Pesti Hírlap, 1888. március (10. évfolyam, 61-91. szám)
1888-03-25 / 85. szám
1888. március 25. PESTI HÍRLAP Közlekedésügy. * A magyarországi árvizek és töltéseink. Egy bécsi lap egész cikket szentel közgazdasági rovatában a délmagyarországi árvíz-katasztrófának. A cikket nem hydrotechnikus irta s igy szakszerű dolog nem sok van benne. De a tömérdek gátszakadással szemben mindenesetre figyelemreméltó a téglával kirakott töltésekre való utalás, milyenek Csongád, Vásárhely s az apátfalvai szabályozó társulat lúdvári töltéseinek egyes, leginkább exponált részei. A téglával való kirakást Szojka Gusztáv főmérnök alkalmazta először nálunk, ki Hollandiában látta e vízvédelmi eszközt. Egyes töltésszakaszokon Szojka már huszonöt év előtt alkalmazta a téglával való kirakást s azóta e gátszakaszok a legjobban álltak ellen a víznyomásnak, anélkül, hogy időközben szükséges lett volna javításokat eszközölni a téglaburkolaton. Megjegyzendő, hogy nagyobb szilárdság okáért a téglafal cementburkolattal láttatik el. Annyi tagadhatlan, hogy az eddigi puszta földgátak nem képesek ellenállni nagy árvíznek, ha azt több napi vihar korbácsolja, így, vagy amúgy, a töltéseket legalább ott, hol a víznyomás legnagyobb, szilárdabbakká kell tenni az alföldön, különben majdnem minden év meg fogja hozni a maga rettenetes katasztrófáját. * A temesvár-buziási helyi érdekű vasút közigazgatási bejárása, mint temesvári lapokban avassuk, március 22-én este véget ért. A bizottság elnöke Lakatos Aladár miniszteri titkár volt, kit Menczer műszaki tanácsos , a bizottság többi tagjai kisértek. Az érdekeltség részéről a bizottság mindenütt lelkesen fogadtatott. Török-Szákoson Rózsa József földbirtokos, Buziáson Szabadhegyi kir. tanácsos uradalmi főtiszt vendégelték meg fényesen a bizottságot. Buziáson száznál többtagú küldöttség tisztelgett Lakatos minisz.titkárnál, kérve őt, hogy fejezné ki a közlekedési miniszter úr előtt köszönetét a lakosságnak, melyre nézve a vasút létesülése életkérdést képez. Lakatos ur beszédében kijelenté, hogy a köziminisztérium a vasút mielőbbi kiépítésére nagy súlyt fektet s hogy a lakosság óhajáról értesitendi a minisztert. Az engedményesek eddigelé mindent megtettek, hogy a mérvadó helyen óhajtott vasutat az építés stádiumához közel hozzák. Az érdekeltség részéről az anyagi hozzájárulás azonban eddigelé még mindig nem történt meg. Ily körülmények között egyedül a legfőbb érdekeltek, a megye s a közalapítványi uradalom, illetőleg a vallás- és közokt. minisztérium siettethetik az építést. * Az állami telefon Ausztriában. A Bécs és Prága között létesítendő állami telefonvonalra vonatkozó műszaki munkálatok be vannak fejezve. Valószínű, hogy e vonal, melynek költségei 115.000 írttal vannak előirányozva, még a folyó évben meg fog nyílni. A telefon számára az osztrák-magyar államvasúttársaság bécs-prágai vonalának távhrósodronyai fognak igénybe vétetni. Karlsbadban is terveztetik állami telefonhálózat. Mezőgazdaság és ipar. * A Hatvanban fölállítandó cukorgyár ügyében tudvalevőleg a hatvani értekezlet egy bizottságot küldött ki, amely ma összejövetelt tartott a Köztelken. Jelen voltak: Odescalchi Gyula be.elnök, Podmaniczky Géza dr., Wodianer Béla, Szeniczey Ödön, Karsay Albert, Harkányi János, Bujanovich Sándor, Virágh Vince, Dáni József, Koppély