Pesti Hírlap, 1889. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

1889-07-01 / 178. szám

í­v kirándulók szép fogadtatásban részesültek Resicán, hol este tiszteletökre táncmulatságot rendeztek. A négyeseket 40 pár táncolta s a mulatság hajnali 3 órakor ért véget.­­ (Érdekes eljegyzés.) Az angol­ királynő egyik unokáját, a walesi hercegnek, Anglia jövendő királyának legidősebb leányát eljegyezte a királynő beleegyezésével Fife gróf. Ez az úr skót nagybirto­kos, Maduff származéka. Negyven éves, s így 18 évvel idősebb, mint menyasszonya, Lujza hercegnő. Nem első eset, hogy az angol királyi család tagja nem fejedelmi ház tagjával lép házasságra, hanem férjet Nagybrittaniában keres. Viktória királynő har­madik leányát, Lujza hercegnőt 1871-ben oltárhoz vezette marquis of Lome, Argyll herceg fia. Az első esetet még kivételnek­ lehetett tekinteni, az ismétlés azonban már elvnek tűnik föl. Angliában teljesen egyetértenek avval, hogy a királyi ház leányai lehető­leg az ország fiaihoz menjenek nőül és ott nem tö­rődnek a születés különbségével. Különben nehezen telik el sok idő, hogy az angol példát általánosan elfogadják.­­ (Halálozások.) Patkó József, magy. kir. honvéd hadnagy az első honvéd gyalog féldandár állományából a 17. sz. helyőrségi kórházban rövid szenvedés után elhunyt. Temetése az 1-ső féldandár egész tisztikarának, — melynek az elhunyt általáno­san kedvelt és szeretett tagja volt — részvéte mel­lett ment végbe tegnapelőtt délután. Pathó 36 éves volt s a népfölkelés szervezésekor, mint népfölkelési nyilvántartó tisztet az I. népfölkelési járáshoz osztot­ták be, mely tisztét fölebbvalóinak teljes megelége­désére töltötte be. — Hébenstreit Gyula ügyvédje­lölt e hó 28-án 25 éves korában Gödöllőn tüdőkor következtében meghalt. Tetemeit ma helyezték örök nyugalomra Budapesten a kerepesi­ uti sirkertben levő családi sírboltban.­­ Szüry Lajos kir. taná­csos, Komárom vármegye volt alispánja és ottani földbirtokos, hosszas szenvedés és a haldoklók szent­ségeinek felvétele után, június 30-án életének 71. évében, elhunyt Budapesten. Temetése július 2-án d. u. 4 órakor lesz a gyászházból (IV. ker., molnár­utca 40. sz. a.) . (Egy számtanácsos szerencsétlen ha­lála.) Megrázó szerencsétlenség történt tegnap dél­előtt az akadémia­ utca 10-ik számú házban, a­mely­nek második és harmadik emeletén van elhelyezve a kereskedelmi minisztérium számvevőségi osztálya. Egy számtanácsos hivatalába akart menni, de a má­sodik és harmadik emeleti lépcsőrészen elcsúszott s a korláton át lezuhant a lépcsőház kövezetére, a­hol rövid vergődés után meghalt. A megdöbbentő katasz­trófa részletei a következők: Lukács Ferenc, budapesti születésű, 32 éves fiatal­ember s csak pár nap előtt nevezték ki szám­­tanácsossá. Azelőtt számvizsgáló volt a minisztérium­ban, melynek legszorgalmasabb hivatalnokai közé tartozott. 1878-ban lépett a minisztérium szolgálatába mint számtiszt s megnyerő modora, tehetsége és nagy buzgósága által csakhamar kivívta fölebbvalói szeretetét. Mostani soronkivüli előléptetését is szor­galmának köszönheti. Szerény fizetéséből tartotta fenn édes­anyját és két nővérét, kikkel együtt lakott Bu­dán a fő­ utca 51. számú házban. Lukács tegnap dél­előtt hivatalában dolgozott s 11 órakor lement a má­sodik emeletre főnökéhez, Szmekál József kir. taná­csoshoz valami hivatalos ügyben. A tanácsosnál rö­vid ideig volt s azután fel akart menni a harmadik dik emeletre, saját hivatalszobájába. Ekkor történt a szerencsétlenség, melynek szemtanúja nem volt. Lukács lépcsőkön rendesen szaladt s egyszerre két-három lépcsőt is átugrott, így eshetett meg, hogy a csiga­­alakú lépcsőn