Pesti Hírlap, 1889. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
1889-08-01 / 209. szám
2 PESTI HÍRLAP 1889. augusztus 1. lesz hozva a személydijak mérséklése által előálló, mintegy két millió frtnyi hiány. De az átmeneti évnek esetleg csekélyebb bevételei elfeledtethetik-e velünk e reformnak közgazdasági és közmivelődési jelentőségét ? Nem nyer-e az ország milliókat csupán azáltal, hogy idetereljük vonalainkra, városainkba, hegyvidékeinkre és fürdőhelyeinkre az idegeneket a szélrózsa minden irányából ? Északról és keletről ezentúl az út délre Magyarországon át fog vezetni. Berlinből, Pétervárról, Varsóból, Moszkvából, Kievből stb. Budapesten át holnaptól fogva hasonlíthatlanul olcsóbb az út nyugatra és délre, mint Prágán, Oderbergen és Bécsen át. A touristák özöne fogja fölkeresni hazánkat, melyet egyik határától a másikig annyi pénzért lehet beutazni holnaptól fogva, amennyibe egy-két szállodai ebéd kerül. Nem a Baross Gábor áldásos reformjának pénzügyi eredményeire való kilátás okoz nekünk aggodalmat, hanem inkább az a gondolat, váljon ezen idegenek meg fogják-e találni hazánkban a természet szépségei mellett azon civilizációt, melynek nem utolsó jelensége a közbiztonsági közegek műveltsége és szolgálatkészsége, a vendéglők komfortja és mérsékelt ára, a városi élet fejlettsége, a bérkocsis-ügy rendezettsége s így tovább ? Általában képesek vagyunk-e az utazó közönségnek az ország távolibb, de regényes pontjain marasztaló kényelmet nyújtani? Talán nem lenne kockáztatott vállalkozás, ha maguk a vasutak építtetnének bizonyos pontokon szállóházakat, miként azt a déli vasút tette Ausztriában. A közönség öröme az olcsó utazás lehetősége miatt a holnapi napot mintegy ünneppé teszi. S valóban az ünnepnapnak vörös betűivel lesz az bejegyezve kultúrtörténetünk évkönyveibe. E nap egy új aera kezdetét jelöli a forgalomban, küld a krétai partokra, így a touloni kikötőből épen tegnap indult el a Seignelay cirkálóhajó. Mindazáltal ma Londonból és Athénből azt jelentik, hogy van remény a fenforgó viszály békés megoldására. A Havas-ügynökség jelenti: Kréta görög lakossága azt a reményt táplálja, hogy a kormányzó visszahívása s a keresztények két pártjának, a szabadelvű és a konzervatív pártnak kibékülése után a krétai ügy békés megoldást fog nyerni. Mindazonáltal a krétaiak fegyverben maradnak, míg a válság véget ér. Hire jár, hogy Oroszország támogatni fogja a krétaiak kívánságait a szultánnál. Megerősítésre szoruló hírek szerint fegyveres összeütközések lettek volna a törökök és keresztények között s állítólag több embert megöltek. A Reuter-ügynökség értesülése szerint a görög kormány bizton reméli, hogy a krétai ügy békés megoldást fog nyerni. Anglia világosan értésére adta az érdekelt felek mindegyikének, hogy az angol kormány nagy súlyt fektet rá, hogy Kréta integráns része maradjon a török birodalomnak. A „Fearless“ angol hadihajó a Szuda-öbölbe érkezett és egy másik angol hadihajót is várnak. E hajók egyedüli rendeltetése az, hogy netaláni zavargások esetén megvédelmezzék az angol alattvalók életét és vagyonát. Egy konzervatív angol politikus beszéde. A konzervatívok Birminghamban tartott meetingjén Churchill lord beszédet mondott, melyben odanyilatkozott, hogy Angliának, tekintettel az általános háború lehetőségére, kötelezettségeit, ha csak azok Anglia érdekei szempontjából nem bírnak lényeges jelentőséggel, lehetőleg a legszűkebb korlátok közé kell szorítania. Egyiptom Franciaország és Törökország barátságába kerül Angliának. Mind a két hatalmasság fontos engedményekre volna hajlandó, mihelyt valószínűségét látnák annak, hogy Anglia alkalmas időben kiüríti Egyiptomot. Ha Anglia megmarad Egyiptomban, úgy egy európai háború esetén meg kell négyszereznie a megszálló hadsereget és a földközi tengeri hajórajt. Ezután Churchill rosszalólag szólt az ír képviselők bebörtönözéséről és a békéltető politika mellett nyilatkozott, különösen abban az irányban, hogy,életbe lépjen a