Pesti Hírlap, 1890. március (12. évfolyam, 59-89. szám)

1890-03-19 / 77. szám

1890. március 19. PESTI HÍRLAP 8 litikai tüntetés ez, mert ha az akarna lenni, akkor nem volna helye az általam elmondott szavaknak, mert a politikában nincsen háladatosság, közöttünk pedig nincsen hálátlanság. Az ellenséges áramlatok viharában bármit zúgott is ellened a tajtékzó szen­vedély, a mi hitünk szilárd, rendületlen. (Éljenzés.) Megesküdtünk volna az élő isten előtt, hogy a tanok, melyeket közöttünk hirdettél, a tisztaság tanai vol­tak. Tüzbe tettük volna érted kezeinket. Nagy voltál uram, mindig, de legnagyobbé lettél a megpróbálta­tás, a zaklatás, a szenvedés és a türelem krisztusi napjaiban. De nem azért jöttünk mi hozzád, hogy hosszas szónoklattal kínozzunk. Ez alkalommal nem annyira a száj, mint a szív akart nyilatkozni előtted. Nem is tudók én már többet szólani az érzelem miatt, elhal ajkaimon a szó. Bízzál mesterünk, atyánk istenben, a fejedelemben, a nemzetben. E szent há­romság ki fogja részedre szolgáltatni az igazságot. (Éljenzés.) És most bocsásd el uram tanítványaidat, látták szemeink ismét nemes alakodat. Sohasem fog­juk elfelejteni, hogy mily nyugodtan néz ki az igaz ember, az önzetlen hazafi ! Isten áldjon meg ! (Hosz­­szantartó lelkesült éljenzés.) Midőn Lukács államtitkár beszédének utolsó szavait mondta, az érzékenység annyira erőt vett rajta, hogy beszédét alig tudta befejezni. A lelkes és hosszantartó éljenzés után Tisza Kálmán következő szavakkal köszönte meg a belügyminisztérium tiszti­karának bucsutisztelgését: Tisztelt Uraim! Barátim! Mindenekelőtt fogad­játok forró köszönetemet azért, hogy alkalmat adta­tok még egyszer titeket együtt láthatni. Mióta ezelőtt három évvel a belügyminisztérium vezetésétől meg­váltam, mindig rosszul esett az, hogy azon feltevés­ből indulva akkor ki, hogy csak rövid időre történik a megválás, nem vehettem búcsút azoktól, kikkel oly hosszú éveken keresztül együtt működtem és ezen rossz érzettől szabadítottatok meg most engem. Le­gyetek meggyőződve arról, hogy én érzem azt, hogy a belügyminisztériumban töltött hosszú éveken ke­resztül, mennyivel tartozom a belügyminisztérium buzgó, szakértő hivatalnokainak, kiknek önzetlen, ha­zafias támogatása nélkül bizonynyal nem bírtam volna feladatomnak csak úgy is megfelelni, mint a hogy az általatok, segítségtekkel sikerült. Szokás a történteket kritizálni és pedig nem igazságos kritikával, de poli­tikai küzdelmek között, a szenvedély szemüvegén ke­resztül tekintve. És épen az irántam, az ellenem tá­madott zivatarban sok szó hangzott el, mely egész méltatlanul, a belügyminisztérium hosszú működését is igyekezett rossz színben feltüntetni. Látom, hálás vagyok érte, hogy azt nem tudjátok be énnekem, a ki részemtől mindig kötélességemnek tartottam, fo­­go'm is tajvani, minden támadással szemben megvé­deni, a mennyire isten erőmet engedi, a belügymi­nisztérium .azon 12 évi működésének helyes, tiszta és , sikeres voltát. \ Én meg vagyok arról győződve, hogy ennek elismerése, mint igazságnak, mentül előbb utat tör magának. A magam részéről pedig biztosíthatlak, hogy igéh, én is bízom Istenben, királyban, nemzetben ! Szép nemzet ez a mienk! Lehet azt zaklatni sokszor, a nemes érzület is sokszor tévútra ragadja, de saját nemesebb ösztöne és érzelme mindig vissza- I téríti az igazsághoz. (Zajos éljenzés.) Ezen igazságá­tól a nemzetnek nyugodtan várhatjuk együtt bírálatát ! 