Pesti Hírlap, 1890. október (12. évfolyam, 270-300. szám)

1890-10-07 / 276. szám

8 meghalt. Várady Károly neve általánosan ismeretes, első volt, hol a szegényeket kellett istápolni, első, hol enyhíteni lehetett a nyomort és fáradhatatlanul mun­kált mindenütt, hol az á­lm, a főváros vagy az egy­ház érdeke tevékenységre hivta föl. Várady Károly 1817-ben Szabolcs megyében született; atyja József ev. református lelkész volt. Tanulmányai befejeztével Sárosmegye tiszteletbeli esküdtjévé nevezteted ki. 1840-ben joggyakorlatra a fővárosba jött s a követ­kező évben az üg­yvédi vizsgái letévén, 1843-ban ügy­védi íroda­ nyitott a fővárosban ; ugyanazon évben a pesti evang. ref. egyházközség egyháztanácsossá lett, e tisztségében megmaradt 1883-ig, midőn az egyház­­község algondnokává választatott meg. 1850-ben, a szabadságharc alatt klárt anyagi körülmények közé jutott szegénygyermek-kórház ügyét Ürményi Józseffel együtt felkarolván, 15 évi működése alatt az intézet anyagi bajait elhárította és azt virágzó sorsra juttatta. 1861-ben Pest város választó közönsége kép­viselőül választotta s ez idő óta a város ügyei körül nagy tevékenységet fejtett ki különösen mint a fővár­­­osi igazoló­d­­ottságnak két évtizeden át elnöke. A főváros egyesítése s az uj választás törvények életbe­léptetése közt­ szintén buzgólkodott. A pénzügyi bi­zottságnak ez idő óta állandóan tagja volt. A pesti ev. ref. egyházmegye 1805-ben, a dunamelléki ev. ref. egyházkerület pedig 1874-ben tanácsbirójává válasz­totta. Haláláig a pesti ev. raf. egyházmegyének gond­noka volt. 1873-ban kir. tanácsossá neveztetett ki. A pesti hazai első takarék­énztár igazgatásában mi­­t választmányi tag sok éven át működött, 1883-ban, majd 1885-ben is igazgatósági el­nökit válas­ztatott, e hivataláról azonban 1886-ban leköszönt. Budapest fő­város polgármesteri fi­vatalára ő felsége három ízben jelölte. 1885-ben a főrendiház élethossziglani tagjává neveztetett i­­ s tagja volt a közjogi és törvényke­zésügyi bizottságnak. Újabban a budapesti ref. főgim­názium fölépítésére tett nagyobb alapítványt.­­ Vá­rady Károly a magyar vöröskere­­­-egylet központi igazgatóságának 11 éven át tagja lévén, az egyleti elnökség elhunyta alkalmából intézkedett, hogy a hi­vatalos helyiségen gyászlobogó tűzessék ki. Egyúttal az egylet a gyászoló özvegynek legmélyebb részvétét tolmácsolta.­­ (A váltóüzletek ellenőrzése.) A hatvani utcai Riesz és Rotter-féle bank- és váltóüzletben ta­pasztalt szabálytalanságok árnyékot vetettek a kerü­leti elöljáróságra is. Ennek ugyanis az lett volna a kötelessége, hogy a részletiv-törvény értelmében a vál­tóüzletet ellenőrizze, de ezt elmulasztotta. A Riesz Sándor által részletivekkel elkövetett csalás most arra bírta az elöljáróságokat, hogy az ellenőrzést teljes szigorral fogják gyakorolni. A IV. kerületi elöljáróság eddigi mulasztásait helyrehozandó, már meg is kezdte a vizsgálatot a kerületében levő bank- és váltóüz­letekben.