Pesti Hírlap, 1888. október (10. évfolyam, 271-301. szám)
1888-10-01 / 271. szám
4. ezred-tulajdonosok és ezredesek olajfestményű arcképeivel ellátott olvasóteremben uzsonnához ül. Este 7 órakor a herceg lakásán 56 terítékű bankett lesz, melyen az összes tisztek s polgári előkelőségek részt vesznek. A herceg azután vagy még holnap este, vagy holnapután (kedden) reggel tér vissza a fővárosba, hol az eddigi elhatározás szerint még pár napot fog tölteni. (Újságírók banketje.) Sikerült bankettet rendeztek ma a fővárosi sajtó munkásai Kaas Iver tiszteletére, belvárosi képviselővé választása alkalmából, ily módon is kifejezést adandó a kollega iránt érzett rokonszenvüknek. A társaságban, mely ma déli 1 órakor a Vigadó emeleti éttermében tartott társas-ebéden összegyűlt, képviselve voltak a két félhivatalos kormánypárti lap kivételével, melyek munkatársai politikai tekintetekből maradtak el, az összes fővárosi újságok majdnem összes szerkesztőségi tagjaikkal. Két hosszú asztalnál hetven újságíró foglalt helyet, köztük több a sajtó kötelékébe tartozó országgyűlési képviselő. Ily módon persze a legtarkább keverékben ült egymás mellett mindenféle politikai színárnyalat, békés egyetértésben. Az első felköszöntőt dr. Kaas Ivor mondta, meghatott hangon köszönve meg hírlapírótársainak rokonszenvük nyilvánítását. Mondtak még köszöntőket Herman Ottó, ifj. Ágarányi Kornél, Mezei Ernő, Rákosi Jenő és Tenczer Pál, Ábrányi Emil pedig hangulatteljes alkalmi költeményt szavalt, úgy a tesztek, mint a költemény zajos tapsokat nyertek. A kedélyes bankólén Balázs Kálmán zenekara húzta a legújabban országszerte fölkapott cigány-zeneszerző, Dankó Pista szép népdalait. Fölkéredünk a következő sorok közlésére: Polgártársaim és barátaimhoz. Mélyen tisztelt uraim! Budapest belváros választópolgárainak kegyes bizalma felküldött engem az országgyűlésre. E fényes kitüntetést mélyen érzett hálával s a hazafias kötelesség tudatában elfogadtam. Minden egyes választópolgárnak, ki szavazatával megtisztelt, forró köszönetet mondok. Győzelmük váljék hazánk üdvére ! A rokonszenv lelkes kifejezéséért meghatott kebellel adok hálát mindenkinek. Oly sokan nyitották meg sziveiket s fejezték ki szerencsekivánataikat nekem, hogy határtalan boldogságom alig képes ennyi szeretőjét felélni. S hogy volna lehetséges azt megköszönni ? Nem is felelhetek a fővárosból és az egész országból hozzám érkezett szíves üdvözletek,, egyenként, mint tenni óhajtottam. Bocsánatot kell kérnem. Fogadják kegyesen igen tisztelt barátaim rokonszenvükért és bizalmukért szives köszönetem nyilvánítását és kijelentését annak, vajha tehetném hazámnak és nemzetemnek azt a szolgálatot, melyet elvárnak tőlem ! Isten minden áldását kivánva önöknek és drága hazánknak, maradok alázatos szolgájuk Kaas Ivor. — (A posta.* és távirótiszzi tanfolyam tanárai.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter, a posta- és távirdatisztképző tanfolyamhoz: Vörös László miniszteri osztálytanácsost miniszteri biztossá, Deti Ferenc miniszteri tanácsost igazgatóvá és Székely István posta- és távirdafogalmazót titkárrá nevezte ki; tanárokká pedig kinevezte Morvay Ákos posta- és távirdaigazgatósági titkárt a „posta- és távirdai stb. jog- és törvényisme“; dr. Szádeczky Lajos egyetemi magántanárt „a postaügy története“; Vater József posta- és távírdalisztet „a távirdaügy története"; dr. Halász Sándor postatakarékpénztári titkárt „a postatakarékpénztárak