Pesti Hírlap, 1888. július (10. évfolyam, 202-211. szám)

1888-07-22 / 202. szám

1888. Julius 22. PESTI HÍRLAP Törökországnak meg kell tartania­ túlsúlyát a Bal­­kán-félszigeten, hogy az orosz kapzsiságnak áldoza­tául ne essék; de azért föl kellene osztania Mace­dóniát Románia (?), Szerbia és Bulgária közt, oly föltétel mellett, hogy e három állam Törökországgal egyesülten védné meg Konstantinápolyt. Rablók a bolgár vasúton. Szófiából jelen­tik. Vulkovich hivatalosan értesítette a portál, hogy a bolgár kormány a vakarell-bellovai vo­nal üzemét átvette, mivel arról értesült, hogy a vonalon sok olyan montenegrói van alkalmazva, kik egy rablóbandához tartoznak. A porta kijelentette, hogy e válasz­­szal nincs megelégedve. A bellovai hegység­ben egy rablóbandának jöttek nyomára, me­lyet most erélyesen üldöznek. A fejedelem visszatérését elhalasztották. Fővárosi ügyek. — Alker Gusztáv főv. tanácsnok aug. 1-én kezdi meg hat heti szabadságidejét; távolléte alatt Szabó Károly jegyző fogja őt helyettesíteni.­­ A dunaparti teherpályaudvar mellett a külső soroksári­ útnak és a közraktárak melletti Csepel rakpartnak burkolata sürgős helyreál­lítását a kereskedelmi csarnok kérvénye követ­kez­tében a tanács a mérnöki hivatalnak meghagyta.­­ A József- és Ferenc körút vilá­­itására nézve a tanács elfogadta a mérnöki ivatal előterjesztését s e szerint a világítás a Jó­zsef-köruton és a Ferenc-körút megnyitott részén 33 egész- és 63 féléjjeli lámpával­ fog szaporíttatni. A népszínháznál és az ülleiútnál két-hét ötágú kan­deláber, a Rákóczi-téren 2, a stáció- és József körút keresztezésénél 3 Krause-féle lámpa állíttatik föl. A mellékutcákban is javíttatik a Józsefvárosban a vi­lágítás, így a bérkocsis-, Békés-, Kölcsey- és kis­­salétrom-utcákban. A tanács e világítási munkálatok foganatosítását elrendelte. Az évi világítási költség­­többlet ezzel 2415 frt 45 krral szaporodik. — Népesedési mozgalom. Budapesten a lefolyt héten élve született 278 gyermek, elhalt 268 személy. Az elveszítettek közt volt 209 törvényes, 69 törvénytelen, nemre nézve 142 fiú, 136 leány. Elhaltak kora : 0—1 éves 91, 1—5 évig 29, —20 évig 17, —30 évig 21, —40 évig 33, —60 évig 42, —80 évig 35, —80-on túl 0. Halálozások kerületek szerint: I. ker. 15, II. ker. 17, III. 18, IV. 9, V. 17, VI. 41, VII. 38, VIII. 50, IX. 16, X. 13, egyéb kór­házi halott 31, katona 3. Egyletek és intézetek. — Svábhegyi egyesület. Tegnap esti 7 órakor a svábhegyi Eötvös-vendéglő termében a svábhegyi nyaralótulajdonosok és lakók Pucker Jó­zsef elnöklete alatt értekezletet tartottak, a­melyen kimondották, hogy a svábhegyen egylet alakítandó, a­melynek tagja lehet minden tisztességes fővárosi polgár és polgárnő. Az egylet célja egyrészt a svábhegy szépítését, másrészt pedig a svábhegyi társadalmi élet élénkítését előmozdítani. E kettős célját az egylet úgy igyekszik elérni, hogy egyrészt sültnek akartuk, de kisült, hogy ilyen egyház nincs a fővárosban s hogy Budapest Jászbe­rénynek a filiáléja. Egy pár év múlt el, járt a kérvény fühöz­­fához, (közben a gyerek is elhalt), míg végre elrendelte a magisztrátus az idén a Gyuri test­szervezetének szakszerű megvizsgálását, hogy hány esztendős lehet, túl van-e a hadi szolgá­lat idején stb. Ezen végzés kiadatott a városi főorvosnak. A főorvos mindenekelőtt jelentéstételre szólította föl