Pesti Hírlap, 1889. december (11. évfolyam, 331-360. szám)

1889-12-17 / 347. szám

1889. december 17. PESTI HÍRLAP Fővárosi ügyek.­ ­• A dunaparti villamos vasút. A városi vasuti vállalat a borárus-térről a Dunapartján a Ru­dolf rakodópartig vezetendő vasutat eredetileg oly módon szándékozott kiépíteni, hogy a vonal a bor­­árustértől a fővámházig a közraktári épületeken be­lül, a fővámháztól a Ferenc József­ térig az alsó rakodóparton készítendő viadukton, a Ferenc József­­téren át pedig az e célra készítendő alagúton halad­jon a Rudolf rakodópartig, s ott a Podmaniczky­ ut­­cai vasúttal egyesüljön. A vállalat későbben ezt a tervet úgy módosította, hogy a vasút a vámháztól az eskütérig a mostani kocsiúton, onnan a Ferenc Jó­­zsef térig a korzó falához építendő viadukton, a Fe­renc József téren át pedig nem alaguton, hanem a Deák és Széchényi szobrokat megkerülve, az akadé­mia előtt haladjon.­­ Ez újabb tervet a kereskede­lemügyi miniszter sürgős tárgyalás végett még szep­tember elején a fővároshoz küldte le, mely a terve­zett vonalvezetésre mindeddig nem nyilatkozott, mi­után a mérnöki hivatal a tőle kívánt szakvéleményt még nem terjesztette elő. Baross miniszter ma felszó­lította a fővárost, hogy a leküldött terveket minden további késedelem nélkül vegye tárgyalás alá, az ed­digi késedelem okairól pedig 8 nap alatt jelentést te­gyen. A miniszter leiratában kijelenti, h­ogy a maga részéről e vasút létesítésére a főváros közleke­­dési viszonyainak javítása érdekében kiváló súlyt fektet, s kívánatosnak tartja, hogy ez a különben is még húzódó ügy végre valahára a főváros érdekeinek megfelelő megoldást nyerjen.­­ A Rókuc kórház helyett építendő új kór­ház számára alkalmas hely kiszemelése végett kikül­dött bizottság már bemutatta javaslatát. A bizottság hat helyet vett szemügyre, nevezetesen a külső váci­­út és a Lehel-utca sarkán, a Stefánia-út mellett, a víztorony közelében, az Orczy-út mentén, a csömöri­­uton, a központi személypályaudvarral szemben levő területeket, a Teleki-téri és az ügetőverseny- és ló­vásár­ teret, s azt ajánlja, hogy ez utóbbi helyen építsék fel az új kórházat. — Új népkonyha. A terézvárosi szürkenénék a terézvárosi templom mögött levő épületükben in­gyenes népkonyhát szándékoznak nyitni, s a főváros­tól is támogatást kértek. A közjótékonysági bizottság a népkonyha részére 100 forint segély megszavazását javasolja.­­ A főváros pénzügyi és gazdasági bi­zottsága ma délelőtt Viola tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott. A napirend előtt két ársertést tartottak meg és pedig első­sorban a budai háziszemét kotrási jogának bérbeadása iránt, melyre két ajánlat érke­zett : Erust Manótól 2060 forinttal és Braun Lipóttól 2310 forinttal. A bizottság ez utóbbi ajánlat elfoga­dását javasolja. A városi üveges munkák elvállalása iránt hirdetett árlejtésre szintén ketten jelentkeztek, u. m. Glatz András 7 és fél százalék árengedélylyel és Pepsi Pál 5 százalék árengedélylyel. A bizottság természetesen Glatz ajánlatát tette magáévá. Áttérve a napirendre, a bizottság elfogadta a városligeti bi­zottmány és a mérnöki hivatal jelentését a fővárosi pavilion lebontására vonatkozó árlejtési feltételek megállapítása tárgyában. E szerint az épületben levő tükör-üvegtábláknak kedvezőbb értékesítése céljából ezekre külön árlejtést fognak hirdetni, a vállalkozó pedig köteleztetni fog az építménynek hat hét alatt eszközlendő lebontására.