Géza, továbbá Deutsch Sándor és József vállalkozók, Baranyai István jegyző. A mai értekezlet három órai tárgyalás után egy általános szerződésmintát állapított meg a répatermelők és a cukorgyár közt kötendő szállítási ügyletre vonatkozólag. A répa métermázsájának árát 80 krajcárban állapította meg. A bizottság által elfogadott szerződésmintát ki fogják nyomatni, és megküldik az egyes termelőknek, mire a vállalkozók hozzá fognak látni a szerződések megkötéséhez. Külföldi piacokról. Prága, márc. 24. Elsőrendű magyar búza 8 frt 60; rozs 6 frt 30; elsőrendű árpa 8 frt 25; zab 5 frt 70; tengeri 7 frt 20; szesz szilárd, 24 frt 75. Zűroh, márc. 24. Gyenge üzlet mellett magyar búza 20 frank (=10 frt 04 kr.) Hamburg, mára 23. Búza csendes; holsteini 162—170 márka (=10 frt 11—10 frt 60); rozs csendes; mecklenburgi 120—126 márka (=7 frt 49-7 85.). Kőolaj. Hamburg, márc. 23. Petroleum helyben 7.30 márka; aug.—decemberre 7.30 márka. — Bréma, márc. 23. Finomított petroleum helyben 7.30 márka; szilárd. — Antwerpen, márc. 23. Finomított petróleum helyben 17*, frank; csendes. * Budapesti sertésvásár (A kőbányai sertéskereskedelmi csarnok jelentése.) Március 23. Az üzlet változatlan. Magyar urasági öreg 52—54, frí, fiatal, nehéz 56—57, közép 55—56, könynyű 54—55, közönséges szedett nehéz 52—54., közép 52—54, könnyű 52—53. — Románia bakonyi, átmeneti, nehéz 54.—55 közép 53—54 könnyű 51—52, eredeti (Stachel) nehéz —.—, közép —. Szerbiai nehéz 51.—52., közép 51—52, könnyű 50—51. Hízó egy éves ——, Hízó két éves makkos —— frt. Sertéslétszám. 22-én volt készlet 91009 23-án felbújtatott 299, elszállíttatott 904, maradt készletben 90404 drb. * Budapesti árutőzsde, március 24. Búzát ma mérsékelten kínáltak. A vételkedv korlátolt volt s mintegy 7000 mm. került forgalomba változatlan árakon. Más magvakban hasonlólag nem történt változás. Elkelt: Búza tiszavidéki: 1000 métermázsa 80.2 k. 7 frt 40 kr, 1000 mm. 80.2 k. 7 frt 40 kr, 100 mm. 80.7 k. 7 frt 45 kr, 100 mm. 80.5 k. 7 frt 45 kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 45 kr, 100 mm. 80 k. 7 frt 35 kr, 100 mm. 80 k. 7 frt 25 kr, 100 mm. 79 8 k. 7 frt 35 kr, 100 mm. 79.3 k. 7 frt 35 kr, 100 mm. 79.5 k. 7 frt 45 kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 40 kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 40 kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 40 kr, 100 mm. 78 k. 7 frt 30 krjával időre. — Pestvidéki: 100 mm. 80 k. 7 frt 35 kr, 100 mm. 81 k. 7 frt 40 kr, 1500 mm. 79 k. 7 frt 27', krjával időre. — Bácskai: 100 mm. 78.3 k. 7 frt 35 kr, 100 mm. 78 k. 7 frt 35 krjával időre. Rozs: 100 mm. 5 frt 76 kr, 100 mm. 5 frt 80 kr, 500 mm. 5 frt 80 krjával készfizetéssel. — Árpa: 600 mm. 6 frt 30 kr, 300 mm. 5 frt 80 krjával készfizetésre. A határidőüzlet jegyzései következők: Búza tavaszra 7.03—7.06 forinton, búza őszre 7.40—7.42 írton, tengeri máj.—júniusra 6.17—6.19 írton, zab tavaszra 5.12 írton, zab őszre 5.50—5.49 forinton, káposztarepce aug.—szep.-re 10.50. A déli tőzsde zárlatai pedig: Búza tavaszra: 7.04 pénz, 7.06 áru; búza őszre: 7.41 pénz, 7.42 ára; tengeri máj.—ju n.-ra 6.17 pénz, 6.19 áru; tengeri julius—aug.-ra —.pénz. —. áru; zab tavaszra 5.11 pénz, 5.12 áru; zab őszre 5.49 pénz, 5.51 ára; káposztarepce aug.— szép t.