Pesti Hírlap, 1889. április (11. évfolyam, 90-103. szám)

1889-04-01 / 90. szám

í­ tási alap megállapításánál nem az adó kivetésénél ke­zelési költségek címén engedélyezett összegben, ha­nem a zárszámadásilag igazolt összegben vonandók le, az igénybejelentésben ezen kezelési költségek ösz­­szege lesz érvényesítendő. Ezekhez képest a fővá­rosnak adandó kártalanítási tőke összege 5,888,425 írtra számítható ki. Végül az albizottság tekintettel arra, hogy az italmérési jog fogalma tekintetében az 1888: XXXVI. t. c. és az annak végrehajtása iránt kiadott p. v. min. utasításban ellentét látszik, a­mi, ha világosan ki nem egyenlíttetnék, a főváros a re­gálé bérbevétele esetén károsodhatnék, kéri, hogy a főváros írjon fel a belügyminiszterhez az utasítás szövegének oly értelmű módosítása végett, hogy vilá­gosan kimondassák, mikép italmérési jog alatt az italmérési illeték és az állami italmérési adó együtte­sen értetik. — Adókivetés. A fővárosi adókivető-bizottsá­­gok április hó 1-jén (hétfőn) — tárgyalni fogják az I—II. ker. az összes visszamaradtakat; a VI. ker. a 3824—3845; a VII. ker. a 4901—4950; a VIII. ker. a 6129—6367 uj helyrajzi házszámig. Egyletek és intézetek. — Az irók és mű­vészek társasága dr. Vá­­radi Antal elnöklete alatt ma tartotta rendes évi közgyűlését, melyen a tagok szokatlanul nagy szám­ban vettek részt. Az évi jelentés szerint a ráült évi összes bevételek 13,388 írtra, a kiadások 8413 írtra­­ugtak, s így a pénztári maradvány 4975 frt. Fölem­líti a jelentés, hogy Urváry Lajos elnök­e hu­n­ikán levelet intézett a választmányhoz, a­melyben tudatja, hogy állásáról lemond. A választmány fájdalommal vette ezt tudomásul, és Urváry Lajoshoz, a­ki 8 éven át viselte az elnöki tisztet, köszönő levelet in­tézett. A jelentés tudomásul vétele után elnöknek közfelkiáltással Paulay Edét, a nemzeti színház igazgatóját, választották meg; megválasztottak még alelnököknek Váradi Antal és Komócsy József; igazgatóknak Hentaller Lajos és Szohner Antal, titkárnak Do­linay Gyula; választmányi tagokat: Ábrányi Emil, Arányi Miksa, Bercsényi Béla, Bello­­vics Imre, Bobula János, Evva Lajos, Fenyvessy Fe­renc, Feszty Árpád, Grill Richárd, Gracza György, Gelléri Mór, Gyenes László, Hevesi József, Horváth Zoltán, Kaffka László, Kenedi Géza, Kiss József, Ko­­dalányi Antal, Kabdebó Gyula, Lukács Gyula, Maszák Hugó, Molnár Antal, Szacsvay Imre, Szana Tamás, P. Szathmáry Károly, Radó Antal, Tömösváry Lajos, Tóth Imre, Urváry Lajos, Vízvári Gyula. Ezután az új elnököt, Paulay Edét, három tagból álló küldöttség hívta meg a közgyűlésre, a­hol megjelenvén, Várádi Antal üdvözölte, kieemelvén, hogy megválasztásával a körnek új, fényesebb korszaka következik. Paulay Ede meghatóban mondott közönetet a közgyűlés bizalmáért és ígérte, hogy minden törekvése az írók és művészek társaságának felvirágzására, tekintélyé­nek emelésére s az írói és művészi világnak a társa­ságba való belevonására fog irányulni. Az elnök be­szédét élénken megéljenezték. A közgyűlés véget ér­vén, a választmány tartott ülést, melyen a kör pénz­­tárnokává újonan Molnár Antal orsz. képviselőt választotta meg, s azután több házi ügyet intézett el, ezek közt a társulat tagjává befogadta Szent­­királyi Albert orsz képviselőt.