Pesti Hírlap, 1889. február (11. évfolyam, 32-59. szám)

1889-02-28 / 59. szám

to Közlekedésügy. * Uj orosz gőzhajó-társaság. Szentpéter­­várott új orosz gőzhajó-társaság van alakulóban. A kormány a társaságot nem szubvencionálja ugyan pénzzel, de máskép minden lehető támogatásban ré­szesíti. A társaság neve „Sevesnaja Swasda“ (Észak csillaga) lesz és működését 31/a millió rubel tőkével fogja megkezdeni. A társaság hajóinak száma kezdet­ben 12 lesz, mind megannyi 1000 és 2500 tonnás gőzhajó. Tervben van azonban a hajók számát foko­zatosan ötvenre emelni. * Közlekedési akadály megszűnése. Mint bennünket S.­A.-Ujhelyről táviratilag értesítenek, a magyar északkeleti vasút nyíregyháza-mátészalkai vo­nalán hófúvások miatt napok óta fennálló forgalmi zavarok elháríttatván, a vonatok áru- és személyfor­galma megindíttatott. Mezőgazdaság és ipar. * ÚJ cukorgyárak. Mint lapunkkal közlik, azon üzletemberek, kikkel kormányunk eddigelé a Magyarországban és Erdélyben fölállítandó cukorgyá­rak ügyében tárgyalt, visszavonultak. Kötelezettsé­geiket a magyar cukoripar-részvénytársaság vette át, melynek­ élén Steffer Károly és a brassói Czell-cég állanak, kiket anyagilag a berlini Bleichröder-bsrnk támogat­ Egyelőre a folyó évben Brassóban és Zemplénben fog fölállíttatni egy-egy cukorgyár és finomító. A Nagy-Enyedre tervezett gyár fölállí­tása, hős­ szerint, jövő évre marad. * A budapest-fővárosi sütök, cukrászok­és mézeskalácsosok ipartestülete ma délután tar­totta évi rendes közgyűlését Matheidesz István elnök­lete alatt A Kapy Imre titkár által fölolvasott elöljá­­rósági jelentés szerint a kebelbeli „szálló“ veszteséget szenvedett s ennek oka a túlságos magas házbérben rejlik, a­mely 1. évi november 1-ig változatlan ma­rad, mert a háztulajdonos ellen indított pert az ipar­testület elvesztette. A veszteség pótlására a tagsági díjakat most 6 frtról 9 írtra emelik. Az ipartestület­­nek ez idő szerint 288 tagja van s ezek közt 192 sütő, 79 cukrász és 17 mézeskalácsos. A lefolyt év­ben 215 munkakönyvet és 37 ideigl. munkaigazol­ványt állítottak ki; ugyanez idő alatt 41 sütő, 5 cuk­rász és 2 mézeska­, segéd lett fölszabadítva s 200 tanonc van nyilvántartva. Az ipartestület vagyona a múlt évben 415 írt 25 krral gyarapodott. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, a fölmentvényt megadta és a jövő évi költségvetést 4100 frt bevételben és 4000 frt kiadásban állapította meg. A választásokra kerülvén a sor, tiszteleti elnökké lett jogkörének ki­bővítése nélkül: Matheidesz István; elnökké: Kugler­­József; számvevőkké: Kerschka József, Klement Ala­jos és Ludwig Lajos, ezenkívül megválasztottak még 18 elöljárósági tagot. Sorsolások. * A magyar földhitelintézet 1889. febr. 28-én (csütörtökö ) d. e. 10 órakor tartja saját he­lyiségében (V. bálvány­ utca 7.) ércértékű zálogleve­leinek nyilvános kisorsolását, a­mely alkalommal 444 efiab 1200 frtos és 486 drb 120 fitos záloglevél fog 591,120 frt ércértékben kisorsoltatok * Budapesti sertésvásár. (A kőbányai ser­tés-kereskedelmi csarnok jelentése.) Február 27. Az üzlet változatlan. Magyar uras, öreg nehéz 52— 53".5, fiatal, nehéz 54.—55., közép 52.5—53.5, köny­­­yű 51.5—­52.5,közönséges szedett nehéz 51.5—52.5 közép 61.­—52., könnyű 50.—51.. — Romániai, bakonyi, átmeneti, nehéz —.—.— közép —.—, könnyű —.—, eredeti (Stachel) nehéz —.—, kö­zép. — Szerbiai nehéz 51.—52, közép 50.—51., könnyű 50.—51.. Hízó egy éves —.—. Hízó két éves makkos-----frt. Sertéslétszám. 