­­ (Németország szellemi hadserege.) A Németbirodalomnak 21 egyeteme van, melyet össze­sen 29,636 hallgató látogat. A 3 leglátogatottabb fő­iskola: a berlini 4781, a müncheni 3551 és a lip­csei 3178 tanulóval. Ezernél több tanulója 8 egye­temnek van, a halléinak 1626, az erlangeninak 1006. A legkevesebb — 360 — tanulója a rostocki egyetemnek van. Az összes egyetemeken legerősebben az orvosi fakultás van képviselve, melyhez Würz­­burgban és Kielben az összes hallgatóság felénél több tartozik; Halléban a tanulóknak csaknem fele tartozik a theológiai fakultáshoz. Hogy mennyire nö­vekszik az akadémiai pályákra lépők száma, kitetszik abból, hogy 1864-ben csupán 14,000, 1877-ben pe­dig 18,000 hallgatója volt a német egyetemeknek. -- (Kisik­lott vonat.) Parisból távirják, hogy a calais-baseli express-vonat tegnap délután a calaisi pályaudvar közelében kisiklott; egy ember megsebesült. — (Emberölés a vásárban.) Kolozsvárról írja levelezőnk, hogy odaérkezett távirati jelentés szerint Magyar Laposon az országos vásár alkalmával véres eset történt. A sok vidékről összegyűlt vásáro­sok szokása, hogy akár jól, akár rosszul üssön ki az anyagiakra nézve a sokadalom, a szív öröme, vagy bánata a pálinkába fojtassék. Így történt most is. Már kora délután megkezdődött a pálinkázás, miben különösen a híres verekedő felső szeőc­siek vették ki részüket. Különösképen most úgy esett, hogy maguk a felső szeőcsiek egymás között kaptak bajba. A verekedés élén Búd Mihály és Bugya János állottak. Búd Mihály volt erősebb és gyakorlottabb. Mikor az öklelődzés és botorkodás a harc eldöntésére nem bi­zonyult elégségesnek, Búd Mihály elővette kését és Bugya János mellébe és nyakába öt mély szúrást mért. Az áldozat azonnal összerogyott s pár má­sodperc múlva meg is halt. A csendőrök, elég könnyelműen, a vásár idején távol voltak Magyar-Lápostól. A gyilkost a szolgabirósági hajdú fogta el, aztán átadták a járásbíróságnak, hol most faggatják a tettét cinikus kegyetlenséggel elkövetett legényt.­­ (A styriai kiállítás.) Grácból sürgönyzik mai kelettel, hogy az országos kiállítást tegnap este Washington báró elnök ünnepélyesen bezárta. A je­lenlevők lelkesülten éltették az uralkodót. .. (Templomszentelés ) Mint Zentáról írják, a Felsőhegyen épült templomot tegnap szentelték fel. Az egyházi szertartást dr. Sende József kalocsai kanonok mint érseki biztos végezte, ki a csinos tem­plomnak a főoltárt és a Than Mór által festett oltár-k­­épet ajándékozta. Ezenfelül a gyűjtés meginditásak Lor tetemes összeget irt alá. A fölszentelés után tár­sasebéd következett. — (Ubryk Borbála.­ J­lápolyból borzalmas történetet írnak. A polgárság köréből tett följelen­­t­ésre néhán nap előtt a nápolyi prefektus az állam­ügyész és a vizsgálóbíró kíséretében meglátogatta az élve eltemetettek titok teljes kolostorát, hova négy­száz év óta laikus nem tette be a lábát. A rendőr­ség heves ellentállás után volt csak képes kierősza­kolni a belépést a kolostorba, hol a hivatalos sze­mélyek elé borzasztó látvány tárult. Tizenhat apácát, kik közel a legidősebb 81 éves volt, hajmeresztő, valósággá­ állati c­lapotban találtak. A szerencsétlen teremtmények egészen el voltak vadulva és csontvá­zakká lesoványodva; a hozzájuk intézett kérdésekre nem feleltek. Az apácák közt volt egy gyönyörű, fi. .. Zerry is, kinek szerelemből elkövetett hiba miatt ez..... parancséira életfogytig­lan; kellett volna el­vi—■j maradjoni. A prefektus azonnal elrendelt­e a kolostor beszüntetését. Ez a borzalmas fölfedezés ug­’ Nápolyban, mint Rómában leirhatlan megbotrán­­koz...