlási alkut. Jön azonban a szélső­­baliak deputációja, szép nemzeti szinü zászlóval. Bársony uram a zászló láttára elérzékenyül s elfo­gadja a neki fölajánlott pártelnökséget. Eddig a népszínház mai premierejének első felvonása, melynek végén a szerző csak azért gör­­d­tteti le a függönyt, mert a zászlóra boruló Bár­sony és a körötte csoportosuló lelkes választók ha­tásos vég­tableaunak tetszettek előtte. A második felvonás elején ugyanis az akció ugyanama tableau­­csoporttal a színpadon, ugyan­annál a szónál, ugyan­azon a helyen folytatódik, ahol az első felvonás vé­gén félbeszakadt. Bársony uram, aki már az első felvonásban is nem tett egyebet, mint hogy majd a becsületesség, majd a becstelenség útjára lépett, eb­ben az aktusban folytatja a nem épen drámai inga­­­játékot. Egy Feri nevű intrikus rábeszélésére m­eg­­akarja csalni Bokodit, még pedig úgy, hogy a 20,000 frtot is megkaphassa, de még szélső­bali is maradhasson. Ezért a kezére járó cselszövőnek nőül ígéri leányát, a szép Judithot, akit a szokásos drá­mai apai szitkokkal és kitagadásokkal rá­kényszerít, hogy az intrikussal váltson jegyet, holott a lány mást szeret. Minden jól megy, sőt a nemes apát és pártelnököt immár képviselő-jelöltnek kiált­ják ki, amidőn az inga­­ ismét visszaketyeg. Bár­sony ugyanis arra a hírre, hogy Judith meg akarta magát mérgezni, megint megbánja a dolgot és kije­lenti, hogy ő nem méltó a választól­ bizalmára. Tableau. Vége a második felvonásnak. Már-már azt hittük, hogy h­armadikban a derék szélsőbali hazafi megint meggondolja a dolgot és mégis csak elfogadja a jelöltséget, hogy aztán legvégül azt egy hatásos végjelenetben újra vissza­utasítsa , de nem így történt. A szerző sokkal lele­ményesebben járt el. Az uzsorás, aki az egész dara­bon végig mint valami rémes árny járt-kelt a szín­padon, unszolva a szilárd jellemű hőst, hogy „fizes­sen ! fizessen!“, megbánja a dolgot. Szive megesik Bársony uramon, vagy tán a végmegoldást kereső szerzőn és nem törődik többé az adóssággal. Üsse kő! Ezzel Bársony uram, a tragikus hős, ki van mentve a hínárból. De minthogy „homlokának szűzi becsülete be van szennyezve“ — ilyenformán mond­ják a darabban — képviselőjelölt többé nem marad­hat. Be kell érnie a pártelnökség szerény méltóságá­val. E minden szélsőbali keblet megnyugtató fordu­lattal befejeződik a darab. Látható ezekből, hogy ami dráma van a Rátkay László népszínművében, azt komolyan fejte­getés tárgyává tenni igazán nem lehet. A darab azonban a mese e szörnyű naivitása dacára is tet­szett helyenként; van ugyanis benne egy pár epizód­alak, melyek megnevettetik a közönséget és annak jobb ízlésű, követelőbb részét is méltán kielégíthetik. Ilyen Tallér Béni, melyből Szathmáry igen sikerült figurát csinált, ilyen a csélcsap Rozmaring Lajcsi, melyben Vidtor bravúroskodott, ilyen Tündér Magda, melylyel Tóth Ilonka szaporította az ő gyerekleány force-szerepeinek számát. A címszerepet Tamássy játszotta, a nála megszokott kitűnő alakítási képes­séggel, Blaháné pedig a Judit rendkívül hálátlan szerepéből iparkodott valamit csinálni. Mind e mű­vészek igyekezete dacára sem tartjuk azonban való­színűnek, hogy Rátkay ez új darabja műsoron maradjon. A közönség különben ma este nem fukar­kodott a tapssal és a szerzőt ki is hívta. Delta. * (Színházi műsorok.) A nemzeti szín­­házban: Hétfőn: A kis­mama. A komédiás. Az apród. Hivatalból. Kedden: A színház zárva. Szer­­dán : Faust. 