25-én volt készlet 108164, 26-án felhajtatott 957, elszállittatott 712, maradt készletben 108409 drb. * Budapesti árutőzsde, február 27. Búzát ma jól kínáltak, a kereslet korlátolt volt. Csendes irányzat mellett 15,000 mmázsa kelt el, változatlan árakon. Egyéb gabonaneműekben csekély üzlet, válto­zatlan árakon. Új búza: tiszavidéki: 300 mm. 80.5 k. 7 frt 75 kr, 300 mm. 80.5 k. 7 frt 75 kr, 100 mm. 80 k. 7 frt 60 kron, 100 mm. 79.5 k. 7 frt 55 kron, 200 mm. 79.5 k. 7 frt 52 l/a kr, 600 mm. 78.3 k. 7 frt 52/a kr, 100 mm. 79.8 k. 7 frt 171/a kr­, 100 mm. 79.5 k. 7 frt 171/a kr, 100 mm. 79.2 k. 7 frt 65 kron, 100 mm. 79 k. 7 frt 55 kr, 100 mm. 78.7 k. 7 frt 55 kr. Pestmegyei 1500 mm. 79.8 k. 7 frt 67*/a kr, 9500 mm. 78.4 k. 7 frt 50 la­, 300 mm. 78.8 k. 7 frt 50 kr. Bácskai 900 mm. 78 k. 7 frt 42V2 kron,­­100 mm. 77.5 k. 7 frt 42 Va kr, 400 mm. 77.6 k. 7 frt 50 kr. Felső-tiszai 800 mm. 80.5 k. 7 frt 57Vs kr. Északmagyarországi 1000 mm. 79.5 k. 7 frt 40 kr. Árpa 300 mm. 6 frt 10 kr, 20 mm. 6 frt. Zab 100 mm. 5 frt 75 kron, 100 mm. 5 frt 52Va kr, 100 mm. 5 frt 32l/a kr. HatáridőÜzlet. A határidőüzletben az irány­zat lanyha volt. Határidők jegyzése déli 12 órakor. Búza ta­vaszra 7.36—7.37 írton, őszre 7.52—7.54 írton. Ten­geri (uj) 1889. máj.—jun.-ra 5.02—5.04. Zab tavaszra 5.32—5.34 forinton. Káposztarepce aug.—szept.-re llVs—l­5/s úton. Köttetett: Buza tavaszra 7.37—7.35 forinton, búza őszre 7.54—7.51—7.53 forinton, (uj) tengeri máj.—jun. 5.02—5.03 írton, zab tavaszra 5.31—5.33 forinton. Hivatalos jegyzések: buza tavaszra 7.35 pénz, 7.37 áru, buza őszre 7.52 pénz, 7.54 áru, uj tengeri 1889. máj.—jun.-ra 5.01 pénz, 5.03 áru, zab ta­vaszra 5.32 pénz, 5.34 áru. Káposztarepce aug.— szept.-re il*/8—u­s/a írton. Délután köttetett: buza tavaszra 7.35—7.36, buza őszre 7.52—7.54, tengeri máj.—jun. 5.02—5.04, zab tavaszra 5.32—5.34. Terményüzlet. Terményekben ma igen gyér volt a forgalom. — Zsiradék szilárd. Disznózsír, vá­rosi áru, hordóstul 62 írtjával köttetett, márc.—áp­rilisra 62 írtjával köttetett. — Szilva lanyha, boszniai usance-minőségü 8.92 írtjával köttetett 56 kilónkint. — Szlavóniai elsőrendű szilvaiz 16.25 forintjával köttetett. * Budapesti értéktőzsde, február 27. A tőzsde ma csendesebb volt és a vezető értékpapírok árfo­lyamai a nagy realizálási kedv következtében elgyen­gültek. A közlekedési vállalatok értékpapírjai ma tar­tósan szilárdak. A helyi értékpapírpiacon néhány bá­­nyaérték és bankpapír jól kelt. Közúti vasúti részvények ellanyhultak, a forgalom helyi értékekben kissé élén­­kebb volt. A valuták és ércváltók árfolyamai válto­zatlanok maradtak. Az élőtözsde. A mai előtözsde szilárd volt. Osztr. hitek­. 314.30 írton, m­agy. hitelrészv. 1.— írton, magy. 4 száz. aranyjáradék 102.421/a frton, magy 5°/0 papirj. 94.60 frton, magy. lesz. és pénzvál­­tób. 104.25—104.35 frton köttetett. Délelőtt 11­4. 15 p. zárulnak Osztr. hitelr. 314.30 frton, magy. 4 száz. aranyj. 102.40 frton, magy. 5 száz. papirj. 94.60— frton, magy. lesz. és pénzváltób. 104.30 frton. Az előtőzsde hivatalos zárlatai: Osztr. hitelr. 314.50 frton, magy. .4 száz. aranyj. 102.421/a frton. A déli tőzsde. A déli tőzsde kedvetlen volt. Osztr. hitelr. 314.50—314.30 frton, magy. hitelbank részv. —.— frton, magy. 4 aranyj. 102.42Va—102.40 forinton, magy. 5 száz. papirj. 94.60 frton, magyar lesz. és pénzváltóbank 104.35 frton, magy. jelz. hitelb. 1455/8 forinton köttetett. Az 1 órai hirdetésnél zárulnak : magy. 4 száz. aranyjár. 102.50 frton, osztr. hitelr. 314.20 frton. Délutáni 1 óra 30 p. zárulnak: Magyar 4 száz. aranyjár. 102.50 frton, magy. 5 száz. papirj. 1.— frton. Osztr. hitelr. 