Pesti Hírlap, 1890. július (12. évfolyam, 179-209. szám)
1890-07-11 / 189. szám
1890. július 11. PESTI HÍRLAP, változatlan árakon. Egyéb gabonanemüekben csekély forgalom, rozs 10 krral olcsóbb, árpa üzlettelen, tengeri és zab változatlan. Eladatott: Búza , Tiszavidéki 100 mm. 80 k. 8 frt 37 m/ikron, 250 mm. 79 k. 8 frt 30 kr, 200 mm. 78.4 k. 8 frt 30 kr, 200 mm. 78.2 k. 8 frt 25 kr, 200 mm. 77.3 k. 8 frt 20 kr, 300 mm. 77 k. 8 frt 20 kr, 100 mm. 75 k. 7 frt 75 kron, 100 mm. 74.5 k. 7 frt 65 kr, 100 mm. (uj) 82 k. 8 frt 8 kr. Pestmegyei 200 mm. 77 k. 8 frt 10 kr. Felső-tiszai 1000 mm. 79 k. 8 frt 25 kr, 200 mm. 79 k. ** frt 30 kr, 200 mm. 77.5 k. 8 frt 30 kr. Dunai 1500 mm. 73 k. 7 frt 52 k/a kr, 500 mm. 77.3 k. 7 frt 52»/a kr. Zab 100 mm. 8 frt 10 kr, 100 mm. 8 frt 35 kr, 200 mm. 8 frt 27»/a kr. Káposztarepce 300 mm. 10 frt 30 kr. Határidőüzlet. A határidőüzletben a jegyzések kezdetben emelkedtek, utóbb gyengültek. Határidők jegyzése : Búza tavaszra 7.57—7.59, őszre 7.18—7.20, tengeri (uj) 1891. máj.—jun. 5.27—5.29, jul.—aug. *.18—5.20, zab őszre 6.12—6.14. Káposztarepce aug. —szept. 10.95—11.— írton. Köttetett: Búza tavaszra 7.60—7.57, őszre 7.20—7.22—7.18 írton. Tengeri (uj) 1891. máj.—jun.-ra 5.27—5.29—5.24, aug.—szept. 5.27— 5.29—5.26. Zab őszre 6.12—6.15—6.12, tavaszra 6.42—6.45. Káposztarepce aug.—szept. 10.95 —10.98 írton. Hivatalos jegyzések d. u. 24. : Búza tavaszra 7.57 pénz, 7.59 áru, őszre 7.18 pénz, 7.20 áru. Tengeri (uj) 1891. máj.—jun. 5.25 pénz, 5.27, jul.—aug. 5.20 pénz, 5.22 áru. Zab őszre 6.12 pénz, 6.14 áru. Káposztarepce aug.—szept.-re 10.95, pénz, 11.05 áru. Délután zárult: búza őszre 7.20—7.22, 1891. tavaszra 7.60—7.61, tengeri jul.—aug. 5.22—5.24, aug.—szept. 5.29—5.31, tengeri 1891. máj.—jun. 5.27— 5.29, zab őszre 6.17—6.19, 1891. tavaszra 6.47—6.49, káposztarepce aug.—szept. 11.15—11.20. Terményüzlet. Terményekben ma igen gyér volt a forgalom, csak szilva és szilvaiz volt élénkebb emelkedő árak mellett. Szilva boszniai 100 darab félkilóra 11»/s—11.25 írtjával, szerbiai 100 darab félkilóra 11»/8 forintjával, szerbiai usance-minőségű október—novemberre 10»/8 forintjával köttetett 56 kilónkint. Szilvasz szlavóniai szeptember—októberre 22—22.50 forintjával, szerbiai transito szept.— októberre 20—20.50 forintjával kelt. Zsiradék változatlanul lanyha. * Budapesti értéktőzsde, júl. 10. Az Uruguayból érkező hírek hatása és a külföldről jövő alacsonyabb árjegyzések következtében az üzlet kedvetlen, lanyha hangulattal kezdődött. Alegnagyobb volt az árveszteség a magyar aranyjáradékban. Előtőzsde. A mai előtőzsdén. Osztr. hitelr. 302.80, magy. hitelr. —.—, magy. 4 száz. aranyjár. 102.35—102.07»/2, magy. 5 száz. papirjár. 99.75, leszámítoló bank 117.10—117.30, rima-murányi 165— 167 írton köttetett. Délelőtt 116. 15 p. zárulnak. Oszt. hitelr. 302.90, magy. 4 száz. aranyj. 102.12»/2, magy. papirj. —.—, leszámítoló bank —.— frton. Az előtőzsde hivatalos zárlatai: Osztr. hitelr. 302.80, magy. 4 száz. aranyj. 