­­ A magyar tisztviselők országos egye­sülete tegnap este 6 órakor tartotta meg saját he­lyiségeiben (Dréher-féle palk) évi rendes közgyűlé­sét Turóczy Adolf alelnök elnöklete alatt, Manojlovich Emil elnök akadályozva lévén a megjelenésben. A tagok oly számban jelentek meg, hogy a nagy terem zsúfo­lásig megtelt. Elnök megnyitó beszéde után felolvas­­tatott az évi jelentés, mely szerint a vagyon 27,693 frt, a bevételek a múlt évben 47,820 frtot, a kiadá­sok 43,427 irtot tettek s igy a felesleg 4104 frt, a könyvtár 5814 kötetből áll s a lefolyt évben 444 kö­tettel szaporodott; van jelenleg 26 alapitó-, 1880 bel- és 105 kültag ; az özvegy- és árva-segélyalap 34,158 irtot képvisel és a múlt évben 9 özvegy nyert összesen 415 frtnyi segélyt. A választmány indítvá­nyára a közgyűlés az özvegy- és árvasegély-alapra 400 frtot szavazott meg. Élénk vitát keltett az igaz­gató-választmány indítványa, hogy a beiratási díjak 4 frtra emeltessenek fel. Több tag ezzel szemben 8 frtra indítványozta a felemelést. A közgyűlés a vá­lasztmány javaslatát emelte határozattá. Egy felebbe­­zés is tárgyaltatott, mely oda irányult, hogy az egye­sület jelenlegi vendéglőse megtartassék. A közgyűlés a felebbezésnek helyt adott. Ezután szavazatszedő bizottságul Horváth Illés, Argay János és K. Császár Ferenc küldettek ki. A választások eredménye a kö­vetkező : Igazgató-választmányi tagok: Angletta Ar­­nót, Argay János, Balogh Antal, dr. Bosányi Iván, Csendics Gyula, Csillag Benő, Farkas Antal, Fábry Frigyes, Giczey Lajos, Grünwald Bernát, Kiss Gyula, dr. Kriek Árpád, id. Lángh Gyula, Lőrik Pál, Per­sian Iván, Prohászta Ferenc, Szaák Pál, Viczián Ádám, Viola Imre, Weinberger István és 30 póttag. Felügyelő-bizottsági rendes tagok: Fodor Miksa, Hel­­lebronth Kálmán, Kertész Károly, Markovich Győző, Medveczky Aladár, Peregriny Ferenc és Welkovszky Kálmán. . .­­ .. . . . . — A magyar iparművészeti társulat, ma délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Lipthay Bála br. elnöklete mellett. Az elnök mély fájdalom­mal emlékezett meg az ülést megnyitó beszédében Rudolf trónörökös és Trefort Ágoston, mint az egye­sület volt elnöke elhalálozásáról. A tulajdonképeni művészeti tárgyak, pl. a falon függő képek nem hat­nak oly közvetlenül s oly széles körökben, mint a közéletben forgó tárgyak és ha ezekben sikerül mű­vészetig emelkedni, akkor mintegy népszerűsítjük a művészetet. Ez volt célja Trefortnak, a­ki méltán mondható a magyar iparművészet egyik megalkotójá­nak, de fájdalom, a megkezdett nagy művet be nem fejezhette. Emléke akkor, lesz méltó módon megörö­kítve, ha az iparművészeti társulat az ő nyomdokait követi. — Ezután Pasteiner Gyula titkár fölolvasta a választmány jelentését.­­ A társulati számadások megvizsgálására kiküldött számvizsgálók jelentésének meghallgatása után a közgyűlés megadta a felment­vényt. A jövő évre a kiadásokat 3045 frt 40 krban s a bevételeket 4280 frt 88 krban állapították meg Végül a választásokat ejtették meg. A választmány­ból kilépő tagok helyébe a következőket választották: Bachruch Károly, Czobor Béla, Jungfer Gyula, Kra­mer Samu, Marton Alajos, Német Imre, Rauscher Lajos; számvizsgálókká: Benke Gyula, Jeney Lajos. A társulat elnökévé egyhangúlag s lelkesedéssel Lipthay Béla bárót választották, alelnökké Ráth Györgyöt s második alelnökké Keglevich István grófot. — A hajléktalanok m­enhelye egyesület ma délelőtt tartotta évi közgyűlését dr. Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt. Az évi jelentés örömmel em­lékszik meg az alföld­ utcai új menedékház megnyitá­sáról, a­mely az egyesület működésének a lefolyt év­ben legbecsesebb eredménye. Az új menedékház a főváros által ingyen átengedett telken épült. Az épí­tési költségek a fővárosi tiszti nyugdíjalapból meg­szavazott 76,200 frtnyi kölcsönből fedeztettek. Úgy a telek, mint az épület tulajdonjoga a fővárost illeti meg és az egyesületnek csupán használatra van át­engedve. Az építkezés 73,947 írtba, az épület beren­dezése 7315 írtba került. A megnyitás napjától, nov. 18-tól az év végéig 12,574 személy nyert az új épület­ben éjjeli szállást. A hálási dij 6 krban állapíttatott meg. Az 1888. évben befolyt összesen 7220 forint, mely összeg az egyesületi alaphoz csatoltatott. Az igazgatóság szükségesnek mondja a Duna jobb part­ján, valamint az V. és VI. kerületek külső részeiben is menedékházak szervezését, és e részben a nemes emberbarátok támogatását kéri. A közgyűlés a föl­mentvények megadása után köszönetet szavazott az elnöknek, Gundel János gondnoknak és Lorsch Fri­gyes pénztárosnak buzgó működésükért.­­ A budapesti rabsegély­ző-egy­let Ra­­kovszky István egyleti elnök vezetése ellettett a tagok élénk részvételével szintén ma tartotta évi rendes köz­gyűlését. Az igazgató-választmány által beterjesztett részletes jelentésből az egylet 1888-ik évi működésé­ről kiemeljük a következőket: Az egylet vagyona a „Jó-sziv“ egylet által rendezett sorsjáték jövedelmé­ből 12.000 írttal, szaporodott. Az igazságügyi minisz­ter az évi segélyt 5000 írtra szállította le. Az ez ál­tal előidézett csökkenést az igazgató-választmány a társadalom részéről szorgalmazott nagyobb támogatás­sal törekszik pótolni, a tagok száma a lefolyt év fo­lyamán közel 150-el szaporodott. Az egylet működé­sének súlypontja a múlt évben is a menedékházon nyugodott. Az ott megfordult egyének száma volt az év folyamán 145, 1884 óta, a­mitől kezdve a mene­dékház fennáll, összesen 559. A menedékház bevétele volt 5789 frt; ebből saját bevétel 472 frt; a többi egyleti segély. A kiadások 5,777 frtra rúgtak. Pénz­segélyben részesült a lefolyt évben 84 egyén, össze­sen 677 írtban; 1874 óta 1154 egyén összesen 8,258 frtnyi segélyt kapott. A Rökk Szilárd-féle ala­pítványra a múlt évben teljesen érdemes, s alkalmas egyén nem akadt s igy az év folytán ki sem adatott. — A Budapest kerületi kisdedóvó egylet­ ápril 7-dikén d. e. 11 órakor a lipótvárosi kaszinó nagytermében tartja rendes évi közgyűlését Gelléri Szabó János elnöklete alatt. — Az orsz. m­agy. izr. tanitó-egyesület közgyűlése. A f. évi. aug- 20—21-ik napján meg­tartandó közgyűlés előkészítésére kiküldött bizottság javaslatait a választmány elfogadta. E­szerint a tárgy­­sorozatot két fő csoportra osztották, u. m.: I. cso­port: folyó ügyek. Ebbe tartozik az elnöki megnyitó beszéd s a titkár jelentése: pályadíjak odaítélése, tisztújítás stb. 11. csoport: Az egyesület által nyúj­tandó anyagi és szellemi kedvezmények. Árva- és segélyalap. Az egyesület vagyonforrásainak megvi­tatása. 111. csoport: Az egyesület belszervezetére vo­natkozó javaslatok. IV. csoport: Hitoktatás. V. cso­port : Általános nevelés- és oktatási tételek, különös tekintettel a zsidó népiskolára. VI. csoport: A köz­gyűlésre fölránduló tagok szórakoztatásáról és kirán­dulásokról való intézkedés. — Az erdélyrészi magyar közmivelődési egyesület Maros-Torda megyei és Maros-Vásárhely vidéki női választmánya április hó 6. és 7. napjain Maros-Vásárhelytt a Transsylvánia-szálloda termeiben hangversenynyel és lánccal egybekötött jelmezes ba­zárt rendez.­­ PESTI HÍRLAP 1889. április 1.