314.10 frton. Dijbiztos mások. Osztrák hitelrészvények hol­napra 2.-----2.50 frton ; nyolc napra 5.50—6.50 frton ; egy hóra 11.-----12.— frton. Előfordult kötések : Magy. 5 száz. adóm. papirj. 04.60—94.65, magy. vasúti kölcsön 116.60, szerbiai nyereményk. 34.25, bpesti bankegyesület 113.50, fiumei hitelbank részvényt. 116.50—117.75, magy. ált. hitelb. 316, magy. jelzálogb. II. kibocsát. 145.25, magyar lesz. és pénzváltób. 104.15—104.60, osztr. hit. részv. 313.90—314.60, Pannónia viszontb. társ. 1025, Erzsébet-malom 300, Lujza-malom 250, budapest-pécsi vasút 201.50—202, kassa-oderbergi vasút 156, magy. galíciai vasút 186.25, pesti közúti vaspálya 396—400, Ganz és társa 1085—1095, Dra­­sche-féle téglagyár 261—262, salgótarjáni részvényt. 228—330, nemzetk. vagyonk. 73.50, rima-murányi 119, Schlick-féle gépgyár 194.50, magy. jelzáloghitelb. zálogl. 101.75, pesti magyar keresk. bank záloglevelei 101.25. A mai déli tőzsdén szállításra eladatott ? Utolsó árkelet Előfordult ketűnek pénz áru legalacs. lemmas. M. aranyj. 15/3. 102.30 102.35 102.35 102.42Va M. papirj. 15/3. 94.50 94.55 94.52Va 94.60 Felszámolási árfolyamok. Magyar áll. hitelb. 316.—. Osztr. hitelint. 314.—. Magy. aranyj. 102.25. Magy. papirj. 94.50. Magy. lesz. és pénzvál­tób. 104. Magy. jelz. hitelb. 146. Osztr. államv. 255. 1889. m. kir. adóm. 4 és fél száz. m. v. k. 116.50. 4 száz. magy. földteherm. kötv. 88.75. Török bírod, dohány 113. Rima-murányi 119. Fiumei hitelb. 117. Az esti tőzsdén jegyeztetett: osztr. hitelr. 312.80, magy. hitelr. 314.75, 4°/o magy. aranyjáradék 102.20, 5°/o magy. papirjár. 94.35, magy. lesz. és pénzváltók. 104.25. fűleg benyújtott indokolás teljesen kimentő, e codes összes fontos kérdéseinek intézkedését megvilágító terjedelmes statisztikai anyaghalmazzal és nagyérdekű kimutatásokkal ellátott szerves mű, melyből a követ­kezőkben közöljük a főbb pontokat: Az indokolás első­sorban kiemeli, hogy tisztán mezőrendőri ügyekre nem szorítkozhatott a törvény­­javaslat, hanem különösen hazánk viszonyait tekin­tetbe véve ki kellett terjeszkedni a földművelés, az állattenyésztés és a gazdálkodás többféle ágának sza­bályozására is, úgy, hogy az előterjesztés tulajdonkép egy mezőgazdasági törvény (code rural) jellegére emel­kedett. Miután a javaslat oly ügyeket van hivatva szabályozni, a­melyek az ország összes gazdáit köz­vetlenül mindennapi foglalkozásaikban érintik, évekre terjedő beható tanulmányozások és szaktanácskozmá­­nyokra volt szükség, melyekben az ország minden vidékéről számos érdekelt szakember vett részt. A törvényjavaslat kiterjeszkedik a birtokelhatá­rolásra, a birtok használatára, a telki szolgalmakra, a növénytermelés és a fatenyésztés érdekeinek megvé­désére, a káros állatok és gyomok irtására és az ál­lattenyésztés emelésére. Az egyéni tulajdonnal kap­csolatos szabad elhatározás a magyar jog szelleme és kívánalma szerint a mezőgazdaság terén e javas­latban fentartatik, korlátozások alkalmaztattak azon­ban mégis annyiban, pl. a közös legeltetés rendezé­sénél, a külső birtok használatánál stb., a­mennyiben a szabad elhatározás tényleg másoknak, vagy az or­szágnak hátrányára szolgálhat. Egyik legfontosabb intézkedése az, hogy határjelzések, dülő­utak készí­tése, fentartása, szélesbítése, megszüntetése, a legel­tetési jog és a külső birtok szabad használata első­sorban a gyorsabb közigazgatási eljárás által szabá­lyoztatok, fentartván azonban mindegyik esetben az érdekeltnek azon jogát, hogy tetszése szerint a köz­­igazgatási hatóságokra, vagy a bíróságokra bízza ügyé­nek