Pesti Hírlap, 1888. május (10. évfolyam, 121-150. szám)

1888-05-01 / 121. szám

______________________________________ nöklete alatt az árlejtést, mely általában kedvező eredménynyel végződött, a­mennyiben a megaján­lott árak sokkal kedvezőbbek a tavalyiaknál. — A magánépítési bizottság ma Rózsa Péter tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta ja­vaslatba: u. m. Herz Árminnak X. ker. hölgy-utca 7320. sz. a. egyemeletes házra; Steiner Simonnak Wesselényi-utca 5145. sz. a. első emelet ráépitésre, emeletes toldalékra és átalakításokra; Brunner Ká­­rolynak Vll. ker. csömöri-ut 2354. sz. a. földszintes házra; a magy. petróleumipar-részvénytársaságnak a régi lóversenytér mellett földszintes ház fölé eme­let építésére, földszintes munkáslakra és őrbódéra ; Kulka Jakabnak IX. ker. dandár-utca 25. sz. a. föld­szintes házra; Berg Adolf és társának külső-sorok­sári út 9580. sz. a. gyári épületekre; a főváros kö­zönségének a Ferenc­ József laktanyában házmesteri lakra, műhelyre és raktárra; továbbá földszintes toldalékra Gáder Nándornak ne felejts-utca 29. sz. a., László Lujzának gólya-utca 12. sz. a., Forber test­véreknek a József-és szűz-utca sarkán, Chnalla Im­rének a Rákoson, Bernhardt Rozáliának az angyal­földön, Sinn J. Gy.-nek akácfa-utca 23. sz., Jung Henriknek Ferenc-utca 3. sz. a. stb. — A főv. kir. adófelügyelői hiva­­t­a­l május hó 1-én a Kalap-utca 4. sz. a. házból a fővámházba (I. emelet 83. sz. alá­ helyeztetett út és a VIII—IX. ker. adófelügyelői osztály, melynek hivatalos helyisége addig VIII. ker. József-körút 48. sz. a. volt, május 1-től szintén a fővámház I. emeletén nyert elhelyezést. Az I—III. ker. és a VI— VII. ker. adófelügyelő osztályok helyiségei egyelőre változatlanul a régiek maradtak. — Az ó­budai temető május 2-án meg­nyílván, a temető-bizottság előterjesztést intézett a tanácshoz, hogy a sírok öntözhetése végett is a te­metőbe a vízvezetéket bevezettesse. — A tanács elrendelte, hogy a városligeti nádor-körút, minthogy ott rendszeres omnibusz-köz­lekedés van, egész éven keresztül megvilágittassék. Ida is kiterjesztik a légszeszvilágitást. — Sikkasztás a VII. ker. elöljáróság­nál cím alatt V. E. aláírással lapunk ápr. 28-ki szá­mában e rovatban megjelent közleményt nem Vajdafy Ernő úr írta. Színház, zene,képzőművészet Magyar énekesnők a külföldön. Mialatt a magyar kir. operaszínháznál évek óta tart a külföldi művészek és művész­nők bucsujárása, naponkint érkeznek hírek ma­gyar énekesnőknek külföldre való elszerződé­­séről és külföldön aratott sikereiről. Nemrég írták a lapok, hogy Rothauser Teréz és Kramer Rita kisasszonyok milyen kedvező fogadtatásban részesültek a lipcsei operaház­ban. Ma olvassuk, hogy Bolognában „Tris­tan és Izolde“ előadásán Spányi Irma k. a. fogja Brangone szerepét énekelni. Az operais­kola végzett növendékei közül évenként 3—4 szerződik külföldre. A napokban volt szó arról, hogy Füredi Eszter k. a. Kölnből kapott igen előnyös szerződési ajánlatot, melyet azóta el is fogadott. Legutóbb Vasziljevics Olga k. a., az operaiskola szép tehetségű növendéke, Jahnnak, a bécsi udvari opera igazgatójának egyenes felhívására Bécsbe utazott, hogy ott Niklas­ Kempner énektanárnőnél németül tanulja be szerepeit, a­melyekkel őszszel a bécsi udvari operában szerződtetési célból fog vendégszerepelni. Most pedig azt halljuk, hogy Fr­e­­­s­s i­g Mariska k. a., operánk tö­rekvő fiatal tagja, két igen kedvező szerződési ajánlatot is kapott: az egyiket Prágából Neumann Angelótól, a másikat