­ Színház, zene, képzőművészet. Viilars dragonyosai. Maillart dalműve az operaházban. ..Viilars dragonyosai“ nem most jelennek meg először Budapesten. Évekkel ezelőtt már láttuk őket a népszínház deszkáin, csakhogy akkor nem viselték ezt a büszke nevet, hanem minden jelző nélküli egy­szerű „Dragonyosok“ voltak. Friqyet Rózsi szerepé­ben Hegyi Aranka legelső nagyobb sikerét aratta és úgyszólván ezzel vonta magára a közfigyelmet. Mail­lart vig dalműve tehát nem ismeretlen a budapesti közönség előtt és ez fölment minket annak behatóbb méltatásától. Az opera ügyes, mulattató librettója és kedves, finom zenéje már akkor köztetszésben részesült, de a m­ű nem illett a népszínház keretébe. Zenei részét a népszínház korlátolt erői nem bírták kellőleg ér­vényre juttatni. Németországban nem is igen mer vele operette-személyzet megpróbálkozni és például Bécsben szintén az operaszínház vette föl műsorába. Ott a címe: „A remete csengetyűje“ és eredetileg a mi operaházunkban is e cím alatt akarták szinre­­hozni, de utóbb — igen helyesen — elfogadták az eredeti francia címet: „Les dragons de Villars.“ Mahler Gusztáv igazgató jól választott, a mi­dőn a francia vig­dalműirodalom e kiváló termékét operánk színpadjára átültette, a­hol az bir legalább is annyi létjogosultsággal, mint „Az ezred leánya.“ Zenéje ugyan helyenként közel jár az operettéhez, de­­ egészben véve tisztult ízlésről tanúskodik és egyes részeit igazi költői inspiráció lengi át. Dallamaiban van eredetiség, énekszámai hatásosak, kidolgozása gondos, hangszerelése distingvált. A szöveg (Lockroy és Cormon munkája) szintén sikerült. A darab egy franciaországi faluban játszik, a­melynek sziklás hegységében üldözött hu­­gonották rejtőznek. A faluba érkeznek Villars rette­gett dragonyosai, a­kik a hugonottákat keresik. A falu népe a dragonyosok elől elrejti a nőket, de Friquez Rózsi, aféle vadon nőtt erdei virágszál, a­kit mindenki rossznak tart, elárulja a nők rejtekét, hogy azalatt, a­míg a dragonyosok velők mulatnak, egy rejtekútán kiszabadítsa az üldözötteket. Ez neki sike­rül is, de előbb még megmenti a csinos Georgettet a szerelemsóvár Delamy dragonyos-altiszt csábításaitól azáltal, hogy észrevétlenül megkondítja a „remete csengetyűjé“-t, mely a néphit szerint mindannyiszor magától megkondul, valahányszor egy nő hűtlenséget készül elkövetni. A vége az, hogy Rózsit nőül veszi Sylvain, egy derék szolgalegény, a­ki őt már régen szerette. A dalmű három felvonása közül a legbecsesebb a középső. Ebben egymást érik a szebbnél szebb részletek. Ilyen mindjárt a bevezető zene, azután Sylvain belépő dala, a szerelmi kettős első része (finoman hangszerelt kíséretével), a bájos terzett Georgette, Belaroy és Rózsi közt és a bujdosók gyönyörűen dolgozott kórusa. Az első felvonásból kiemelendő Friquet Rózsi pajkos belépő dala és Geor­gette kedves kuplettje. A harmadik felvonás legkivá­lóbb számai a nagyon sikerült csúfolódó kar és Rózsi érzelmes áriája. Az előadás, melyet Mahler igazgató szemé­lyesen vezényelt, a legkényesebb igényeket is kielégít­hette. Annak központját Bianchi Bianka k­­a ké­pezte, a­kinek Friquez Rózsija méltó párja Marijának az „Ezred leányáéban. E második ki­adású „Tücsök“ szilaj pajkosságát, ingerkedő enyel­­gését és öntudatra ébredő nőiességét páratlan genialitással ábrázolta. Énekével pedig, melyben a legnagyobb virtuozitás az előadás szívhez szóló me­legével váltakozott, ismételten zajos tetszésnyilatkoza­tokra ragadta a közönséget. Különösen a harmadik felvonásbeli ária után percekig tartó tapsvihar zúgott végig a házon, az első felvonás után pedig gyönyörű virágkosárral és bokrétával lepték meg a művésznőt tisztelői. Ábrányiné asszony szemrevaló Georgette volt, szépen énekelt és kedvesen játszott. Kupletjáért, melyet dikc­kel adott elő, zajosan megtapsolták, va­lamint a második felvonásbeli terzett művészi kivite­lében is kiváló része volt. Takács pompásan énekelte Delamy szerepét, ügyesen is játszott, csak­hogy túlságosan sokat hadonázott és a lábait nagyon

Next