Pesti Hírlap, 1889. február (11. évfolyam, 32-59. szám)
1889-02-28 / 59. szám
to Közlekedésügy. * Uj orosz gőzhajó-társaság. Szentpétervárott új orosz gőzhajó-társaság van alakulóban. A kormány a társaságot nem szubvencionálja ugyan pénzzel, de máskép minden lehető támogatásban részesíti. A társaság neve „Sevesnaja Swasda“ (Észak csillaga) lesz és működését 31/a millió rubel tőkével fogja megkezdeni. A társaság hajóinak száma kezdetben 12 lesz, mind megannyi 1000 és 2500 tonnás gőzhajó. Tervben van azonban a hajók számát fokozatosan ötvenre emelni. * Közlekedési akadály megszűnése. Mint bennünket S.A.-Ujhelyről táviratilag értesítenek, a magyar északkeleti vasút nyíregyháza-mátészalkai vonalán hófúvások miatt napok óta fennálló forgalmi zavarok elháríttatván, a vonatok áru- és személyforgalma megindíttatott. Mezőgazdaság és ipar. * ÚJ cukorgyárak. Mint lapunkkal közlik, azon üzletemberek, kikkel kormányunk eddigelé a Magyarországban és Erdélyben fölállítandó cukorgyárak ügyében tárgyalt, visszavonultak. Kötelezettségeiket a magyar cukoripar-részvénytársaság vette át, melynek élén Steffer Károly és a brassói Czell-cég állanak, kiket anyagilag a berlini Bleichröder-bsrnk támogat Egyelőre a folyó évben Brassóban és Zemplénben fog fölállíttatni egy-egy cukorgyár és finomító. A Nagy-Enyedre tervezett gyár fölállítása, hős szerint, jövő évre marad. * A budapest-fővárosi sütök, cukrászokés mézeskalácsosok ipartestülete ma délután tartotta évi rendes közgyűlését Matheidesz István elnöklete alatt A Kapy Imre titkár által fölolvasott elöljárósági jelentés szerint a kebelbeli „szálló“ veszteséget szenvedett s ennek oka a túlságos magas házbérben rejlik, amely 1. évi november 1-ig változatlan marad, mert a háztulajdonos ellen indított pert az ipartestület elvesztette. A veszteség pótlására a tagsági díjakat most 6 frtról 9 írtra emelik. Az ipartestületnek ez idő szerint 288 tagja van s ezek közt 192 sütő, 79 cukrász és 17 mézeskalácsos. A lefolyt évben 215 munkakönyvet és 37 ideigl. munkaigazolványt állítottak ki; ugyanez idő alatt 41 sütő, 5 cukrász és 2 mézeska, segéd lett fölszabadítva s 200 tanonc van nyilvántartva. Az ipartestület vagyona a múlt évben 415 írt 25 krral gyarapodott. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, a fölmentvényt megadta és a jövő évi költségvetést 4100 frt bevételben és 4000 frt kiadásban állapította meg. A választásokra kerülvén a sor, tiszteleti elnökké lett jogkörének kibővítése nélkül: Matheidesz István; elnökké: KuglerJózsef; számvevőkké: Kerschka József, Klement Alajos és Ludwig Lajos, ezenkívül megválasztottak még 18 elöljárósági tagot. Sorsolások. * A magyar földhitelintézet 1889. febr. 28-én (csütörtökö ) d. e. 10 órakor tartja saját helyiségében (V. bálvány utca 7.) ércértékű zálogleveleinek nyilvános kisorsolását, amely alkalommal 444 efiab 1200 frtos és 486 drb 120 fitos záloglevél fog 591,120 frt ércértékben kisorsoltatok * Budapesti sertésvásár. (A kőbányai sertés-kereskedelmi csarnok jelentése.) Február 27. Az üzlet változatlan. Magyar uras, öreg nehéz 52— 53".5, fiatal, nehéz 54.—55., közép 52.5—53.5, könyyű 51.5—52.5,közönséges szedett nehéz 51.5—52.5 közép 61.—52., könnyű 50.—51.. — Romániai, bakonyi, átmeneti, nehéz —.—.— közép —.—, könnyű —.—, eredeti (Stachel) nehéz —.—, közép. — Szerbiai nehéz 51.—52, közép 50.—51., könnyű 50.—51.. Hízó egy éves —.—. Hízó két éves makkos-----frt. Sertéslétszám. 