Pesti Hírlap, 1888. július (10. évfolyam, 202-211. szám)
1888-07-25 / 205. szám
1888 julius 25. PESTI HÍRLAP meg mindjárt, mégis, hosszú időt értek, állván már az egyiptomi álmoskönyvben elég világosan, hogy ki 100 esztendőkig rózsakrumplival él, az hosszú időt megél. Nem kétlem, hogy mindezek után valamely tiszteletbeli fogalmazó gyakornokjelölt úr teljes tisztában van azzal, hogy hova nem megy fürdőre, de hogy nagy dámáinknak, lipótvárosi plutokráciánknak is útbaigazítást adjak még azokról, miket nem mondtam el, néhány szóval jelezni fogom a mi fürdőinket, melyek hatás tekintetében felülmúlják a drágább külföldit. A nagyhírű bilin és giesshübli égvényes savanyuvizeket felülmúlja a sárosmegyei Cigeka, a mármarosmegyei Szapionca. A vichy-i, settersi, gleichenbergi égvényes konyhasós savanyuvizeknél jelesebb a szatmármegyei Bikszád. A robicsi égvényes glaubersós viznél jobb Balaton- Füred forrása. A marienbadi Waldquette, a waldecki Willdungen forrásai háttérbe szorulhatnának a borszéki és bodajki égvényes földes savanyuvizek mellett. A buzicsi (Temesmegye), uj-lublói (Szepesm.), viski (Mármarosm.), daruvári tisztavasas források gyógyhatásokban jóval felül állanak a pyrmonti, spaa-i, schwalbachi, irnnaui és pyrawarthi vizeknél. Bártfk, Lákács, Ránk, Koritnica, Tarcsa, Balaton-Füred, Homoród hatalmas glaubersós vasas forrásokkal rendelkeznek az eltörpülő cudowai, Cheltenham'i, rohicsi és franzensbach mellett. Mészföldes vasas vizeink: Vihnye (Barsmegye), Élőpatak, Tusnád, Kovászna, Korend. A külföldön ezeknek: Driburg, Reinerz (Poroszh.), Ellster, Krynica (Gancia) felel meg. Jód- és brómtartalmu vizeink Lipik (Slavonia), Csíz (Gömörmegye), Cigerka (Sárosm.), Pelhara (Árvam.), Zajzon, Vízakna, Felső-Bajom (Erdély) stb. Kénes vizeink: Parád, Szobránc, meleg kénes vizek: Mehádia, Harkány, Trencsény-Tepitz, Pöstyén; égvényes földes hőforrásaink: Buda, Stubnya, Sklenó, Hévviz. Klimatikus gyógyhely : Tátra-Füred, melyek úgy nagyjában a halli, krankenheili, azután a kissingeni, baden-badeni, lschl-i, ausseei, reichenhalli és badeni (bei Wien), st.-gervais-i, toplicai, teplic-schönau-i gyógyvizeket hatalmas ásványtartalmukra, gyógyerejükre nézve jóval meghaladják. Íme — ennyi elég egy magyar kebelnek! Nem kell tehát örökkön-örökké azon panaszkodni, hogy: Hja, de mennyire hátra vannak fürdőink komfort, szórakoztatás, jó kiszolgálás tekintetében a külföldiek legtöbbje mögött, hanem egész lélekkel és erszénynyel pártfogoljuk a mieinket, ha már az úristen oly igazán megáldott velük, hogy így aztán lehetővé tegyük azok szépülését, gyarapodását, kényelmeiknek fokozását. És ha csakugyan itt-ott nélkülözünk a magyar fürdőben kényelmet, komfortot, legtöbbször azonban figyelmet és udvariasságot, azért csak menjünk oda az Isten és haza nevében. Mi, kik hazafias ügyekért vért, pénzt oly igaz szívvel áldozunk, mi, kik évtizedek hosszú során annyit iszunk, beszélünk és táncolunk a hazáért, tudjunk egész lelkünkkel és kasszánkkal istenért és hazáért fürdeni is. Dr. Tuszkay Ödön: A mezőtúri ev.ref gimnázium értesítője, közzéteszi Bodolay László igazgató. A hat osztályú intézetben 7 tanár működött. Az ifjúsági önképzőkör, Füredi Lajos tanár vezetése alatt állott s 32 tagot számlált. A tanulók száma volt az év elején 161 (év végén 152), még pedig: ev. reform. 