Gyurit, hogy milyen betegségekben szenvedett s kik gyógyították ? Egyszóval már nagyon szépen meg volt indulva az ügy, úgy hogy tiz—tizenöt év alatt talán megkapta volna a kozbizonyítványt, ha­nem a hóbortos Gyuri a fentebb jelzett biztató stádiumnál elvesztette a türelmét, s igy szólt nevetve: — Hagyjuk abba, tekintetes uram ! Kár egy vakarintást is tenni benne. Hiszen csak nem bolondultam meg, hogy odaálljak szégyen­szemre az oltár elé, most, ősz fejjel, fogatlan menyasszonynyal. — Most ? Jó volna! Hiszen még csak a fele után vagyunk. Igaza van, ha abba­hagyja. Mind más volna, ha a gyerek élne. — Hiszen ha a gyerek élne — szólt Gyuri sóhajtva, — én se hagynám. Aztán mit gondol tekintetes uram ? Azóta már nagy lenne az a fiú , ő maga szaladgálhatna a dolog után, a svábhegy szépítése iránt részint a fővárosi ható­ságnál közben fog járni, részint saját anyagi erejé­ből is kezdeményezőleg fog fellépni és a szükséges intézkedéseket végre fogja hajtani, másrészről pedig a társadalmi élet élénkítése végett társas összejöve­teleket, táncvigalmakat, hangversenyeket, társas ki­rándulásokat és másnemű szórakoztató társas együtt­­léteket fog rendezni. Az alakítandó választmány — tekintettel az egylet kitűzött céljaira — négy, egyenlő számú tagokból álló albizottságra, n. m. egy szépí­tési, egy jótékonysági, egy vigalmi és egy tourista­­albizottságra fog feloszolni. Az alapszabályok terve­zetének kidolgozására Pucher József elnöklete alatt. Mérő János, Grecsák Károly, dr. Sonnenfeld Zsig­­mond, dr. Schütz Miksa, Horn Ede, Kriegner György, Vuk Lajos, dr. Wein Manó, Görög István, Schmied­­lechner Károly, Garay Károly, Michl Alajos, Resch Károly és Rott igazgató urakból álló albizottság kül­detett ki. Sport. (A „Szabadkai Tornaegylet") Pali­cson augusztus hó 5-én tartja meg országos jellegű ath­­letikai és tornaversenyét, a­mely alkalomra a torna­egylet versenybizottsága máris nagyobb előkészüle­teket tesz. A versenyrendezők tiszteletbeli elnökül Kállai Albert és Parcsetich Félix főispáno­kat, elnökül Vermes bajnokot nyerték meg. A versenyekhez az ország összes sportegyletei meghivattak, melyek közül többen már meg is ígérték, hogy azokban résztvenni fognak. A ver­senydíjak az egyleti arany, ezüst és bronzérmeken kívül nagyértékű tiszteletajándékok lesznek. Helybeli athletáink — írja szabadkai levelezőnk — teljes erővel készülnek a versenyekre, hogy a szabadkai athleták jó hírnevét ezúttal is kivívják. A rendezést városunk első sportférfiai vették kezükbe s minden jel arra mutat, hogy az idei siker az előbbi évekét még túlhaladni fogja. A versenyekben minden ma­gyarországi gentleman amateur részt vehet. Jelent­kezési zárnap aug. 1. Palicsről a táncmulatság után különvonat indul. Tervben van egy velencei és ren­dezése is tűzjátékkal és csó­nakfelvonulásokkal egy­bekapcsolva. (Ú s z ó-v e r­s e n y.) Az idei nyár nem igen kedvez az úszó­sportnak s a Duna még most sem melegedett át annyira, hogy hosszabb kiránduláso­kat lehetne tenni habjaiban, mint ahogy tavaly csaknem minden vasárnap tették Budapest jobb úszói. A magyar amhrikai klub több tagja tegnap rendezte idén az első úszóversenyt Káposztás- Megyeren. A versenyben öten vettek részt: Stessel Károly, Garay János, Szilágyi Lajos, Marossy Ist­ván és Tomcsák Ágoston. Elsőnek a 150 méternyi térhátránynyal indult Tomcsák