Pesti Hírlap, 1887. október (9. évfolyam, 269-299. szám)

1887-10-14 / 282. szám

8 újpesti rendőrség s a veszedelmes betörőt letartóz­tatta és ma délelőtt átadta a budapesti kir. ügyész­ségnek.­­ (Tanulónők Svájcban.) Dr. jár. Kempin Emilia asszony, Svájc első valóban praktizáló jo­gásznője e hó elsején Zürichben irodát nyitott, mely­ben jogi tanácsokat ad, szerződéseket, végrendelete­ket s más okmányokat készít stb. A feleknek a tör­vényszék előtt képviselése nincs neki megengedve. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a női tanulók száma nagyon megapadt a svájci főiskolákon s kü­lönösen az orosz nők felényivel fogytak meg tiz év alatt. Míg pl. a zürichi egyetemen a hetvenes évek közepe táján átlag 80 tanulónő volt, most körülbelül 40 van bejegyezve.­­ (Veszélyes őrültet) vittek be ma délben a Rókus kórház megfigyelő osztályára Újpestről. Az illető Mateka Franciska 30 éves hajadon. Úgy jöttek rá a veszedelmes betegségére, hogy a vele lakó Ger­ber János újpesti községi írnok két napon át igazo­lás nélkül kimaradt hivatalából, a­mi nagyon feltűnt elöljáróinak. Utána küldtek, de lakásán nem találták s Mateku azt mondotta, hogy ő sem tud felőle sem­mit. A kiküldöttek azonban távozásuk alkalmával gyanús nyöszörgést hallottak a kamarából s midőn oda be akartak menni, a leány ellenszegült. Ez még inkább felkeltette bennök a gyanút s rend­őröket hivattak, de a leány ezekkel is szembe­szállt s csak nagy nehezen tudták megfékezni és az egyik szobába tuszkolni, melynek ajtaját rá­zárták. Ekkor bementek a kamrába s ott talál­ták a szegény írnokot egy felforditott tehenőn ülve, beesett szemekkel, félig aléltan. A hozzá inté­zett kérdésekre azt beszélte, hogy Mateka Fran­ciska két nap előtt becsukta őt a kamarába s azóta étlen-szorosan tartotta ott. Eleinte tréfára vette a dol­got, mikor pedig komolyan követelte kibocsátását, a leány ajtót ablakot eltorlaszolt, hogy segélykiáltását se hallják meg. A­mint a bezárt nő a szobában a kiszabadított írnok hangját meghallotta, iszonyú dühöngésbe tört ki, mindent zúzni, rombolni kez­dett. Ekkor orvosért küldtek, aki a nagynehezen lecsendesitett nőt megvizsgálta s kijelentette, hogy — őrült. Mint olyant, aki dürjöngési rohamai alkalmával nemcsak magára, hanem környékére is veszélyes, azonnal a Rókus megfigyelő osztályára szállították.­­ (A marcaltői rablógyilkossággal) vá­­doltakat, egy 36 tagból álló cigánykaravánt, kedden délután öt órakor kisérték Győrből a pápai rendőr­laktanyára. A csendőrlaktanya udvarán csak annyi ideig volt megállapodásuk, mig a kocsit megfordítot­ták s azután a városházára kísértettek. A hírhedt Stojka Juli, Erzse és több más néven ismert, rend­kívül ügyes tolvaj cigányasszony nem volt ezek között. E nő a szintén hírhedt s úgy­nevezett Kincses Karika Pali felesége, a­ki miatt több cigány, köztük Karika Vendel is, halálos el­lenségek és vetélytársak. A marcaltői rablógyilkos­ság előkészítője, mint ez valamennyi cigány vallo­másából kitűnik, nem Bihari, hanem Krajczár Csi­­bók és bizonyos Ráfael nevű cigány, kik e percben még nincsenek elfogva. Ezek mint más család és más megyebeliek, a rablás után, a rablott pénz és a csizmák felét kiosztották a Szojkák között, a másik felét megtartották és saját kocsijukon tovább álltak. A cigány karaván a múlt hó 29-én este Kóny alatt volt 7 kocsival. A bekísért 36 cigány közül szembesítés által fogják kiválogatni a ténykedő, va­lóságos bűnrészeseket.