106, ág. hitv. 2, róm. kath. ,18, zsidó 36 ; anyanyelv szerint mind magyar volt. A tanári könyvtár 3316, az ifjúsági 277 kötetből áll. • A vágujhelyi áll. segélyezett nyilv izr. reáliskola értesítője, közli dr. Mahler Miksa igazgató. A tantestület 6 tagból állott, nem számítva a két hitoktatót. A tanulók száma volt az év végén 98, még pedig 88 zsidó, 9 róm. kath. és 1 ég. ev.; anyanyelvre nézve 4 magyar, 86 német (!) és 8 tót. A Csáktornyai áll. segélyezett közs. nyilvános polgári fiú iskola értesítője, szerkesztette Pálya Mihály igazgató. A tanító testület 7 tagból állott. Évközben elhunyt Gyerkovits János segédtanító. Az intézet „Zrínyi önképzőköre“ az ő vezetése mellett alakult meg. A tanulók száma volt az év végén 83 (végén 81); nyelvismeretük szerint volt: magyar 1, magyar-német 10, magyar-horvát 28, magyar-német-horvát 43, horvát 1; vallás szerint: róm. kath. 63, evang. 3, zsidó 17. A nagyrősel áll. segélyezett községi polg. iskola értesítője, közli Röszey István igazgató. A tanítótestület összesen 11 személyből állott, (év végén 105), köztük róm. kath. 30, ág. ev. 72, ev. ref. 4, zsidó 5; anyanyelv szerint: magyar 54, német 8, tót 49. A siklósi közspolgári filuiskola értesítője, közli Szabó Ferenc igazgató. Az intézet immár 7 évi működésre pillant vissza , e hét év történetét adja a programmértekezés. A tanítótestület hat személyből állott. A tanulók száma négy osztályban az év elején 54, év végén csak 49 volt, még pedig: róm. kath. 14, ev. ref. 11, zsidó 24 stb., nyelvismeret szerint: magyar 34, német 14, stb. A községi államsegélylyel fentartott polgári fiú és leányiskola értesítője, közzéteszi Steierlein Gábor igazgató. A tanítótestület, a hitoktatókon kívül 10 személyből állott. A tanulók száma a fiú- és leányiskolában összesen volt az év elején 162 (év végén 156), még pedig vallás szerint: róm. kath. 81, ág. ev. 53, zsidó 27, helv. hitv. 1 ; anyanyelv szerint: magyar 83, német 79. Iskolai értesítők. A csurgói ev. ref. főgimnázium értesítője, közli dr. Vida Károly igazgató. Az érteskőt a m. évi október 26-án tartott Csokonai-ünnepély nyitja meg. Csokonainak, mint az intézet legelső tanárai egyikének, Aggházy Gyula által festett arcképét leplezték le akkor. Héjas Elek Livius XXL könyvének szintaxisáról értekezik. Az intézet a lefolyt tanévben négyezer forint ideiglenes államsegélyben részesült. Az intézetben 10 tanár működött, a hitoktatókon és melléktanárokon kívül. A közös szakkönyvtár 9370 darabból, az ifjúsági 1094 darabból és 46 füzetből állott. A „Csokonaiönképzőkör“ Kondor József tanár vezetése alatt működött. A tanulók száma az év végén volt 178, nemzetiségre mind magyarok, vallás szerint: ev. ref. 76, ág. ev. 16, rom. kath. 67, zsidó 29. — Érettségit 10 tanuló tett, jelesen 3. Törvénykezés. A tót Putifárné. — Végtárgyalás. — Magánlak-megsértés, ingatlan vagyon