Pesti Hírlap, 1890. augusztus (12. évfolyam, 210-240. szám)
1890-08-01 / 210. szám
1890. augusztus 1. PESTI HÍRLAP Amint az esketés be volt fejezve, Mária, Valéria főhercegnő kezet csókolt szüleinek, akik megcsókolták leányukat. A király és a királyné zokogtak. A vőlegény szülei megölelték és megcsókolták menyüket és fiukat. A király és a királyné hasonlóképen átölelték és megcsókolták végüket Salvator Ferenc főherceget. Harsogó orgonaszó mellett hagyta el azután a násznép a templomot. A menetben legelői mentek ő felségeik, őket követte az új pár, azután a vőlegény szülei, erre Ferenc Ferdinánd főherceg Karolina főhercegnővel, Ferdinánd főherceg Erzsébet bajor hercegnővel, Salvator Albrecht főherceg Auguszta bajor hercegnővel és Mária Immaculata főhercegnővel, György herceg Amália hercegnővel és Erzsébet főhercegnővel, ezután a többi főhercegek és főhercegnők és a kíséretek. A legmagasabb és magas vendégek lépésben a gyógyteremhez kocsiztak, miközben a közönség közt levő magyarok élénk éljenekkel üdvözölték őket. A többi meghívott vendégek a templomtól hoszszú kocsisorban az ,,Erzsébet“ fogadóba hajtattak, ahol három étteremben 106 személy számára marsalldejeuner-re volt terítve. Az asztalfőknél az illető legmagasabb udvari méltóságok foglaltak helyet. A villásreggeli, 1OV2 órakor az uralkodóház tagjai és rokonai a gyógyteremben menyegzői lakomára, dejeuner dinatok ra gyűltek össze. Az asztal, melyen 63 nehéz aranyból álló teríték valóban pazar fejedelmi fénynyel volt elrendezve, gazdag virágdíszben pompázott. A gázcsillár minden egyes égőjébe gyönyörű friss virágokból készült csokor volt elhelyezve. Az asztal egyik hosszoldalának közepénél ült az új pár: Salvator Ferenc főherceg és Mária Valéria főhercegnő, akiktől jobbra ő felsége a király, balra ő felsége a királyné foglaltak helyet. A királyné mellett Salvator Károly főherceg ült, a király mellett Mária Immaculata főhercegnő. Az új párral szemben Stefánia főhercegnő, a trónörökös özvegye és Károly Lajos főherceg ültek. Részt vettek továbbá a dejeuner-n: Erzsébet Mária főhercegnő, Mária Terézia főhercegnő, Ferenc Ferdinánd estei osztrák főherceg, Ottó főherceg, Mária Jozefa főhercegnő, Ferdinánd főherceg, Margit Zsófia főhercegnő, Mária Anunciata főhercegnő, Erzsébet Amália főhercegnő, Lajos Viktor főherceg, Ferdinánd toskanai főherceg, Alice toskanai főhercegnő, Lipót Ferdinánd főherceg, József Ferdinánd főherceg, Péter Ferdinánd főherceg, Lujza főhercegnő, Mária Antónia nagyhercegnő, a toskanai nagyherceg özvegye, Salvator Lipót főherceg, Blanca főhercegnő, Salvator Albrecht főherceg, Karolina főhercegnő, Mária Immaculata Rainer főhercegnő, Salvator Lajos főherceg, Albrecht főherceg, Erzsébet főhercegnő, Frigyes főherceg, Mária Terézia főhercegnő, Jenő főherceg, Vilmos főherceg, József főherceg, Klotild főhercegnő, Mária Dorottya főhercegnő, József Ágoston főherceg, László Fülöp főherceg, Ernő főherceg, Zsigmond főherceg, Rainer főherceg, Mária főhercegnő, Henrik főherceg, Ernő Ágost cumberlandi hg., Thyra cumberlandi hercegnő, Mary hannoveri hercegnő, Lipót bajor hg., Gizella bajor hercegnő, Erzsébet bajor hercegnő, Augusta hajoz hercegnő, György bajor hg., Konrád bajor hg., Károly Tódor bajor hg., Mária Jozefa bajor hercegnő, Amália bajor hercegnő, Mária Terézia Württemberg hercegnő, Izabella württembergi hercegnő, Robert Württemberg hg., Adolf nassaui hg. Dejeuner dinasoire. Ischl, le 31. Juillet 1890. Potage á la Reine. Petites croustades d’écrevisses. Filet de boeuf à la jardinière. Escalope: de poulardes, pointes d’asparges. Truttes à la mayonnaise en béremé. Mr.cadonne de fruits à la gelée. Glaces, Dessert. * vége volt az ,,Erzsébet“ fogadóban tartott marsallebédnek is, a melyre Weinmayr esperes, ki annak idején a megboldogult Rudolf trónörökösért nem akart misét mondani, nem volt meghiva. Az elutazás. Az indóházban a bucsuzás jelenetei igen érzékenyek voltak. Fél 