­ keltett. — (leégett gőzmalom.) Soroksárról Írják nekünk : Knser Gyula gőzmalma ma éjjel f.­ 3 óra­kor a lángok mart­­­ókává lett. Tiz perccel a tűz ki­ütése után megérkezett a soroksári önkény­es tűzol­tóság Radinszky Ödön parancsnok vezetése alatt, a­melynek a nagy vízhiány dacára is siker­­tagt' a­­ház belső részét megmenteni. Öt perccel később i.. .­­jelent a helyszínen a második tűzoltó-csapat Maux Elek, Sveticska Gyula és Forster A. parancsnokok vezetése alatt és meg tudták akadályozni, hogy a tűz a legközelebb fekvő lakházra és a malom irodahelyi­ségeire is kiterjedjen. A malom meglehetős négy ki­­terjedésű, egyemeletes épület és körülötte még több melléképület is van, melyekben nagy mennyiségű ga­bona, liszt, korpakészlet volt fölhalmozva, a­melyet megmenteni azonban már többé nem lehetett. A tűz állítólag a malom szántó padlásán ütött ki, a többit majd a további megászó fogja kideríteni. Miután őr­séget hagytak hátra a derék tűzoltók, a­kik a nagy tűz mellett önfeláldozóan viselték magukat, a fölösle­ges szerekkel együtt reggel fél 8-kor hazavonultak.­­ (Tűz a vidéken.) Levelezőnk írja, hogy Kőhalomban tegnapelőtt tűz ütött ki, mely nagy károkat okozott. Két telek a rajta lévő összes épületekkel együtt rövid idő alatt a lángok mar­talékává lett. A szél által is szított tűz a tűzol­tók minden erőfeszítése dacára a mező széléig hatolt s csak akkor szűnt meg, mikor már a kopár földek állottak előtte. A tűz reggel öt órakor ütött ki a vá­ros keleti végén. Hogy aránylag oly nagy pusztítást vitt végbe, annak oka abban is található, hogy az utcák, illetőleg sikátorok meredek dombra kapasz­kodnak s úgy az utcák, mint az ottani telkek keske­nyek ; vízben szegény az a hely s a pár ott lévő kút a tűz miatt hozzáférhetlenné vált.­­ (Legolcsóbb és leggyorsabb utazás Budapestről Olaszországba.) A m. kir. kereske­delmi miniszter ur intézkedése folytán életbe léptetett gőzhajózási összeköttetés folytán Budapest és Fiume lezárt a leggyorsabb és legolcsóbb út Budapestről Olaszországba, főkép pedig Rómába, Nápolyba stb. immár a m. kir. államvasutak budapest-fiumei vona­lán át vezet. Fiuméból a minden kényelemmel beren­dezett gőzhajó a 7 órakor este odaérkező bpesti vo­nathoz való csatlakozásban további intézkedésig min­den vasárnap és csütörtökön este 8 órakor indul An­­conába és innét minden kedden és pénteken szintén 8 órakor este indul Fiuméba a 9 óra 40 perckor reg­gel Bpestre közlekedő vonathoz való csatlakozásban. A menetidő Fiumétól Anconáig csak 12 órát vesz igénybe. Ezen útirányra közvetlen menetjegyek adatnak ki Bpest­­ről Anconára és viszont, melyek árai a következők : gyorsvonatoknál I. oszt. 14 írt 60 kr. II. oszt. 12 írt. Személyvonatoknál I. oszt. 13 frt, II. oszt. 10.80 frt, III. oszt. 7 frt. Az I. és II. oszt. jegyek hajón az I., a III. osztályúak pedig hajón a II. helyre ér­vényesek. A hajón 50 kgm podgyász szabadsuly