­­ (A sirásó ruhatára.) Corbes belgiumi község lakosait nagy izgalomba ejtette nemrég egy fölfedezés. A­maire cselédjének egyetlen gyermeke nehány hó előtt elhalván, a szegény asszony egy, családi ereklyeként őrzött arany medaillont függesz­tett kedves halottja nyakába s ezzel együtt temet­­tető el. Képzelhetni meglepetését, midőn a legköze­lebbi vasárnapok egyikén az eltemetett medaillont a sirásó leányának nyakán pillantotta meg. Rögtön je­lentést tett gazdájának. A sírásónál házmotozást tar­tottak s egész raktárt találtak nála oly ruhákból és fehér ruhákból, melyeket az eltemetett halottakról sze­dett le. Találtak nála nagymenyiségü arany és ezüst ékszert is. A gonosz embert elfogták és a sírokat saját jelenlétében vizsgálták meg; az egyik sírból még a koporsó is hiányzott s a halott egészen mez­telenül feküdt a sírban. Az elkobozott holmikat a sírásótól a községházára vitték, s a község csaknem minden családja talált reklamálni valót.­­ (Az elcsábított leány boszuja.) Patta­­riban (Salerno provincia) egy Som­a József nevű fiatal­ember négy év óta hitegetett egy Zub­ina An­tónia nevű gyönyörű fiatal leányt, házasságot ígérve neki. Antónia nemrég holt gyermeket szült s meg­szökve szülei házából, kedveséhez jutott, hogy ígé­retére emlékeztesse. A szántóföldön találta s térdre borulva, sírva kérte ígéretének beváltására. A férfi kinevette őt s mikor a leány heves szemrehányá­sokkal kezdte illetni, dühös lett és több tőrszurást ejtett rajta. E durva bánásmód egészen fölingerelte a leányt, ki kétségbeesett küzdelem után kirántotta csábitója kezéből a tőrt s szivébe döfte. Ezután a földön fekvő sarlóval egy csapásra levágta a hal­doklónak fejét. Csak mikor a véres törzset látta maga előtt, nyerte vissza ismét eszméletét s bátyjá­nak házába futott. Bátyja épen rejtekhelyet keresett számára, mikor a csendőrök megérkeztek s a sze­rencsétlen leányt elfogák.­­ (A harcias olasz nők.) Az olasz nők gyilkoló szemeiről, pusztító szenvedélyéről sokat beszélnek és írnak; e részről tehát az olasz nők eléggé ismeretesek mindenki előtt. Most azonban be akarták mutatni a világnak, hogy ők kézzel is tudnak gyilkolni s nemcsak egy-két férfiszivet, de egész hadsereget képesek elpusztítani. Néhányan ugyanis ajánlatot tettek az olasz hadügyminiszternek, szervezzen fiatal hölgyekből egy lovascsapatot a vad abyssiniaiak ellen. De a hadügyminiszter e tervet nagyon is operette-szerűnek találta s nem fogadta el. „Mily kár !:­ sóhajt majd föl Abyssinia egy-két tűzvésy fiatal vitéze, ha az olasz hadügyminiszter kegyetlenségéről értesül.­­ (Holbein Madonnája.) Hanns Holbein baseli Madonnájának darmstadti eredetije, miután Hauser müncheni konzervátor megtisztította, a mün­cheni pinokothekának nagy Rubens-termében állítta­tott ki s habár nagyon kedvezőtlen helyen függesz­tették föl, fénylő színeivel mégis általános feltűnést kelt. A közönség annyira tolong a műremek körül, hogy nyugodt megszemléléséről egyelőre szó sem lehet. A képet valószínűleg ki fogják állítani Bécs­­ben is — és nem ártana, ha azok, a­kiket illet, utána néznének, hogy — Budapesten is. — (Parittyázó boszorkány.) A boszor­kányságot kideríteni mai napság már nem boszor­kányság, Resicabányán mégis egy egész álló hétig garázdálkodott egy ilyen újkori boszorkány. A múlt héten ugyanis — mint lapunknak írják — Tóth Róbert mérnök házának ablakait éjjelenként, később aztán fényes nappal is ösmeretlen kezelt kövekkel behajigálták. A kőzápor az épület keleti oldalán levő ablaktáblákat már mind bezúzta s most az ablakok és a ház bejárata elé állított deszkák puffogtatására került a sor, de a dobás irányát nem sikerült meg­határozni, bár az osztr.-magy. vasúttársaság egész mérnöki­ kara s a vasgyárakból kifutott munkások százával állottak a ház udvarán s a ház körül. Az ismeretlen kezek csak garázdálkodtak tovább, a pa­rittya fittyet hányva minden szorgos kutatásnak, né­ha-néha a publikumba is megeresztett egy pár ököl­­nyi kavicsot, hogy csak úgy nyekkent bele egyik­másik jámbor búvár, a­kik a kövek dobásának irá­nyát minden áron meg szerették volna állapítani. A gyanú a „régi puddlingshütte“ gyári munkásaira és a Tóth-féle lakás mögötti munkás­kaszárnya lakóira esett; azt még mondani is fölösleges, hogy a sze­szélyes játék okozói gyanánt a legtarkább