1 órakor a Traunkirchenből és Gmundenből átjött magas vendégek ismét visszautaztak. A hölgyek felöltőket vettek föl, többen porköpenyeget. Az 1Aa órakor Bécsbe induló udvari különvonokhoz az ezzel elutazni szándékozók, kik időközben átöltözködtek, korán megjelentek a pályaudvarban, hol hosszú ideig csevegtek és társalogtak együtt. Ottó főherceg melegen elbúcsúzott nejétől, ki Károly Lajos főherceg családjával a második vonattal rövid időre Gmundenbe utazott. Egyik udvarhölgy elkésett s csak a vonat elrobogása után érkezett meg a pályaudvarba. A legélénkebb érdeklődést a fiatal pár elutazása keltette, kik 2 órakor hosszas, fájdalommal vegyült bucsúzás után váltak meg szüleiktől. Az uj pár legkellemesebb meglepetésére értük a villába egy uj fogat gördült elő: a király ajándéka; az egész kocsi egy nagy virágkosárhoz hasonlított, melynek összes kontúrjai virágokkal voltak szegélyezve, a lámpáit virágkoronák borították, a lovak havasi gyopárból készült koszorúkkal voltak felbokrétázva. Mária Valéria főhercegnő, ki egyszerű kék-fehér pettyes ruhában és piros díszítésű kerti szalmakalapban jelent meg, a kocában vőlegénye jobbján foglalt helyet; az örömrivalgó közönség felé könytől nedves szemekkel folyton köszönetét intve, kocsizott az ifjú pár minden kíséret nélkül az ebenseei után Offensee felé. A császári villában az új pár elutazása után még két óra hosszat együtt maradtak Stefánia főhercegnő leánykájával, Erzsébet főhercegnővel és Lipót bajor herceg egész családjával, kik egy ideig még itt fognak maradni. Miklós Emánuel bajor herceg családjával 5 órakor utazott el. Lajos Viktor főherceg itt maradt. A király ő felsége rendeletére délután az öszszes udvari hivatalnokok a „Post“ szállodában ünnepélyesen megvendégeltetek. Európa összes udvaraitól ma szívélyes üdvözletek érkeztek. Gróf Kálnoky, gróf Szapáry és gr. Taaffe miniszterek csak holnap utaznak el. A mai nap ünnepségei a színházban rendezett díszelőadással értek véget. A színház zsúfolásig megtelt díszes közönséggel. A vak költő és hajdani színész, Jaritz „Alpenrosen von Ischl“ című alkalmi nemzetgazdaságtani értekezéseket adott ki, s kit Mária Krisztina főhercegnővel való eszményi barátság halhatatlanná tett a női szív történetében, valójában sohasem volt boldog. Rejtélyes bánat borongott kedélyén s a kiváncsi bécsi társaság tudni vélt egy más férfi iránt való szerelméről, a mely miatt nem szívesen vált meg hazájától. De ez regényesebb a regénynél. Minden arra mutat, hogy Mária Izabella gyöngéden szerette férjét s József azt viszonozta, elannyira, hogy utolsó betegsége alatt egész haláláig nem mozdult el ágyától, s mikor elvesztette őt, egy ideig visszavonult a világtól is s feltett szándéka volt, sohasem nősülni többször. Tény, hogy József második házassága Jozefa bajor hercegnővel csakis a politikai megfontolás ténye volt, s azzal csupán a bajor udvar szünetlen előterjesztéseinek engedett, melyekben egy ily összeköttetés előnyeit s a bajor hercegnő ritka szép tulajdonságait a legcsábítóbb színekben ecsetelte. Hanem azért nagyszerű volt József második házassága is 1765-ben a bajor hercegnővel. A főünnepélyességek Schönbrunnban mentek végbe, a bécsi Burgban csak a császárné költségére kiházasított s a Szent István-templomban összeadott 25 polgári párt fogadták. Százötven forintot kapott mindenik s azonkívül 50 irtot külön a lakodalmi költségekre s végre erre megrendelt bérkocsikban szállították mindegyiküket haza. 1808-ban Ferenc császárnak harmadik nejével, Mária Ludovikával való fényes menyegzője adott alkalmat a Lipótrend megalapiAz egyszerű, minden pompa mellőzésével rendezett menyegzői ünnepély, amelyre azonban mindazonáltal rendkívül komplikált nagy apparátust kellett mozgásba hozni, minden legkisebb hiba vagy zavar nélkül folyt le. A nagy tolongás dacára sehol az egész napon át egyetlen baleset sem fordult elő. A templomba menet alkalmával a menyasszonyi bokréta