Pesti Hírlap, 1888. február (10. évfolyam, 32-60. szám)

1888-02-01 / 32. szám

4 kitolt külön tanácsa elé állítato­tt. Ezek: Orzics és Petrovszkij kisgazdák, Csernov kozák­ kapitány, Ale­xandrán nemes, Szigida kisgazda, nejével, Trinitacs­kaja hivatalnok neje és Feodorova, egy kisgazda neje. A nevezettek azzal vádoltatnak, hogy a „N­a­­rodnaja Volja pártja“ nevű titkosszö­vetkezethez csatlakoztak és hogy a többször tervbe vett terrorista cselekedetek végre­hajtása céljából robbanó bombákat őrizetre átvettek. Ezenkívül néhányan a vádlottak közül Taganrogban titkos nyomdát állítottak fel, melyet 1886. január 23-án fedeztek föl. Orzics elitéltetését, betegsége miatt halasztották el. A többi hét vádlottat a ne­vezett hatóság vétkesnek találta és kötél általi halálra ítélte. A hatóság öt vádlott érdeké­ben enyhítő körülményeket érvényesített. Az elitél­tek közül hatan kegyelmi kérvényt nyújtottak be. Végre a császár valamennyinek megkegyelmezett, még­pedig Petrovszkij és Szigida határozatlan tar­tamú kényszermunkára, Alexandria 18 évi, Cser­nov 15 évi, Trinitacskaja 12 évi, Szigida neje és Feodorov egyenként 3 évi kényszermunkára. Szófiába, a Reuter-ügynökség jelentése sze­rint Kiajlin bejt küldi a porta, a­ki ugyanazokat a teendőket fogja teljesíteni, melyeket annak idején Gadban elfendi. Santi megszállása, mint Rómából jelentik, holnapra, február 1-ére van kitűzve. A megszállás után az olasz csapatok oda helyezik át főhadi­szállásukat. A francia kamarában Méline, Meuillon és Laroze képviselők törvényjavaslatot terjesztettek elő, melynek értelmében a képviselők hat évre válasz­tatnának, de mindjárt a kamara megalakulásakor sorshúzás útján megyénként két csoportba oszta­nák s az első csoport három év múlva újra vá­lasztatnék. Az új orosz kölcsönről, mely állítólag Pa­risban köttetett volna, a Journal de St. Petersbourg tőzsdei tudósítója azt írja, hogy esztelen híresztelés. Semmiféle újabb pénzügyi műveletet nem eszközöl­tek Oroszország részéről. A bukaresti orosz követség sérelme tud­niillik Hitrovo követ szolgájának ráncbaszedése, orosz részről is jelentéktelennek van minősítve. Bi­zonyos kölcsönös felvilágosítást kértek és adtak is az érdekelt kormányok és ezzel az ügy elintézést nyert. Arról szó sincs, hogy a bukaresti orosz követség felfüggesztette volna összeköttetését a román hatóságokkal. Fővárosi ügyek. — A Podmaniczky- és stáció-utcai gőz­­mozdonyú közúti vasutak szerződési feltételei közül csak kettőre nézve nem jött még létre a fő­város és a vállalkozók közt megállapodás. Az egyik szerint a főváros a vállalkozókat arra akarta köte­lezni, hogy az említett vonalakról az átszállási jogot a közúti vaspályatársaságnál eszközöljék ki; a má­sik szerint pedig a vállalkozók arra nézve akarták magukat biztosítani, hogy azon munkák költségei is, melyeket a vállalat későbben, a tanács engedé­lye nélkül hajtat végre, szintén az amortizacionális tőkéhez csatoltassanak. E két vitás pont közül az elsőt a közlekedés miniszter egy ma érkezett leiratával a vállalkozók előnyére döntötte el. A miniszter azon nézetben van, hogy ily határozmány az engedélyt kérőkre nézve esetleg a szóban forgó vállalat létesülését kockáztató teljesít­etlen kötelezettséget állapítana meg, mert ha a budapesti közúti vaspályatársa­ság az átkelési forgalom berendezése iránt en­gedélyt kérőkkel tárgyalni, illetőleg egyezségre lépni hajlandó