­­ A városligeti karszékek kiállíthatásának joga május 1-én lejár. A bizottság ennélfogva újabb árlejtés kiírását határozta el és a városligeti bizottmány javaslatához képest fölv­endős­­nek tartja az árlejtési feltételek közé, hogy a vállal­kozó a városligeti bizottmány által megállapítandó számban és helyeken ingyen­ padok felállítására köteleztessék.­­ A városligeti helypénzszedési jog kiadására a bizottság nem kíván újabb árlejtést kiírni, mert az eddigelé is csak igen csekély összeget ered­ményezett, hanem házilag kívánja azt kezelni, oly módon, hogy a vándor­házalók helypénzének besze­désével egy városligeti bódétulajdonos bízatnék meg.­­ A budapesti orvosi kör és orsz. segélyegylet, va­lamint a budapesti orvos-egyesület a fővárostól egye­sületi ház építésére egy lipótvárosi telket kértek. A telekeladó bizottmány véleménye alapján a bizottság nem hajlandó e célra a nagy értékű lipótvárosi telket átengedni, hanem a Bezerédy­ utcában, közel a Kere­­pesi­ úthoz egy 304 négyszögméteres más telket jelöl ki a nevezett egyesületeknek 40 forintos méltányos árban, oly föltétel alatt, hogy azok a házat 3 év alatt kiépítik. — Tarnóczy Gusztáv a Markó-utca tá­jékán 797 négyszögm. telket vett bérbe a várostól. Kérelmére most a bizottság a bérlet meghosszabbitá­­­­sát javasolja 797 fél évi bér mellett. — A balparti sétaterekre felügyelő bizott­ság Luczenbacher Pál elnöklete alatt tartott mai ülésen tárgyalta a városligeti bizottság amaz indítvá­nyát, hogy miután maga a városi kertészet koncen­­tráltatott s az üllő­i-úti faiskola felhagyása következ­tében a csemetéket csak a 16­ portári dűlőben levő faiskolában tenyésztik, — a sétaterek adminisztrá­­ciója­ is a sétány­ügyi és városligeti bizottságok egye­sítése által összevonassék. A bizottság ezen indítványt nem helyeselte, mert a sétatéri bizottság mindig hí­ven megfelelt a reábizott feladatnak s a kisebb bi­zottságok általán nincsenek kárára az adminisztráció­nak. Min­dazáltal az eszmét, a kertészet közös admi­nisztrációjának eszméjét pártolják s keresztülvitele iránt a tanácsot kérik föl a módus megtalálására. Ezután elhatározták a népszinház-utca befásitásának, az üllői-uti kórház előtti park vízvezetékkel ellátásá­nak s a Ludoviceum előtti park rácscsal való be­kerítésének a tanács előtt való indítványozását. — A magánépítési bizottság ma Rózsa Péter tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, a melyen a következő" fontosabb építési­­engedélyek kiadását hozta javaslatba, u. m. : Hegyi Mihálynak VII. ker. Almássy-tér 4545—6. sz. a. hároméra, bérházra; Eberling István és nejének II. ker. Batthyány- és is­­kola-u. sarkán egyem. lakházra; Heimbach Jakabnak a VII. ker. aréna-ut melletti névtelen utcában földsz. házra és istállóra; továbbá Sárkány testvéreknek váci-ut 1702. sz. a. egyem. toldalékra; Hosztalek Károlynak nagy-templom­-u­. 19. sz. a. és Jankovics Jánosnak I. ker. márvány-u. 1. sz. a. földsz. tolda­lékra stb. — (Tífusz a fővárosban.) A tifusz-járvány kezd örvendetesen apadni. A barokkórházban a tifu­­szos betegek mai létszáma 176. Tegnap öt beteget vettek fel s elbocsátottak tizenegyet. Meghalt pe­dig egy. Egyletek és intézetek. — A fővárosi szegény gyermekkort egy­let bálbizottsága megalakult. Elnök : dr. Erőss Samu, alelnökök dr. Medves Béla és Zsolnai Miksa, jegyző dr. Véli Zsigmondi pénztáros Mahler Gusztáv, ellenőr dr. Kellner Elek. — A hangversenynyel egybekötött bál február hó 1-én a VI.