megcsúszott s az alacson korláton át lezuhant. A nagy zuhanást Bilkei Károly hivatal­­szolga hallotta meg először, ki ész nélkül rohant le a lépcsőkön s ott találta a számtanácsost a márvány­kockákon elterülve, összezúzott fejjel, vértócsa között. A szolga fellármázta a házat és azután átszaladt a szomszédban levő kereskedelmi minisztériumba, a­honnan telefon útján értesítették az esetről a mentő­ket, a­kik azonban már csak a halál beálltát kon­statálhatták. Hogy az eset hogy történhetett, azt nem lehet tudni, miután nem volt senki tanúja, így csak feltevésekről lehet szó. Azt hiszik, hogy a boldogta­lan valamibe megcsúszott s úgy esett át a korláton, mások ellenben azt vélik, hogy szédülési roham lepte meg. Az öngyilkosság esete azonban teljesen ki van zárva s ezt a rendőrség által megejtett helyszíni szemle is megerősítette. Holttestét beszállították a Rókus halottasházába.­­ (Szilágymegye felosztása.) Nagy izga­tottságot szült Zilahonl az a hir, hogy a kormány Szilágymegyét mint különálló vármegyét meg akarja szüntetni és Szilágymegye egyes részeit Szathmár és a szomszédos megyékbe kebelezi be. A hir mélyen leverőleg hatott a zilahiakra, s — mint a kolozsvári lapokban olvassuk — báró Wesselényi Miklós fő­ispán e hó 25-én azonnal felutazott Budapestre, illetve Bécsbe, hogy a kormánytól e fontos kérdés­ben megnyugtató felvilágosításokat szerezzen. A zilahiak feszült érdeklődéssel várják a főispán vissza­érkezését.­­ (Egy érdemjel története.) Az utóbbi na­pok egyikén, írják Stockholmból, Oszkár király mel­lén egyetlen egy rendjelet láttak. Midőn a király észrevette környezete kérdő tekintetét, azt mondá: „Ez a rendjel, uraim, érdemjel életmentésért, de büszkébb vagyok reá, mint bármily más kitüntetésre. Hogy az érdemjelet ma egészen egymagán tűztem föl, annak oka, hogy én ma 25 éve kaptam III. Na­póleon császártól.“ És erre elmondta a király az ér­demjel történetét. 1864. júniusában még mint goth­­landi herceg Pauban tartózkodott, mely tudvalevőleg a Bernadotte-ok szülőföldje. Séta közben mere­dek hegyi­ uton hintó robogott vele szemben, melynek lovai megvadultak és minden percben attól lehetett félni, hogy a hintó, melyben egy hölgy ült gyermekével, minden percben lezuhan a mélységbe. Akkor még nagy testi erővel volt a király megáldva és bátran a megvadult lovak elé vetette magát. Egy darabon ugyan őt is magukkal vonszolták a lovak és meglehetősen összeverték a kiálló hegyes kövek, de mégis sikerült neki közvetlen egy szakadékos hely előtt megállítani a nekivadult állatokat. Három ember­életet mentett meg a biztos halálból, a kocsiban ülő­ket és a kocsist. Midőn a francia császár e tettről értesült, azonnal megküldte neki a médaille de sauvetage érdemjelet.­­ (Fejedelmi eljegyzések és esküvők.) Az 1889-ik év első fele nagyon kedvező volt az eu­rópai fejedelmi családok eladó­ leányaira nézve. Ma­gában az osztrák uralkodó­házban három eljegyzést ünnepeltek. Mária Valéria főhercegnőt már kará­csonykor jegyezte el Salvator Ferenc főherceg ; aztán következett Margit főhercegnőnek, József fő­herceg leányának eljegyzése Thurn Taxis herceg­gel, ki tavaly vette át — Miksa fivérének kora ha­lálával — családjának rengeteg vagyonát. A harma­dik jegyespár Salvator Lajos főherceg és casti­­liai Blanka hercegnő, Don Carlos legidősb lánya. A német birodalomban is több hercegi eljegyzés és házasság történt. A német császárnénak nővére, Lujza Zsófia hercegnő, Schleswig-Holstein-Sonder­­burg-Augusztenburg Frigyes herceg harmadik leánya egybekelt Frigyes Lipót porosz herceggel, az 1885-ben elhalt Frigyes Károly herceg egyetlen fiával. Csak néhány nap előtt ünnepelték Sigmaringenben