Ágost ért a 2000 méternyi távolságban levő célhoz ; másodiknak Ga­ray János, harmadiknak Stessel Károly érkeztek. Versenybíróul Balogh Dezső szerepelt. Színház, zene,képzőművészet. * (A nemzeti színház) első őszi újdonsága Bartók Lajos „T­hután Anna“ című­ drámája lesz, mely igen fényes kiállítással már októberre színre kerül. Mint a „Színpad“ írja, Bartók most a „Csongor és Tünde“ mintájára egy tündéries lát­ványosságon dolgozik. * (Az „Apolló“) férfi-énekkarok gyűjtemé­nyéből ismét megjelent egy füzet, mely Szent­­irmay Elemértől öt, Hal­ács Jánostól és Lan­ger Viktortól egy-egy szerzeményt tartalmaz. Ugyane karok megjelentek négy kisebb füzetben külön szó­lamokban. * (Beliczay Gyula) magyar zeneszerző sym­­phon­áját tegnap nagy sikerrel adta elő Karlsbad­­ban Labitzky karmester vezetése alatt az ottani fürdős­ zenekar. A szerzőt többször kitapsolták és babérkoszorút is nyújtottak neki, míg az ott lévő zeneértők szerencsekívonataikkal halmozták el őt. * (Rakodolay Pál) búcsút mondott a szín­igazgatói pályának és mint drámai apa- és jellemű színész szerződést fog vállalni. * (A krisztinavárosi színkör) heti műsora: Hétfő : „A párisi élet.“ Kedd: „Lumpácius Vaga­­bundus.“ Szerda: „A bőregér.“ Csütörtök: „A könyvtárnok.“ Péntek: „Üdvöske.“ Szombat: „Mi­­kádó.“ Vasárnap: „A toborzás.“ * (Állandó nyári színkör Veszprémben.) Mint lapunknak Veszprémből írják, egy odavaló fia­tal könyvkereskedő, K­r­a­u­s­z József, önként aján­latot tett a városi képviselőtestületnek az iránt, hogy az u. n. főispáni téren egy csinos és alkalmas nyári színkört építtet. Ezt az ajánlatot a városban annál szívesebben fogadják, mivel Veszprém —a­mely a színészet pártolásában mindig első helyen állt — már úgyis sajnosan érezte egy alkalmas épület hiányát. Mindeddig a fővárosi művészek kö­zül senki sem bátorkodott Veszprémbe jönni, mivel a vendégnek még csak egy alkalmas öltözőt sem lehetett volna rendelkezésére bocsátani. A színkör 1. évi szeptember hó 1-ére valószínűleg elkészül s e napon ünnepies megnyitó előadást fog rendezni S­á­g­h­y Zsigmond, ki az őszi idényre a főváros több jeles művészét és művésznőjét is le szándéko­zik hozni Veszprémbe. * (U­ngvárról) írja tudósítónk: A kassai szín­­társulat Tiszay Dezső igazgatása alatt három hét óta tartja itt a „Korona“ színkörében előadásait. A társulat reportokrja felöleli magában a nemzeti és népszínház legújabb darabjait és mindannak dacára a társulat nem részesül elég pártfogásban és dara­bok, mint Francillon, Egy csepp méreg, Doctor Klausz, Jó Fülöp stb. majdnem üres ház előtt adat­tak, csak az operetta részesül némi melegebb fo­gadtatásban. Pedig a társulat minden lehetőt meg­tesz, hogy a közönség igényeinek megfeleljen. A személyzet egyesei kiváló erőknek bizonyultak és ismeretesek, — így maga Tiszay Dezső, továbbá Szilágyi Vilmos, a Beődy-pár, Morvay Antal, Kre­­nedits, Sziklay; a nők közül Arday Ida, Cserváry Irma, K. Pálffy Nina, Berzsenyi Julia, Erdélyi Gi­zella, Tárnoky Gizella. E hó 17-án Cserváry Irma jutalomjátékául a „Bőregér“ került színre, a jutalmazandó iránti szívességből Tiszayné Tur­ner Ilka felléptével. Ez előnyösen ismert énekesnő fellépte zsúfolt házat csinált és az énekesnőt fellép­tekor oly zajos taps és virágeső fogadta, minőt rit­kán látott az ungvári színkör. De meg is érdemelte úgy játékával, mint szép hangjával. A jutalmazandó Cserváry Irma is osztozott a tetszésben. * (Vidéki színházi hírek) Egri Kálmán ismert népszínműérdekes drámahősnek csapott fel s legközelebb Sepsi-Szt.