N­e­w­ Y­o­r­k­­b­ó­l, ugyanahhoz a stagionéhoz, a­melyben Perotti is részt akarna venni, csakhogy őt ép úgy, mint Fleissig Mariskát, szerződése a magyar kir. operához köti. Nem akarunk most annak a kérdésnek feszegetésébe bocsátkozni, hogy mindazon ma­gyar énekesnők közül, a­kik eddig külföldre mentek, hánynak a távozása képez igazi vesz­teséget a magyar operára nézve. De azzal a jelenséggel szemben, hogy főleg a legutóbbi időben Budapestről mind több magyar énekes­nőt visznek a külföldre, annak az aggodalom­nak kell kifejezést adnunk, hogy ha ez tovább is így tart, egyszerre csak nem lesz anyag, a­melyből a tervezett „magyar nemzeti opera “-t szervezzük. E tekintetben tehát egy kis előrelátás nem ártana operánk intézői ré­széről. * (A m. biv. operaház igazgatósága) je­lenti, hogy a holnapra, — keddre — hirdetett „Lo­­hengrin“-előadás Gyí­igyné asszony és Fleissig M. k. a. rekedtsége miatt elmarad, helyette a csütör­tökre kitűzött „Sába királynője“ kerül színre, „Lo­hengrin“ pedig csütörtökre tétetett át. * (P. Márkus Emília asszony) egészségének helyreállítása végett már a közelebbi napokban hosz­­szabb időre külföldi gyógyhelyre utazik. Elutazása előtt utolsó szereplése Boniczkyné Bajza Lenke „Edith“ című társadalmi drámájában lesz. * (Rendkívüli előadás.) A nemzeti színház és az opera tagjai május hó 7-én az árvízkárosul­tak javára a „Tékozló“-t fogják az operaházban előadni. A nemzeti színház tagjai közül részt vesz­nek ez előadásban: Sz. Prielle Kornélia, Márkus E., Helvey L., G. Csillag T. asszonyok, Nagy Ibolya, Palotay Piroska kisasszonyok, Tolnayné asszony, Nagy Imre, Náday, Szigeti József, Vízvári, Szigeti Imre, Gyenes, Gabányi, Szacsvay, Horváth sat. Az opera részéről: Odry egy énekes szerepet vállalt el; Bellincioni Gemma k. a. egy románcot énekel Tostitól, Perotti Schubert ,,Esti dalát,“ — Broulik és Nsy egy kettőst Rossini „Mózes“ című operájá­ból. Müller Kali, Kürthy Hermin és Zsuzsanics Etel a „Jockey-tánc“-ot adják elő. Részt vesznek to­vábbá az operai ének-, zene- és tánckarok. Ez előadásra jegyeket előjegyezhetni mától kezdve az operaház hajós­ utcai pénztáránál, a rendes feltételek mellett. A bérlők helyeit szombatig, május 5-éig tartják fenn. A helyárak az operaház felemelt árai lesznek. Felülfizetéseket a pénztárnál és a lapokban fognak nyugtázni. * (A nemzeti színház előadásai) holnaptól — május 1-jétől — kezdve fél nyolc órakor kezdődnek. * (A nemzeti színház is a vidéki taní­tók.) A Garóczy Pál jubileuma alkalmával Buda­pestre r­ánduló vidéki néptanítók közül számosan azt az óhajukat fejezték ki, hogy itt létük alatt sze­retnék megnézni Madách remekművét, az Ember tragédiájáét a nemzeti színházban. Paulay Ede, a nemzeti színház igazgatója, méltányolván ezt a di­csérendő kívánságot, a jubileum estéjére, május hó 6-ára az „Ember tragédiájá“-t tűzte ki előadásra s ez elhatározásáról értesítette Tóth József pestmegyei tanfelügyelőt. * („Dorottya“,) a népszínház legközelebbi operette-újdonsága, Londonban már túl van a hat­századik előadásán és még mindig adják. A nép­színház számára dr. R­a­d­ó Antal és Gunst Ber­talan fordították le. Három női főszerep van benne, az egyiket F. Hegyi Aranka, a másikat Ligeti Irma, a harmadikat pedig A­n­d­a­i Emma játszsza, az utóbbi mint vendég lép föl. * (A népszínházban) az idén két havi szü­net lesz, mely alatt a tagoknak fizetés nem jár. A tíz hónapos előadási évad alatt azonban a karsze­mélyzet és az alsóbb rendű tagok fizetéséből két százalékot a pénztár