fejlődésének története“; dr. Hager Vámos posta- és távirdafogalmazót „a posta- és távirda- és postatakarékpénztári statisztika“ ; Oberheiser Lajos posta- és távirdaigazgatósági titkárt ,a posta- és távirdaföldrajz“; dr. Bochkor Károly egyetemi tanárt „az államszámviteltan“; dr. Klupathy Jenő állami gimnáziumi tanárt „a természettan“; dr. Muraközy Károly műegyetemi tanársegédet „a vegytan 11. Dürr Károly posta- és távirdafelügyelőt ,,a postakezelési szolgálatnak keze■ési része“; Hubert Károly posta- és távirdategisztet „a postakezelési szolgálatnak a szállításra és kézbesítésre vonatkozó része“; dr. Baló Géza posta- és távirdafogalmazót „a távirda-kezelési szolgálat“ ; ifj. Kiss József posta- és távirdatanácsost „a távirdagép és kapcsolástan“; Inődy Adolf posta- és távírda-főtisztet „a távirda-építészet és anyagisme“; Szervey Adolf posta- és távirdaszámtisztet „a posta- és távirdai számviteli szolgálat“; Botár János posta- és távirdafőtisztet „a posta- és távirdahelyiségek, berendezések és forgalmi eszközök ismertetése“; Volf György főgimnáziumi tanárt „a német nyelv“; gr. Orssich Richárd címzetes miniszteri fogalmazót „a francia nyelv“ tanszékére. (A nők számára rendezett kereakadelmi tanfolyamot) ma délelőtt nyitották meg ünnepélyesen a váci körúti V. ker. polgári leányiskolában a tanügy barátainak és az érdeklett hölgyvilágnak részvételével. Dr. Gyulay Béla igazgató, akinek elsősorban köszönhető a gyakorlati irányú intézmény meghonosítása, hosszabb beszédben ismertette a tanfolyam célját és jelentőségét. Az intézmény létesítésére indító okokat fölsorolva, kiemelte, hogy az egyedül üdvözítőnek vélt tanítónői pálya felé való özönlés ellensúlyozása is követelte, hogy más út és pálya is nyittassák a nők munkaképességének. A szakkörökben mindinkább terjed ama meggyőződés, hogy a polgári leányiskola korán bocsátja ki szárnyai alól növendékeit, akiknek a törvény értelmében is tizenöt éves korukig volna kötelességük iskolába járni. E szaktanfolyam e tekintetben is kísérletül és pótlóul fog szolgálni. Da legfontosabb ez okok között a nemzetgazdasági szempont. A nő ugyanis eképen nemcsak kenyérkeresetet talál a kereskedelmi pályán, hanem férjhezmenetel után is egy egész család mentőangyala lesz. Azáltal, hogy az asszony az üzletben foglalkozik, a munka előnyösen fel lesz osztva, a férfi kifelé figyelemmel kísérhet minden érdeket, míg a munkások, elárusítók és elárusló nők az asszony vezetése és felügyelete alatt állanak. A tanfolyam hivatva van keresetforrást nyitni a nőknek, de egyszersmind a családi boldogságot és vagyonosodást előmozdítani. A kereskedelmi szakoktatás legfőbb tárgyai lesznek: kereskedelmi levelezés, könyvvitel, áruisme és technológia. Beszéde végén köszönetet mondott a fővárosi tanácsnak, különösen Alker Gusztáv tanácsnoknak, aki felkarolta ez ügyet, valamint az összes jelenvoltaknak, akik a fontos ügy iránti nemes érdeklődésről tettek tanúságot. Utána dr. Geróczy Gyula műegyetemi tanár méltatta az ügy fontosságát, végül pedig György Aladár ismertette tanulságosan a külföld hasonló intézményeit. Hétfőn már megkezdődnek az előadások a tanfolyamon. (Aki a színházban szivarozik.) Egy budapesti ismert vendéglős, Gutdel János, tegnapelőtt este a bécsi udvari operában élvezte volna az előadást, ha ennél sokkal élvezetesebbnek nem tartotta volna egy szivart kiszívni a földszinti páholyfolyosón. A virginia, amire rágyújtott, pompásan szeleit, ami kétségkívül nagy