102.35 frton. Déli tőzsde. A déli tőzsdén aggódtak a felett, hogy az angol bank a kamatlábat felemeli. A hangulat ennek folytán lanyha volt a nemzetközi értékekre nézve. 5 száz. papirjár. szilárd. Bankok közül a pesti keresk. bank és nehány helyi érték szilárd. Magyar aranyl. ultimóra 102.05—102.15, papirjár. 99.75— 99.80, medióra 99.75—99.95, regale-kártalanit. kötv. 96—96.05 frton köttetett. Bankok közül magy. hitelr. 342.75, ultimóra 342.75, leszámítoló b. 117—117.10. Osztr. hitelr. 302.30—302.70, magy. keresk. bank 891—893 frton került forgalom. Biztositó társulatok közül Lloyd 111 pénz. Malmok közül mol. és sütők 420, Viktória 205—207-en kelt. Vasutak küzül északkeleti vasút 106.25, pesti közúti vasút 394 frton vásároltatott. Ipari értékek közül Athenaeum 457 szilárdan (tegnap 458 frton köttetett), Dräsche 444.—, Rima-murányi 165.75—166.50, sertéshizlaló 315.—, 40/a száz. földhitelint. zálogl. 100.75 frton köttettek. A valuták és ércváltók árfolyamai változatlanok maradtak. Az 1 órai hirdetésnél zárulnak : magy. 4 száz. aranyjár. 102.10— frton, osztr. hitelr. 302.60 frton. Délután 1 óra 30 p. zárulnak: Magyar4 száz. aranyjár. 102.10—, osztr. hitelr. 302.60 frton. Dijbiztositások. Osztr. hitelrészv. holnapra 1.25—1.75 frton, 8 napra 3.50—4.59 frton, egy hóra 8.-----9.— frton. Előfordult kötések : Magy. papirjár. 99.75 —99.80, regale-kártalanitási kötv. 96—96.05, magy. hitelb. 342.75, leszámítoló bank 117—117.10, osztr. aitel. 302.30—302.70, pesti keresk. bank 891—893, moln. és sütők malma 420, Viktória-malom 205— 207, északkeleti vasút 196.25, pesti közúti vasút 394, Drasche-féle kőszénb. 444, rima-murányi v. 165.75 —166.50, sertéshizlaló 315, magy. földhitelint 40/a száz. zálogl. 100.75. A mai déli tőzsdén eladatott szállításra : Drogó Árkarét Előfordult kötések pénz íru legsleps. leszmag. M. aranyj. 15/7. 102.10 102.15 102.05 102.15 M. papirj. 15/7. 99.75 99.80 99.76 99.80 M. hitelr. 31/7. 342.50 343.— 342.75 . Lesz. bank 31/7. 117.— 117.10 Felszámolási árfolyamok. Magyar áll. Jaitelb. 343.—. Osztr. hitelárt. 303.0, Esti tőzsde. Osztr. hitelr. 302.80, 4% aranyj. 102.121/s—102.071/s frton. D. u. 50. zárulnak : Osztr. hitelr. 302.80, magy. 4% aranyj. 102.10 frton. Iskolai értesítők. A m. kir. tanárképző-intézet gyakorló főgimnáziuma, közzéteszi Bartal Antal igazgató. Az intézetben a lefolyt iskolai évben a páros osztályok állottak fenn, összesen 123 tanulóval, kik közül 51 a róm. kath., 50 az izraelita, 13 a helvét, 6 az ág-, egy-egy a gör. kath. és unitárius vallásu ; szüleik: 43 értelmiségi, 4 önálló őstermelő, 38 kereskedő, 38 köztisztviselő. Jeles 26, jó 35, elégséges 55, javító vizsgálatot tehet 7, egyetlen egy sem bukott el végleg. Budapesti van 96. Az érettségire jelentkezett 28 tanuló közül jelesen érett 6, jól érett 11, egyszerűen érett 7. Rendes tanára van az intézetnek 8, gyakorló tanár volt rendes tag 12, rendkívüli 15, okleveles 11, szakvizsgálatot tett 10. Klaszszika-filológus van 7, magyar-latinra 2, magyar-németre 2, történet-földrajzra 1, természetrajz-földrajzra 3, természetrajz-vegytanra 2, mathematika-fizikára 