Pesti Hírlap, 1890. március (12. évfolyam, 59-89. szám)

1890-03-19 / 77. szám

1890. március 19. PESTI HÍRLAP­ kenységének a nemzeti élet minden mozzanatá­nál érvényesülnie kell. A polgárnak mindig és mindenütt éreznie kell, hogy a közügyek folyása nincs a véletlennek prédául dobva, hanem szi­lárd és szakadatlan impulzus mozgatja. Itt ezen a helyen tudnia kell magának a parla­menti többségnek is, hogy természetes ta­nácsadói állanak előtte, a­kik készek nézetüket minden kérdésben kifejezni és nem félnek elől járni, hogy rendet és rendszert hozzanak mun­kájukba. Mi tudunk ily kormány lenni, önöktől függ, hogy csakugyan azzá legyünk , ajándékoz­zanak meg bennünket bizalmukkal. Azt hisz­­szü­k, kiérdemeljük ezt jóakaratunkkal, elszánt­ságunkkal, a haladás ápolására irányuló törek­vésünkkel és odaadásunkkal Franciaország és a köztársaság iránt. Paris, március 18. A szenátusiján a kor­mánynak Fallières igazságügyi miniszter által fel­olvasott nyilatkozatát nagy tetszéssel fogadták. A kamarában is élénk tetszést keltett a nyi­latkozat, melyet Freycinet miniszterelnök olvasott fel, különösen annak a nyílt és toleráns köztársaság­ról szóló része. Lockroy interpellációt kívánt a kormányhoz intézni. Freycinet miniszterelnök beleegyezett, hogy az interpelláció azonnal tárgyalás alá vétessék. Lock­roy erre felvilágosítást kért a kormánytól ama kérdéseket illetőleg, melyekről a kormány nyilatkozata nem emlékszik meg , nevezetesen az iskolai és a katonai törvényről. Freycinet miniszterelnök vála­szát, hogy e törvényeket az igazság és szilárdság szellemében fogják alkalmazni, tetszéssel fogadták. Leon Say kifejtette, hogy a kormánynak te­kintettel kell lennie arra, hogy bizonyos törvények, nevezetesen az iskolai törvény, súrlódások nélkül nem hajtható végre. Ő és barátai készek a minisztériumot támogatni, ha az nyílt, szabadelvű, és toleráns politi­kát követ. (Tetszés a középen.) Derouléde kérdésére, hogy a sajtót illetőleg mi a kormány szándéka, Freycinet miniszterelnök azt válaszolta, hogy a kormány az idevágó törvénye­ket aggresszív hajlamok nélkül fogja alkalmazni, de e mellett a köztársaság érdekeit erősen meg fogja védeni. Erre több napirendet indítványoztak. Freyci­net kijelentése után, hogy az egyszerű napirendet nem fogadja el, a ház azt, 322 szavazattal 134 elle­nében elvetette. Delafosse kijelente, hogy ő és barátai tartózkodnak a szavazástól és bevárják a kormány tetteit. Leon Say kijelentette, hogy midőn a kor­mánynak bizalmat szavazó napirendre adja szavaza­tát, a mérséklet kormányára szavaz. Erre a kormánynak bizalmat szavazó napirendet 318 szavazattal 78 ellenében el­fogadták. Csebrikova asszony, Pétervár, márc. 18. (Saját tudósí­tónktól.) Hír szerint az irányadó körök szán­­déka az, hogy a Csebrikova-ügygyel ne bánjanak túlságos szigorral. Az orvosok, kik Csebrikova asszony beszámíthatóságát vizsgálták meg, kije­lentik, hogy azon elmebetegek közé tartozik, kik látszólag egészségesek ugyan, de rajongá­suk ideje alatt oly cselekményekre képe­sek, minőket máskor nem tennének meg. Karkovnak azon röpiratai mellett, melyeket az állami intézmények és a legmagasabb államhiva­talnokok ellen írt. Csebrikova asszony teljesen befolyástalan írónő, a­ki nem adhat