12 évi együtt működésűnknek. Most pedig még fájda­lommal kell megemlékeznem arról, hogy sokan hiá­nyoznak már a belügyminisztérium soraiból, kiket 15 év előtt itt találtam. Igaz, hogy az ifjabbak, a kik utánatok jöttek, pótolták a munkakört, azt hiszem, még sem volna helyes, hogy hálával ne emlékezzem meg a hazai ügy azon buzgó munkásairól, kiket munka közben szólított ki körünkből a halál. Most pedig, midőn ismét köszönöm, hogy megszabadítot­tatok azon kellemetlen érzéstől, melyet bennem oko­zott az, hogy épen tőletek búcsút nem vehettem, ajánlom magamat barátságtokba. Nem ajánlom a közügyét, mert ti azt úgy is szolgáljátok lelkiisme­retetek szerint. (Hosszantartó s szűnni nem akaró él­jenzés.) Miután Tisza beszéde elhangzotl, a bucsuzók meg-mcgujuló éljenzésbe törtek ki. Tisza Kálmán erre a tisztelgők közé vegyült és a közelállóktól szívélyes szavakkal és meleg kézszoriíással vett búcsút, külön is megköszönvén kifejtett buzgóságukat és hozzá való ragaszkodásukat. Üdvözlő irat Bethlen András grófhoz. Kolozsvár, március 18. Az erdélyi gazda­sági egylet elnöksége Bethlen András grófhoz a kö­vetkező üdvözlő iratot küldte földmivelési minisz­terré történt kineveztetése alkalmából: Nagyméltóságu miniszter ur, kegyelmes urunk! Az örömhír első per­cében engedje meg nagyrnéltóságod, hogy az erdélyi gazdasági egylet, mint legközelebb álló, az elsők kö­zött üdvözölhesse a földmivelési minisztérium nagy­­fontosságú székén. Nem tagadjuk : ez üdvözletnek egyik indoka abban rejlik, hogy nagyméltóságodban^ szükebb hazánknak jeles fiát tisztelhetjük, de sokkal nagyobb és nyomosabb oka az, hogy nagyméltóságod­nak általunk rég ismert európai műveltsége, széles­körű tanulmánya és komoly törekvése legelső sorban képesíti c díszes állásnak sikeres betöltésére. Pontos és nagy feladatok várakoznak mezőgazdaságunk terén megoldásra, mert bajaink kutforrása a birtokviszonyok rendezetlenségében rejlik, s a ki ezen alaposan segít, az lesz mezőgazdaságunknak valódi reformátora. Nagy­méltóságod tudója, beavatottja ezen ügynek, azért leghivatottabb orvoslója is lehet. Erdélyi gazdasági egyletünk évek hosszú során küzd ez érdekben, — fájdalom — eddig csak csekély eredménynyel, de most újból fel fogja emelni szavát, mert meg van győződve, hogy méltányos óhajtása nagyméltóságod­nál kedvező meghallgatásra talál. Ez alapvető munká­ban a nagyméltóságod zászlója alá sorakozva, lanka­datlanul fogunk küzdeni a kitűzött célért és a mely napon lehullanak mezei gazdálkodásunknak bürokrati­kus cikkelyekbe szedett bilincsei, az napon diadalt fog ülni az okszerű előhaladás fáradhatlan törekvése. Midőn nagyméltóságodnak fényes állásában törhetlen kitartást és tartós sikert kívánni bátrak vagyunk, legyen szabad egyletünket és magunkat nagyméltősá­­god nagybecsű kegyeibe ajánlani. Nagyszeben, máre. 18. Ide érkezett tudósítás szerint Bethlen András gr. földmivelésügyi miniszter, rendkívüli közgyűlésben szándékozik megyéje kö­zönségétől búcsúzni. E tudósítás vétele után nyomban bizottság ült össze, hogy a miniszter fogadására a szükséges intézkedéseket megtegye. A horvát nemzeti-párt. Zágráb, márc. 18. A nemzeti-párt mai érte­kezletén Vukotinovits elnök tudatja, hogy Szapáry Gyula gróf ujonan kinevezett miniszterelnök. Teljes bizalmát fejezte ki Khuen-Hederváry gróf horvát bánnak, a bán állása tehát rendületlen. A párt ez­után a jelen volt bánt riadó zsiviókiáltásokkal üdvö­zölte. Az elnök kinyilatkoztatja, hogy miután a mi­niszterelnökségben beállott változás csak személyi és nem elvi természetű, ebből az következik, hogy a horvát nemzeti-párt magatartása a közös kormány­nyal szemben változatlan marad és a horvát képvi­selők a, közös országgyűlésen ugyan e felfogásnak adnak majd kifejezést. — A nemzeti-párt Tisza Kál­mánhoz bucsuiratot fog intézni. Fővárosi ügyek. — A főv. közmunkák tanácsa a városma­jor területéből a budai körút, illetőleg a retek-utca mentén alakított telkek közül tizenkilencet áruba bo­csát és e végből nyilvános ajánlati tárgyalást fog tartatni. A venni szándékozók írásbeli ajánlataikat ez évi ápril hó 1-ig a tanács elnökségénél (II. k. fő-utca 1. sz.) nyújthatják be. — Népesedési mozgalom a fővárosban. (Kiszámított népesség 1890. év közepére: Polgári la­kos 452,377. Katona: 10,640. Összesen: 463,017.) Az 1890.