en­gedélyeztetik és az esetleges többsúlyért minden 10 kgm. után 50 kr számittatik. A közvetlen menetje­gyek úgy a m. kir. állami vasutak bpesti pályaudva­rán és nagyobb állomásain, valamint annak Buda­pesten, Bécsben, Belgrádban és a vidéken létesített menetjegy-irodákban, nemkülönben a Gook-féle buda­pesti utazási irodában válthatók, hol a kívánt egyéb felvilágosítások is készséggel megadat­tak. Az Olasz­országba utazó közönség még figyelmeztetik, hogy az említett útirányon át Budapestről Rómába: gyorsvo­nattal I. oszt. 29 frt 60 kr, III. oszt. 22 frt 50 kr; személyvonattal I. oszt. 23 frt, II. oszt. 21 frt 30 kr, III. oszt. 13 frt 80 kr; Nápolyba pedig gyorsvo­nattal I. oszt. 42 frt 80 kr, II. oszt. 31 frt 80 kr; személyvonattal I. oszt. 41 frt 20 kr, II. oszt. 30 frt 60 kr, III. oszt. 19 frt 70 krért lehet utazni.­­ (Kolera.) Barcelonából sürgönyzik, hogy az odavaló kórházban koleraszerű betegségi esetek fordultak elő, a­melyek közül kettő halálos kimene­telű volt. — Oráni sürgönyjelentés szerint számos benszülöttet, a­kik titokban hajóra akartak szállni Tangerben, hogy Mekkába zarándokoljanak, ott letar­tóztattak. — (Földrengés.) A nicaraguai követség által közzétett távirati jelentés szerint az utóbbi na­pokban Granadában több ízben földrengés volt, de sem emberéletben, sem épületekben nem esett kár. A Mombachó tűzhányó kitöréséről szóló hír alaptalan.­­ (Kémes éji kaland.) Egy szegény tégla­vető családnak szomorú esetéről van szó. Napok óta dolgozik Rákos­ Csabán, mint téglavető, egy Magyar András nevű szegény ember feleségével és két kis gyermekével. Jövedelmük nincs annyi, hogy lakást bérelhetnének, azért hát a melegebb időkben az éjjeli is künn a szabadban töltik. Ezelőtt négy nappal is, éjszakára egy kazal tövében húzta meg magát a csa­lád. Alig szenderedtek el egy kicsit, a kazal, mely nyughelyet adott női­­, égni kezdett. Valami isme­retlen ember felgyújtotta. A nagy csalmatömeg alig egy pillanat múlva lángokban állott. A szerencsétlen család már csak arra ébredt föl, hogy a lángok el­lepték. A férfi hirtelen­­ ugrott az égő kazalból s egymásután ragadta ki onnan többé-kevésbbé megégett gyermekeit. Az asszonyt azonban nem sikerült mind­járt kimenteni. Csak nagy erőfeszítéssel és önfeláldozó vakmerőséggel sikerült neki őt is kivonszolni az iszo­nyú lángtengerből. A szerencsétlen nő teste minden részén súlyos égési sebeket szenvedett, úgy, hogy kö­ze­ volt a hajóihoz. És ebben az állapotban feküdt a szabad ég alatt három napig, annélkül, hogy ápol­ták volna. Férje csak ma szállíthatta be a fővárosba, miután néhány forintot keresett.­­ (Letartóztatott ügyvédsegéd) A főkapi­­tányságoi szolgálatot teljesítő Diener Ákos rendőr­­fogalmazó ,Itt ma este t­genegy órakor egy szánandó külsejű, elzüllött alak jelentkezett. Simoneides Sán­dor ügyvédsegédnek mutatta be magát a rendőrfogal­­mazó nem csekély bámulatára. Annál nagyobb lett aztán csodálkozása, mikor ez a rongyos ruhájú fiatal­ember azt is előadta, hogy ő dr. Visontai Soma ügyvédnél volt alkalmazva. Azért jelentkezett a rend­őrségnél, mert egy nagy bűn nyomja lelkét, s annak súlyát nem képes tovább