gyönyörűséget okozott neki, de egyszersmind bajba keverte. A füst figyelmessé tette az őröket s minthogy a szivarozás az udvari operaszínházban tiltott cselekmény, Gundel a hatóság elé idéztetett. (Párbajozó grófok.) Említettük, hogy tegnap délután a magyar határon Bécs Ujhely közelében két gróf között pisztolypárbaj volt. A párbajozók egyike Széchenyi Andor gróf volt, a másikItternberg gróf. Sternberg segédei voltak: Battazzi Henrik és Falkenstein kapitány, Széchenyi segédei pedig: Dobner őrnagy és Festetits gróf. A párbaj oka ismeretlen. — (Eltűnt pénzeslevelek.) A legújabb budai levélsikkasztás — mint látszik — mégsem kerül a „poszt-kisztlik“ sorsára s van remény arra, hogy a vizsgálatnak sikerülni fog rábizonyítani a tettesre. Megirtuk volt, hogy a vizsgálatot úgy Fink Ignác, levélhordó, mint Houchard Géza fölfüggesztett postatiszt ellen kiterjesztették s dr. Scheff László rendőrfogalkoazó a legszélesebb körű intézkedéseket foganatosította. Houchard ellen a gyanú újabban olyan súlyosító támpontokat nyert, hogy a rendőrség ma elrendelte letartóztatását. A letartóztatásra az szolgált közvetlen okul, hogy Houchard atyja a napokban egyszáz forintost váltatott, jóllehet a megejtett házkutatás alkalmával összesen 4 forintot találtak birtokában. Kérdőre vonatván, bevallotta, hogy a fölváltással fia (a postás) bízta meg s a pénz is annak tulajdonát képezi. Egyelőre még nincsen megállapítva, hogy a kérdéses száz forintos az elsikkasztott levelekből való-e, jóllehet az eltűnt pénzek szériái és számlai a rendőrség előtt ösmeretesek. (Orosz nagyhercegné Bécsben.) Mihajlovna Katalin orosz nagyhercegnő, néhai Pavlovics Mihály nagyherceg leánya s György mecklenburgstrolitzi hercegnek özvegye, tegnap délután Bécsbe érkezett. Az állomáson a nagyhercegnőt, ki inkognito, mint Milov grófnő utazik, herceg Cantacuzene orosz nagykövetségi tanácsos és a missió tagjai fogadák. A nagyhercegnő a,,Hotel Imperial“-ba szállt s ma reggel tovább utazott Velencébe. — (Borzasztó tűzvész) pusztított tegnap éjjel Kronstadtban, egy több emeletnyi magas házban. A tűz oly rohamosan terjedt, hogy a lakóknak nem lehetett a lépcsőkön megmenekülniük. Többen, mielőtt a tűzoltóság megérkezett volna, az utcára ugrottak és súlyosan megsérültek. A tűzben 1é ember égett el. (Rendőri hűek.) Tűz a Hunyadiforrás-telepen. Mi éjjel 3 órakor a Saxlehner András tulajdonát képező Hunyadi-forrás telepen még eddig ismeretlen okból két szalmakazal kigyuladt. A II. kerülttőrség kivonult a vész színhelyére és sikerült nekik a tűz tovaterjedését meggátolni. — Razzia. Ma éjjel a rendőrség a VI. kerületben razziát tartott s ez alkalommal a vácikörúton levő Terézia-teremben és több pálinkamérésben 31 veszélyes csavargót tartóztatott le. A letartóztatott csavargókat rendőri felügyelet alá helyezték és illetőségi helyeikre fogják őket toloncolni. Legolcsóbb és legkényelmesebb, abszolúte veszélytelen fütér a „Moderateur“ fémkályhákkal, Csáki és társa-féle gyárból, Budapest, vácikörút 17. Gróf Batthyány Lajosné. Hét nap hiányzott még, hogy ismét itt legyen annak a rettentő napnak évfordulója, mely egykor megrendité a nemzetet s a művelt világot. Az idő elszáll. Ez már a 39-edik évforduló lesz. Hosszú, felejtező idő a mi egykor égbekiáltó vád volt, most már emlékező csöndes szomorúsággá változott. Hét nap hiányzott még ahoz az évforduló naphoz, midőn a nemzet a bánatos emlékeknek áldozni szokott s a ferenciek templomában rendesen