1-szer. Csütörtökön: Faust. 2-szor. Pén­teken: Faust. 3-szor. Szombaton: Nők iskolája. Dan­­din György. Vasárnap : Faust.­­ Az operában. Kedden: Hunyadi László. Szerdán: az operaház zárva. Csütörtökön: Tannhaeuser. Schr.-Hanfstaenger M. asszony és Perothi Gy. ur mint vendég. Pénte­ken : Az opereház zárva. Szombaton : Hagbarth és Signe. Vasárnap: Carmen. Bellincioni Gemma k. a. mint vendég. Hétfőn: Filharmóniai hangverseny. *(A népszínház bérletére) vonat­kozó új szerződést E­v­v­a Lajos igazgatóval ma ír­ták alá a város részéről Kamermayer pol­gármester, Márkus főjegyző és a népszínházi bi­zottság két tagja. A szerződés hitelesítését Steinbach közjegyző végezte. * (Eredeti új operette.) A népszínház három felvonásos új operettet fogadott el Bátor Izidor és Hegyi Béla zeneszerzőktől, kik a télen „A milliomosnő“-vel mutatták be tehetségüket. Az új operette májusban fog színre kerülni. Ez lesz a negyedik eredeti operette a népszínház műsorán ez évadban. *(A népszínház műsora) vasárnap és hétfőn: „Bársony uram“, kedden, szerdán, csütörtö­kön a bécsi vivóleányok utolsó fellépésével „Az ud­vari bolond"­, pénteken „Bársony uram“, szombaton : „A mikádó“, „Borja és Bácska“. *(Planquette új operettejéből) „A komédiás hercegnőből“ az énekpróbák annyira előre­haladtak a népszínházban, hogy e héten elkezdik a színpadi próbákat is. Az első előadás ápril 15-dikére van tervezve. * (Vendégszereplés.) Margó Célia k.a., a népszínház kedvelt tagja a jövő héten Szegedre utazik, a­hol három estet játszani fog; hétfőn az „Üdvöskédben, kedden „A mikádó“-ban és utoljára szerdán az „Eleven ördög“-ben. * (Újházi Ede) a jövő héten Beszter­cebányára megy vendégszerepelni a felvidéki magyar színtársulathoz. Besztercebányán élénk ér­deklődéssel néznek eljövetele elé és az előjelek után ítélve a közönség tömegesen lesz jelen a derék mű­vész előadásain, melyeken szerepeinek legjavát fogja bemutatni. Az eddig történt megállapodások szerint Újházi három estén lépne fel, még pedig „Őszi nap­sugár“, „Végrehajtó“, „Másoló“, „Aranylakodalom“ és „Országgyűlési szállás“ című darabokban. * (M ü v­é­s­z es­t­é i­y.) A holnapután, hétfőn, esti fél 8 órakor a fővárosi Vigadó összes termei­ben tartandó művészestély műsora 12 számot tar­talmaz s a következőkből áll: 1. „Búcsú szerenád“ Zichy Géza gróftól, előadja Wottawa Henrik zongo­raművész. 2. „Dalok“ Schuberttől, énekli Spies He­r­­min kisasszony. 3. „Polonaise“ Wieniawskitól, elő­adja Eldering Braun hegedűművész. 4. Magándal Verdi „Othello“ című dalművéből, énekli Bellincioni Gemma kisasszony. 5. „Simon Judit“ Kiss József­től, melodramatikus zenéjét írta Hubai Jenő, szerző zongorakisérete mellett szavalja Jászai Mari asszony a nemzeti színház tagja. 6. „Dalok“, énekli Spies Hermin kisasszony. 7. „Dalok“ Testitől, énekli Pe­­schier A. a bécsi udvari dalműszínház tagja. 8. „Rá­­kóczy“, átirat Zichy Géza gróftól, előadja Wottawa Henrik. 