vbr.hamaradt ugyan, de még idejekorán elhozták. Általános feltűnést keltett a menyasszony önkéntes, spontán odafordulása és meghajlása szülei felé, midőn az esketést végző püspök kérdésére az igen szót kimondta kellemetlen hatást gyakorolt Coppelbauer püspök beszéde, ki mindig csak Felső-Ausztriáról beszélt, mintha Ausztria és a monarchia nem is léteznének. Az uralkodó pár heves zokogása az esküvő után mélyen megindította az egész közönséget. A gyógyteremben, hol az uralkodó család tagjai és rokonai menyegzői lakomára, dejeuner dinatokra gyűltek össze, az új pár mindenfelől meleg üdvözlésben részesült, kik aztán köszönetül a rokonok mindegyikével kezet fogtak. A dejeuner alatt ő felsége nem mondott felköszöntőt, hanem az első pohár champagninál az új párral poharat kocintott. Az asztalon igen nagy számban levő bonbonier ek, valóságos remekei az udvari cukrászatnak, az ifjú pár arcképeivel voltak díszitve. 12 óra után asztalt bontottak. Ugyanez időtájt fájára. Valódi bőség szaruja volt a menyegző, honnan százankint hullottak a rendjelek, elmek, méltóságok és hivatalok a szerencsés kiválasztottakra. A fiatal császárnét híressé tette a vadászatban való ügyessége, de a féltékenység rohamai, melynek tárgyát még a császárnő leánykori emlékei szolgáltatták, felhőssé tették a házasságnak kezdetben oly biztató egét, s a császárnénak 1816-ban történt elhalálozása alkalmat adott Ferenc császár negyedik házasságára is a bajor Karolinával, a vastag és elhízott württembergi király elvált nejével, kivel a császár még a bécsi kongresszus napjaiban ismerkedett meg. Soha azonban szomorúbb véget nem ért lakodalmi ünnepély, mint amely Mária Lujzát, Ferenc császár leányát kötötte össze Napóleonnal. A házasság Bécsben prookrácia útján történt, a távollevő vőlegényt Károly főherceg helyettesítette. De Parisban az ünnepélyek tovább folytak s nem sejtett gyászos véget értek. Junius 2-án ugyanis Schwarzenberg herceg fényes bált rendezett párisi palotájában a császári pár tiszteletére s ez alkalomra kertjében óriási termet emeltetett fából, mely belől finom könnyű szövetekkel volt elegánsan drapirozva s tündériesen kivilágítva. Tizenegy órát ütötte. Napóleon a terem közepén állt, nézve a táncot. Mária Lujza udvarhölgyeitől környezve egy magasabb emelvényen társalgott Schwarzenberg herceggel. Ekkor a falfüggönyök egyike véletlenül tüzet fogott s bár egy testőrtiszt rögtön észrevette és mindent elkövetett, hogy elfojtsa a tüzet, nem akadályozhatta meg, hogy az gyorsan tovább harapózzék s pár pillanat alatt az egész terem lángban álljon. Lehetetlen leírni az akkor támadt zavart. Schwarzenberg herceg első volt, a ki Napóleon oldala mellett termett, kit már legközelebbi emberei, első pillanatra árulást sejtve, védeleg vettek körül. A herceg figyelmeztetésére a császár nyugodtan vezette ki Mária Lujzát a kertből s pár pillanat múlva teljesen biztonságban érezték magukat. Nem úgy a többi vendégek. Számos áldozat füstölgő holtteste borította a nagy katasztrófa színhelyét. Schwarzenberg herceg fiai is alig tudtak megmenekülni. Schwarzenberg Paula hercegnő pedig áldozatul esett önfeláldozó hősiességének, amelylyel leányát, Paulát akarta megmenteni. Másik leánya, Eleonóra hercegnő, már túl volt a veszélyen. Szerencsétlenségre, egy leszakadó gerenda elválasztotta a menekülő anyát leányától, s míg az szerencsésen kiszabadult, a kétségbeesett anya leánya keresésére visszarohant a lángtengerbe, s ott veszett. Tetemét nyakán viselt arany láncáról ismerték fel, melyen szív alakú kristály medaillon függött fiai hajfürtjeivel . . . Fény és árny, szerencse és balvégzet öszszefolynak a régi híres nászünnepélyek e mindjobban elmosódó regekörében, melyekről ma már csak hallomásból rebesgetnek a késő utódok. Vajha ne jutna más mint fény annak a frigynek osztályrészéül, melyre most adta áldását népek milliója az isghli egyszerű kápolna falai között. _________________________ 3