Pesti Hírlap, 1891. március (13. évfolyam, 59-88. szám)
1891-03-01 / 59. szám
t senki sem fogja ebben akadályozni. Aki azonban önkényt visszavonul, az ne panaszoskodjék, ha észre nem veszik. Pudszky Ferenc: Belpolitikai hírek. — febr. 28. Fontos minisztertanács tartatott ma délután a kormányelnöki palotában. E minisztertanács — mint értesülünk — elsősorban az országgyűlés munkarendjével, a megyei közigazgatás államosítására vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatos néhány függő kérdésnek s a javaslathoz csatolandó indokolásnak végleges megállapításával s az utóbb említettük törvényjavaslat tárgyalásának időpontjával s egyéb körülményeivel foglalkozott. Budapest mint prímási székhely. Esztergomból sürgönyzi levelezőnk. A primási székhelynek Budapestre való áttétele döntő körökben befejezett tény. Esztergomra óriási csapásként nehezedik a székhelynek elvesztése, de a város e szerencsétlenségén — mint hiteles forrásból értesülök — már nem lehet segíteni. A főkáptalan a pápához feliratot intéz a székhely itt maradása tárgyában, hogy befolyását érvényesítse. A feliratban egyházi szempontból erős érvek foglaltatnak, mindez azonban már alig változtat Esztergom sorsán, és azon, hogy a prímási székhely hol legyen. A végleges eldöntést csupán az anyagi kérdések rendezése gátolhatja. Egész határozottan állítják, hogy a kinevezendő prímás szintén meg van nyerve az áthelyezésnek. A képviselőház igazságügyi bizottsága ma Körösi Sándor elnöklete alatt ülést tartott, melyen a bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslat előadójának Jellinek Arthurt választották meg. A horvát regnikoláris bizottság mai ülésében — mint Zágrábból sürgönyzik — végleg megállapította azon elveket, amelyek a renuntiumban lesznek majd kifejezve. Egersdorfer előadó az erre vonatkozó javaslatot legközelebb kidolgozza és a március 9-én tartandó ülés elé fogja terjeszteni a tanácstól véleményt. A tanács, ami a kir. kúriát illeti, megmaradt a mellett, amit a minisztertől a minap külön felterjesztésben kérelmezett, hogy t. i. a kúria a várban épitessék. A kijelölt telek a kombinációba vettek közt van. A további öt telek közül 3 zajos főforgalmi uton fekszik s azért mellőzendő. A másik két telek, az épülő országház környékén van s azért a tanács meghallgatandónak véli az országházi építő bizottságot; ajánlja a tanács a papnövelde utcai Zichy-féle telket is. A magy. kir. államvasutak igazgatósága azoktól kik valamely vonalától 60 mnyi távolságban építkeztek, súlyos feltételek mellett téritvényt is követelt, hogy a gőzmozdony szikrái által keletkezett tűzvész miatt nem perelik a vasutat. Most azonban a kereskedelmi miniszter a tanács kérelmére elrendelte, hogy térítvény nélkül lehet építeni tűzbiztos épületeket a vasúttól 8 mtr. távolságra, faépületeket a vasúttól 20 mtr. távolságra, robbanó szerek előállítására vagy tartására szolgáló épületeket pedig 60 mtr. távolságra A tanács e rendeletet tudomásul vette. Ezután még egy csomó apró ügyet intéztek el. — A húsárak jegyzéke. A vásárigazgatóság hivatalos kimutatása szerint a marhahúsárak jegyzéke az elmúlt héten következő volt: husvágás netáni tényleges megkezdéséről hozzá jelentés tétessék, s hogy a husvágási üzem berendezése és életbeléptetése iránt szabályzat dolgoztassák ki. A villamos vasutak szerződéseinek egységesítése ügyében a tanács ma délelőtt rendkívüli ülést tartott s hosszabb beható vita után hozzájárult a pénzügyi és gazdasági bizottságnak általunk ismertetett javaslataihoz. Többi rész (máj, szív, krtól krig. átlag., emelk. Pecsenyehusfélék 1 kgr. 60 120 81 kr. 1 kr. I. oszt. leveshusfélék „ 56 80 65 „ 0 5 „ II. „ „ „ 52 75 60 5 „ — „ III. „ „ „ 40 64 49 „ - „ Fővárosi ügyek. — A közmunkák tanácsa Podmaniczky Frigyes báró elnöklete alatt tartott mai ülésében felolvasták a igazságügyminiszter leiratát, melyben tudatja, hogy a kir. kúriát és korona ügyészségét, másrészt a budapesti kir. táblát és kir. főügyészséget egy, esetleg hát új épületben kívánja elhelyezni. Az épületek száma attól is függ, hogy hol és milyen telek fog rendelkezésre állani. Egyelőre a miniszter 6 telektömböt vett kombinációba és erre nézve kíván mert ő a halálnál nagyobb lépésre szánta el magát; hat hónapra a püspök halála után férjhez