okot arra, hogy mint államellenes bűntettest büntes­sék meg. Valószínűleg csak a fővárosból utasít­ják ki Csebrikova asszonyt, és rendőri felügyelet alá helyezik. (N. Fr. Pr.) A szentszék és az ó-katholikusok. Róma, március 18. (Saját tudósítónktól.) A „Monitor de Rome“ írja: Az a rendelet, melynek alapján Lutz miniszter Bajorország ó-katholiku­­sait mint eretnekeket tekinti és helyzetük rende­zését az állammal szemben az alkotmány­törvé­nyekre bízza, az első komoly lépés a bajor egyházi kérdés végérvényes megoldásához. A szent­szék megelégedéssel veszi tudomásul a rendeletet, de Bajorország vezérlő köreinek belátásától elvárja, hogy minél előbb teljesítik az egyháznak a vallási ügyekben való fötétlen függetlenségére vonatkozó követeléseket A bulgáriai összeesküvés, Szófia, márc. 18. Egy volt tisztet ma a Panicza-összeesküvésben való bűnrészesség miatt letartóztattak. Mint hírlik, a letartóztatott vallo­mást tett, a­mi valószínűleg még több más személy elfogatására fog vezetni. Meg­erősítik, hogy négy k­ifírírozott okmányt fedez­tek fel. Úgy hiszik, hogy a vizsgáló­bizottság a vizsgálati iratokat a hét folyamában a hadügy­miniszter elé fogja terjeszteni, mire az ügyész a jövő héten a vádat meg fogja szerkeszteni. A szabadkőművesek ellen. Bécs, márc. 18. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésében Gregoresz szlovén lelkész mulatságos beszédet mondott a szabadkőművesek ellen és többek között igy szólott: A szabadkőmű­vesek utolsó célja a forradalom. (Mengen A német császár is szabadkőműves volt!) Valamennyi forrada­lomban, a franciától kezdve egészen a brazíliaiig, ré­szük volt a szabadkőműveseknek. Ők űzték el dom Pedrót is, a­kit nem fejeztek ugyan le, mert ezt nem tartották szükségesnek, (Kronawetter: Persze hogy nem!), hanem azt mondták neki: lóduljon in­nét ! És a szabadelvű lapok magukon kívül voltak a fölött való örömükben, hogy egy köztársasággal több és egy császárral kevesebb van a világon. Mint katholikus keresztények nem képzelhetjük magunknak Ausztria-Magyarországot köztársaságnak, élén egy szabadkőművessel. A magyarországi Nagyoriens az olasz szabadkőművesek expozitúrája, ezek pedig pe­­reputtyostól a berlini testvérek hatalma alá tartoznak. A közép-európai szabadkőműveseknek Berlin a központjuk és ez rendkívül veszélyes Ausztriára nézve, mert könnyen megeshetnék, hogy a porosz diplomácia újra meg fogja kísérteni, hogy segélyével megtörje monarchiánk ellenállási képességét. (Zajos ellenmondás.) Magyarországban számos katonatiszt és hivatalnok is szabadkőmives. (Elnök figyelmezteti szólót, hogy maradjon a tárgynál.) Gregoretz így fejezte be beszédét: Szomorú dolog, hogy vannak katonatisztek, a­kik a zászlóra letett esküt kevesebbre becsülik, mint azt, a­melyet a szabadkőművesi kö­tényre tettek le. Sztrájk mindenfelé. Stettin, márc. 18. A hajóácsok valamennyi idevaló hajógyárban abbanhagyták a munkát. Közgazdaság. Táviratok. Belgrád, márc. 18. Az új kölcsön kibo­­csájtása tárgyában kiadott hivatalos kommüniqué azt mondja, hogy az­ aláírások márc. 25-én, a párisi, a brüsszeli, a genfi, a baseli, a belgrádi és a „Credit Lyonnais“ fiókjánál fognak történni. A kölcsön 500 fok névértékű 5 százalékos kötvényekben fog kibo­­csájtatni. A kibocsájtási árfolyam 831/3 százalék. Bécs, márc. 17. (Saját tudósítónktól.) A mai gabnatőzsde lanyha hangulatú volt, túlnyomó eladási kedv árhanyatlást idézett elő s Newyorkból jelzett magasabb árak nem gyakoroltak befolyást a gabnapiacra. Jegyeztetett: búza tavaszra 9.