-Györgyön Völgyi D. Jó­zsef társaságával, mint vendégszereplő „Egy katona történetében“ Renaud János szerepét játszotta. A Székely N. szerint még sikert is aratott. — A ko­lozsvári színházat, a belügyminiszter meg­bízásából, tűzbiztossági szempontból megvizsgálták s minthogy tűzveszélyesnek bizonyult, gyökeresen át akarják alakítani. — Nagyváradon Beniczkyné Bajza Lenke,,Edith“-jét kis számú közönség előtt adták elő ; az ottani lapok nem nagy sikert konstatálnak. — A miskolci színház igazgatója, a jövő évadtól kezdve, 1200 frt szubvenciót kap. — Erdélyi Marietta asszony a héten háromszor lépett fel Keszthelyen, Sághi színtársulatánál, és pedig Boc­­caccióban, Cigánybáróban (Saffi) és Furcsa háború­ban (Violetta.) Mind a három fölléptét, telt ház nézt a tapsok között. * (Érdekes lelet.) Egy athéni távirat szerint az Akropolisban Minervának egy pom­pásan fenmaradt reliefszobrát találták meg, melyen az istennő sisakkal fején, lándzsájára támaszkodva van ábrázolva. Az arc félreismerhetően szomorú kifejezést mutat, a­mit a Minerva-szobroknál eddig még nem láttak. * (Got), a híres párisi színész, mint a Gau­­lois írja, teljesen felgyógyult és e hó 17-én újólag föllépett a ,,Fitbustiern“-ben. E napon épen 44 esz­tendeje múlt annak, hogy Got a Comédie Frangaise tagja s ez alkalommal a színház foyerjában ünne­pélyesen egy mellképével ellátott diszérmet nyújtot­tak át neki, mi ez alkalomra vezetett és Larroumet, a szépművészetek igazgatója, az átadásnál szép be­szédben melegen emelte ki Got érdekes múltját. * (Sort José Ech­egaray), spanyol drámaíró, „A fölséges a közönségesben“ címen új színművet írt, mely a barcelonai Cab­o-Vico színházban fényes sikert aratott és bőséges kárpótlást nyújtott az írónak, kinek legutóbbi darabja megbukott A kö­zönség valósággal tombolt tetszésében s a lelkesedés végül már egész a deliriumig fokozódott. A szerző, ki Madridban leste aggódón sorsának eldőltét, nem volt jelen, de a főszereplőket vagy 28-szor kihívták. *(A párisi élet.) Offenbach e gyöngébb fajtájú operette-je került szinre egymásután két este a bu­dai arénában szép számú közönség előtt. Az ope­rettet még Miklóssy idejéből ismeri a fővárosi kö­zönség, a vidéken pedig állandóan repertoire-on van. Élvezetest vajmi keveset nyújt az össze-vissza kuszált libretto s a zenéből is csak nagy ritkán csillámlik ki egy-egy igazi Offenbachi sugár. Az előadás sok kívánni valót hagyott hátra s a szereplők legtöbb­jéből hiányzott a fődolog: a párisi élet könnyed­sége, verve-je, Krecsányi Sarolta nehezen tu­dott megküzdeni az erős partitúrával, de an­nál sikerültebb volt a kankánja. Gondremark bárónő Hálátlan szerepében Ledovszky Ma­riska — a ki mint vendég lépett fe! — erős érces hangjával s intelligens föllépésével méltán aratott tapsokat. A pikáns Pauline-t Frank Boriska mér­sékelte diskréten s újabb jelét adta, hogy játék dolgában fokozatosan halad. Balassa a vén svéd rue finom m­aneejait teljesen elejtette; Zajonghy az érthetetlen hármas alakban eléggé ügyeskedett; Z­­­l­a­h­y alakítását megbénította, hogy mindvégig szerepnemtudással küzdött; Nyilassy egy apró epizód-szerepben is elég kacagni valót nyújtott. 3

Next