nevű túl­­világi szellemek légióit is emlegette a hasztalan ku­tatásban kimerült asszonynép. Végre nagysokára, a hetedik napon lehullt a titok fátyola. A tettest ugyanabban az udvarban, fenn az egyik padláson éppen akkor csípték nyakon, mikor ez, a Berzava partján található legcsiszoltabb kavicspéldányt már a markában szorongatta. Az ismeretlen parittyázó egy G­é­m­e­s­y Zsuzsi nevű génasszony volt, a­ki nagysokára, sok vallatásra bevallotta, hogy­­ „elát­kozott ház“ hírébe akarta hozni a Tóth-féle lakást, hogy a mérnök családja onnan kihurcolkodjék s igy az egész lakást ő, Gémesyné vehesse bérbe s az utca felől pálinkásboltot nyithasson. A községi elöl­járóság az ex-kocsmárosnét 30 írtra, továbbá az okozott károk megtérítésére ítélte, két cinkosával egyetemben, a­kik a szives közreműködésért a ma­guk részéről szintén 50 filot voltak kénytelenek a szegény­ alap javára adományozni.­­ (Hosszú ujju gróf.) A keskeny, hosszú kezeket arisztokratikusoknak tartják ugyan, de nem az olyanokat, minekkel gróf Logotheti Leo „rendel­kezik“, vagy érthetőbben szólva „zsebel.“ A gróf úr csak nemrég menekült szökés által az öt hónapi börtönbüntetés elől, melyre lopás miatt ítélték. Mint most Pozsonyból sürgönyzik, tegnap újabb lopáson kapták rajta, elfogták s átadták a törvényszéknek.­­ (Tiszti biztosítékok.) A posta- és táviró­­hivatal egyesítése és személyzetének újjászervezése alkalmából a posta- és táviróhivatal kezelési sze­mélyzet létszámába tartozók tiszti biztosítékait a közlekedésügyi miniszter további rendelkezéséig fő­tisztek részére 250 írtban, segédtisztek részére 200 írtban, kezelők részére 200 írtban, I. oszt. szolgák részére 200 írtban s II. osztályú szolgák részére 100 írtban állapította meg. A mennyiben a már kineve­zettek egyáltalán nem, vagy pedig csekélyebb bizto­síték letételére voltak kötelezve, ezentúl kivétel nél­kül a jelenleg megállapított megfelelő biztosítékot tar­toznak befizetni, illetve eddigi biztosítékukat kötelesek megfelelően kiegészíteni. A szervezés alkalmából rend­szeresített I. oszt. szolgai állomások hiánya miatt, egyelőre a II. oszt. szolgák létszámába besorozott, eddigi rendőrök és vonalhordók a már befizetett, il­letve befizetendő 100 frtos biztosítékot, csak a szol­gák I. osztályába besorozásuk után tartoznak 200 frtra kiegészíteni. A biztosítékok lefizetése, kamato­zása, kezelése, nyilvántartása és visszafizetése egé­szen az eddigi marad.­­ (A legrégibb zsidó síremlék.) Eddig a legrégibb zsidó síremléknek Németországban a wormsi zsidó temetőben levőt tartották, melyen ez az év­szám van: 4660 am., vagyis 900 Kr. u. Most vélet­lenül egy régebbit találtak Mainzban. A Mainz köz­vetlen közelében levő Zahlbach falu mellett egy hé­ber felírásos követ találtak, mely átjáróul szolgált a patak fölött. Megtisztítása után dr. Lehmann rabbi konstatálta, hogy a sírkő 4566 vagyis 806 (Kr. u.) évből származik. A követ a városi múzeumban he­lyezték el.­­ (A hol Latour függött.) Érdekes törté­nelmi nevezetességű kandeláber van Pozsony város birtokában. Eddig a színház előtti téren állt s arról nevezetes, hogy erre akasztották föl Bécsben 1848. október 6-ikán a forradalmárok Latour hadügymi­nisztert. Pozsony város e kandelábert még egy má­sikkal együtt 1849-ben vette meg Bécs várostól s szomorú hírnevét figyelembe sem véve állították föl a színház előtt. Most azért távolították el on­nét, mert a Hummel-emléket állították föl helyére. — (Tojás, tojás! Itt ma csirke lesz !) így fordította le valamikor egyik laptársunk azt a mon­datot, hogy „Ei! Ei! Da wird’s heut Haendel geben.“ Sőt ez a „csirke“ tavaly ismét kikelt Bismarck her­ceg egyik leghíresebb beszédében. Leiter Jakabjaink ne búsuljanak, mert az ő csirkéjük sipogott a na­pokban egy berlini gimnáziumban is. Ott — mint a Berliner Tagblatt beszéli — egy bécsi születésű ta­nuló Kodrus athéni királyról a penzumban megírta, hogy a spártaiak táborába lopózott és „csirkét akart lopni“, de rajtakapták és agyonverték. „De hogy gondolt ön a csirkelopásra ?