9. „A kakasülőn“, irta s előadja Gabányi Árpád a nemzeti színház tagja. 10. „Dalok“, énekli Spies Hermin kisasszony. 11. „Szeretném itthagyni“, énekli Pá­mai Ilka asszony a népszínház tagja. 12. „Humorisztikus négyesek“, „A nyaktörő hegedűver­seny“, előadja a Sleiber-féle négyes társulat; „A pa­raszt szimfónia“, előadja a budakeszi udvari zene­kar. A nagy hangverseny pontban 8 és fél órakor veszi kezdetét A bál éjfélkor kezdődik és a beme­netnél a báli szelvény előmutatandó. Pejakovics L. főhadnagy „Művészi körökből“ című rezgő polkát szerzett ez alkalomra, melyet a bálrendező bizott­ságnak ajánlott. * (Színigazgatói engedélyek.) A színigazgatói engedélyek elnyerése iránti kérvények benyújtásának meghosszabbított határideje folyó hó 20-án járt le. A magyar szinészegyesület központi igazgató tanácsa az addig beérkezett kérvényeket külön ülésben tárgyalta s kimondotta, hogy azok ré­szére, kik az egyesülettel szemben hátralékban nin­csenek, az engedélyt felsőbb helyen véleményezi, ellenben a hátralékosok kérvényeit csak abban az esetben terjeszti fel a belügyminisztériumhoz, ha tartozásaikat befizetik, vagy ezekre nézve kellő és elfogadható fedezetet nyújtanak. *(A fiumei városi színházban) a Diligenti Angelo vállalkozása alatt álló olasz színtár­sulat, március hó 21-én kezdte meg előadásait. Elő­adásra ki vannak tűzve a következő darabok: „Teo­dora“ (Sardou Viktortól), „Háború békeidőben“, „A Sabinnők elrablása“, „Már a holtakkal alszik“, „Gior­­gelle“ (Sardoutói), „Niniche“, „Ascani festő s Jefte leánya.“ * (A megadóztatott tapsonc.) A bécsi udvari opera tapsoncára, Schöntag Jakabra évi 1400 frt jövedelem után kereseti adót vetettek, azon az alapon, hogy Schöntag egy vizsgálati ügyben tett vallomásában önmaga beismerte, hogy az udvari opera több tagja részére tapsonc-szolgálatot teljesít és ezért tőlük egyenkint 15—20 forint havi fizetést, vagy 3—5 forint napidijat húz, hogy e célból négy állandó tapsoncot tart 20—30 kv napidijjil, azon­kívül „önkény­esek“-et is alkalmaz, a­kik szabad­jegyért vállalkoznak tapsonc-szolgálatra. Ebből tehát kitűnik, hogy a klakk haszonhajtó, üzletszerű foglal­kozás, mely mint ilyen kereseti adó alá esik. * (KI. Mr. opera.) Ponehielli operáját, G­i­o­­c­o­n­d­á­t választotta ma estére Bellincioni Gemma k. a., operánk kiváló vendége s megerősí­tette vele már többször kifejezett véleményünket, hogy a kisasszony minden tekintetben kiváló drámai művésznő. A nélkül, hogy összehasonlításokat tennénk közte s a címszerep itteni megteremtője Turolla k. a. közt, egyszerűen konstatáljuk, hogy az egész es­tén át jelenetről jelenetre növekvő tetszés kisérte előadásét. A tengerparti nagy duett után C s­e­­­i­o Ginával együtt (Laura) négyszer hívták a lámpák elé. Igen jól tartotta magát H­aj­ó­s is (Grimaldo), ki ügyesebben mozgott mint rendesen s meleg érzés­sel énekelt. A többi szereplők a régiek voltak. Elis­meréssel említjük meg közülök Tremelli Vilmát (A vak nő) és S­z­e­n­d r­ő­­­t (Alvise). A különben kitűnő ensemblet csak a ficánkoló Láng (Barna­bás) zavarta nevetséges játékával s erős sremoleival. A tánckar új csoportozataiért sok tapsot, kapott. A nézőtér egy-két földszinti széksor kivételével szépen megtelt. 5

Next