10, chemia-fizikára 1. „Két fejezet egy általános paedagógiából“ (A paedagógia alapja és felosztása. — A vezetés elvei) c. értekezés vezeti be az értesítőt. Szerző nincs megnevezve, de mindenki ráismerhet. A dévai m. kir. állami főreáliskola. Közli Téglás Gábor igazgató. Király Pál emlékeztetőül a miciai kirándulásban résztvett tanulóknak Micsa (Vecel) rövid ismertetését közli, mely értekezés nemcsak azoknak fog tájékoztató és hasznos olvasmánya lenni, akik abban a kirándulásban résztvettek, de a többi tanulóknak is némi kárpótlást nyújt, amiért bármi okból ott nem lehettek. A dévai reáliskola értesítőjében megszoktuk már a minden tekintetben sikerült értekezéseket. Az állami középiskolák közt ez iskolában lépett a lefolyt iskolaévben legelőször életbe az internátusi intézmény, mely itt az ügyes és gondos vezetés mellett nagyon jól bevált. Az internátusbeli növendékek száma 20; a teljes dij 200 frt és 10 frt bútorhasználati díj; van négy 100 és egy 60 frtra mérsékelt és két ingyenes alapítványi hely. Az összes tanulók száma 8 osztályban 186. Ezek közül magyar 136, német 16, román 34. Felemlítésre és nyilvános dicséretre érdemes alapítványt tettek az internátus javára Másvilági Rebeka és Másvilági Katalin dévai lakosok. Hiszszük, hogy példájukat mások is fogják követni. A derék intézet nagyon is megérdemli. Érettségit tett 4 tanuló. A csurgói ev. ref. főgimnázium, közli dr. Vida Károly igazgató-tanár. „A csurgói főgimnázium és az államsegély“ címen számol be az igazgató az állammal a segély dolgában kötött szerződésről. Az államsegély évi 8600 frt, ami által lehetővé vált az is, hogy a rendes tanárok fizetése 1100 frtra és 200 forint lakásbér illetményre emeltessék. Rendes tanár van 11. Tanuló volt 221, érettségit tett 11 jelentkező közül 10, jelesen 1 (Garzó Gy.), jól 1. Kulcsár Endre vezetése alatt a Csokonai-kör működik. Az ifjúsági segélyző-egyesület 509 irtot fordított tanulók segélyezésére. Budapesti VII. ker. állami gimnázium, közli Köpesdy Sándor igazgató. A lefolyt iskolai évben fejlődött az intézet teljessé és most tartották meg ott az első érettségi vizsgálatot is. A ny. tanulók száma 622 a 12 osztályban, ami oly nagy szám, hogy az ily iskolát alig lehet egységesen és pedagógiai meg didaktikai követelmények szerint igazgatni. A tanulók közül róm. kath. 227, izr. 317, budapesti 465, Jeles 29, jó 81, elégséges 313; egy tárgyból elégtelen 96, kettőből 15, többől 47. A vallástanárokon kívül 20 tanár működik az intézetben. Irodalmiig működtek: dr. Márki Sándor, dr. Deseő Béla, dr. Klupathy Jenő, dr. Szemák István, Bayer József. Érettségit tett 40 tanuló közül 31, jelesen 6, Csillag Hugó, Fried Dániel, Kolin Sándor, Schwarz Gy., Vidéki Richárd, Varga Károly; jól 15, egyszerűen 11. Ösztöndíjas tanuló van 9. Budapesti Ilib kör. állami főreáliskola, szerkesztette Mayer József igazgató. „Alceste és a mizantrópia“ című értekezése dr. Bánfi Zsigmondnak igen szépen és érdekesen van megírva, bárki haszonnal és élvezettel olvashatja. Az intézetben 10 osztály volt (I—III. párhuzamos) 