Hohenzollern-Sigmaringen Vilmos hercegnek, Ferdinánd román trónörökös fivérének esküvőjét Bourbon Mária Therézia hercegnővel, Lajos her­cegnek, Trani grófjának és Mahuld bajor hercegnőnek, királynénk nővérének egyetlen leányával. Néhány nap múlva veszi nőül Frigyes anhalt-dessaui herceg a 24 éves Mari badeni hercegnőt, badeni Vilmos her­cegnek és Mária leuchtenbergi hercegnőnek leányát. El vannak továbbá jegyezve Zsófia porosz hercegnő, Frigyes császár harmadik leánya (szül. 1870.) Kon­stantin spártai herceggel, a görög trónörökössel, ki 1868-ban született; ennek nővére, a tizenkilenc éves Alexandra görög hercegnő Pál nagyherceggel, a cár legifjabb fivérével; végül Mikolajevics Péter nagyherceg (szül. 1864.), Miklós nagyherceg fia, Ni­kita montenegrói fejedelem második leányával, a 23 éves Milica hercegnővel. A World továbbá egy érde­kes házassági tervet említ, melyre az olasz lapok ol­vasóikat régóta készítik elő. Ez azért szükséges, mert a nápolyi herceg állítólag egy protestáns herceg­nőt készül nőül venni. Frigyes császárnak legifjabb lánya ez, Margit hercegnő, kinek az olasz királyné a keresztanyja s ki 1872-ben született.­­ (Ajándék Kossuth Lajosnak.) Holnap­után tudvalevőleg nagy kiránduló-társaság indul Pá­­risba, a mely Turint érintve Kossuth Lajost is meg fogja látogatni. Ez alkalomból Fellegi Ottóné igen díszes könyvjelzőt készített nemzeti szinü szalagon, a mely e fölírást viseli: „Minden igaz magyarnak az a leghőbb óhajtása, hogy hazánk szeretett fiát szülő­földjén láthassa. Kossuth Lajosnak 1889. julius 5.“ — (Ünnepi verekedések.) I. Idő: tegnap haj­nalban. Hely: külső-stáció-utca. Küzdők pro és kontra: Bakó János és Szecsei Imre majorosok, Ko­vács Károly és ifjú Bakó János magánzók. Sebesült: Gergely Lajos rendőr, ki közbelépett és száján szen­­vedett nagy sérülést. Végül négy rendőr letartóztatta a garázdákat­ — II. Idő: ma éjjel fél 2 óra. Hely: mester-utca. Küzdők: Vajda József napszámos és egy katona barátja, kik belekötöttek Pachmaier és Bálint napszámosokba. Sebesült: Pachmaier, kit összeszur­káltak. Rendőrről nem szól a krónika, csak, hogy a vizsgálatot megindították.­­ (Öngyilkossági kísérletek.) Tegnap dél­után Böhm Fülöp asztalos 28 éves neje külső dob-u. 28. sz. a. lakásán gyufaoldatot ivott. Lakásán ápolják.— Kohn Ármin 19 éves bádogossegéd, ma éjjeli 11 órakor a József-sétányon egy padon öngyilkossági szándékból marósúgot ivott. A mentő­egyesület tagjai a Rókus-kórházba szállították.­­ (A tisztviselő-telep) Péter estéjét nagy ünnepélyességgel ülte meg. A szép kis városrész egyik főalkotójának, Rózsa Péter jelenlegi elnökének arcképét leplezte le az egylet igen csinos kaszinói helyiségében. A családiasan kedélyes ünnepélyt nagy­ban emelte a főváros számos kitűnőségének jelenléte. Rózsa Péter érdes modora mellett férfias egyéniségé­vel, jóindulatával, ritka erélyével annyira meg tudta nyerni a telep minden lakóját, hogy e nem közönsé­ges ovációt a legszívesebb elismeréssel rendezte szá­mára. Okolicsányi Gyula, Hindy Kálmán és Obadics úr volt a főindítványozó s a szép ünne­pély keresztülvivője. Körülbelül 3—400-an lehettek együtt a banketten, melyet hajnalig tartó tánc köve­tett. Nincs egyéb hátra, mint hogy a virágzó telep iskolát teremtsen — és piacot, mentőt előbb. Rózsa Péter már ma is polgármestere a telepnek. Erélye, kiváltsága, fáradhatlan buzgósága az igen sikerült arcképnél is jobban hirdeti, hogy benne, a soha haj­lékot nem remélt 2—300 kisebb hivatalnok — leg­jobb barátját találta fel. — (A turin—párisi kirándulók) száma, mint halljuk, a 800-at megüti. A társaság összes tagjai holnap hétfőn este a gránátos­ utcai Szabady­­féle vendéglőben jönnek össze ismerkedő vacsorára, a­hol a szükséges útbaigazításokat veszik. Az expe­díció július 2-án d. u. indul, még­pedig két külön vonaton. Az első vonat pont 3 órakor, a másik 50 perccel később hagyja el a Délivasút budai pályaké­pét, a­hol a rendőrség már déli 12 órakor együtt lesz, hogy a felvilágosításokat az indulásig megadja. A társaság 25—25 tagú csoportokba osztva utazik. Mindkét vonat utasai N.