év márc.2-tól márc.8-ig terjedő 10. hetében élve született 354 gyermek, elhalt 334 személy (ebből útról betegen jött a fővárosba 12), a születések tehát 20 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöt­­tek közt volt 247 törvényes, 107 törvénytelen, nemre nézve 193 fiú, 161 leány. Halvaszületett 23 gyermek, köztük 17 törvényes. 6 törvénytelen. A halottak közt volt 173 finemii, 161 nőnemű. Egy éven aluli gyer­mekek száma 80. Az összes elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 19. (A tartózkodás tar­tama 7-nél ki nem tudható.) Ez év 10 hetében élve született összesen 3380 gyermek, elhalt 3413 egyén, a halálozások többlete tehát 33. Születések arány­száma 1000 lakosra : 39.8. Halálozások arányszáma 1000 lakosra: általában 37.5 (az útról jöttek leszá­mításával 36.2°/00); az egy éven felüli lakosságnál: 29.3, az öt éven felüli lakosságnál: 23.9. Elhaltak száma: 334, és pedig 173 férfi és 161 nő. Elhal­lak kora-. 0—1 éves 80 (köztük törvényes 30 fiú, 22 leány, törvénytelen 16 fiú, 12 leány), 1—5 évig 63 (köztük törvényes 26 fiú, 24 leány, törvénytelen 4 fiú, 9 leány),.—20 évig22,összesen 0—20 évig 165; —30 évig 21, —40 évig 42, —60 évig 52, —80 évig 43, 80-on túl 11, ismeretlen korú —. Főösszeg 334. Halálozások kerület szerinti kimutatása. A kórházi halottakat előbbi lakhelyük szerint osztván be: I. kér. 19, II. kér. 19, III. kér. 20, IV. kér. 13, V. kér. 20, VI. kér. 53, VII. kér. 53, VIII. kér. 51, IX. kér. 35, X. kér. 16, egyéb kórházi halott 34, ka­tona 1. Főösszeg 334. Nevezetesebb halálokok. (A rendelő orvosok és a halottkémek jelentése sze­rint.) Croup 6. Roncsoló toroklob 16. Kanyaró 2. Vörheny 2. Typhus 4. Gyermekágyi láz 1. Agykérlob 9. Agylob 1. Agyvizkór 1. Agyhüdés 7. Rángások 16. Szervi szívbaj 11. Tüdő-, mellhártya- s hörglob és hörghurut 52. Tüdőgümő és sorvadás 76. Bélhurut és béllob 22. Méhrák 2. Brigtkór és veselob 3. An­golkor 1. Görvélykór 1. Veleszületett gyöngeség és alkathiba 15. Aszkór, aszály és sorvadás 4. Aggkór 20. Erőszakos haláleset 6, ebből: öngyilkosság 2, bal­eset 4. Egyletek és intézetek. — A budapesti rabsegélyzö-egylet f. évi március hó 30-án déli 12 órakor a pestvidéki kir. törvényszék 20. számú tanácstermében közgyűlést tart. Napirend: Az igazg. választmány és elnökség megválasztása s a számadások megvizsgálása. — A budapesti kereskedelmi akadémia vezérlő bizottsága ma Kochmeister Frigyes báró el­nöklete alatt ülést tartott, melynek elején az elnök a bizottság nevében üdvözölte Hiittl Tivadart, kit e pesti polgári kereskedelmi testület az elhalt Kerstin­­ger István helyébe a vezérlő bizottság tagjává válasz­tott. Ezután az igazgató javaslata a tanári nyugdíj­­szabályzat módosítása tárgyában egyhangúlag elfo­gadtatván, a titkár a vezérlő bizottságnak az állandó nagy választmány által jóváhagyott uj ügyrendjét terjesztette elő, mely minden változtatás nélkül érvé­nyessé tétetett. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy Fürth Emil, ki az 1874/76. években a budapesti ke­reskedelmi akadémián mint tandíj mentes tanuló nyerte kiképeztetését, Brailából, hol most tekintélyes önálló kereskedő, az intézet iránti hálája jeléül 100 frankot küldött az igazgatóságnak. Végre a tandijmentességi választmányban Kersíinger István helyébe Kreische Antalt választották meg. Irodalom. * (A szerzői jog, rendszeresen előadva.) E cim alatt Pécseit dr. Mutsenbacher Victor pécsi jogtanártól 163 lapra terjedő, tárgymutatóval ellátott jogi monográfia jelent meg gr. Csáky Albin minisz­ternek ajálva. A könyv alapjául az 1884. 