360 tanulóval; felléptek a felsőbb osztályba 296, egy tárgyból elégtelen 22, két tárgyból 7, megbukott 33. Érettségire jelentkezett 26, jelesen egy sem felelt meg, jól 5, egyszerűen 17. Igen célszerű és más értesítőkben is követésre érdemes az a berendezés, hogy az intézetben használt tankönyvek osztályonkint külön jegyzékben közöltetnek. A tanárok közül irodalmilag működtek: dr. Buday József, dr. Hankó Vilmos, Heller Ágost, Paszlavszky József, dr. Szalkay Gyula. A szertárak igen szépen gyarapodnak. Temesvári m. kir. áll. főreáliskola, szerkesztette dr. Laky Mátyás igazgató. Igen ügyes és tanítványaitól bizonyára nagy örömmel fogadott értekezést írt Perényi Adolf „Egy kis lecke a nyelvtanból“ címen. A hozzá csatolt átnézetes és könnyen érthető táblázatokat jól tennék a nyelvtanárok, ha általánosan használnák, mert úgy a nyújtott módszerrel, mint e táblázatokkal jól érhető szerzőnek az a dicséretes célja, melylyel kerülni kívánja a nyelvtani abstrakciókat és ahol csak lehet foghatót, szemlélhetőt kíván nyújtani. Az értesítő nagyon ügyes és minden tekintetben kimerítően van szerkesztve. 9 osztályban (az I. párh.) volt 280 tanuló; róm. kath. 100, izr. 98, gör. kel. 36, anyanyelvre nézve magyar 93, német 128, román 20, szerb-horvát 16 , temesvári 142, temesmegyei 46, jeles 15, jó 50, elégségesü1; egy tárgyból elégtelen 26, kettőből 19, többől 31. Érettségit tett 10 tanuló, jelesen Kubicsek Emil és Lager Ármin; jól 5, egyszerűen 3. Kiváló sikerrel működik az önképzőkör, melynek pályatételei közt örömest olvasunk sikerrel megoldott érdekes természettudományi és mathematikai tételekről is, mit különösen azért kívánunk kiemelni, mert akárhány reáliskolai önképző körben azokra nincs meg a kellő gond. Mit szóljunk az olyanokról, ahol a tételek megválasztását egészen az ifjúságra bízzák és még csak irányt sem adnak. Mindenen meglátszik ebben az intézetben a kitűnő igazgatás. Szabadkai községi főgimnázium Közli Haverda Mátyás igazgató. Mamuzsieh Benedek ,, Szabadka város birtokterületének földtani, vízrajzi és domborzati viszonyai“ című értekezésével nem igen vitte előbbre az arra vonatkozó ismereteinket Szabadka területéről, de még csak teljes képet sem nyújtott róla. Az intézet 10 osztályába (az I. és H. párh.) 447 tanuló iratkozott; feltűnő az elmaradottak nagy., száma: 63 , szabadkai 259, bács-bodrogmegyei 97. Örvendetes tényként regisztráljuk, hogy 40 tanulót részesíthettek kisebb-nagyobb összegű jutalomdíjakban, azonkívül kapták még egyesek jutalomkönyveket is. Érettségit tettek 13 jelentkező közül 10-en, egyszerűen 6, jól 4. A cisterci-rend egri kath. főgimnáziuma, szerkeszti Szvorényi József igazgató. Makáry György (1799—1857) emlékezetét eleveníti fel Czapáry László 42 lapra terjedő értekezésben. Ignics Boldizsár közli az 1889-iki meteorológiai észleleteket. Az alsó osztályokban a megengedett létszámot jóval meghaladja a tanulók száma. Azelsőben volt az év végén 77, a másodikban 71, a harmadikban 62, a 4-ikben 64. Az összes tanulók száma 394. Érettségit tett 20 jelentkező