-re 10.40 pénz, 10.50 áru. Mai hivatalos effektiv árak: Búza uj bánsági 77—81 klg —.— írttól —.— írtig. Búza uj tiszavidéki 77—81 klg 7.05 írttól 7.40 frtig. Búza uj pestvidéki 77—81 klg 7.— írttól 7.35 frtig. Búza uj fehérmegyei 77—81 klg 7.05 írttól 7.40 forintig. Búza uj bácskai 77—80 klg 7.10 írttól 7.35 forintig. Búza új északmagyarországi 77—81 klg 6.85 frttól 7.25 frtig. Rozsó 70—72 klg 5.60 írttól 5.75 frtig. Árpa ó takarmány 60—62 klg 6.35 frttól 5.50 frtig. Árpa ó égetni való 62—64 klg 5.65 írttól 6.65 frtig. Árpa ó sörfőzdéi 64—66 klg 6.75 írttól 740 frtig. Zabó 39—41 klg 5.15 frttól 5.65 frtig. Tengeri uj bánsági 75 klg 5.95 frttól 6.— frtig. Tengeri uj másnemű 73 klg 5.85 frttól 5.90 frtig. Köles 60 klg 5.80 frttól 6.60 frtig. A mai tőzsdén terményekben mérsékelt volt a forgalom. Zsiráfok változatlanul irányt követtek. Szilva-üzletünk állandóan lanyha. Szerbiai zsákáru azonnali szállításra szokványminőségü 55/1—5.75 frt, 100 dbos 7 frt, boszniai 85 dbos nov.-re 10% frt, 100 dbos nov.-re 8 frt mind 56 kilónkint. Repceolaj valamivel szilárdabb, 28.50—29 frt. Szesz-üzletünk változatlan. A délutáni forgalomban búza tavaszra 7.05 —7.06, búza őszre 7.41—7.43, tengeri máj.—jan. 6.17—6.19, zab tavaszra 5.10—5.12, zab őszre 5.48 —5.50. * Budapesti értéktőzsde, márc. 24. A mai tőzsdén alig fejlődött ki üzlet. A járadékok a forgalom folyama alatt árfolyamlanyhulást, a spekulációs értékek pedig árfolyamszilárdulást tüntetnek fel. Közlekedési vállalatok változatlanok maradtak. Helyi értékekben csak néhány kötés történt. Valuták és külföldi váltók majdnem teljesen változatlanok. Az előtőzsdén az osztrák hitelrészvények 269— 268,60, az aranyjáradékok 95.76—95.82 és a papirjáradékok 82.95—83 között variáltak. Az előtőzsdén a járadékok lanyhán, a hitelrészvények szilárdan tartották magukat. Osztr. hitelr. 268.70—268.90 frion, magy. 4 száz. aranyjár. 95.82/2—95.75—95.80 frton, magy. papirj 83 frton, magyar lesz. és pénzváltób. 84 frton került forgalomba. A déli tőzsdén magy. 4 száz. aranyjáradék 95.82*4—95 70 frton, magy. lesz. és pézváltób. 84.05—88.90 frton, osztr. hitelr. 268 80—268.70 frton, első magy. bizt int. 3000 frton, Ganz-féle gyár 844—840 frton, Sehnick-gyá 131.50 frton köttetett. Az esti tőzsde: osztr. hitelr. 270.—, m. hitelr. 271-esi 4%-os magy. ar anyj. 95.95, 5%-os magyar papirjár. 83.05, magy. lesz. és pénzváltóbank 84.25 frt. Törvénykezés — A német polgári törvénykönyvnek legújabban megjelent tervezetére vonatkozólag a Jogtudományi Közlöny mai számában a törvénykönyv ismertetése fonalán a következő két megjegyzést találjuk, melyek az annyit ócsárolt magyar magánjogi javaslatokat igen kedvező színben tüntetik fel A kötelmi jognál a német javaslat az úgynevezett drezdai javaslatot veszi alapul, mely a magyar kötelmi tervezetnek is vezérfonal gyanánt szolgált; az örökjogi rész pedig úgy általános struktúrájában, valamint igen számos döntő fontosságú részeiben a magyar örökjogi javaslattal azonos állásponton van. — A megsértett polgármester, Csömör Kálmán gyöngyösi polgármesternek Rigó Alajos hírlapíró ellen indított sajtóperében a magánvádló képviselője, Visontai Soma ma nyújtotta be védlevelét a sajtóbirósághoz. E szerint a „Gyöngyösi Lapok“ 1884. évi június hó 26-iki számában „Giardinetto“ címmel és „Rigoletto“ aláírással egy cikk jelent meg, mely a