25-én volt készlet 108164, 26-án felhajtatott 957, elszállittatott 712, maradt készletben 108409 drb. * Budapesti árutőzsde, február 27. Búzát ma jól kínáltak, a kereslet korlátolt volt. Csendes irányzat mellett 15,000 mmázsa kelt el, változatlan árakon. Egyéb gabonaneműekben csekély üzlet, változatlan árakon. Új búza: tiszavidéki: 300 mm. 80.5 k. 7 frt 75 kr, 300 mm. 80.5 k. 7 frt 75 kr, 100 mm. 80 k. 7 frt 60 kron, 100 mm. 79.5 k. 7 frt 55 kron, 200 mm. 79.5 k. 7 frt 52 l/a kr, 600 mm. 78.3 k. 7 frt 52/a kr, 100 mm. 79.8 k. 7 frt 171/a kr, 100 mm. 79.5 k. 7 frt 171/a kr, 100 mm. 79.2 k. 7 frt 65 kron, 100 mm. 79 k. 7 frt 55 kr, 100 mm. 78.7 k. 7 frt 55 kr. Pestmegyei 1500 mm. 79.8 k. 7 frt 67*/a kr, 9500 mm. 78.4 k. 7 frt 50 la, 300 mm. 78.8 k. 7 frt 50 kr. Bácskai 900 mm. 78 k. 7 frt 42V2 kron,100 mm. 77.5 k. 7 frt 42 Va kr, 400 mm. 77.6 k. 7 frt 50 kr. Felső-tiszai 800 mm. 80.5 k. 7 frt 57Vs kr. Északmagyarországi 1000 mm. 79.5 k. 7 frt 40 kr. Árpa 300 mm. 6 frt 10 kr, 20 mm. 6 frt. Zab 100 mm. 5 frt 75 kron, 100 mm. 5 frt 52Va kr, 100 mm. 5 frt 32l/a kr. HatáridőÜzlet. A határidőüzletben az irányzat lanyha volt. Határidők jegyzése déli 12 órakor. Búza tavaszra 7.36—7.37 írton, őszre 7.52—7.54 írton. Tengeri (uj) 1889. máj.—jun.-ra 5.02—5.04. Zab tavaszra 5.32—5.34 forinton. Káposztarepce aug.—szept.-re llVs—l5/s úton. Köttetett: Buza tavaszra 7.37—7.35 forinton, búza őszre 7.54—7.51—7.53 forinton, (uj) tengeri máj.—jun. 5.02—5.03 írton, zab tavaszra 5.31—5.33 forinton. Hivatalos jegyzések: buza tavaszra 7.35 pénz, 7.37 áru, buza őszre 7.52 pénz, 7.54 áru, uj tengeri 1889. máj.—jun.-ra 5.01 pénz, 5.03 áru, zab tavaszra 5.32 pénz, 5.34 áru. Káposztarepce aug.— szept.-re il*/8—us/a írton. Délután köttetett: buza tavaszra 7.35—7.36, buza őszre 7.52—7.54, tengeri máj.—jun. 5.02—5.04, zab tavaszra 5.32—5.34. Terményüzlet. Terményekben ma igen gyér volt a forgalom. — Zsiradék szilárd. Disznózsír, városi áru, hordóstul 62 írtjával köttetett, márc.—áprilisra 62 írtjával köttetett. — Szilva lanyha, boszniai usance-minőségü 8.92 írtjával köttetett 56 kilónkint. — Szlavóniai elsőrendű szilvaiz 16.25 forintjával köttetett. * Budapesti értéktőzsde, február 27. A tőzsde ma csendesebb volt és a vezető értékpapírok árfolyamai a nagy realizálási kedv következtében elgyengültek. A közlekedési vállalatok értékpapírjai ma tartósan szilárdak. A helyi értékpapírpiacon néhány bányaérték és bankpapír jól kelt. Közúti vasúti részvények ellanyhultak, a forgalom helyi értékekben kissé élénkebb volt. A valuták és ércváltók árfolyamai változatlanok maradtak. Az élőtözsde. A mai előtözsde szilárd volt. Osztr. hitek. 314.30 írton, magy. hitelrészv. 1.— írton, magy. 4 száz. aranyjáradék 102.421/a frton, magy 5°/0 papirj. 94.60 frton, magy. lesz. és pénzváltób. 104.25—104.35 frton köttetett. Délelőtt 114. 15 p. zárulnak Osztr. hitelr. 314.30 frton, magy. 4 száz. aranyj. 102.40 frton, magy. 5 száz. papirj. 94.60— frton, magy. lesz. és pénzváltób. 104.30 frton. Az előtőzsde hivatalos zárlatai: Osztr. hitelr. 314.50 frton, magy. .4 száz. aranyj. 102.421/a frton. A déli tőzsde. A déli tőzsde kedvetlen volt. Osztr. hitelr. 314.50—314.30 frton, magy. hitelbank részv. —.— frton, magy. 4 aranyj. 102.42Va—102.40 forinton, magy. 5 száz. papirj. 94.60 frton, magyar lesz. és pénzváltóbank 104.35 frton, magy. jelz. hitelb. 1455/8 forinton köttetett. Az 1 órai hirdetésnél zárulnak : magy. 4 száz. aranyjár. 102.50 frton, osztr. hitelr. 314.20 frton. Délutáni 1 óra 30 p. zárulnak: Magyar 4 száz. aranyjár. 102.50 frton, magy. 5 száz. papirj. 1.— frton. Osztr. hitelr. 