Pesti Hírlap, 1890. november (12. évfolyam, 301-329. szám)
1890-11-08 / 307. szám
1890. november 8. PESTI HÍRLAP Horánszky Nándort csak a pénzügyminiszter azon kijelentése készteti a felszólalásra, hogy a magyar kir. udvartartás nem közjogi intézmény. Ha ez alatt a miniszter azt akarta értetni, hogy ő felségének életmódja és szoros értelemben vett háztartása miként legyen berendezve, ebben az értelemben szóló elfogadja az argumentációt; de midőn e házban a legfelsőbb udvarról, mint háztartásról beszélnek . . . Wekerle Sándor pénzügyminiszter : Berendezéséről. Horánszky Nándor: Nem ez a szempont forog fenn. S ügy van a bal- és szélsőbaloldalon.) Senki sem akar beleavatkozni a felemlített két dologba, mely a magyar királynak szoros értelemben vett házi ügye, hanem beleavatkozni, illetőleg az ország hatalmi jogainak és érdekeinek kifejezést adni, mint közjogi intézménynek igenis kötelessége volt a háznak mindig és az ma is. Hiszen számos törvények alkottattak a tekintetben, hogy a magyar király Magyarországon lakjék és ezen törvényeknek értelme korántsem az volt, hogy ő felségének életmódja vagy háztartása milyen legyen, hanem az, hogy azon nagy funkcióiban, melyek közjogunkkal és Magyarország érdekeivel szoros kapcsolatban állanak, az ország érdekei és jogai szem előtt tartassanak és megóvassanak. (Helyeslés, ügy van a bal- és szélsőbaloldalon.) Azt pedig nem fogja a pénzügyminiszter kétségbe vonhatni, hogy számos alkalommal, midőn ő felsége az ország fővárosában időzik és hivatalos funkciót végez, oly egyének által vétetik körül, a kiknek itt a király hivatalos funkciója közepette sem joguk, sem helyük ; helyt foglalhatnak és szívesen láttatnak valamely udvari páholyokban, de közvetlenül a király személye mellett nem, mert ő felsége a király itt mint magyar király végez hivatalos funkciót. (ügy van a bal és szélsőbalon.) Pulszky Ágost felemelkedik. (Zaj.) Az udvartartás közjogi intézmény azon tekintetben, hogy bizonyos ünnepélyességek alkalmával némely, a közjogi intézmények természetéből kifolyó formalitások megtartassanak. De az ellenzék nem ezekről beszél, hanem a háztartás berendezéséről, ami a király belügye. (Zajos ellenmondás az ellenzék részéről.) Fejtegeti az angol és magyar udvartartási viszonyok különbségét. Ugron Gábor félremagyarázott szavait igazítja helyre. Tiltakozik az ellen, hogy a magyar udvartartás ne tartassák közjogi intézménynek. A magyar udvartartás teljes helyreállítását követeli. Azt és az udvari méltóságok funkcionálását az ország mindig közjoga kiegészítésének tekintette. Tessék a kérdést tanulmányozni s akkor át fogják érteni. Hans Ivord. A pénzügyminiszter Deák nyilatkozatára hivatkozott. De abból, hogy az a magyar király háza, nem következik, hogy az üresen álljon és abban a magyar udvari háztartás, magyar udvartartás ne létezzék. (Élénk helyeslés a szélsőbalok). Deák épen az udvartartásra nagyon kényes volt, hogy valahogy az Magyarországtól el ne közös ügyesittessék. (Derültség és tetszés a szélsőbalon.) Megengedi, hogy Deák nem vitte keresztül az osztrák udvartartás kettéosztását és egy külön magyar udvartartás felállítását. Deák ezt nem tette azért, mert nem tehetett mindent egyszerre és mert a jog fentartásával meg akarta adni a nemzetnek a lehetőséget arra, hogy amit ő egyszerre keresztül vinni nem tudott, azt mások, akik az ország hatalmát kezükben tartják, akik a király hivatott tanácsadói és a nemzetnek hatalmi képviselői, későbben teljesítsék és tanácsadással a királynál keresztülvigyék. Igaz lehet az, hogy különbséget kell tenni háztartás és udvartartás között, de vájjon van-e valaki, ki azt kívánta volna, hogy a magyar parlament