—­VII. ker. klub helyiségei­ben tartatik meg. A balanyai tisztet az egylet el­nöknője , Beniczkyné Bajza Lenke vállalta el. — Az országos erkölcsnemesítő-egyesület azok számára, a­kik az 1889-ik év folyamában Ma­gyarországon legtöbb községben s legtöbb tagot szám­láló mértékletességi egyesületet alakítanak, száz o. é.­srtnyi jutalmat tűz ki, megjegyezvén, hogy az egyesülésnek az országos erkölcsnemesí­tő-egyesület által elfogadott alapszabályok, tehát nem szükségké­pen a szeszes italoktól való teljes tartózkodás alap­ján kell történnie, hanem elég, ha a tagok átalában mértékletességre, de ez esetben egész életükre köte­lezik magukat, valamint hogy azoktól ne eskü, hanem csupán becsületükre való hivatkozással fogadalom ki­­vántassék. Ezen pénzbeli jutalmon kívül az illetők­nek, valamint, azoknak, a­kik kevesebb ilyen egyesü­letet szerveztek, elismerő oklevelek fognak adatni. A jutalmak, illetőleg oklevelek elnyerésére nem szüksé­ges okvetlenül,­­hogy az alakítók jelentkezzenek, a je­lentés másoktól is származhatik, az egyesületek ala­­kítása és azok tagjainak száma azonban minden esetre az illető hatóságok bizonyítványaival igazo­landó lesz. A mértékletességi egyesületek alapszabá­lyai kívánatra ingyen és bérmentve megküldetnek. A megkeresések az orsz. erkölcsnemesítő-egyesülethez (Budapest, országház) címzendők.­­ A nemzeti torna­egylet titkári hivatala értesíti a tagokat, hogy a közelgő ünnepek előtti utolsó tornaóra e hó 24-én lesz. 28-án a központi tornacsarnokban össztornázás tartotik. A rendes tor­naórák jan. hó 2-án veszik újra kezdetüket. — 3 . Tudomány. Az akadémiából. — Összes ülés. — A magyar tudományos akadémia Eötvös Ló­ránt báró elnöklete alatt ma délután érdekes összes ülést tartott. Mindenekelőtt jelentette az elnök, hogy megjelentek az ülésre Kujundzsics, Szerbiának volt közoktatásügyi minisztere, az ottani akadémia el­nöke és Valtrovics, a szerb nemzeti múzeum igaz­gatója. Az összes ülés a vendégeket élénken megél­jenezte. Ezután Szily Kálmán főtitkár tett jelentést a folyó ügyekről. Fájdalmas hangon emlékezett meg az akadémiának nemrég elhunyt tagjairól, Apáthy Ist­vánról és Ábel Jenőről. Az akadémia emlékbeszédek tartásáról gondoskodni fog. A szerb tudományos akadémia megkeresésére vonatkozólag elhatározta az összes ülés, hogy a kon­stantinápolyi bizottság által talált és a szerbeket ér­deklő alapítólevél fac­simi fe-jét a szerb akadémiának megküldi. Kunos Ignác nyelvész ösztöndíjért folyamodott a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy nyel­vészeti tanulmányait folytathassa. A miniszter nem teljesítette kérelmét, ámde ,.melegen“ ajánlotta a tu­dományos akadémia figyelmébe. Az akadémia azon­ban szintén elutasító választ adott, mert ösztöndíjak osztogatása nem az akadémia, de a miniszter felada­tát képezi. Csáky Albin gróf miniszter leiratot intézett az akadémiához, melyben a müncheni bajor állami kir. levéltárban levő Hunyady-levéltár megszerzése céljá­ból felhívja az akadémiát, hogy ajánljon fel bizonyos csereanyagul szolgáló s a bajorokat érdeklő okmá­nyokat a bajor akadémiának. Minthogy azonban ily okmányokkal nem rendelkezünk, a miniszter felhívá­sának eleget tenni nem lehetett. * A millennium-bizottság, mely tudvalevőleg a végből küldetett ki, hogy a millennium megünnep­lésének módozatai felett tanácskozzék, legközelebb tartott ülésén elhatározta, hogy megszünteti tanács­kozásait és indítványozni fogja az összes ülésnek, hogy az összes akadémia küldjön ki egy na­gyobb bizottságot,a­ millennium módozatainak meg­beszélése tárgyában. Az összes ülés