közül 17. Figyelemre érdemes az igazgatónak az értesítő végén közlött beszéde „a munkára nevelésről“, melyet sokaknak ajánlunk átolvasásra . Megyék és városok. Fest megye közigazgatási bizottságának féléves rendes ülése ma délelőtt 10 órakor tartatott meg, Földváry Mihály alispán elnöklete alatt. Az alispán féléves jelentés kiemeli, hogy a közigazgatási bizottság minden hó első felében megtartotta rendes ülését. Népesedési mozgalom a folyó év első felében : született 14966. — meghalt 11764, tehát a szaporulat 3202. — Honosíttatott 3 külföldi egyén, a magyar állam kötelékéből megvált ugyanannyi. A közegészségi viszonyok nem a legkedvezőbbek, járványszerűleg uralkodtak: Rékas, Monor, Sziget-Szt. Miklós, Torbágy, Bia, Dunakeszi községekben és Cegléd városában a kanyaró , Vacs, Kalocsa, Sükösdön a vörheny. Ellenben a torokpenész (difteritisz) megszűnt. Az általános szemvizsgálatból kitűnik, hogy trachoma uralkodik Kun-Szent-Miklós, Szabadszállás, Orgovány, Majsa, Péteri, Kiss-Szt.-László, Szánk, Alpár, Újkécske, Uj-Jakab-Szállás, Kis-Kőrös és Récésén. Dajkaságban ápoltatott a megye területén a f. év I. felében 1772 gyermek, akiknek egészségi állapota kielégítő volt, meghalt közülük 175. A földmivelési minisztériumot érdeklő alispáni jelentés szerint: az aratás a szokott időnél korábban kezdődött s folyamatban van. Az őszi kalászos növények jó közép, helyenkint középen felüli termést ígérnek. A tavasziak kevésbbé jók, különösen a zab gyenge. Kapásnövények jól állanak s jó termést ígérnek. Széna, mesterséges takarmány némely vidék kivételével kielégítő termést ígér. Gyümölcs általában kevés, szőlő, hol a filloxéra megkímélte, jó szüretet ígér. Jégverés a megye területén több helyen pusztított. Gazdasági és hasznos házi állatok egészségi állapota nem volt kedvező, a szarvasmarhák között járványszerűen száj- és körömfájás, a sertések közt orbánc lépett fel. A tanfelügyelő jelentése szerint a tankötelesek száma 117,632, ezek közül 10,856 nem jár iskolába. Az iskolák összes száma 584. Az adófizetést illetőleg az 1890. félévi eredmény az előző év hasonló szakához képest kedvezőbb 3195 frt 34 krral. Befizettetett 1.339,315 frt 34 kr. Hátralék 896,695 frt. Érdekes vita tárgyát képezte Pipis Antal ceglédi r. kath. tanító azon kérelme, melyben a gerjeperje vizszabályozó társulat által kivetett szabályozási költségek alól magát mint a javadalmazásul bírt földek haszonélvezője, — fölmentetni s a róm. kath. egyházat, mint földtulajdonost marasztaltatni kéri. A bizottság, tekintettel arra, hogy a felsőbb egyházi hatóság e részben már intézkedett, folyamodói kérelmével elutasította, határozatilag kimondta, hogy ezen ügyben magát illetékes hatóságnak nem tartja. Kérdés már most, hogy mely hatóságnál fog a panaszló fél jogorvoslatot találni. Ezután az elmúlt hóról szóló jelentések felolvasására került a sor. A tanfelügyelő havi jelentése a tinnyei zsidó hitközségben uralkodó állapotokat tüntette fel különös világításban. A hitközség 1889. év szeptember végén tanítót fogadott fel egy évre, vele