szándékos rongálása, könnyű testi sértés s végre életveszélyes fenyegetés vétségének vádja miatt ült imént a vádlottak padján egy tenyeres-talpas tót napszámos asszony. Verovácz elnök kérdésére bevallja, hogy Grivalszky Józsefné szül. Reszcsák Veronának hívják. Bölcsője a szepes megyei Görgőn ringott; 30 éves, foglalkozására nézve „segít fővárosunkat felépíteni“, mert a „kőműves urak“ mellett napszámoskodik. Gyámoltalan ura, az olthatatlan étvágyú Grivalszky József az oka, hogy most törvényt látnak fölötte, mert ezt a rózsa-utca 99. számú lakás házmesternője, Markovszky Jánosné, megbabonázta. Alkalmasint bájitalt adott be neki, t. i. kifőzte a kapcáját s annak levét megitatta vele, a minek az lett a következése, hogy őt, esküdt feleségét, elűzte s összeadta magát azzal a vén szipirtyóval, a ki a legközelebbi „korlátolt pálinkamérésben“ korlátlan hitelt nyitott számára, s tetőtőltalpig, gavalléroktól levetett férfiruhákba öltöztette. Miután pedig az ő könyei nem használtak, közbenjáróul Protopovera Janót kérte fel, aki tót napszámosi körökben jogtudós hírnévnek örvend. A jeles Protopoverának azonban minden ékesszólása kárba veszett, s midőn végül azt a kérdést vetette fel: „hogy tán az esze ment el, mikor oly derék fiatal asszonyt elűz, azért, hogy egy vén csoroszlyával adja össze magát“, a nagyjából kijózanodott Grivalszky azzal vágott vissza: — Ha nincs ész, de van ám pálinka! Mely nyomós argumentum előtt a tót jogtudós is elismeréssel hajolt meg. Julius 6 án végre ütött a boszu órája. Fél liter nemzeti ital bekebelezése után, reggeli 3 órakor, meglehetős harcias hangulatban megrohanta az álnok Putifárnét, a ki az ő Józsefét elcsábította , azt földhöz teremtve fojtogatni kezdette, miközben annak fülbevalói a mirkában maradtak. Az elkeseredett páros viaskodásnak csak a lakók által ségízségül hivott „biztos úr“ vetett véget, aki, mint magát az ő m. kir. stylusával kifejezte: „a nagyszerű udvari botrány rendezőjét megarendálta.“ Abban azonban megakadályozni nem tudta, hogy a dühöngő asszony négy ablaktáblát tönkre ne silányitson. Vádlott felszólittatván, hogy mit tud mentségéül felhozni, Szvatopluk nyelvén ezt válaszolta: — Akkor megkegyelmeztem férjem csábítójának, de fog ő még a körmöm közé kerülni! A törvényszék a rovott múltú asszonyt, aki részegség miatt több ízben volt büntetve, lopás miatt pedig vizsgálat alatt állott, összbüntetésül egy havi fogházra s 15 frt pénzbüntetésre ítélte, melyben az megnyugodott. B. Szimics János bűnügyét, amelyet a múlt hónapban tárgyalt le a budapesti büntető törvényszék, ma már a kir. tábla szüneti büntető tanácsa is elbírálta. A tanács dr. Laszy József elnöklete alatt Hieronymi, Tóth Gerő, Zoltán Géza és Naményi bírákból alakult; jegyző Hillán. Hallgatóság csekély számmal volt jelen. A bűnjelként lefoglalt nagy koffer, amely a megölt Grimme hullájának elrejtésére szolgált, a tanácskozási terem előszobájában állott. Zoltán Géza előadó fél 9 órakor kezdte meg az előadást, részletesen ismertetve a bűnper anyagát. A tanúvallomások után a különféle bizonyítványokat, az