nem lenne, vagy elfogad­­at­­lan feltételeket tűzne ki, engedélyt kérőknek nem álland módjukban a nevezett társaságot a tárgyalásra s egyezkedésre szorítani. Egészen természetes tehát, ha engedélyt kérők ezen szerződési pontozatot elfogadni nem hajlandók. A kérdéses szerződési határozmány a mellett túlmegy azon megállapodás határain is, mely az átkelési forgalom berendezésére nézve a stáció­ utcai vasút engedélyezése iránt folytatott tárgyalás során létre­jött. Az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyző­könyv 6-ik pontja szerint ugyanis engedélyt kérők kijelentették, hogy a budapesti közúti vaspályatársa­­sággal a közvetlen átkelési forgalomnak berendezé­sére készek kötelezettséget vállalni azon feltevésben, hogy a főváros közönsége a budapesti közúti vas­pályatársaságot ily közvetlen átkelési forgalomnak berendezésére valamely módon kötelezni képes s illetőleg, ha az e részbeni egyezkedést a fővár® közönsége közvetíteni hajlandó, mire a főváros kül­döttjei oda nyilatkoztak, hogy a közvetlen átkelési forgalom berendezésére engedélyt kérőket a velök kötendő szerződésben egyoldalulag kötelezni fogják s egyúttal megindítandják a budapesti közúti vas­pályatársasággal is a tárgyalásokat arra nézve, hogy az átkelési forgalom berendezésére reá álljon. A miniszter az átkelési forgalom berendezése tekintetében úgy a stáció­ utcai, mint a Podmaniczky­­utcai vonalat illetőleg az utóbb idézett megállapodá­son túlmenő kötelezettséget, engedélyt kérőkre róni nem kíván s ezért az ügy érdekében felhívja a fő­várost, hogy az átkelési forgalom berendezésének kérdését a szerződésekben szorosan az említett jegyzőkönyvi megállapodáshoz alkalmazkodva szö­­vegezze. A főváros tanácsa a miniszter ezen leiratát mai ülésében ellenészrevétel nélkül tudomásul vette s hozzájárulás végett a közgyűlésnek is bejelenti. A­mi a másik vitás kérdést illeti, arra nézve a tanács akkor határozott, hogy az engedélyt kérők kívánsá­gát e részben nem hajlandó teljesíteni s ha ők, holnap déli 12 óráig ebben­ kívánságuktól el nem állanak s ily szövegezés mellett a szerződést alá nem írják, a közgyűlésnek azt javasolja, hogy enge­délyt kérőkkel a tárgyalásokat a főváros sza­kítsa meg.­­ A fővárosi egylet ma a Királyi Pál elnöklete alatt tartott értekezletén mindenekelőtt ama tanácsi előterjesztés fölött folyt a vita, hogy a Hunyady-utcai elemi iskola és a Kisfaludy-utcai pol­gári leányiskola egy házban a Kisfaludy-utca és práter-utca sarkán helyeztessék-e el ? A tanács egyesítő javaslata ellen Doma László tett észrevéte­leket, károsnak jelenti ki a polgári leányiskola egy épületben való elhelyezését paedagogiai szempont­ból is, de még azért is, mert az elemi iskola be­felé hozatala épen ama vidékre káros, a­melynek szá­mára az az iskola nyittatott. Az észrevételeket helye­selte az értekezlet és Morlin Imre ígéretet tett, hogy ily irányban a holnapi közgyűlésen indítványt nyújt be. A magyar fegyvergyár részére kért telekre nézve elnök megjegyezte, hogy egyik józsefvárosi biz.­tag külön véleményt nyújtott be, hogy csak az esetre járulnak ő és társai a javaslathoz, ha a gyárban robbanó­szerek nem gyártatnak. Dr. Krick Árpád és Reményi Antal fölszólalása oda irányultak, hogy alig lehet tartani effélétől, különben a közgyűlésnek e tárgyban célszerű volna a határozat előtt valódi szakemberektől kérni felvilágosítást. Az értekezlet a telekeladáshoz hozzájárult.