“ kérdé a tanár az if­jonctól. — „Hát tanár úr mondta el nekünk, hogy Kodrus király, megtudván, hogy az a sereg fog győzni, a melynek vezére meghal a hazáért, a spár­taiak táborába ment „um Haendel zu suchen.“ — (A csurgói ev. ref. főgimnázium) ta­nári kara Bátori Lajos áll. kép. tanár s a főgimná­ziumi ifjúság közreműködésével Csokonai V. Mihály költőnk s az intézet egykori tanára arcképének le­leplezése alkalmából október 26-án délután 2 óra­kor az ev. ref. templomban emlékünnepélyt rendez.­­ (Ingyenes oktatás iparossegédeknek.) Az orsz. közp. kath. legényegylet tegnap tartott igaz­gatósági ülésében elhatározta, hogy a téli időszak alatt az idén is a tagok kiművelése céljából ingye­nes tanfolyamokat rendez. Az előadások október hó 24 én veszik kezdetüket s a következő sorrendben tartatnak : hétfőn karének, magyar nyelvtan és fo­galmazás; kedden könyvviteltan; szerdán karének; csütörtökön mértan és számtan; pénteken magyar nyelvtan, fogalmazás és rajz; szombaton szavalási gyakorlatok és társalgás; vasárnap hit- és erkölcs­tan, rajz és társalgás. Az előadások ideje hétköznap este fél 8—9 óráig s vasárnap délután 2—7 óráig. Ezen kívül minden második vasárnap egy-egy nép­szerű felolvasást tartanak. — (Rövid hírek.) A „Szepes megyei tör­ténelmi társulat“ évi rendes közgyűlését folyó hó 17-én délelőtt 10 órakor Lőcsén a megyeháza kis termében tartja meg. — A „balatonvidéki kör“ e hó 15-én (szombaton) este 8 órakor Andrássy­ út 35. sz. a. helyiségében tartja ez idei alakuló ülését.­­ (Rendőri hírek.) Megszökött tolon­­cok. A főváros környékén egyre-másra szökdösnek a toloncok kísérőik elől. A napokban is egy öreg­ember öt férfi- és egy nőtoloncot kísért a pilisi or­szágúton. A férfiak, kik lánccal voltak összekötve, egyszerre megálltak s láncaikat a kövekhez verve, szét akarták törni. Ezt felhasználta Karasi Mari, a fővárosból csavargás miatt kiutasított toloncnő s elfutott. Az öreg kisérő hagyta futni s inkább a fér­fiak megfékezésére fordította figyelmét. Fegyverével sikerült is azokat engedelmességre birni s Pilisre bekísérni. A Spitzer Imre kecskeméti illetőségű, Ausztriából kitiltott zenész pedig a napokban a monori községházából szökött meg, hol tizenketted­­magával a kisbiró őrizetére volt bízva. — Elfo­gott utazó tolvajok. Büchler Adolf és Büch­­ler Zsigmond ismert budapesti zsebtolvajokat —■ mint a főkapitányságot értesítik — Ipolyságon munka közben az ottani rendőrség tetten érte és letartóz­tatta. — Eltűnt. Obermayer Gyula pécsi születésű 42 éves nős magánzó tegnap délután magyar­ utca 42. sz. a. lakásáról azzal a kijelentéssel távozott, hogy ön­gyilkossá lesz. Mivel máig sem tért vissza, hozzátar­tozói följelentésére a rendőrség elrendelte körözését. — Öngyilkosság. Berger Károly budapesti szü­letésű 45 éves nős házmester ma délután 2 órakor Döbrentey-tér 4. sz. a. lakásán egy egycsövű pisz­tollyal főbelőtte magát s szörnyet halt. Holttestét beszállították a Rókus halottas házába. PESTI HÍRLAP 1887. október 14. Bor- és mustmérők Lippert és Fáynál, muzeum-körut 39. Táviratok. Szászrégen, okt. 13. A trónörökös tegnap esti 9 óra 45 perckor érkezett ide. Maros-Vásárhely tör­vényhatósága nevében megjelent a polgármester és a rendőrkapitány, valamint Kemény Kálmán báró­ főispán, kinek a trónörökös teljes elismerését fejezte ki, a hadászat érdekében tett intézkedéséért. Kemény báró vécsi kastélyába mára ebédre hívta a vadásza­ton résztvett erdélyrészi főurakat és több megyei notabilitást, egyszersmind Kálmán-napját tartván; ez alkalomból Pongrácz kolozsvári népzenekara Gör­­gényből Vécsre utazott. A zenekar november 20-ára Laxenburgba kapott meghívást, hol akkor Lipót ba­jor herceg és Frigyes főherceg is jelen lesz.

Next