Pesti Hírlap, 1888. augusztus (10. évfolyam, 212-241. szám)

1888-08-01 / 212. szám

1888. augusztus 1. PESTI HÍRLAP éven át volt a pesti közkórháziban orvos s a Rókusban igazgatósági segéd, egy nagyon figye­lemreméltó fölterjesztést tett, melynek szövege a következő: Nagyságos polgármester ur! A főváros balparti kórházaiban 12 éven át az­­igazgatói teendőkben segédkezve, de alkalmam volt a betegek miként való elhelyezésének kérdésével­­foglalkozni. Jó szolgálatot vélek teljesíteni a közügy­inek, — melyet előmozdítani polgári kötelességem —­­midőn, támaszkodva kórházi ügyekben szerzett ta­­­pasztalataimra, és ismerve a fennforgó viszonyokat, a megfigyelő osztálynak miként való elhelyezése tár­gyában nagyságod elé javaslatot terjeszteni bátorko­dom, azon reményben, hogy e javaslatom szerint a­­figyelő osztály kérdése a legrövidebb idő alatt és­­minden igényt kielégítő módon megoldható. Szükségtelennek tartom nagyságod előtt külö­nösen hangsúlyozni azt, hogy úgy ügykezelés, mint­­felügyelet tekintetében mily megbecsülhetlen előny az, ha a figyelő osztály valamely nagy kórháznak alkotó részét képezi; sok­kal exactabb és olcsóbb az élelmezés, a betegkeze­­lés, az elszámolás, egyszóval az egész ellátás. A­­ tanítási szempontok pedig követelik, hogy a figyelő­osztály a többi orvosi tanintézetek közelében legyen elhelyezve. Mindkét célnak megfelel az új kórház. Az üllői-úti új kórházban egy nagy, kéteme­letes pavilion még jelenleg is főorvos nélkül áll, gazdátlan állapotban, azaz : betegeit a többi pavil­­lonok orvosai látják el, ideiglenesen. Ugyanis az új kórház megnyitása alkalmával (1885. aug. 25-én) ennek minden pavillonja el lett a megfelelő segéd­­személyzettel látva, teljesen fölszerelve és betegek­kel megtelve, kivéve az u. n. F. paviliont, mely üre­sen maradt. Csak a jövő (1886.) évben, a midőn a beteglétszám rohamos emelkedése gyors intézke­dést tett szükségessé, lett az F. pavilion a közhasz­nálatnak átadva, és három nagy kórterme, további intézkedésig, az uj kórházban levő három belgyó­gyászati pavil­ionhoz csatolva, és ez az ideiglenes állapot még most is tart. Az F. pavilion minden percben nélkülözhető. A Rókus, és uj kórházban ez idő szerint kbl. 1450 beteg fekszik, a teljes ágylétszám (a barakok nél­kül) jóval meghaladja az 1700-at, és e szerint a 105 betegágyat tartalmazó F. pavilion akár azonnal is kiüríthető, anélkül, hogy e miatt helyhiány vagy helyszűke állana be. Az F. pavilion ár­területnek tekintendő, vagyis: nyáron és őszszel a kórházakban az F. pavilion­ nélkül is van elegendő hely, úgy, hogy az F. pavilion a nyári időre akár bezárva is tartathat­nék, de a hidegebb idő beálltával ez csakhamar megtelnék betegekkel. Ha az F. pavilion megfigyelő osztálylyá ala­kíttatnék át, a betegár-területet — mert kellő árte­rületről gondoskodni minden nagyvárosi kórháznak egyik fő feladata — a jelenleg bujakóros nőbetegeket, (kik nemsokára a régi dologházi épületbe visszahe­lyeztetnek) befogadó u. n. szükségbarakok képezhe­tik. Ezekben a szükségbarakokban két, sőt három­szor annyi beteg fér el, mint az eddigi árterületben az F. pavilionban. Kevés költséggel, minden esetre kevesebbel, mint a­mennyibe az új dologháznak vagy valamely bérháznak az átalakítása kerülne, lehetne az F. paviliont megfigyelő osztálylyá alakítani; célszerűség tekintetében az előny szembetűnő. Az F. pavilion három nagy kórteremből és számos mellékhelyiségből áll. A földszinti nagy kór­teremben — melyben jelenleg 28 ágy áll — legalább 14 elkülönítő cellát lehet elhelyezni (középen folyo­sót, jobbra-balra cellákat); az I. és II. emeleti nagy kórtermek 56 nyugodtabb beteg elhelyezésére szol­gálhatnak. A nappali szobákból tantermeket, a ki­sebb 1—2 ablakos szobákból pedig segédorvosi lakásokat, dolgozdákat, sőt intelligensebb betegek számára külön szobákat is lehetne csinálni. A pa­­villont környező kertnek egy részét bekerítve, ez sétáló helyül szolgálna. És így legkevesebb 70 elmebeteg találand kényelmes elhelyezést az F. pavilionban, a­melyben a betegek csöndes környéket, tiszta levegőt, jó — mert házi — élel­mezést, egy modern kórház berendezéseit, a