­­ A Jánoskórházi b­iz­o­tt­s­á­g teg­nap Haberhauer tanácsos elnöklete alatt tartott ülé­sén tárgyalta a felső vízivárosi plébános kérvényét, hogy a jánoskórházi lelkészi szolgálatért a balparti szokás szerint őt is honoráriumban részesítse a vá­ros. Kimondták, hogy a kórházi szervezés életbelép­téig is, a plébános 100 frt évi tiszteletdíjat kapjon. Az ambuláns betegek eddig a János-kórházban is kötelesek voltak a kitett perzselybe tetszés szerinli mennyiségű pénzadományt tenni. A bizottság propo­nálja, hogy ez többé ne legyen kötelező, hanem egy figyelmeztető tábla hívja föl egyedül reá az ambuláns betegek figyelmét. A perzsely tartalma pedig többé ne szállíttassék be a letétpénztárba, ha­nem mindig az illető osztály folyó költségeire for­­díttassék.­­ A főv. tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint Budapesten e hó 30-án a következő heveny-ragályos betegségek fordultak elő: Hagymáz­ó, himlő —, álhimlő —, bárányhimlő —, vörheny —, kanyaró­s, torokgyík —roncsoló torokláb —, egyiptomi szembetegség —, difteritisz —. Kórházi beteglétszám: Szt.­Rókus-kórház 1703, Szt.­János* kórház **234. Általános napi halálozás 41. — Halálokok: agy- és idegbajok 2, tüdő és légzőszervi bajok 10, vérkeringési bajok 2, gyomorbélhurut és láb 2, roncsoló torokláb 1, torokgyík 2, vérhas 1, orbánc 1, egyéb kórok 20. PESTI HÍRLAP 1888. február 1. Egyletek és intézetek. — A „Budapesti Tanítótestület“ elnöksége tisztelettel felkéri az „Eötvös-alap“, a „Segély-egylet“ és más rokon egyletek elnökségeit és tagjait, hogy febr. 2-án háromnegyed 9 órakor a Wesselényi-utcai iskolában minél számosabban megjelenni szíveskedjenek, mert onnét fog indulni a tisztelgő küldöttség Zichy Antalhoz, ki 10 órakor emlékbeszédet tart Eötvös József felett . A budapesti közszolgák első önsegélyző egylete tegnap tartotta közgyű­lését az ősz­ utcai tornacsarnokban. A jelentések tu­domásul vétele után a választásokat ejtették meg. Két párt állott egymással szemben, melyek között nagy küzdelem fejlődött ki, végre is a Schönfeld Náthán-féle párt győzött. Megválasztanak : tisztelet­beli elnöknek Várady Gábor, elnöknek Farkas Mór, alelnöknek Herzog Mór, ellenőrnek Baumann József, pénztárosnak Fischer Adolf, betegfelügyelőknek Herbst Zsigmond és Freulich Adolf, gazdának Reich Simon. Ezenkívül még 24 választmányi rendes és 10 póttagot választottak. Színház, zene,képzőművészet * (Az uzsai gyöngy.) G­e­r­ő Károly nép­színműve lesz Planquette „Kalózkirály“-a után a népszínház legközelebbi újdonsága, a­mit bizonyára örömmel fogadnak mindazok, a­kik kábulnak az örökös operette-parfümtól és már egy kis egészsé­ges falusi szénaillat után sóvárognak. Jó szerephez jut e darabban Blaha Lujza (Vida Sári), Klár­né (Fájdalmi Sylvia), Barcs­ay (Tatár Juci), Vidor (Jómag Samu), Hunyadi (Bárdos Gyuri), Makó (Zakariás Flórián), H­orváth (Hamvas István), Szirmai (Faragó Ferenc), Kassai, Gyöngyi, Boránd. A darab színhe­lyei az uzsai puszta. A zenét Erkel Elek írta. * (Strauss János) szombaton „A cigány­báró“ operettejét személyesen fogja vezényelni a népszínházban. Az előadást a magyar iskola­egyes­ület javára rendezik, bérleten kívül,föl­emelt helyárakkal. * (A magyar színészegyesület) központi igazgató tanácsa ma tartotta alakuló ülését. Elnökké Ribáry József mint tanácsost, alelnökké Várady An­talt és Feleky Miklóst választotta meg. A fegyelmi