visszatartott, hogy a szünidő alatt utalványozna ki számukra. Ezenkívül Erva La­jos igazgató megengedte, hogy a karszemélyzet, ze­nekar és technikai személyzet javára előadások ren­­deztessenek és pedig a szünidő kezdete utáni há­rom napon, június 16., 17. és 18-án. Az előadáso­kat rendező bizottság a következő darabokat tűzte ki: „A suhanó“ a címszerepben Pálmay Ilkával, „A mikádó“ a címszerepben Szilágyi Bélával, „Vi­ola, az alföldi haramia“ a címszerepben Odry Lehel operaházi taggal. Az előadásokban a nemzeti szín­­ház tagjai közül is termen fognak közreműködni. * (Jászai Mari), ki már befejezte aradi nagy sikerű vendégszereplését, szép jelét adta honleányi kegyeletének. Kiment ugyanis H­u­n­y­a­d­y Margit és P­e­t­e­r­d­i Sándor aradi pályatársai kíséretében a vértanuk síremlékéhez és azt a szép koszorút, melyet a „Medea“ előadásakor kapott, Peterdivel föllétette az emlékre. * (Pálmai Ilka) váltotta fel Jászai Marit Aradon. Szombaton délután érkezett oda és szívé­lyes fogadtatásban részesült, de annyira berekedt, hogy az­nap lehetetlen volt fellépnie és vendégjátéka ennélfogva tegnap kezdődött a „Nap és hold“-dal. Minthogy a jegyek mind a három előadásra elkeltek, Krecsányi, ki holnap akarta bucsuelőadását tartani, egy nappal megtoldotta aradi tartózkodását és így valószínűleg Budapestre is egy nappal később fog érkezni. * (Az újpesti színkörben) tegnap színre ke­rült pacsék­ Odry Lehelnek 3 felvonásos népszín­műve „Piros Panna.“ A darab igen ügyesen van irva és nagy tetszést aratott. Közönség szép szám­mal volt jelen. A szerzőt az első és a második fel­vonás után kitapsolták. Szerdán, május hó 2-án Nyíri Róza k. a., Süllei Gyula fővárosi énekmes­ter tanítványa lép fel a „Piros sapká“-ban. * (A budai színkör) idénye több újdonsággal fog megindulni. C­s­i­k­y Gergely „Szökött asz­­szony“-án kívül egy eredeti operetta: „A franciák Oroszországban“ Barna Izsótól és a „Pünkösd Flórencben“ Czibulkától már be vannak tanulva. A társulat e hó 30-dikán fejezi be előadásait Ara­don és május második napján külön vonattal jön a fővárosba. A színkörben az első előadás 5-én lesz, színre kerül „Pünkösd Flerenc“-ben operette. * (A szegedi színü­g­yi bizottság) pályázatot hirdet művezető-rendezői állomásra az ottani szín­házhoz. Az illető közvetlenül Aredi Gerő színigaz­gató intézkedései szerint tartozik működni. A kérvé­nyek Szabados színügyi bizottsági elnökhöz nyújtan­dók be. Mint szegedi levelezőnk írja, eddig követke­zők pályáztak: Beödy Gábor, a kassai társulat rendezője, Andorfy Péter, a kolozsvári nemzeti színház tagja és egyik rendezője, S­z­a­b­ó­k­y Elek, a szegedi társulat volt rendezője, jelenleg tanárjelölt. * (A „Sheater an der Wien“-ben) május hó folyamán két jubileumi előadás lesz: Strauss János két operettese, a „Bőregér“ és a „Cigány­báró“ kétszázadik előadását éli meg. * (A berlini színházak közül) május 1-én hármat bezárnak, hogy a nyári szünet alatt gyöke­resen átalakítsák; ezek: a „Schauspielhaus“, a „Wallner Theater“­­és a „Luisenstaedtieb­er Thea­ter“. Viszont május 5­ -én nyílik meg a „Kroll“»flota­­házban a nyári operai évad. * („Germinal“ Ingyenes előadása.) Zola a lapok elitélő bírálataival szemben „nép­itélet“ alá bocsátotta „Germinal“-ját: ingyenes előadást rende­zett darabjából. Már délben néhány száz főnyi sze­gényes öltözetű csoport képződött a színház bejára­tai előtt. Minthogy az előadás csak este 8 órakor kezdődött, a buzgó -Ingyenes színházlátogatók ellát­ták magukat sajttal, kolbászszal, kenyérrel és