elviselni. Őt ugyanis a múlt hó 18-án Visontai irodavezetője, dr. Révész azzal az utasítással küldte a vámházba, hogy ott 8 frt 40 krt vegyen fel. Simonides el is járt e megbízatásban, csakhogy a kapott összeget magának megtartotta. Három nap múlva ismét kapott valami megbí­zást. Révész irodavezető, ki a 8 forint 40 krajcár­ról egészen megfeledkezett, átadott neki egy 80 frt betéti takarékpénztári könyvet, hogy arra 70 frtot vegyen fel. A hűtlen ügyvédsegéd ezt az összeget is felvette s ezt is elsikkasztotta. Minthogy pedig az ösz­­szeget még azon este az utolsó krajcárig elkártyázta, jobbnak látta, ha vissza se megy az irodába. Azóta aztán folyton csavargott a főváros legelhagyottabb, legpiszkosabb utcáin, hogy valahogy főnöke szeme elé ne kerüljön. Ma végre, miután a további nyomort nem tudta elviselni, önkényt jelentkezett a rendőrség­nél, hol letartóztatták. Simonides nagyszalontai szü­letésű, 25 éves joghallgató, ki már lopás miatt egy évig volt fogságban.­­ (Kilépett irgalmas rendiek.) Prágából jelentik, hog­y az irgalmasak ottani kolostorából a szigorú rendszabályok miatt három barát a rendből­­ lépett: egyikük 1868 óta, kettejük 1866 óta volt tagja az irgalmasok rendjének.­­­ (Elgázolt asszony.) Immár a második eset ezen a héten, hogy egy-egy ember esik áldoza­tul a postakocsisok eszeveszett hajtásának. Ma este egynegyed 8 órakor Petecz József postakocsis haj­tatott keresztül a váci­ utcán s mikor a Kristóf-térre jutott, egy Csusznék Anna nevű, 39 éves asszony került a kocsija elé. Mint szemtanuk állítják, Petecz­­nek még ideje lett volna a lovakat visszatartani, de ezt nem tette s a lovak a szegény asszonyt elgázol­ták, félholtra taposták. A vigyázatlan postakocsist a rendőrség letartóztatta.­­ (Vád mint védelem.) Különös módját választotta a saját bőre megmentésének Mészáros Ferenc háziszolga, ki dr. Kajdácsy orvosnál van al­kalmazva. Ma délután ugyanis beállított a főkapi­tánysághoz s előadta, hogy társa, Elischer Ferenc, az ő ezüstóráját ellopta. A rendőrség persze Elischert megidézte, kivallatta s ekkor az derült ki, hogy Mé­száros zálogba csapta óráját, sőt Elischertől ennek aranygyűrűjét is ellopta. A tolvaj szolgát letartóz­tatták.­­ (Jack, a hasmetsző.) A rettenetes Jack csaknem két évi szünet után ismét megszólalt, nagy izgatottságba ejtve London keleti városrészét. Éjjelen­­kint most 500-zal több konstabler őrködik, mint ren­desen. Mint a megelőző eseteknél, ezúttal is előre bejelentette a rendőrségnél a szándékolt gyilkosságot a rejtélyes gonosztevő. A kézírás ugyanaz, melylyel előbbi gyilkosságait jelentette be. Levele, keltezve 1890. szept. 28-ikáról, igy szól: „Drága uram ! Le­gyen szives körültekinteni kerületében. Gyilkosságot szándékozom elkövetni közelében. A legmélyebb tisz­telettel Jack the ripper... Az éberségi bizottságok is­mét tevékenységet fejtenek ki. A ki a gyilkosság nyomába vezet, 12,000 font sterling jutalmat kap. — (A budapesti Császár-fürdőben) 1890. janur 1-től szeptember 30-ig 1165 személy lakott és 308,387 személy fürdőit. — (Herk­ules-fü­rdőben) szept. 30-ig 7204 vendég fordult meg. PESTI HÍRLAP 1990. október 7.

Next