314.10 frton. Dijbiztos mások. Osztrák hitelrészvények holnapra 2.-----2.50 frton ; nyolc napra 5.50—6.50 frton ; egy hóra 11.-----12.— frton. Előfordult kötések : Magy. 5 száz. adóm. papirj. 04.60—94.65, magy. vasúti kölcsön 116.60, szerbiai nyereményk. 34.25, bpesti bankegyesület 113.50, fiumei hitelbank részvényt. 116.50—117.75, magy. ált. hitelb. 316, magy. jelzálogb. II. kibocsát. 145.25, magyar lesz. és pénzváltób. 104.15—104.60, osztr. hit. részv. 313.90—314.60, Pannónia viszontb. társ. 1025, Erzsébet-malom 300, Lujza-malom 250, budapest-pécsi vasút 201.50—202, kassa-oderbergi vasút 156, magy. galíciai vasút 186.25, pesti közúti vaspálya 396—400, Ganz és társa 1085—1095, Drasche-féle téglagyár 261—262, salgótarjáni részvényt. 228—330, nemzetk. vagyonk. 73.50, rima-murányi 119, Schlick-féle gépgyár 194.50, magy. jelzáloghitelb. zálogl. 101.75, pesti magyar keresk. bank záloglevelei 101.25. A mai déli tőzsdén szállításra eladatott ? Utolsó árkelet Előfordult ketűnek pénz áru legalacs. lemmas. M. aranyj. 15/3. 102.30 102.35 102.35 102.42Va M. papirj. 15/3. 94.50 94.55 94.52Va 94.60 Felszámolási árfolyamok. Magyar áll. hitelb. 316.—. Osztr. hitelint. 314.—. Magy. aranyj. 102.25. Magy. papirj. 94.50. Magy. lesz. és pénzváltób. 104. Magy. jelz. hitelb. 146. Osztr. államv. 255. 1889. m. kir. adóm. 4 és fél száz. m. v. k. 116.50. 4 száz. magy. földteherm. kötv. 88.75. Török bírod, dohány 113. Rima-murányi 119. Fiumei hitelb. 117. Az esti tőzsdén jegyeztetett: osztr. hitelr. 312.80, magy. hitelr. 314.75, 4°/o magy. aranyjáradék 102.20, 5°/o magy. papirjár. 94.35, magy. lesz. és pénzváltók. 104.25. fűleg benyújtott indokolás teljesen kimentő, e codes összes fontos kérdéseinek intézkedését megvilágító terjedelmes statisztikai anyaghalmazzal és nagyérdekű kimutatásokkal ellátott szerves mű, melyből a következőkben közöljük a főbb pontokat: Az indokolás elsősorban kiemeli, hogy tisztán mezőrendőri ügyekre nem szorítkozhatott a törvényjavaslat, hanem különösen hazánk viszonyait tekintetbe véve ki kellett terjeszkedni a földművelés, az állattenyésztés és a gazdálkodás többféle ágának szabályozására is, úgy, hogy az előterjesztés tulajdonkép egy mezőgazdasági törvény (code rural) jellegére emelkedett. Miután a javaslat oly ügyeket van hivatva szabályozni, amelyek az ország összes gazdáit közvetlenül mindennapi foglalkozásaikban érintik, évekre terjedő beható tanulmányozások és szaktanácskozmányokra volt szükség, melyekben az ország minden vidékéről számos érdekelt szakember vett részt. A törvényjavaslat kiterjeszkedik a birtokelhatárolásra, a birtok használatára, a telki szolgalmakra, a növénytermelés és a fatenyésztés érdekeinek megvédésére, a káros állatok és gyomok irtására és az állattenyésztés emelésére. Az egyéni tulajdonnal kapcsolatos szabad elhatározás a magyar jog szelleme és kívánalma szerint a mezőgazdaság terén e javaslatban fentartatik, korlátozások alkalmaztattak azonban mégis annyiban, pl. a közös legeltetés rendezésénél, a külső birtok használatánál stb., amennyiben a szabad elhatározás tényleg másoknak, vagy az országnak hátrányára szolgálhat. Egyik legfontosabb intézkedése az, hogy határjelzések, dülőutak készítése, fentartása, szélesbítése, megszüntetése, a legeltetési jog és a külső birtok szabad használata elsősorban a gyorsabb közigazgatási eljárás által szabályoztatok, fentartván azonban mindegyik esetben az érdekeltnek azon jogát, hogy tetszése szerint a közigazgatási hatóságokra, vagy a bíróságokra bízza