ott költötték el ebédjüket a bejárati lépcsőkön. Estig a tömeg néhány ezer emberre szaporodott. Iszonyú tolongás támadt; a zsivajba férfiak káromkodása, nők sikoltozása és törött ablaküvegek csörömpölése vegyült. Végre 7 órakor megnyíltak az ajtók és az óriási tömeg egymás hátán hömpölygött a nézőtérre, egy pár pillanat alatt betöltve annak minden zugát. Az előadás különben teljes rendben folyt le és a szerző a „felséges nép“ ítéletével meg lehet elé­gedve, mert a darab minden jelenete viharos tet­szést keltett. * (A nemzeti zenede növendékei) ma este a jótékonyság oltárán áldoztak. Gobbi Alajos kar­nagy vezénylete alatt zenekari hangversenyt ren­deztek a fővárosi Vigadó kis termében az árvízká­rosultak javára. Az elismerés oroszlánrésze ma is, mint rendesen, a zenekari osztályt illeti, nemcsak azért, mert a műsornak mind a hat számában köz­reműködött, hanem azért is, mert e növendékekből álló zenekar oly szabatosan s a finomabb árnyala­tokra is kiterjedő gonddal játszik, hogy e tekin­tetben többet alig lehet tőle kívánni. Különösen a „Szentivánéji álom“ nyitánya és Mozart G-moll szimfóniája volt meglepő ügyességgel és vervével előadva. A zong­oraosztályokat is két jeles növendék képviselte: M­o­k r­y Lenke k. a. (Khayli Antal tanítványa), a­kinek szép tehetségét csak a napokban volt alkalmunk bővebben méltányolni és Fuchs Etel k. a. (Tomka István tanítványa), a­kiről korábbi fölléptei alkalmával már szintén dicsérőleg emlékez­­tünk meg. Hasonlóképen ismeretes a zenedei hang­versenyeket látogató közönség előtt a fiatal D­e­c­k­­n­e­r Rikh­árd ügyes hegedüjátéka, a­kinek nem min­dennapi képességei Hubay Jenő tanár szakavatott Egyletek és intézeteké . A budai polgári lövészegyes­ül­­­e­t folyó 1888. évi lövészetét május 6-án tartandó „megnyitó lövészettel“ megkezdi , és folytatja min­den vasárnap, egész szeptember végéig. A megnyitó lövészet május 6-án reggel 8 órakor veszi kezdetét, tart déli 12 óráig. Ekkor társas­ ebéd következik. Ebéd után ismét lövészet, mely alkonyatig tart, a­midőn összesen 130 frtnyi lődijak osztatnak ki. — Az országos Nőképző Egyesü­let tanintézeti épületeinek felavatási ünnepélyét, az előbb kitűzött nap helyett — közbejött akadá­lyok miatt — május hó 16-án délelőtt 11 órakor fogja megtartani. — A VII. ker. erzsébetvárosi kör által az árvízkárosultak javára, hangverseny és táncmulatság rendezésére kiküldött bizottság f. hó 29-én ülést tartott dr. Morzsányi Károly vezetése alatt s Ehrlich G. Gusztáv indítványára elhatároz­ták, hogy a hangverseny és táncmulatság f. évi május 12-én a VII. ker. erzsébetvárosi kör helyisé­geiben fog megtartatni. A hangverseny rendezését Vajdaffy Béla zenetanár vállalta el. A tiszta jövede­lem Tisza Kálmánnénak, mint a jó szív elnökének, küldöttségileg fog átadatni. — Kedélyes asztaltársaság. A VII. kerületi dob­ utcai „Salczer“-féle vendéglőben az egy év óta fennálló „kedélyes asztaltársaság“ e hó 28-án újonan megalakult. Ez asztaltársaság, mely jelenleg 50 tagot számlál, főcélul tűzte ki a 48-as rokkant harcosok és balsors által sújtott, szegény­ségben siülődő magyar családok támogatását, vala­mint a szegény gyermekek felruházását. Az asztal­­társaság ajánlja magát a nemes szívü emberbarátok jóakaró figyelmébe.­­ A budapesti kerékpár-egyesü­let e hó 24-én tartotta meg VI. évi rendes köz­gyűlését. A felolvasott évi jelentés az egyesület ha­ladását konstatálja. A választások megejtetvén: elnök lett Kosztovics László, alelnök Skimina Béla. PESTI HÍRLAP 1888. május 1.

Next