látoga­tók pedig kellemes benyomást nyerendnek. Az apáca­ápolók felügyelete mellett még a megfigyelendő betegek ápolása is lényegesen javulna. Az a körülmény, hogy az új kórházban máris öt egyetemi tanár tartja előadásait, még a közokta­tási minisztérium ellenvetéseit is elnémítani képes. Midőn ezen javaslatomat — mint legrövidebb idő alatt keresztülvihetőt és sok tekintetben célsze­­rüt, — nagyságos polgármester urnak v­agyrabecsült figyelmébe és méltánylásába ajánlanám, kiváló tisztelettel maradok nagyságodnak Budapesten, 1888. jul. 30-án, alázatos szolgája. . . Dr. Jurking Emil. — A budapesti körvasút terveit a mai tanácsülésen Rózsa Péter tanácsnok bemutatta. A tanács a tervet azzal adta ki a mérnöki hivatal­nak, hogy véleményes javaslatát feletle 8 nap alatt készítse el, hogy az egy egybehívandó rendkívüli köz­­építési bizottsági ülésen hamarosan tárgyalható legyen a mezőn. Még több nappal a vérfürdő után is az egész sereg fájdalmas károgással kering nap­nyugtakor a puszta otthon körül, mert a var­jak családi szeretettel és hű emlékezéssel bírnak. Ép egy ily vadászat utáni napon volt. A kis postásfiú sebesen és mezítláb ugrán­dozva jött az udvarba vezető erdei halmon. Napbarnított, szőke és rut­­a szegény ör­dögnek piszkos, fölfeslett vászonruhája, de egy pár okos, világoskék szeme volt. „líra­­ hangzott egyszerre, midőn egy ga­lagonya bokor előtt szaladt el. Megfordult. Ott feküdt a földön egy varjú-fiók; repülni ugyan még nem tudott, de éhes volt, mert csőrét ki­tátotta és szárnyaival ide-oda csapkodott. Egy perc alatt fogva volt, a varjú-kolónia hangos tiltakozásai dacára. Sértetlen volt, nyilván csak kiváncsiságból mászott ki a fészek szélére s aztán, az általános zsibongás közepette, vigyá­zatlanság folytán esett le. Bárhogy is volt, a postásfia elfogta a kis állatot és a saját, vala­mint egész rokonsága kiáltozása dacára magá­val vitte. Az udvari kapu előtt Anders imént talált kincsét letette a földre s aztán a levélszekrény­nyel beszaladt a házba. Midőn visszatért, nem­sokára ismét megtalálta zsákmányát, mert a varjak rossz gyaloglók és egyáltalán nem félén­kek. Boldogan, mint egy király bandukolt a fiú haza, a hajadon fővel, mert sapkájában ült a madár. Anyja épen nem örült a váratlan vendég­nek , de azért maradhatott s ez volt a fődolog. Anders anyja ollójával megnyirbálta farkát.­­ A központi pályaudvar és a józsefvárosi állomás közti pályarész sínhálózatának szaporítása, a szerencsétlenségek ki­kerülése végett szükséges leeét, a törvényhozás az abbeli építkezésekre 900.000 frt hitelt nyújtott a kormánynak. Az államvasutak által készített tervek szerint szükségessé fog válni a két pályaudvar kö­zötti vasúti töltés tetemes szélesítése, mert a mos­tani két sínpárhoz még 2—3 sínpár jön, s a kere­­pesi-úti hidat is hosszabbítani kell, valamint a régi fegyvergyér mögött a hajcsár-utat a vasút számára át kell hidalni, hogy a közönséges közlekedés a sínvonalak alatt folytonos és megszakítatlan ma­radjon. Ez utóbbi ma maga 120000 frt költséget igényel. A tőkésszélesbítéshez az egész vonalon 17000 négyszög­öl terület szükséges, a­minek a kormány ingyenes átengedését kéri. A tanács mai ülésén foglalkozván e tárgygyal, elhatározta, hogy a holnap tartandó rendkívüli közgyűlésnek az ingye­nes átengedést javaslatba hozza, de azzal, hogy a kormány a közönség biztonsága érdekében szüksé­ges emez építkezéseket haladék nélkül foganato­síttassa. — A fővárosi kórházak kórter­meinek meszeltetésére a mérnöki hivatal 4960 frt költséget vett föl. A munka kivitelére azonban 1950 frton akadt vállalkozó. A tanács utasítá a főmérnö­köt, hogy az egységárak helyesebb alapra fektetése iránt készítsen javaslatot. — A Rókuskórház élelmezése. A Rókus-kórház igazgatósága a tanácshoz részletes je­lentést tett a kórház betegei részére a f. é. I. felé­ben szállított ételek és italok minőségéről és meny­­nyiségéről. Az ellenőrző főorvosok által vezetett kony­hanapló adatai szerint a szállított élelmi­szerek 33 esetben lettek kifogásolva. — A fogaskerekű vasút meghosszab­bítása ügyében a társulat beadványa folytán a ta­nács azt ajánlja a