végleges eldöntését. A javaslat előírja a község tevékenységét és vagyoni közreműködését mindenütt, a­hol a gazdál­kodás bizonyos hátrányainak elhárításáról van szó. A vitás határkérdéseket az elsőfokú közigazgatási ha­tóság intézi el. Rendeli, hogy a birtok határai állandó jelekkel tüntetendők fel, de továbbmenő részletektől tartózkodik. Részletesen intézkedik a mezei dűlő­utak­­ról. Szigorúan előírja az utak befásítását, az erre vo­natkozó módszert és kiváló súlyt fektet az eperfák ültetésére. Előírja a községi faiskolák felállítását és pedig 3 évi határidőt tűzve ki. Intézkedik a gyerme­keknek a fatenyésztésben való oktatásáról. Intézkedik továbbá a kártékony állatok és nö­vények irtásáról és a hasznos növények oltalmazásá­ról. Ezen szempontból szabályozva van a káros álla­tok és növények terjedése ellen a forgalom is, külö­nös óvintézkedéseket tartalmaz a méhek tekintetében. A hasznos madarak védelme tekintetéből most nem­zetközi tárgyalások lévén folyamatban, erre vonatko­zólag részletesen nem intézkedik. Igen behatók az állattenyésztésről szóló intézkedések, különös súlyt fektetve a lótenyésztés ügyére, mely az utóbbi idők­ben oly örvendetes fejlődésnek indult. Hasonlólag intézkedik minden tekintetben a marhatenyésztés kér­déséről is. Az állattenyésztés kellő előmozdítása cél­jából az állatállomány létszámának nyilvántartását községenként elrendeli. A legeltetés tárgyában a javaslat az osztatlan legelők, valamint a község tulajdonát képező lege­lőkre nézve fontos mezőgazdasági és magánjogi vi­szonyokat érintő intézkedéseket tartalmaz. Előírja, mennyi állat bocsátható a közlegelőre, hogy a legelő egész területe egyszerre nem gyakorolható, hogy a legeltetésben hátráltató állatokat együttesen legeltetni nem szabad, hogy egészségtelen helyeken a legeltetés tilos és gondoskodik a közlegelők fentartásának bizto­sításáról. A törvényjavaslatnak talán legfontosabb intéz­kedése a külső birtok szabad használatának korláto­zásában áll. A korlátozás abban áll, hogy a közös vetés forgó, a közös legeltetés, az ugar és a tarlóle­geltetés nem függ az egyesek önkényétől, hanem a gazdaság ezen főalkatrészére nézve a birtokosok gyű­lésének többsége a döntő. Ezen új intézmény azonban oly formákhoz köttetett, a­melyek az egyévi tulajdon­nak védelmét lehetőleg biztosítják. A belsőségek fe­lett pedig a tulajdonos teljesen szabadon rendel­kezhetik. A javaslat értelmében köteles minden község a külső határ őrizetére a viszonyok által kívánt szám­ban mezőrendőröket alkalmazni. Intézkedik ezután a kihágások­ és a büntetésekről, a kártérítési ügyekről és végre a vitás kérdésekben illetékes hatóságokról A harmadfokú intézkedés a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek van fentartva. Az indokolás tartalmaz végül számos táblázatos kimutatást és pedig a szederfákról 1882-ben, a m. kir. állami ménesekből 1869. óta eladott fiatal és öreg kancákról, a fedeztetési eredményről, a lóte­nyésztési jutalomdijakról, az 1880-tól 1888. év végéig külföldről importált tenyész-szarvasmarhákról, a jele­sebb szarvasmarha-tenyészetekről, az 1880—1886-ig a kereskedelmi minisztérium által közzétett hazai tenyészmarha-vásárlásról és kiosztásról, az állatok létszámáról és végül az apaállatoknak az anyaálla­tokhoz való viszonyáról. FESTI HÍRLAP 1889. február 28. Törvényjavaslat a mezőrendőrségről. Széchenyi Pál gr. kereskedelemügyi miniszter a képviselőház mai ülésén terjesztette be a mezőrend­­őrségről szóló törvényjavaslatot, melynek közlését alább megkezdjük. Az ezen törvényjavaslattal egyide­

Next