centralizáció és a helyi önkormányzat. Külpolitikai hírek. — július 31. A krétai események. Több európai nagyhatalom elhatározta, hogy alattvalói védelmére hadihajót r------------------------------- -- ■—.a.../ - .. . — -----főleg szólottak a magyarok katonai talentumáról s kitűnő vivóiskoláinkról. A maestro di schema még a vasúthoz is kijött, hogy búcsút vegyen kardbeli kollégáitól. A szobor-kultusz Torino városában föltűnő. Minden térnek megvannak a maga ércbe öntött és márványba faragott nagy emberei. A város egész múzeuma Olaszország egyesülési történelmének. Carlo Alberto, Garibaldi, Paleocapa mérnök és miniszter (ugyanaz, aki a Tisza-szabályozás tervét készítette), Cavour, Emanuele Filiberto herceg, Lagrange, a számtudós, Vincenzo Gioberti, a bölcsész s Massimo d’Azeglio, a geniális költő, festő, államférfiú és miniszter. És micsoda szobrok ezek! Ha ki végignézi őket, menthetlenül hazagondol és legyőzhetlen kritikai gerjedelmeket érez magában. Végül pedig azt a meggyőződést hozza haza, hogy a mi budapesti szobraink nagyon el vannak sietve s a mi hazai műkritikánk rachitikus csecsemőkorát éli. Nem szándékozom egyébként Torino városát fölfedezni. Még csak arra sincs helyem, hogy történelmi emlékeit, dúsgazdag gyűjteményeit s életvonásainak javát megérintsem. De nem mondok vele nagyot, ha azt állítom, hogy szabadságharcunk száműzött hérosza oly környezetben él és lélekzik, mely egymaga is üdén tartja a kedélyt és kedvez (kedvezzen is soká, nagyon soká!) a szellem és testi erők épségének . D’Az egrik szobráról azonban lejegyeztem a föliratot. A nagy ember politikai végrendeletének néhány sorát tartalmazza. Megkapott, mivel metsző oktatást láttam benne nemcsak az Gli ungheresi. Ezek pedig mi vagyunk. Még könnyebben hevült, még lobbanékonyabb nép, mint az olasz. Külön kell elmondanom, ha futja a papiros, azokat a megrázó jeleneteket, amelyek az ősz száműzött környezetében s a giardino Valentino műcsarnokának viszhangos teteje alatt lejátszódtak. Mese az annak, aki nem volt ott. Mese és mégis egy darabja a történelemnek; annak, amit nem hivatalból írnak, de amelyet a nemzetek élete is óriási betűkkel milliócska apró események között. Nagy idő kell ahoz, amíg csak egy betű is elkészül ebből a történelemből. Szeretem egyébként a jó élcet. Ironizálva nevelgetem néha magam is az én tanulékony olvasóimat, ha nincsenek is sokan. Magamat is közéjük állítom, mivel én is oda-oda-oda való vagyok . Hanem hogy a torinói napokért és jelenetekért szóljon le valaki bárkit is keményen a 850 zarándok közül, no az már nem az én gusztusom szerint való. A kolozsvári athletikai klub acélizomzatú bajnoka két társával szerencsésen megérkezett Párisba. Budapestről jul. 7-én indult a társaság és 26-án érkezett meg. Tizenkilenc nap alatt tették meg a körülbelül 1800—2000 kilométer utat, melyből azonban, mint futólagos leveleikből megállapítanunk sikerült, Bécsben 1/2 napot, Wagingban a kerékpár-igazítással 1 napot, Münchenben 1 2 napot, Rubinban 1 napot s igy tudomásunk szerint 4 napot vesztegléssel töltöttek el. Az egész útra tehát alig 15 napot fordítottak a kitartó bicyclisták, némelykor, az időjárás szeszélyénél fogva alig téve meg naponta 40—60 kilo A magyarok Torino városában a helyhez méltó kegyelettel és nemes illemtudással viselkedtek. Sokjukat megrótták a lapokban, hogy a nagy ebédről poharat, talán néhány khina-ezüst kanalat is elhoztak emlékül. Ez igaz.. De az is igaz, hogy rendesen megfizették s a pincérek akkor százával csörgették az ezüst-lilákat zsebjeikben. Ha Sogno úr, a vendéglős, még azon felül is csinált számlát az agyonszidott Dolinaynak, az már aztán az ő hibája, vagy ami valószínűbb: a camariereké. Ilyenkor szívesen zsebel az apró népség mindenütt. Csak tartsa meg mindenki nyugodt lélekkel a maga poharát, a mely akkor Kossuth Lajos poharát megérintette. Tartsa meg, ha az a pohár mindjárt — kanál is. Megfizetődött az magas áron és még igy is — kétszer. Ha mi derült dolog esett