megjelent a gyászba borult özvegy, ki mindannyi közt legtöbbet vesztett. Többé nem fog ott megjelenni. Veszprém megye egy félreeső helyéről veszszük a hirt, hogy a nemzet nagy vértanújának özvegye, gróf Batthyány Lajosné, hoszszas szenvedés után meghalt. Nem lehet az magyar ember, ki tollával közönyösen tudná leirni e halálozást. E név, ez emlékek, e magasztos hölgy alakja, melyet a nemzet kiapadhatlan mély bánata és részvéte eszményi magaslatra emelt, a fájdalom, mély sajta, s mely szent volt előttünk, valamennyi szivet kell, hogy meghassanak a hazában, most, hogy lehunyta a vértanú özvegye örökre szemeit. Soha nála többet a földön nem szenvedett senki, soha sem olvadt össze oly bensőn egy ember gyásza egy nemzetével, mint az övé és senki sem volt nagyobb, nemesebb nála a fájdalomban. Ifjú korában, rövid boldogsága idejében buzgó honleány volt, ki lángoló lelkesültséggel mutatott példát a magyar nőknek a nemzeti törekvésekben; később, tört szívvel, boldogtalanon még nagyobb lett: a jótékonyság áldott szelleme, a magyar nők disze, az árvák jótevője. Más emberi szív oly rettenetes csapás után, mint sujtá, zorddá, üressé válik; ő saját fájdalmából mentett erőt mások nyomorának enyhítésére. Az ő lelke még gyöngédebb, fogékonyabb lett a bánat ihletettsége alatt. Tiszta szív, nagy lélek, nemes lény szállt a sírba a nagy vértanú hozzá méltó özvegyével. Nagy 6n szomorú emlékek lebegnek koporsója fölött. És a lovagias nemzet részvéte soha nem volt nagyobb, mint melylyel e hölgy koporsóját kiséri sírjáig, mert igazabb és méltóbb oka alig lehet a részvétre. * * • * özv. gróf Batthyány Lajosné, szül. gr. Zichy Antónia, 1816. junius 14-én született. Atyja gróf Zichy Károly, Vas megye egykori főispán helytartója volt, anyja pedig szül. gróf Batthyány Antónia. A nemes hölgy unokája volt a dúsgazdag gr. Batthyány Jánosnak, a kit magyar Kroezusnak neveztek s rokona volt egyszersmind férjének is. A boldogult ugyanis anyja után harmadizbeni rokonságban állott férjével, Batthyány Lajossal. Nővérével, Karolinával együtt, ki gróf Károlyi Györgyhöz ment nőül, éveken át versenyzett a nemes tettekben s Magyarországon egykor állandóan együtt emlegették a testvérpár nevét, mint a jótékonyság valóságos nemzőit. 1831. december 3-án gróf Zichy Antónia nőül ment Magyarország leendő miniszterelnökéhez, gróf Batthyány Lajoshoz. Férjét határtalanul szerette. Büszke volt annak észtehetségeire s még inkább jellemére , büszke a szerepre, melyet a fiatal mágnás betölteni kezdett s melyet előreláthatólag még teljesebben betöltendő volt. Köztudomás szerint Batthyány nem igen tudott jól magyarul ez időben; legalább annyira nem, hogy nyilvános szónokul fölléphessen. A grófné a szó szoros értelmében magyar érzelmű volt; magyar házat vitt, magyar társalgást és kört gyűjtött maga köré, úgy hogy férjének bő alkalma nyílt a politikai életben való szereplés gyakorlására. Az ő szintoly lelkes és eszes nővére, gr. Károlyi Györgyné, szalonjaik gyapontjává lettek a szabadelvű s nemzeties érzelmű politikai társaságnak. S kiváltkép az 1839—40-iki pozsonyi országgyűlésen ők ketten tettek legtöbbet a főrendi ellenzék megalakulására, melynek feje és vezére Batthyány Lajos volt, de tulajdonképeni teremtője és összetartója főleg a két lelkes hölgy, kiktől a haza, szabadság s az eszmék kultuszát oly édes volt megtanulni a főrendiek ifjabb és öregebb nemzedékének. Szalonjaikban a bemeneti PESTI HÍRLAP 1888. október 1.