polgármester becsületét mélyen sérti és őt súlyos rágalmakkal illeti. El van mondva benne, hogy Klimó Pál lelkész a polgármestert 500 ember előtt gazembernek nevezte, egy bizonyos fórum pedig bűnösnek bélyegezte. „A tisztes zöld asztalnál — úgymond — együtt ülnek azzal a polgármesterrel, akit a gyalulatlan deszkákból összetákolt boros asztal mellett sem tűrnek meg, hanem formálisan kitaszítják a társaságból. Ezek az inkriminált kitételek, amelyek miatt a polgármester Rigó Alajos megbüntetését kéri. Erkölcsi tanukként kihallgattatni kéri többek között Beöthy Lajost, Heves megye volt főispánját, Visontai Kovách László orsz. képviselőt és Kovács Kálmán főmérnököt. — A kalandor bűnügyei. Ismételten megemlékeztünk már Eperjessy Rezsőről, aki egy ideig a rendőrségnél volt díjnok, majd különféle büntettek miatt a budapesti főkapitányság börtönébe kerülvén, onnan megszökött. Csakhamar azonban ismét kézrekerítették és az aranyos-maróthi törvényszék mondott fölötte ítéletet. Nem kevesebb, mint negyvennégy rendbeli bűntett és vétség, csalás, sikkasztás, okirathamisítás és kettős házasság büntette terhelte lelkiismeretét. A törvényszék Eperjessyt e büntettek miatt 8 évi fegyházra ítélte. Most azonban a kir. tábla V. büntető tanácsa hivatalból megsemmisítette az ítéletet, mivel a végtárgyalásnál több rendbeli szabálytalanság fordult elő, többek között az is, hogy védő közbenlötte nélkül tárgyalták le a súlyosabb beszámítású esetet. A kir. tábla ennélfogva újabb végtárgyalás megtartására utasította a törvényszéket. — Szétrobbant malomkő. A kaposvári törvényszék gondatlanságból okozott emberölés miatt vonta kérdőre Csonka János okleveles gépészt, mivel egy az ő kezelése alatt álló teherkoptató gép malomköve szétrobbant és a közelben állott Kis János halálát okozta, többeket pedig, köztük magát a gépészt is megsebesítette. A törvényszék, tekintettel arra, hogy a kő anyaga nagyon selejtes volt és nem volt pontokkal megerősítve, a gépészt fölmentette a vád alól. A kir. tábla azonban Széll Farkas bíró referálása alapján annak figyelembe vételével, hogy Csonka Jánosnak, mint szakértőnek, ismernie kellett a kő veszedelmes állapotát, őt a gondatlanságból okozott emberölés vétségében vétkesnek mondta, és ezért 300 forint pénzbüntetésre ítélte. — Boldog vidék. Az Ügyv. Lapja írja: A nagy-szebeni és brassói lapokban egy értesítés jelent meg a napokban, mely szerint Nagy-Szebenben szükséget szenvednek ügyvédekben. Mint a hirdetés megjegyzi, különösen sokra vihetne egy oláh ügyvéd, a ki könnyen szerezhetne évi 4—5000 frtnyi jövedelmet Apró sagé He Udvarlás. Egy hevesvérű ifjú csapja a levet egy szép szemű leánynak, ki egészen elbájolá, s midőn ez ellenáll minden csábításainak, fenyegető hangon így szól: — Ha nem akar szeretni, mindent megmondok! Ismerem a bűnt, melyet elkövetett. — Mit akar ezzel mondani. — Tudom, hogy megölt egy gazellát, hogy ellopja a szemeit!* Étvágykeltő. Pirók egy csatornatisztítóhoz: — Ugye barátom, ön csak éjjel dolgozik ... és nappal mit csinál ? — Hol ezt, hol amazt... jelenleg cukrász vagyok. Az Üstökös legújabb számából. Mindenben gyakorlatias. A. Hogy van az, hogy ön rendesen kemény kalapot visel, de ha utazik, mindig puha kalapot használ ? B. Tudja, uram, abból az egyszerű okból, mert ha esetleg vasúti összeütközés történik és is