közgyűlésnek, hogy a tarifa leszállítás­a iránti kívánalomtól áll­jon e­l (!) — Baross és a főváros. A tanács mai ülésében tárgyalta a közlekedési miniszternek a közúti vasút és a szentendrei helyi érdekű vasút közötti összeköttetés ügyében a fővároshoz in­tézett rendeletét s a tiszti főügyésznek e ren­deletre vonatkozó véleményét. A tanács a köz­gyűléshez intézendő előterjesztésében mindenek­előtt kiemeli, hogy a felforgó ügyben a tanács mulasztással és huzavonával nem vádolható, mert a tanács ez összekötő vasútra nézve a szerző­dést a közúti vasúttársasággal még múlt évi jú­nius hóban megkötötte s e szerződést akkor a belügyminiszter is jóváhagyta; — kiemeli to­vábbá, hogy a kormány a vasutak engedélyezése körül követendő eljárás tárgyában 1868-ban kiadott rendeletet a főváros mindig úgy magyarázta, hogy e rendelet a törvényhatóságnak hatáskörét közúti vas­úti ügyekben nem aiterálta, s a fővárosnak e rész­ben elfoglalt álláspontja ellen a kormány ez ideig egy esetben sem tett kifogást. Egyébként a tanács azt javasolja, hogy miután a miniszter rendelete el­len a tör­vényhat­óság orvoslást sehol sem kereshet, a közgyűlés a­ miniszter kívánságának tegyen eleget, s a szerződést terjeszsze föl oly célból, hogy arra a miniszter a saját feltételeit rájegyezze. Jeppa. Irta : Ahlgren Ernő, *) Mikor elolvad a hó és az árok­ mesgyén kihajt a szattyú, boszúságára a gazdának, a ki gyűlöl minden gyomot, örömére mindazoknak, a kik ebben csak tavaszi üzenetet látnak — melegebb égalj alól nagy csapat rarjuk érkez­nek és fölkeresik régi lakásaikat az erdőben vagy valamely temető vén sudarai közt. Van valami tiszteletreméltó egy ily varjú-fészekben, mely emberemlékezet óta egy helyen állott s ha valaki megbolygatja békéjét, a fölötte keringő lakosok közös kiáltásba és károgásba törnek ki, mely éles, messzeható hangjával csaknem a jaj­gatás és átkozódás hatását teszi. Hogy a feketetollú sereg elszaporodását korlátozzák, amaz idő körül, midőn a fiókák szárnyra kelnek, évenkint vadászatot szoktak rendezni. Ez a szegény madarakra a gyász és szerencsétlenség ideje és szívszaggató, hallani az öregek jajveszékelését, ha fiókáik a gyilkos golyótól elesnek, vagy látni, hogyan röpködnek fá­radhatatlanul egy ily sebesült kis állat körül, mely nyöszörögve vergődik összelőtt szárnynyal a *) Attól az írónőtül való, a­kinek öngyilkosságát múlt számunkban már jelentettük. Benediktion Viktória (írói nevén Ahlgren Ernő) egy regényt, számos elbeszélést és tárcát írt, melyek mind nem mindennapi tehetséget árulnak el. Színdarabjai is, egy „Finale“ című színmű és két egyfelvonásos, jelentékeny sikert arattak a színpadon. Szerk. most már nem volt kormánya s nem repülhe­tett el. Éjjeli szállásul egy alacsony, ide-oda mozgó szögletszekrény legalsóbb ládáját adták neki, a­hol egy pár fapapucs és egy suvikszos üveg társaságát lelte. Levegője elég volt, mert az ajtónak már csak egy sarka lévén, oly ferdén lógott, hogy néhány hüvelyknyi nyílás támadt. Anders védencét elnevezte „Jeppá“-nak, egy elhalt fivére után; kegyeletből-e vagy lené­zésből, azzal nem igen törődtek. Jeppa felnőtt és igen okos varjú-fiók lett; e mellett azonban rendkívüli étvágyat fejtett ki; nagy kenyérfalatok eltűntek széles, halvány­piros torkában, mialatt gasztronómiai kéjelgésé­­ben szentimentális gurgulázást hallatott és szár­nyaival csapkodott. Olykor azonban, ha nem ébresztették föl alvó vágyait, képes volt egy helyben ülni és furcsa-okos, nagy sötétkék sze­meivel vigyázni mindenre. És ha az apjuk üt­ött részegen jött haza és hullt a szitok és az ütés, úgy hogy mindnyájan ijedten bújtak a sarokba, Jeppa elszaladt, mint egy zápor elöl, s ha így tovább bicegett oly módon, mintha félne, hogy valaki rövid farkára lép, oly leírha­­tatlanul nevetségesnek látszott, hogy Anders kénytelen volt ujjaiba harapni, nehogy hango­san kitörjön belőle, a nevetés. Ha a többiek lefeküdtek, — falusi szokás szerint korán — Jeppa szekrényébe mászott, a falhoz lapult s csöndesen és derekasan aludta az igazak álmát. Anders játszótársa, időtöltése, védence és barátja volt, így múlt el a nyár, s egy boldog nyár .

Next