16. t. c. van véve, melynek egyes szakaszai a német törvény­nyel, az 1846. évi osztrák törvénynyel s helyenkinl az angol, és francia törvénynyel vannak összehason­lítva. Maga a magyar törvény a miniszteri javaslatnak, az országgyűlés jegyzőkönyveinek s a tudományos irodalomnak anyagával van magyarázva. A könyv bevezető része a szerzői jog tudományos előtanát ké­pezi, a szükséges fogalomhatározásokkal, történelmi és forrás tanulmányi részszel. Rendszeres, tudományos becsű munka, mely szerzői jogról szóló törvényün­ket alaposan fölszerelve adja az olvasó és jogtanuló kezébe. * (Colbert) cim alatt terjedelmes monográfia jelent meg két részben Ballagi Aladár akad. lev. tagtól az akadémia kiadásában. Az 513 lapra terjedő monográfia a franciáknál szokásos essay-szerü tárgya­lási modorban, kisebb fejezetekre osztva adja a nagy szorgalommal földolgozott életirási és történelmi anya­got. A nagy készülettel s könnyen élvezhető irodalmi modorban irt életrajz annál érdekesebb, mivel XIV. Lajos hires és sokszor emlegetett nagy miniszterének életéről ily kimerítő munka még a francia irodalom­ban sem találkozik. Ballagi fáradságát különben nem pusztán tudományos érdek indokolja, hanem közgaz­dasági életünk mostani fejlődési iránya is, mely éle­sen visszavág Colbert korára és müveire. A monog­ráfia tehát már ennélfogva is számot tarthat az idő­szerűség előnyére, bár önmagában véve is önálló becscsel biró könyvet képez mindenki számára, a ki közgazdasággal foglalkozik vagy a francia történelem egyik legnevezetesebb és legérdekesebb korszakával akar közelebbről megismerkedni. * (Tanügyi dolgozatok) cim alatt a közép­iskolai nevelés és oktatás köréből dr. Lengi János kir. főgimn. tanár az Eggenberger-féle könyvkereske­dés bizományában 162 lapra terjedő kötetet bocsáj­­tott közre. A kötetben a szerzőnek 15 külön tanul­mánya és cikke van fölvéve, a melyek a legjelenté­kenyebb középiskolai aktuális kérdésekben elszórva megjelentek. Címeik itt következnek: Az ambició ne­velése. A váltakozó rendszerről. Tanár és társadalom. Az osztályfő hivatása. A tanárok társadalmi helyze­téről. Referálás a középiskolában. Érvényi érdemje­gyek. A testi büntetésről. Az ifjúság fogalmazásai. Az érdemjegyek megállapításához. Érettségi dolgoza­tok a magyar nyelvből. Verstan a középiskolában. Irodalmi tanítás. Az önképző körök. Egységes közép­iskola. * (A trónörökös könyvéből) megjelent 104. füzet ismét a magyar részt folytatja, még pedig Nagv- Károly és Szatmár vidékének és az ecsedi lápnak leírásával Gerési Kálmántól s Nagy-Várad leírásának elejével Bunyitay Vincétől. A rajzok Dörre Tiva­dar, Pataky László, Feszty Árpád, Tölgyessy Arthur és b. Mednyánszky László müvei. * (A magyar jogászegylet) kiadásában meg­jelent a 49. és 50. füzet a Franklin-társulatnál a jogi szakoktatás reformja tárgyában 1889. nov. 23. — dec. 7-ig s dec. 14—28-ig terjedt vita anyagával. * (A cs. és kir. hadapród-iskolák célja és iránya) cim alatt, az azokba való fölvételre vonat­kozó határozványokkal egy értesítő füzet jelent meg Grill Károly könyvkereskedésében. Főképen gyakor­lati útbaigazításra van szánva. * (Az akad. értekezések) sorában megjelen­tek újabban: 1. A pécsi egyházmegye alapítása és felső határai. Történet-topográfiái tanulmány, dr. Ort­­vay Tivadartól egy térképpel. — 2. Hunfalvy János emlékezete Keleti Károlytól. — 3. Tóth Ágoston emlékezete Holtán Ernőtől. — 4. Kombináló szó­alkotás, Simonyi Zsigmondtól. — 5. Nyelvtudomá­nyi Közlemények, szerk. Budenz József, 21. kötet, 6. füzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék