Pesti Hírlap, 1890. június (12. évfolyam, 149-178. szám)

1890-06-19 / 167. szám

4 aranyozása ez összeg keretén kívül esett. E célra mintegy 1100 frtnyi összeg kívántatik meg, a­mely­nek fedezetéül a főszámvevő javaslatára a pénzügyi bizottság azt­ a 42.420 frtnyi fölösleget ajánlja igénybe venni, mely a községi alapnál fölmerült. A tanács in­dítványára a közgyűlés elfogadta a pénzügyi bizott­ság javaslatát. Tudomásul vette ezután a közgyűlés a bíboros herceprimás ismert leiratát a lipótvárosi és budaúj­­laki plébánosi állomás betöltése tárgyában. A válasz­tás a két plébánosi állomás betöltésére a legközelebbi közgyűlésen, július 2-án, fog megejtetni. A közgyűlés a katholikus hitoktatók számát nyolccal szaporítván, ezek díjazására a 23.000 forint évi hitoktatási költséget 31.000 írjra emelte fel. A belügyminiszter e határozathoz hozzá nem járult, ha­nem felhívta a fővárost, hogy igyekezzék más beosz­tás által oly módon segíteni a szükségleten, hogy a hitoktatók óraszám után díjaztassanak. A tanács azon az állásponton van, hogy a főváros nem köte­les, a hitoktatás költségeit fedezni és az úgynevezett ,,végleges rendezés“ a segély természetével össze nem egyeztethető. A közgyűlés a tanács javaslatához képest elhatározta, hogy felvilágosító előterjesztést intéz a miniszterhez ama kéréssel, hogy hagyja jóvá a hitokta­tás költségének felemelése tárgyában tett­ intézkedést. A Rottenbaler­ utcában építendő új elemi iskola 147.815 frtnyi költségének fedezete, Szemlér­ Mihály reáliskolai tanár nyugdíjazása és a Rock Szilárd ál­tal szegény elemi iskolai tanulók segélyezésére tett alapítvány tárgyában előterjesztett javaslatokat a köz­gyűlés elfogadta. A fővárosi rendőrség főkapitánya az Andrássy­­úti közlekedés rendezése tárgyában rendeletet adott ki, melynek egy részét, mely a társaskocsikat az ok­togon-tértől kezdve az oldal­kocsiutakra terelte, a ta­nácsnál többen kérvénynyel támadták meg. Helytele­nítették a rendelet ama részét az Andrássy-úti lakók saját nyugalmuk és a társaskocsikon közlekedő kö­zönség érdekében. A tanács most azt javasolja, hogy a főkapitányi rendelet említett pontjainak hatályon kívül helyezése végett a belügyminiszterhez fölterjesz­tés intéztessék. Tenczer Pál, Rácz Károly és Pártos Béla felszólalása után a közgyűlés a tanács javaslata értel­mében határozott. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy en­gedtessék meg a közúti vaspálya-társaságnak, hogy Hermina­ úti vonalát az állatkerti cirkusz kapujáig meg­hosszabbíthassa, a budapesti városi vasútvállalat kér­vénye pedig a Podmaniczky­ utcai vasútnak a város­liget belsejébe, az iparcsarnokig leendő meghoszszab­­bitása iránt, — mellőztessék. Elfogadtatott. Néhány lényegtelenebb tárgy elintézése után a közgyűlés véget ért. — A főváros központi választmánya teg­nap kezdette meg az egyes kerületek választói név­jegyzékének kiigazítását. Tegnapi ülésén az első ke­rületi, a main pedig a második kerületi választók névjegyzékét vizsgálták felül. Holnap a harmadik ke­rület kerül sorra. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizott­ságok f. hó 19-én, csütörtökön, a következő új helyrajzi számú házakban összeirt adókötelesekre vonatkozó III. oszt. keresetiadó javaslatokat fogják tárgyalni. u. m. I—II. közig. ker. (Tabán) 1371—1479. A III. ker. az óbudai 396—428. A IV. kér. 127—132. Az V. ker. 670—671. A VI. kér. 3236-3267. A VII. kér. 4401—4447. A VIII. ker. 5501—5518. A IX. ker. a ferencvárosi 8942 —8990 helyrajzi számig bezárólag. * (Természettudományi Olvasmányok) cím­mel He­r Vilmos és Szterényi Hugó tanároktól szerkesz. , nagyon díszesen kiállított és tartalmilag kiváló bel­i munka jelent meg Lampel Róbert (Wo­­dianer F. , s fiai) kiadásában. A szerkesztők érteke­zésein kívül Entz Géza, Fodor József, Herman Ottó, Jankó János, Klupathy Jenő, Rosutány Tamás, Lengyel Béla, Paszlavszky József, Szily Kálmán tollából tartalmaz a könyv igen tanulságos és vonzóan megírt olvasmányokat művészi kivitelű képekkel diszítve. A könyvet nagy haszonnal fogja olvashatni a serdültebb ifjúság és a nagy közönség. Részünkről melegen üdvözöljük a szerkesztőket az új vállalatért, mely hiszszük, úgy az iskoláktól, mint a műveit közönségtől hathatós pártfogásban fog része­sülni és az első kötetet bizonyára nemsokára egy második, harmadik követi, melyek nagy mértékben fognak járulni az avaság és a nagy közönség termé­szettudományi ismereteinek szélesbitéséhez.­­ (Gyakorlati tanácsok a házi és nyilvá­nos nevelés körében.) Anyák és nevelők tanulsá­gára, népszerű előadásban. Megjelent a Franklin tár­saságnál. Ily cím alatt érdemes veterán tudósunk Szvorényi József főgimn. igazg , akadémiai tag 359 lapra terjedő csinos kötetet bocsájtott közre, hosz­­szabb hallgatás után. A könyv célját címe mutatja. A szerző nevelési beszédei vannak benne összefog­lalva : 12 mélyen átgondolt s a tapasztalat által meg­erősített irány­beszéd, telve útbaigazításokkal és gya­korlati­ anyaggal. Szerzőjük joggal várhatja, hogy a szülők és nevelők olvassák is el. Különösen az anyák­tól várja ezt, midőn ő is, mint minden belátó ember, mély aggodalommal tekint szertelenül hézagos leány­nevelésünkre. Íme a könyvbe fölvett beszédek címei: A család és annak központja, az anya. Az első ne­velés. Annak folytatása. Szeretet és türelem a neve­lésben. A közép- vagy iskolai nevelés. A korviszo­nyok hatása nevelésünkben. Példa a nevelésben. Vér­­mérsék a nevelésben. Jellemképzés­ a’ nevelésben. Az álműveltség szédelgése s hatása a nevelésben. A végső vagy befejező nevelés. Testi nevelés. Irodalom. (A Kisfaludy-társaság) ma délután tartotta a nyári szünet előtt utolsó ülését Gyulai Pál elnök­lete alatt. Az ülés elején néhány folyó ügyet intéztek el. Zichy Antal rendes tag beszámolt a debreceni Csokonai-ünnepélyről, melyen a társaság képviseleté­ben vett részt, Csiky Gergely jelentéséből pedig meg­tudtuk, hogy a társaság múlt évi drámafordítási pá­lyázatán, Lord Byron „Gain“ c. művének dicsérettel kitüntetett fordítója Győry Ilona a megboldogult Győry Vilmos leánya. A jelentések tudomásul vétele után a felolvasásokra került a sor. Első felolvasó Heinrich Gusztáv rendes tag volt, ki „A német végzet-tragédia kezdeteiről“ olvasott fel egy ta­nulmányt. Az érdekes részletekben gazdag tanulmányt a hallgatóság élénk tetszéssel fogadta. Tutsek Anna vendég „Egy adósság“ c. beszélyének bemutatása, mivel azt szerző nem küldte be, elmaradt. Helyette Csiky Gergely olvasott föl legújabb darabjából „A nagyratermettből“ két jelenetet, melyet a kevés­számú hallgatóság zajos tapssal jutalmazott. * (A trónörökös könyvéből) megjelent 110. füzet a bihari síkság végét tartalmazza Ballagi Aladártól s a Hármas-Körös és Maros köze leírását kezdi. Békés városát Zsilinszky Mihály s az aradi síkságot Márki Sándor ismerteti. A füzetben foglalt 14 igen sikerült rajz a többi között a geszti és ki­­gyósi kastélyokat is bemutatja s jellegzetes tájképe­ket ad a Sárrétről és a Körös mentéről. A rajzokat következő művészeink készítették : Kimnach László, Feszty Árpád, Háry Gyula, Spányi Béla, Keleti Gusz­táv, Jankó János, Goró Lajos, Jantyik Mátyás. PESTI HÍRLAP 1890. junius i3. Színház, zene, képzőművészet. * (G. Csillag Teréz asszony) legközelebb Pápára utazik, a­hol szombaton, e hó 21-én kezdi meg három-négy estére terjedő vendégjátékait. A „Csók,“ „Öröktörvény,“ „Tücsök“ és „Constantin abbé“ című darabokban fog fellépni. * (A budai színkörből.) Meszlényi Adrienne péntekre hirdetett fellépése. „Vicomte Letorieres“ című francia vígjátékban péntekről keddre halasztatott. E helyett „Doktor Klausz“, L’Arronge kacagtató vígjá­­téka fog pénteken színre kerülni, „Rebeka“, Lukácsy Sándor népszínműve vasárnap, „A szerencselovag“, Cibulka J. operettje szombaton, június hó 28-án ke­rül először színre. * (A városligeti színkör újdonsága), „A szép Nádia, vagy: Rabszolgaélet Oroszországban“ című szinmű­ első előadása jövő kedden lesz, a cím­szerepben Tárnoky Gizella vidéki drámai szende színésznővel ; a többi főszereplők : Törökné, Szilá­gyiné, Rónaszékyné, Vedres, Rónaszéky, Ilövy stb. lesznek. * (A nemzeti zenede választmánya) Bar­tay Ede igazgató indítványára az intézet zeneszerzési osztályának növendékei részére két pályadíjat tűzött ki a legjobb két magyar stilü zeneszerzeményre. Az intézet­ tanári karából alakított bíráló­bizottság j Bczrítr­z­ Ede igazgató elnöklete alatt a minap tartott ülésében döntött a benyújtott pályaművek fölött. Az első díjat a bíráló­ bizottság egyik műnek sem vélte kiadható­­nak, a második díjat azonban egyhangúlag Tóth Lajos intézeti növendéknek ítélte oda egy magyar irá­­lyu ,.Nocturne“-ért. * (Pécsről) írják lapunknak : „Jonathan“-t Somogyi Károly színtársulata most adta negyedszer zsúfolt ház előtt, a közönség nagy tetszése mellett. A vidéken Somogyi Károly hozta legelőször szinte Milöcker­e kedves zenéjű operettejét. A darabhoz uj díszleteket festetett s oly fényes kiállítással mutatta be, a minő­vel vidéki színpadokon még nem adtak darabot. Tel­jes egy hónapig dolgoztak a díszleteken. A pécsi kö­zönséget, mely megszokta a csinos kiállítást, Jona­­thán pazar díszletei rendkívül meglepték. Maga az előadás is várakozáson felül eléghette ki a publiku­mot. A címszerepben Polgár, a társaság sokoldalú tagja zajos tapsokat aratott. Kitűntek: Hevesi Jolán, Pajor Emilia és Gergely. A hó végével a jó sikerrel bevégzett nyári szezon után Balaton-Füredre megy a társaság. Napi hírek.­ ­ (Csapat­szemle.) A király ma Bécsben, a schmelzi gyakorló­téren a gróf Radetzky nevét viselő 5. huszár­ezred fölött tartott szemlét. A gyakorlatok az időközben megeredt erős eső dacára kitűnően mentek, s a király fél kilenckor megelégedetten tért vissza a Hofburgba Paar gróf főhadsegéd kísére­tében.­­ (A renunciáció.) A hivatalos lap mai száma a tegnap Bécsben végbement ünnepélyes renunciációt a következőleg írja le : Miután Margit Bremen­tina főhercegnő ő cs. és kir. fensége, ő császári és apostoli királyi felségének jóváhagyásával szabad be­leegyezését adta a Thurn és Taxis Albert her­ceggel való házassági egybekeléshez : a fennálló csá­szári házi törvények és a családi alapszabályok ér­telmében kötelességévé vált a fenséges urának eskü­vője előtt, a maga és utódai részéről, hit alatt lemon­dani mindazon utódlási és öröklési jogokról, a­melyek őt születésénél fogva megilletik. Ő cs. és kir. apostoli felsége, Margit Klementina főhercegnő renun­­ciációjának ünnepélyes aktusát f. hó 17-ére méltóz­­tatott kitűzni. Bécs város hercegérseke, a titkos ta­nácsosok és a miniszterek ez alkalomból d. e. s/*12 órakor gyűltek egybe a Hofburg titkos tanácstermé­ben,­­ holott is a főkamarás, a testőr-kapitányok és ő felsége első főhadsegéde, a trón mellett kétfelől fog­laltak állást. Az első főudvarmester jelentésére, ő fel­sége a fenséges jegyespárral, a nagykorú cs. és kir. főherceg urak kíséretében, a titkos tanácsterembe vonult. A trón legfelsőbb lépcsőjére érve, ő felsége, mint legmagasb császári és törzsházának feje, az ily alkalommal szokásos beszédet méltóztatott tartani. Ezután a császári ház és a külügyek miniszterének helyettese felolvasta a lemondási okmányt, mire a fenséges ara jobb kezének két ujját a hercegérsek által tartott evangéliumra illesztve, szóról-szóra leol­vasta az eskümintát és ezzel az abban foglalt esküt letette. Majd aláírták ugyanő és a vőlegény a lemon­dási okmányt s az álom jegyző az aláírások mellé illesztette a fenséges jegyesek pecsétjeit. Közvetlenül ezután a belső termekben aláírta a főmél­tóságú vő­­legén és a fenséges menyasszony a házassági szerző­déseket, mely alkalommal jelen voltak: ő császári és apostoli királyi felsége, valamint József főherceg ö cs. és kir. fensége ; továbbá az első főudvarmester, a császári ház és a külügyek miniszterének helyettese és az államjegyző.­­ (A honvédek kitüntetése.) Említettük, hogy a király a folyó hó 14-diki szemle alkalmával a Budapesten helyőrségen levő 1. honvédezred fél zászlóaljáról igen elismerőleg nyilatkozott. A király ez alkalommal — hir szerint — a következőket is mondta : „Elvárom, hogy ezentúl, a mennyi­ben a szolgálati viszonyok megengedik, a honvédség is állítson disző­rséget budavári palotámhoz“. — Eddig ugyanis a király budavári palotájának diszőrségét kizárólag a cs. és kir. közös hadsereg állította ki, ezentúl a honvédség is osztoz­kodik vele ebben. Az első honvéd-diszőrség — hir szerint — már e hó 23-ikán foglalja el helyét a ki­rályi palota előtt. — (Uj kamarás.) Mint a hivatalos közlöny mai száma jelenti, a király nagylónyai és vásárosna­­ményi Lónyay Sándornak, Beregh és Ugocsamegyéje főispánjának, a kamarási méltóságot díjmentesen ado­mányozta.­­ (Miniszteri látogatás.) Bethlen András gróf földmivelési miniszter Tormay Béla min. taná­csos kíséretében a napokban meglátogatta az István­­telki kertész­ képző intézetet, hol a vendégeket gróf Károlyi Sándorné védnöknő, Kaltenecker Márton inté­zeti igazgató és Novák Lajos titkár fogadták és ka­lauzolták. A miniszter teljes megelégedését fejezte ki az intézet mintaszerű berendezése és vezetése fölött. — (Kálnoky gróf külügyminiszter) Buda­pestről Bécsbe­ntaztában erősen meghűlvén magát, jelenleg ágyban kénytelen maradni. A külügyminisz­ter már tegnapelőtt Mária Valéra főhercegnő renun­­ciációjánál is csak erőm­egfeszítéssel lehetett jelen, annyira erőt vett rajta a láz. Margit Klementina főhercegnő tegnapi renunciációján a külügyminiszter már nem vehetett részt és azon Széchen Antal gróf helyettesítette,­­ felolvasván a főhercegnő előtt az eskümintát. Az orvos azonban kijelentette, hogy a miniszter betegsége nem ad okot aggodalomra s a gróf egészsége valószinüleg pár nap múlva helyre áll.­­ (A hadsereg új apostoli vikáriusa.) A király dr. Belopotoczky Kálmán pápai titkos ka­marást és udvari káplánt nevezte ki a 13. és kir. hadsereg apostoli vikáriusává, vagyis tábori püs­­pök­k­é, mert a kinevezettet rendesen in partibus infidelium püspökké is szokták szentelni. Bélopo­­toczky az első magyar ember, a­ki ez állást elnyerte. Az, apostoli vikariusi állást I. Ferenc ki­rály létesítette e század elején. Az 1825-ben kiadott katonai névtárban Victorin szerepel a hadsereg lelké­­szi karának főnöke gyanánt. A második Bauer József, a­ki 1826-ig viselte ezt a tisztet. Következett Schacht­­ner József 1827-től 31-ig, majd Biliig Vince 1832-től 1834-ig. Ezután Wagner Jánost nevezték ki a hadse­reg vikáriusává, a­kit ez állásától 1836-ban mentet­tek fel. Legtovább működött Leonhard Mihály, a­ki 1837-től egész, 1863-ban bekövetkezett haláláig vi­selte a tisztet. Majd Mayer Domokos következett 1875-ig, a­kinek Khun báró hadügyminiszterrel sok baja volt. Később következtek Landl Ágost és Gru­­scha Antal.

Next