vegye az ellenőrzésének gondozása alá azt, hogy kik és minő inasok fogadtatnak fel ? (Igaz ! ügy van a szélsőbaloldalon.) Vagy hogy micsoda lovak vásároltatnak ? Nem ez a kérdés, nem is az a kérdés, hogy valaki követelné azoknak a kabinet-zárszámadásoknak talán a magyar számszékhez való áttételét. De az a kérdés, hogy ha a magyar állam miliókat ad arra az udvari háztartásra, ezek a milliók egészükben arra a célra fordíttassanak megszámláltatás nélkül, amely célra adattak, tehát, hogy az udvari háztartás magyar legyen, ha magyar pénz adatik reá, ezen kérdés elvileg kifogás alá nem eshetik. Ha valaki feltenné az ellenkezőt, hogy például az egész udvar ide jön lakni, itt kineveztetnek magyar udvarmesterek, kinevezik az egész udvari személyzetet és a király elmegy Bécsbe a delegációk megnyitására, elviszi oda a magyar főudvarmestert, az egész magyar udvari háztartást, az osztrák államnak civillistáját pedig Budapesten költi el. Bécsben csak a művészetet pártolja, építtet színházat, építtet várkastélyt, de azon pénznek csak egy hányadrészéből, a többi pénzt pedig Budapesten magyar háztartásában költi el tetszése szerint, szóló nagyon kétli, hogy annak a lojalitáshoz szokott császárvárosnak lakossága és az osztrák az uralkodóházhoz a magyarokéval egyenlő hűséggel ragaszkodó nemzet és az osztrák arisztokrácia fel nem támadna az ellen és nem mondaná azt, hogy mi kérjük, elvárjuk és a minisztériumtól, nem a felségtől követeljük, hogy az osztrák állam költségén osztrák udvartartás és udvari háztartás vezetessék. Ha mi egy magyar államot akarunk konstruálni s a magyar nemzetet összegezni akarjuk és belőle,hiányzik az udvar, hiányzik a központ, a magyar király — nem hiányzik de jure, hanem hiányzik de facto — micsoda állandósága van akkor ezen magyar nemzeti államnak ? (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon) Micsoda biztosítéka van fennmaradásának és felvirágzásának? (Tetszés balfelől.) Ez talán elenyésző szempont lenne, ha ott volnánk, ahol Anglia , hol más állam nincs, csak angol, ott az udvar, vagy király, elnyomhatja talán a közszabadságot, de nem nyomhatja el a nemzetet és az államot semmi szín alatt. Nálunk azonban ez nincs így és azon állandó viszonynál fogva, melyben Ausztriával vagyunk, gondoskodni kell arról, hogy ott az udvarban ne csak a király alkotmányos szelleme, hanem maga az udvar és egész környezete garanciákat nyújtson a nemzetnek arra nézve, hogy minden körülmény közt és mindig meg lesz óva ezen nemzet idegen befolyásoktól. Ezért szóló pártolja Meszlényi nézeteit. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Gosztonyi Sándor 1887-ben hozta fel azt a kérdést, hogy a budai királyi várlak a telekkönyvben még ma is ,.cs. és kir. Hofburg“ cimen van bejegyezve és igy az sem a királyé, sem az országé, hanem közös tulajdont képez. Sajnálja, hogy az 1850- ből származó tévedést, most, a kiegyezés után 23 évvel sem hozták helyre. Gödöllőt is azért vette a nemzet, hogy az udvar többet tartózkodjék itthon. Helfy nézetéhez csatlakozik. Szapáry Gyula gr. miniszterelnök: T. ház! Helfy képviselő úr azt mondta, hogy ha nincs külön magyar udvartartás, mi jelentősége van akkor az 1867. XII. t. ciknek, amely szerint a magyar királyi udvartartás költségeit külön állapítja meg a magyar törvényhozás. Csodálom Helfy képviselő úrnak ezt a felfogását, mert én azt az intézkedést, mely az 1867. XII. t. cikkben foglaltatik, igen nagy politikai jognak tartom. (Helyeslés a jobboldalon.) Midőn azt állapítja meg a törvény, hogy a magyar királyi udvartartás költségeit külön állapítja meg a törvényhozás, ezzel azt jelenti ki, hogy ahhoz más faktornak hozzászólása nincs, ami igen nagy jelentőségű tény nemcsak pénzügyi szempontból, de politikai szempontból is. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) De azt mondja le. Kaus Ivor képviselő úr, hogy minő biztosítéka van a magyar államnak saját alkotmányos jogai tekintetében, ha külön magyar udvartartása nincs. A magyar állam fennállásának biztosítékai megvannak a magyar alkotmánytörvényekben és megvan e biztosíték abban, hogy mikor a magyar király trónra lép, az alkotmányra az esküt leteszi. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ez a legnagyobb biztosíték, és épen nekünk nem áll érdekünkben ezen biztosítékot csekélynek mondani, s azt hirdetni, hogy a magyar alkotmány a biztosítékokat nélkülözi. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ami végre az udvartartás költségeit illeti, a kérdés jelentősége nem abból áll, hogy a háztartás céljaira mi költetik el, hanem abban, hogy abból fedeztetik sok más kiadás, mint a művészet támogatása, építkezések és a nagymérvű jótékony adományok. (Igaz! ügy van a jobboldalon.) E kiadások az udvartartás címén megszavazott összegnek jelentékeny részét képezik és épen Magyarországgal szemben teljes bőkezűséggel gyakoroltatik az adományozás. (Élénk helyeslés. Igaz ! Úgy van a jobboldalon.) Az mondatott, hogy helytelen, hogy alkalom adatik az udvari méltóságot viselő egyéneknek, hogy politikai befolyást gyakorolhassanak és politikai dolgokban ő felségének tanácsot adhassanak. Engedelmet kérek, azon egyéneknek, akik ezen udvari méltóságokat viselik, semmi politikai hatáskörük nincs és ezek nincsenek hivatva politikai kérdésekben tanácsot adni, sőt, ismerve alkotmányosan uralkodó királyunk felfogását, mondhatom, hogy politikai kérdésekben tőlük tanácsot nem is kér, hanem minisztereitől, a lelket politikai kérdésekben a tanácsadás megillet. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Ha bármely udvari ünnepélynél közjogunk megsértése történik, a felelősség ezért nem az udvari méltóságokat terheli s még azon esetben sem lehetne őket felelősségre vonni, ha külön magyar udvartartás léteznék, mert ilyen esetben a magyar kormány, az, mely felelősségre egyedül vonható s a kormány e felelősség alól bizonyára nem vonja ki magát. (Igaz ! Úgy van a jobboldalon.) Ennek alapján kérem a tétel elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A ház a tételt egyhangúlag elfogadja, úgyszintén a kabinet-irodáról és a kabinet-iroda nyugdíjairól szóló tételt is. A közösügyi kiadások. Madarász József azt indítványozza, hogy a tétel ne szavaztassák meg s a közösügyi költségek az előirányzatból kihagyassanak. KunMiklós pártolja Madarász József indítványát. Fulszky Ágost kifogásolja Kun Miklósnak némely, a delegációra vonatkozó kifejezését. Szapáry Gyula gróf miniszterelnök, minden bővebb indokolás nélkül hivatkozva az 1867: XII. t.-cz. él. §-ára kéri a költségeknek megszavazását (Helyeslés jobbról.) A tételt a ház többsége elfogadja. A központi kormány közegeinek nyugdija. Madarász József most sem szavazza meg a nemzet és alkotmánya ellen működött egyének nyugdíját. Dániel Ernő előadó a tétel elfogadását ajánlja. A ház a tételt elfogadja, úgyszintén a következő tételeket is. Az államadósságokról szóló tételt a ház szintén felszólalás nélkül elfogadja. A miniszterelnökség, Ugron Gábor a magyar hivatalos nyelv jogait hangsúlyozza. Tisza Lajosnak, a ki mosolyog, eszébe idézi a hálóba került oroszlán meséjét, kinek kötelékeit a kis egér rágta el. Szónok azt hiszi, hogy lehet még ő is az az egér, amely Magyarország, a hálóba került oroszlán hálóját széttépi. Felhozza szónok a magyar nemzeti zászló, magyar címer sérelmeit, a Henczy-szobrot, a