-Stanizsán fognak vacsorázni s Nabresinán reggeliznek; a vonatok jul. 3-án délelőtt érkeznek meg Velencébe, a honnan másnap indulnak Milánó felé megfordított rendben. A tisztelgés Kos­­suthnál jul. 5-én lesz.­­ (A 11. ker. polgári és középkeres ke­­reskedelmi iskolában) tegnap tartatott meg az év­záró-ünnepély szép számú közönség jelenlétében, melynek soraiban ott voltak Darányi Ignác ország­gyűlési képviselő, Freyberger Pál, Szávoszt Alfonz stb. A végzett növendékek nevében Delle Fülöp meghaló szavakban búcsúzott el a tanári kartól, melynek nevében Lengyel Sándor, az intézet igaz­gatója válaszolt, kifejtvén beszédében a nap fontos­ságát azokra nézve, kik az intézetet elhagyják. Da­rányi Ignác orsz. képv. rövid beszédben adott kife­jezést megelégedettségének, mire a jutalmak kiosztása után az ünnepély véget ért. Este az érettségit tett ifjak a lövöldében bucsulakomát tartottak, melyen Freyberger Pál, Szávoszt Alfonz s a tanári kar több tagja megjelent. Az első felköszöntőt Szávoszt Sán­dor tartotta, éltetvén Kossuth Lajost; utána Ulrichs­­hoffer Ferenc az igazgatót s családját, Telkes Ernő a tanári kart éltette. Freyberger Pál az ifjakra ürite poharát, kik most lépnek ki az életbe, telve remény­nyel. A társaság késő éjjel oszlott szét, ígéretet téve egymásnak, hogy 10 év múlva ismét talál­koznak.­­ (A fővárosi egylet) folyó hó 2-án azaz: kedden délután 1/25 órakor a régi városház tanács­termében értekezletet tart. — (Lopások.) Péteri Károly lóvasúti állomás­főnök ludoviceumi állomásán a Wertheim-szekrényé­­ből kiloptak 500 frt aprópénzt. — Neiter Ferenc zerge-utca 23. sz. a. lakó magánzónő zsebéből teg­nap az ó-budai búcsún kilopták a 80 frtos aranyórá­ját. — Özv. Gáspár Jánosné mester­ u. 38. sz. a. la­kásán Tóth Jánosné albérlő feltörte a szekrényt és abból 500 frtot, meg két olasz vöröskereszt sorsje­gyet ellopva, megugrott. — A Stefánia-ut 2810. sz. ház egy szobájából ablakon át ismeretlen tettes ki­lopott 50 frt értékű ruhaneműt.­­ (Munkás-jubileum.) Az osztrák-magyar államvasúttársaság főműhelyének munkásai szép ün­nepélyt rendeztek tegnap délután az Eötvös- és Pod­­maniczky-utca sarkán levő Bittner-féle vendéglőben. A társaság két munkásának, Katona Mihály szerelő­lakatosnak és Szedmák Albert vasesztergályosnak ünnepelték 50 éves munkás-jubileumát. Az ünnepély d. u. 5 órakor kezdődött citera-hangversenynyel, ének­kel és szavalatokkal. Az ünnepelteket először Schulcz Gyula magyar és Klaus Antal német nyelven tar­tott beszédben üdvözölte s azután átadták nekik a díszesen kiállított emléklapot. A beszédek végé­vel a munkáskör dalárdája énekelt néhány alkalmi dalt, majd a vas és fémmunkások egyletének tagjai humoros szavalatokat és alkalmi előadásokat tartot­tak. Az ünnepély vidám hangulatban a késő éjjeli órákban ért véget.­­ (Földrengést éreztek) a múlt este Po­zsonyban, mely alig egy másodpercig tartott: 9 óra és 9 perc és 23 másodperckor. A földrengés ereje — mint tudósítónk jelenti — nyugatról délfelé tartó irányban volt érezhető. PESTI HÍRLAP 1889. julius 1. Táviratok. Bécs, jun. 30. (Saját tudósítónk távirata..) Millinkovics ezredes, csettinyei osztrák-magyar mi­niszter-rezidens ma Csettinyéből ide érkezett. — Or-

Next