itt-ott Torino falai között, a szeretetreméltó naivság históriájába való az és nem Hazafy Veras János megrovási kalandjai közé. Az egyik Hotelben például az étterem olyat látott, amitől a nagy Pán is kedvesen mosolyogna, ha még most is élne. Egy csomó kecskeméti, nagykőrösi, debreceni és ceglédi igazhitű magyar verődött ott össze az asztalnál egy másik csomó tisztavizű taliánnal. Ne adj Isten, hogy csak egy is tudott volna egy szót is a másik nyelvén. Még csak a közvetítő francia szó sem ragasztotta egymáshoz e két kemény követ. Hanem azért a magyar-olasz társaság dörgő ervivák és riadó éljenek közt kocingatott és mulatott együtt világos reggelid És ivának Fővárosi ügyek. — Kamermayer Károly polgármester a napokban megtekintette a r.-kereszturi dűlőben létesített fővárosi homok-szőlőtelepet. E telep első része azon 76 holdnak, melyet a főváros a keresztúri határban fekvő 730 hold homokos földből homok-szőlő-telepités céljára kijelölt s a melyből e 20 holdas rész már a folyó év tavaszán volt a kiváló budai és egyéb, a budai talajviszonyoknak megfelelő európai szőlővesszőkkel beültetésre berendezendő. E telepnek tudvalevőleg az a célja, hogy ott egyrészt vesszők termeltessenek a filloxéra átal elpusztított budai szőlőterületeken meghonosítandó amerikai alanyokba való beoltás végett, másrészről pedig, hogy a hegyi szőlőműveléstől elvont területek pótlására a homokszőlő-kultúra alapja vettessék meg a fővárosban. Ezzel egyszersmind az is elérhető lesz, hogy a olaszok, hanem a magyarok számára is. S nagy tanulságot ma, tegnapról — holnapra. Jegyezze meg magának mindenki jól, ha magyar is: „Tácordo agl’italiani, ehe l'independenza d’un popolo ö conseguenza dell’independenza dei caretteri. Chi é servo di passioni munivipali e di setta, non si lagni di esserlo degli stranieri.“ (Figyelmeztetem az olaszokat, hogy valamely nép függetlensége a jellemek függetlenségének eredménye. Aki a municipalis és felekezeti szenvedélyek szolgája, ne panaszkodjék, ha az idegenek szolgájává lesz.“) Kenyér nélkül maradt budai szőlőgazdák, illetve mainkások jövője biztosíttassák az által, hogy azok részint a főváros szőlői munkálására telepíttetnek meg, részint pedig a 730 holdból magánosoknak, budai családok alkalmazása kötelezettségével átengedendő földeken. A szőlőtelep e része aránylag rövid idő alatt (3 hét) rendeztetett be a folyt év tavaszán; el lettek ott ültetve a legelső buda fajok, ezenkívül nagy burgundi, összesen m.e 80000 vessző s az eredmény oly örvendetes, hogy az ös-szes vesszőknek alig 4 százaléka nem eredt meg sőt már ez is készül megeredni, úgy, hogy a berendezés jobban sikerült, mint az állami és más hasonló telepeken, ahol legalább 25 százaléka veszett ki a beoltott vesszőknek. A berendezést Miklós Gyula orsz. borászati kormánybiztos megbízásából, helyettese, Engelbrecht Károly vezette. — Az államvasutak igazgatóságának átirata folytán a tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy a k.-soroksári utnak a teherpályaudvar melletti részét külön munkaerővel is sürgősen helyezze jó karba s az ut állandó jó karban tartásáról is gondoskodjék. — A tanács fölhívta a városi vasút-vállalatot, hogy a stáció utcai villamos vasút kiépítésénél beállt késedelem okai felől igazoló jelentést tegyen. Egyletek és intézetek. — A Kárpátegyesület budapesti osztálya rendes havi összejövetelét holnap, csütörtökön, a margitszigeti alsó vendéglőben tartja meg. A budapesti hegyvidéki tourista-egylet múlt szombatra tervezett táncvigalmát és múlt vasárnapra tervezett kirándulását a kedvezőtlen idő miatt elhalasztván, ezen táncvigalom szombaton, augusztus hó 3-án taztos beléptidíj mellett fog megtartatni , külön vonatról gondoskodva lesz. Úgyszintén a Csillabércre vezető út ünnepélyes megnyitása alkalmával rendezendő társaskirándulás augusztus hó 4-én (vasárnap) délután tartatik meg; összejövetel 3 órakor az egylet helyiségében (Eötvös-vendéglő.) Vendégek szívesen láttatnak. Sport. Borbély György Paksban.