--------8.98, búza máj.—jun. 8.97—8.94, búza őszre 8.04, rozs tavaszra 8.46—8.48, zab tavaszra 8.48—8.50, máj.— jun. 8.36, zab őszre 6.33—6.35, tengeri máj.—jun. 5.16— 5.14. Hivatalos déli jegyzések: Búza 1890. tavaszra 8.92—8.97, máj.—jun.-ra 8.90— 8.95, őszre 8.01—8.06. Rozs 1890. tavaszra 8.44— 8.49, máj.—jun.-ra 8.44—8.49, őszre 6.80—6.85. — Tengeri 1890, máj.—jun.-ra 5.12—5.17, jun.—jul. 5.17— 5.22, jul.—aug. 5.27—5.33. — Zab tavaszra 8.47—8.52, máj.—jun. 8.35—8.40, őszre 6 31—6.36. — Káposztarepce febr.—márc.-ra 17.75—18.25, aug.—szept.-re 12.50—12.95. — Repceolaj készáru­ 45.--------45.50, ápr.—máj. 45.--------45.50. — Szesz konting. készáru 12.62—12.87, márc.—máj. 13.—— 13.25. Telefon. Délután tovább tartott az eladási kedv, különösen búzában, minek következtében az árak tovább hanyatlottak ; csak zárlat felé javult né­mileg a helyzet jobb berlini jegyzések folytán. Je­gyeztek : Búza tavaszra 8.99—8.96—8.99, búza máj.—jun. 8.95—8.91—8.96, búza őszre 8.04—8.03. Rozs tavaszra 8.45—8.46, rozs őszre 6.80—6.82. Zab tavaszra 8.50—8.47, zab máj.—jun. 8.37—8.36, zab őszre 6.32—6.33. Tengeri máj.—jun. 5.14— 5.15, tengeri jul.—aug. 5.28—5.29. Repce aug.— szept. 12.85—12.80. Bécs, március 18. (Saját tudósítónktól.) Bismarck lemondásának hírére a mai értéktőzsde alacsony árfolyamokkal lanyhán indult, később azonban szilárdabb lett egy ismert nagy­üzér nagyobb mérvű fedezési vásárlásai folytán, melyeket itt és Berlinben eszközöltetett, valamint arra a hírre, hogy Bismarck lemondása nem fogadtatott el. Zárlat meglehetős szilárd. Déli zárlat: osztr. hitelr. 309.s/g, magy. hitelr. 347.25, Anglo 151.10, Unió 248.—, Länderbank 221.50, magy. resz. 110.—, magy. jelzálog 155.—, dohányr. 112.— , máj. jár. 87.47, márc. jár. 102.25, magy. papirjár. 98.15, osztr. aranyjár. 109.90, magy. aranyjár. 101.80, államv. 220.Vg, déli vasút 126.25, galíciai v. 194.50, elbav. v. 217.50, alföldi 201.50, kassai 159.—, csernovici 229.50, erdélyi 200.—, budapest-pécsi 195.—, magy. északkeleti 187.50, rimamur. 157 50, Dunagőzh. 359.—, Lloyd 350.—, bécsi közs. sorsjegy 148.50, magy. diss. 139.75, tiszai 127.50, rubel 129.—, márka 58.52, Napoleon 9.44VS. Telefon­. Esti tőzsde. A mai esti tőzsde jobb berlini és párisi jegyzések folytán javult, azon­ban a jobb árak mindazonáltal nem voltak képesek magukat tartani. Jegyeztek: osztr. hitelr. 310.25— 309.—, magy. hitelrészv. 347.75—346.—, Anglo­bank 152.60—151.20, Laenderbank 222.40—220.50, osztr.­m. államv. 220.50—219.25,déli vasút 126.— —125.25, rimamurányi vasmű 158.-------157.25, al­pesi bányarészvény 98.——96.90, Dunagőzh. társ. 360.-------359.—, májusi járadék 87.55—87.35, magy. aranyj. 101.85—101.65, magy. papirjár. 98.25— 98.—. l/a6 órakor maradtak : osztr. hitelrészv. 309.—, magy. hitelrészv. 346.—, Anglo­bank 151.20, Län­derbank 222.60, osztr.-m. államvasut 219.—, déli vasút 125.25, alpesi bányarészv. 96.90, máj. jár. 87.35, magy. aranyjár. 101.65, magy. papirjár. 98.—, 20 fokos aranyv.44, német kir. márka 58.55. Az esti tőzsde zárlata után: osztr. hitelv. 309.12, Laenderbank 222.50, osztr.-magy. államvasut 219.12,­ alpesi bányarészv. 97.—, m. aranyjár. 101.45, Páris, márc. 18. (Boulevard-forgalom. Schul­mann, Csillag és társa cég sürgönye.) 3 száz. francia jár. 88.08. Olasz jár. 92.05. Ottomán bankrészv. 538.75. Török konzol 18.16. Egyiptomi kölcsön 477.50. Spanyol járadék 73.65. Magyar 46­0-os arany­járadék 86.87. Riotinto rézbánya 396.87. Csöndes. Pária, márc. 18. Esti 7­6. 33 p. Liszt máj.—aug. 53.50 ( — ). — Búza máj.—aug. 24.25 ( — ). —Olaj szept.—dec. 67.50 (+250).Szesz szept.—dec. 38.25 ( — ). Cukor máj.—aug. 35.50 (—12), okt.— jan. 35.50 (—12). Frankfurt, márc. 18. Osztr. hitelrészv. 263.1/s, 4°/6-os magy. aranyjár. 86.75. magyar leszámítoló bank —.—. magy. papirj. 83.3/s. Lombardok 107.—. osztr.-magy. államv. 187.50. Berlin, márc. 18. (Utótőzsde.) Osztr. hitelrészv. 169.75. Osztr.-meg­’. államvasút —.—. Magy. 4°/p­ar. jár. 86.3/8. Szilárdabb. Diskonto részv. 231.—. Drezdai bank 154. V*. Laura 147.Vt. Berlin, márc. 18. Búza ápr.—máj. 1971/a (+ 1), máj.—jun. 1971/* (+ 30), jun.—jul. 1971* ( + 1), jul.—aug. 1923/* (+ 8/4), szept.—okt.1863/4 (+ V*)­— Rozs ápr.—máj.1721/a (-)-11,^), máj.—jun. 1703/4 (+11/*), jun.—jul. 1691/4 (+11/4), jul.—aug. 164— (+ 1), szept.—okt.1591/4 (+ 1/4)­ Zab ápr.—máj.-ra 164­3/1 (+ 1/2), máj.—jun. 163— (+ 1*). Szesz ápr. —máj. 34.20 (+10), aug.—szept. 35.50 ( — ). — Olaj ápr.—máj. 69.50 (+ 30), szept.—okt.-re 58.— (+ 50). Gabona szilárd és emelkedő, malmok vásá­rolnak. Bécs, márc. 18. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötvény 88.50. Erdélyi földteherm kötvény —.—. Magyar földhitelintézeti záloglevelek —.—." — Erdélyi vasúti részvény 200.—. 1876. m. k. v. áll. első kötv. 113.25. —" Magy. nyer. , sorsjegy 139.75 — Szőlődézsma válts, kötvény —.—. 5°/a papir-járadék 98.10. — Tiszai és szeg. kölcsön sorsjegy 127.50. 4°/o aranyjáradék 101.80. Magyar orsz. bank-részvény--------.—. Magyar vasúti kölcsön 117.50. —Magyar hitelbank-részvény 347.—. Alföldi vasut-részvény 201.50. — Magy. é.-keleti vasút 187.50. —1869. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszav. vasut-részvény —.—. — Magyar lesz.- és váltób. részvény 110.—. — Kassa-cherb. v.-részvény 158.50. Magyar fegyvergyár —.—. Bécs, márc. 18. (Osztrák értékek zárlata.) Osztr. hitelrészvény 310.25. — Déli vasut-részvény 126.25. 4°/o osztrák arany járadék 109.90. London, váltóár 119.30. — Károly­ Lajos vasut-rész. 194.25. — 1864. sorsjegy 176.75. — 4,2°/0 ezüst-járadék 87.60. — 1860. sorsjegy 138.75. — Török sorsjegy 34.80. — Dunagőzhaj. társ. részvény. 356.—. An­­gol-osztr. bank-részv. 151.—. — Osztr. államv. részv. 220.—. — 20 frankos 9.44. — 4'2°/0 papir­ jára­, déli 87.47. — Osztr. hitelsorsjegy 186.—. Osztr. magy. bank-rész. 933.—. Cs. k. arany (vert) 5.61. — Német bankváltók 58.47. — Elbavölgyi vasút részvény 217.—. Wiener bankverein-részv. 119.25. Javult. Kereskedelem és pénzügy. * Az értéktőzsdéről. A Bismarck her­ceg visszalépéséről szóló hírek a tőzsdén lehan­­golón hatottak s az árfolyamok további hanyatlását idézték elő. A déli zárlat­­ felé azonban a hangulat nyugodtabb lett, ügyi, 7

Next