bizottság tagjai lettek: Lukácsy Sándor, Bercsényi Béla, dr. Váli Béla, Horváth Zoltán, Feleky Miklós és Fa­­ranczy József. A felvételi bizottságba beválasztanak: Pázmándy Dénes, dr. Sziklay János, Szacsvay Imre, Bartha László és Szathmáry Árpád. A rovancsoló bizottságba dr. Vida Jenőt, Vidor Pált és Mezey Pé­tert küldték ki. * (Drámai pályázat.) A kolozsvári nemzeti színház legközelebb pályázatot fog hirdetni eredeti drámára. A pályázatban a magyar társadalmi élet­ből merített középfajú drámák vehetnek részt. A pá­­lyadíj száz arany, melyet az aránylag legjobb mű* , nek is okvetetlenül kiadnak. * (Vendégszereplések a vidéken.) Komá­romi Mariska k. a. három vendégjátéka egész új életet hozott a végkimerülésig jutott temesvári színészetbe. Három estén át rég nem élvezett lát­ványban, telt házban gyönyörködhettek a magyar színügy barátai. Az operaénekesnő egykori diadalai terén, az operette-ben, látható kedvvel működött és mint „Üdvöske“, „Vereshajú“ és Fiametta „Bocca­­cio‘‘-ban egészen elragadta a közönséget. Az öt hó­napra terjedt és bevégződött magyar évadot körül­belül 8000 írttal segélyezte a város és a szinügyi bizottság s még­sem volt elég. Nem csoda, ha ily­­féle expertimentumokba nem hajlandók bocsátkozni többé s erélyes, öntudatos igazgatót óhajtanak meg­nyerni, mint Strecsányi. — Szacsvayné asszony, a nemzeti színház tagja, e héten háromszor lép föl Kecskeméten. Játszani fog „Gauthier Margit­ban, „Fedorá“-ban és „Vasgyáros“-ban. — Szath­máry Árpád, a népszínház kedvelt tagja február hó 10-én Debrecen, Arad és Szeged városok szín­házaiban fogja megünnepelni pályájának 26-ik évfor­dulóját. Debrecenben és Szegeden a „Párisi rongy­szedő“ címszerepében, Aradon „IV. Henrik“ Falstaff szerepében fog fellépni. * (Színházégés Madridban.) A madridi Va­riété-színház e hó 28-án a lángok áldozata lett. Megelőző este Verne: „A jég kísértete“ című darab­ját adták, melynek utolsó képe tűzvészt ábrázol. Reggel hat órakor a színházi kapust borzasztó rob­banás riasztotta föl. Kiömlő gáz gyuladt meg s ez okozta a detonációt. A kapus már az egész házat lángokban találta, mindemellett behatolt, de ki nem jött többé. Megfuladva találták őt később a romok alatt, keze a vízcsapon volt. Egy óra alatt az egész épület nem volt egyéb, mint füstölgő romhalmaz. A pénztárt sikerült megmenteni. A mentési munkálatok közben egy tűzoltó s a szomszéd ház egyik lakója estek áldozatul. * (Haase Frigyes), a nagyhírű német szí­nész, a­ki most három éve a gyapjú­ utcai német színházban húszszor egymásután játszott telt ház mellett,­­ holnap, szerdán új szerepsorozatot kezd meg. Brachvogel „Narciss“ című darabjával. Franz Katalin, német tragikus színésznő, ugyanez előadáson „Pompadour“ szerepét vállalta el. A holnapi előadás a magyarországi hírlapírók nyugdíjintézete javára esik s remélhető, hogy a fővárosi közönség nagy számmal fog megjelenni, annál is inkább, mert Haase a régi német realisták még élő egyetlen képviselője, a vele egy­korúak: Dawison, Dessoir, és mások már mind elhaltak. * (A várszínház) operai előadása szerdáról péntek estére helyezted át. Ezúttal Delibes „Lakmé“­­ja kerül színre — a várszínházban először i­s a címszerepet Ábrányiné asszony fogja énekelni. A többi szerep a régi kezekben marad. * (Művészeti rövid hírek.) A bécsi „Burg“­­színházban tegnap nagy hatással adták először Ed­egaray José, spanyol drámaírónak „Ga-

Next