gellérthegyi citadellát s felhívja a miniszterelnököt, hogy a sérelmek meggyógyításával segítse elő a még fenforgó félreértések eloszlatását Fél, hogy a miniszterelnöknek nincs erre való szellemi tehetsége és erkölcsi ereje. . Tisza Lajos gr. nem törődik azzal, ha Ugrón Gábornak kedve jön haragudni, ne törődjék tehát azzal, ha neki kedve jön mosolyogni. Ugrón Gábor: Ila Tisza Lajos tükörbe nézett volna és akkor mosolygott volna, ehhez nem lett volna semmi szava. (Nagy derültség.) De mikor őt mosolyogja ki, azt visszautasítja, mert Tisza olyan nagynak képzeli magát, hogy máson mosolyoghasson. (Tetszés és derültség balról.) Madarász József szerint a miniszterelnök a törvényt megszegte s kijátszotta, amikor a királylyal való érintkezésében a magyar nyelvet mellőzte. Csatlakozik Ugrón Gábor felfogásához. Csanády Sándor azt mondja, hogy olyan hazaellenes merényletet még Tisza Kálmán sem követett el, mint gróf Szapáry Gyula. Beszédét folytatva, szóló abbeli gyanúját fejezi ki, hogy a miniszterelnök túl akarja datálni Tiszát s a nemzetet el akarja németesiteni, korcsositani és Ausztria-Bécs karjaiba hajtani. Egy garast sem szavaz meg neki. Szapáry Gyula gr. miniszterelnök: A kormány teljes tudatában van kötelességének, és úgy ismeri, mint a felszólaló képviselő a 48-iki törvények nyelvi intézkedéseit és azokat a kormányzat ágzataiban fentartani kötelességének tartotta mindig és tartja most is, mégpedig nemcsak benn az országban, hanem az országon kívül idegen hatóságokkal való hivatalos érintkezéseinél is. De ha e mellett némely egyes érintkezések alkalmával nem magyar nyelven történik a levelezés, nem lépi túl azt a határt, amely eddig 23 év óta fennáll; nem lépi túl azon határt, amelyet megtartani, bárki üljön is e széken, a közszolgái érdekében feltétlenül szükséges. Ugron Gábor elmondta, hogy miként képzeli Magyarország miniszterelnökét. Szóló nem tartja Ugront illetékes bírónak arra, hogy mi a tehetség és mi a jóakarat, és hogy ki felel meg annak; nem tartja őt illetékesnek arra, hogy szólónak tanácsot adjon, mert a gyűlölet és harag nem jó tanácsadó és ennélfogva az, aki — mint a t. képviselő úr gyűlölet és haragról szól — nem képes arra, hogy jó tanácsot adjon. (Helyeslés: Úgy van jobbfelől.) Ugron Gábor személyes kérdésben szólal fel. Aki hivatalt foglal el, annak meg kell hallgatni a képviselet tanácsát. Gail Jenő (pécskai) pártja nevében kijelenti, hogy ezt a tételt nem fogadja el. Ugyanígy nyilatkozik Kun Miklós. Szapáry Gyula gr. miniszternek kéri az összeg megszavazását, mert az nemcsak bizalmi kérdés, de kormányzati szükség is. A ház a tételt elfogadja, úgyszintén a király körüli minisztérium s a horvát-szlavón-dalmát minisztérium tételeit is. Az ülés 3/12 órakor véget ér. Legközelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor lesz. A képviselőház bizottságaiból. A képviselőház közgazdasági bizottsága Fálk Miksa elnöklete alatt tartott mai ülésében tárgyalás alá vette a szőlőterületeknek adandó újabb állami kedvezményekről szóló törvényjavaslatot. Ember előadó ismertetve a javaslat rendelkezéseit, örömmel üdvözli azt, mint annak bizonyítékát hogy a kormány ezen termelési ág iránt a legnagyobb érdeklődéssel viseltetik s amennyire a pénzügyi helyzet megengedi, újabb impulzust óhajt adni annak A javaslatot elfogadásra ajánlja. Dániel Ernő a ház pénzügyi bizottsága részéről annak módosításaival, szintén elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot. Károlyi Sándor gr. üdvözli ugyan a javaslatot, mely a kormány legjobb intencióit bizonyítja, de ezt csak parciális intézkedésnek tekinti, ha Magyarországon a szökőtermelést valóban rekonstru-