határozata értelmében a bizott­ság tagjai lesznek az elnök, a főtitkár, az osztályel­nökök és az egyes osztályok két-két tagja. * Jelenti továbbá a főtitkár, hogy a Széchényi­­bizottság Fraknói Vilmos elnöklete alatt megalakult. Moldován Gergely és Alexies György kérik az akadémiát, hogy bízza meg őket a román-magyar és magyar-román szótár megírásával, s adja ki nekik a Fekésházy-díjat. a kérvényezőket utasítja az akadé­mia, hogy folyamodványukkal a miniszterhez fordul­janak, mert ő intézi a Fekésházy-alapítvány ügyeit. Szabó István lev. tag köszö­netet mond az akadémiának, mely őt akadémiai tagságának ötvene­dik évfordulója alkalmából üdvözölte. * Most következett a főtitkári jelentésnek valóban, mulatságos része, a­melyet az összes ülés tagjai ne­vetve hallgattak végig. A budapesti kir. törvényszék büntető osztálya a klagenfurti bíróság megkeresésére a következő átiratot intézte a tud. akadémiához az utóbbi időben sokat emlegetett kisa­sszony-férj, Vay Sarolta grófnő ügyében: „A klagenfurti cs. kir. országos törvényszék csalás büntette miatt élt vizsgálati­ fogságban levő gróf Vay Sarolta elmeállapotának szakértői megvizs­gálását rendelte el; a megfigyelést teljesítő ottani or­vosok gróf Vay Sarolta előéletére vonatkozó több felvilágosítást kértek, és ezek közt kérdést intéztek ezen kir. törvényszékhez az iránt is, váljon tudomá­nyos szempontból minő becsesei bír gróf Vay Sarolta irodalmi munkássága, különösen pedig az általa b­i­következő két munka (röpirat) „A magyar agrárkér­dés“ és „A katholikus egyház autonómiája?“ Ennek következtében teljes tisztelettel fordulok nagyságod­hoz (a főtitkárhoz), hogy e kérdésre a m. tud. aka­démiának, mint erre leginkább hivatott testületnek a véleményét kikérni és tekintettel azon körülményre, hogy Vay Sarolta vizsgálati fogságban van, ezen vé­leményt velem sürgősen közölni szíveskedjék. Meg­jegyzem, hogy gróf Vay Sarolta álnévként „gróf Vay Sándor“ nevet használt. Budapest, stb. Stipl Károly, vizsgálóbíró.“ Szily Kálmán indítványára kimondta az ösz­­szes ülés, hogy a magyar tudományos akadé­mia nem hivatott testület arra, hogy midőn valakinek elmeállapotára akarnak követ­keztetést vonni, arra vonatkozólag hivatalos véleményt adjon. ily értelemben fognak felelni a budapesti tör­vényszék büntető osztályának. * Jakab Elek a következő indítványt terjeszti az összes ülés elé. „Mondja ki a­z. összes ülés, hogy Bálinth Gábor külföldi utazónknak hazánkba visszatérését a magyar nyelvtudomány és nemzeti irodalom érdeké­ben állónak tartja, s a­mint erre egyfelől a magas kormány és a két magyar kir. tud. egyetem nyelvé­szeti fakultásainak figyelmét felhívja, úgy a maga részéről Bálinth fennállhatását munkáinak tiszteletdíj melletti kiadása által teljes hazafiai jóindulattal elő­mozdítani kész.“ Az összes ülés ez indítványt javaslattétel vé­gett az osztályhoz teszi át. * A jelentések tudomásul vetette és jóváhagyása után Keleti Károly r. tag tartott nagyszabású em­lékbeszédet Kunfalvy János felett. Méltatta a nagy tudós érdemeit, tudományos irodalmi működé­sét, ismerteti őt mint írót, mint egyetemi tanárt és embert, szépen jellemezve őt minden tekintetben. * Az összes ülés után az akadémia II. osztálya tartott ülést, melyen König Gyula r. tag „A szám­fogalom fejlődéséről“ című értekezésével tartotta szék­foglalóját. Irodalom * *­­A Kisfaluszy-társaság­ szerdán — folyó “ó 18-dikán — délután 5 órakor tartja rendes havi ülését az akadémia kis termében. — Tárgyal a kö­

Next