orvosi szakvéleményeket, majd a vádlottnak a végtárgyalási jegyzőkönyvben foglalt vallomását, végül a törvényszék ítéletét olvasták fel, amely tudvalevőleg kötélhalállal sújtja Szimics Jánost a Grimme Hermanon Triesztben elkövetett gyilkosság bűntette miatt. Ez ítélet ellen a vádlott védője terjedelmes felebbezést nyújtott be, amelyet a mai tárgyaláson egészen felvastak. A felebbezésből csak nem rég közöltünk mi is egy nyomósabb részt. A tanács elnöke fél órai tanácskozás után negyed 1-kor hirdette ki a kir. tábla ítéletét, amely a túszék halálos ítéletét helybenhagyja. Az indokolás kiemeli, hogy a bűnösség minősítését illetőleg a törvényszék ítéletének indokai teljesen meggyőzőknek fogadtattak el. A védelemnek abbeli állítását, hogy a vádlottban nem volt meg a kellő észbeli tehetség és a tervének kiviteléhez szükséges nyugalom, megcáfolja az a körülmény, hogy a vádlott több helyen huzamos időn át teljes kiszámítással végzett üzleti teendőket és hogy legközelebbi barátjai könnyelműnek és élvhajhászónak festik ugyan, de elmeállapotának kóros voltáról egyikük sem tesz említést A védelem a vádlottnak a bűntett elkövetése utáni viselkedését is annak igazolásául kívánja feltüntetni, hogy hiányzott benne a kellő megfontolás, de ellene szólnak ennek ama a körülmények, hogy a vádlott a vérnyomokat felmosta, szobájának bérét hosszabb időre előre kifizette, hogy karbolt használt a hullaház elenyésztetésére és minden módon igyekezett pénzt szerezni, ami valószínűvé teszi, hogy szándékában állott a hullát vízbe dobás vagy szétdarabolás által eltüntetni. A feldarabolás szándékát igazolni látszik a fűrész, amely bebizonyíthatólag a gyilkosság idejében vásároltatott. Kiemeli az indokolás, hogy a törvényszék helyesen alkalmazta a magyar btk. 278. §-át, mert ez enyhébb az osztrák btk. rendelkezéseinél. Az osztrák btk. ugyanis az üléssel kapcsolatos rablást, ha az ölési szándék nélkül követtetett is el, már halállal, mig a magyar btk. csak szabadságvesztéssel sújtja; míg továbbá az osztrák btk. nem engedi meg a halálbüntetésnek enyhébb büntetési nemre változtatását, ezt a magyar bíró a btk. 91. és 92. alapján megteheti, mindenesetre tehát a magyar btk. volt enyhébbnek veendő. Az első birósági ítélet ama részét, a mely vádlottat a sikkasztás alól fölmenti, fölebbezés forában a kir. tábla érintetlenül hagyta. — Egy a sok közül. A budapesti kir. törvényszék hamis tanuzásra való csábítás és csalás büntette miatt helyezte vád alá Ötvös Jónás Nándor vendéghi illetőségű, 43 éves izr. nős budapesti kereskedőt vizsgálati fogságának továbbra való fentartása mellett. — Dozzi József fővárosi szalámigyáros panaszt emelt, hogy ez évi május hó 10-én Ötvös Nándor egy Neumann nevű ügynök kíséretében nála megjelenvén, előadta, hogy Németországba 140 kilogramm szalámit kell szállítania, előadta továbbá, hogy ő ügynök, akinek értékes raktára van. Dozzi József átadta neki a kívánt mennyiségű szalámit, amelyre ötvös 10 frt foglalót adott. Az áruk a gránátos utcai raktárba szállíttattak, ahol, midőn Dozzi segédje a vételár hátralékát követelte, 11