ügyének végleges eldöntését. A javaslat előírja a község tevékenységét és vagyoni közreműködését mindenütt, ahol a gazdálkodás bizonyos hátrányainak elhárításáról van szó. A vitás határkérdéseket az elsőfokú közigazgatási hatóság intézi el. Rendeli, hogy a birtok határai állandó jelekkel tüntetendők fel, de továbbmenő részletektől tartózkodik. Részletesen intézkedik a mezei dűlőutakról. Szigorúan előírja az utak befásítását, az erre vonatkozó módszert és kiváló súlyt fektet az eperfák ültetésére. Előírja a községi faiskolák felállítását és pedig 3 évi határidőt tűzve ki. Intézkedik a gyermekeknek a fatenyésztésben való oktatásáról. Intézkedik továbbá a kártékony állatok és növények irtásáról és a hasznos növények oltalmazásáról. Ezen szempontból szabályozva van a káros állatok és növények terjedése ellen a forgalom is, különös óvintézkedéseket tartalmaz a méhek tekintetében. A hasznos madarak védelme tekintetéből most nemzetközi tárgyalások lévén folyamatban, erre vonatkozólag részletesen nem intézkedik. Igen behatók az állattenyésztésről szóló intézkedések, különös súlyt fektetve a lótenyésztés ügyére, mely az utóbbi időkben oly örvendetes fejlődésnek indult. Hasonlólag intézkedik minden tekintetben a marhatenyésztés kérdéséről is. Az állattenyésztés kellő előmozdítása céljából az állatállomány létszámának nyilvántartását községenként elrendeli. A legeltetés tárgyában a javaslat az osztatlan legelők, valamint a község tulajdonát képező legelőkre nézve fontos mezőgazdasági és magánjogi viszonyokat érintő intézkedéseket tartalmaz. Előírja, mennyi állat bocsátható a közlegelőre, hogy a legelő egész területe egyszerre nem gyakorolható, hogy a legeltetésben hátráltató állatokat együttesen legeltetni nem szabad, hogy egészségtelen helyeken a legeltetés tilos és gondoskodik a közlegelők fentartásának biztosításáról. A törvényjavaslatnak talán legfontosabb intézkedése a külső birtok szabad használatának korlátozásában áll. A korlátozás abban áll, hogy a közös vetés forgó, a közös legeltetés, az ugar és a tarlólegeltetés nem függ az egyesek önkényétől, hanem a gazdaság ezen főalkatrészére nézve a birtokosok gyűlésének többsége a döntő. Ezen új intézmény azonban oly formákhoz köttetett, amelyek az egyévi tulajdonnak védelmét lehetőleg biztosítják. A belsőségek felett pedig a tulajdonos teljesen szabadon rendelkezhetik. A javaslat értelmében köteles minden község a külső határ őrizetére a viszonyok által kívánt számban mezőrendőröket alkalmazni. Intézkedik ezután a kihágások és a büntetésekről, a kártérítési ügyekről és végre a vitás kérdésekben illetékes hatóságokról A harmadfokú intézkedés a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek van fentartva. Az indokolás tartalmaz végül számos táblázatos kimutatást és pedig a szederfákról 1882-ben, a m. kir. állami ménesekből 1869. óta eladott fiatal és öreg kancákról, a fedeztetési eredményről, a lótenyésztési jutalomdijakról, az 1880-tól 1888. év végéig külföldről importált tenyész-szarvasmarhákról, a jelesebb szarvasmarha-tenyészetekről, az 1880—1886-ig a kereskedelmi minisztérium által közzétett hazai tenyészmarha-vásárlásról és kiosztásról, az állatok létszámáról és végül az apaállatoknak az anyaállatokhoz való viszonyáról. FESTI HÍRLAP 1889. február 28. Törvényjavaslat a mezőrendőrségről. Széchenyi Pál gr. kereskedelemügyi miniszter a képviselőház mai ülésén terjesztette be a mezőrendőrségről szóló törvényjavaslatot, melynek közlését alább megkezdjük. Az ezen törvényjavaslattal egyide