ment a fentebb nevezett úrhoz s kétségbeesetten táncolta a keringőket meg a polka-mazurt... íme, eddig az előjáték. Maga az igazi történet ott kezdődik, mikor tavaly augusztusban a Vilmáék kis falusi kastélyában nap-nap után megjelent egy-egy komoly ur s csöndes blazírtsággal írta össze a kastélybeli fölszereléseket, a hintót, a lovakat, az egész fundus instruktust, sőt a pompás bútorokat is. . . Mert itt meg kell magyaráznom, amit odafenn már említettem röviden, hogy t. i. a férj a híres makaóbeli birodalom legitim nagyhercege volt s házassága után csak rövid hónapokra hagyta abba a kártyázást... Ez a könnyelmű ember ugyanis, a kinősülése után is ugyanaz a haszontalan jogász maradt, mint régente budapesti éveiben, távolról sem érdemelte meg e jószivü, bájos asszony hűségét... A gazdagság oszlopai mindinkább ingadoztak, a takarékpénztári váltókat megóvatották, foglalások jöttek egyre-másra, s a helyzet határozottan válságossá lett. Vilma egész nap sírással töltötte az idejét s még csak a szemébe sem nézhetett többé a férjének, aki azt a borzasztó állapotot előidézte. . . És ekkor történt, a múlt szeptemberi megyei közgyűlésen, hogy a kövér stukkó-oszlophoz támaszkodva. Miklós, a püspök öcscse (aki a tavaszszal tért vissza olaszországi útjából) igyen szólott a férjhez, akinek súlyos anyagi helyzete szájról-szájra járt az egész vármegyében: — Hallgass ide, ajánlok valamit. Jogod van ugyan arra, hogy ezért azonnal provokálj, de remélem, több az eszed és okosan fogod föl a helyzetet. Tudom, hogy rosszul állsz s a tönk vese, csont) 1 klgr. 10 60 34 „ 1 ,, Á marhahús ára átlagszámítás szerint 635 kr volt. A múlt hetihez képest átlagszámítás szerint áremelkedés nem mutatkozik, azonban részletekbe menve, az I. és II. oszt. leveshúsfélék legnagyobb ára a IV. ker. piacokon 5 krral emelkedett, mert az I. oszt. húst 80 krral, a II. oszt. húst pedig 75 krral mérték. A Pecsenyehús legalacsonyabb ára 60 kr, de csakis a kőbányai piacon, a várbeli piacon 65 krral vehető, a többi piacokon 70 kr. Legnagyobb ára 80 kr, de a hold utca, fővámtér és a IV. ker. piacokon 80 krtól 1 frtig is emelkedik, sőt a várbeli piacon 1 frt 20 kr. A tisztított vesepecsenyénél a tisztítás dija kgmonkint 80 krtól 1 krtot tesz ki. Az I. és 11. oszt. leveshúsfélékre a legalacsonyabb árak az István-tér, Hunyady-, Rákóczi-, új vásár- és bombatéri, valamint az óbudai piacokon 56 krra tehetők; a legnagyobb árak pedig általán 64 krig emelkednek, de a hold-utcai és óbudai piacokon 68 krig, az ujvásártér, fővámtér és várbeli piacokon 70—72 krig, a IV. ker. piacokon pedig 80 krig. A 111. oszt. leveshusfélék 40 kros legolcsóbb ára a hold-utca, bombatér és óbudai piacokon volt. A többi piacokon általán 44 krtól 48 krig váltakozik az ár, kivéve a várbeli és a IV. ker. piacokat, hol 60 kros ár is szerepel. — A hús-kérdés. A törvényhatósági bizottság tudvalevőleg elhatározta, hogy arra az esetre, ha a mészárosok a húsárakat tényleg fölemelnék, a közönségnek hússal való ellátását évi 20.000 darab marha erejéig maga a főváros eszközölte s e célra 50.000 forintot szavazott meg. A belügyminiszter e határozatot jóváhagyta, kikötötte azonban, hogy a szélén vagy Hallgass hát ide. Én megveszem a feleségedet egy esztendőre s ezért kerek számban fölajánlok neked százezer forintot. Nem kívánom, hogy most válaszolj, aludj egyet és holnap értesíts róla, hogy mit határoztál. Ön, tisztelt uram, aki ezeket elolvassa, valószínűleg mit sem felelt volna erre a szemtelen ajánlatra, hanem másnap, valamelyik erdei tisztáson, két komor lövés verte volna föl a rengeteg csöndjét s egy lezuhanó emberi test súlya alatt zizegett volna meg a sárguló őszi levelek szőnyege. De az a sötét, hosszú bajuszú úr, kihez az alku intézve volt, nem így tett. Az ananász ugyanis, mint azt ön, bájos asszonyom, jól tudja, a legpompásabb és a legdrágább gyümölcsök egyike Minő illatos, édes izük van e hamvas szeleteknek egy jól összeválogatott menü végén, közvetlen a kávé előtt! Kegyed valószínűleg bizonyos jóleső lustasággal fog hátradőlni a széken s mig az urak mohón legeltetik szemeiket az ön bársonynál simább vállán, a legigazabb élvezettel fogja szopogatni az aranyos, jégbehűtött gyümölcsöt. Kegyed mit sem fog szólani, de látván a hosszú fehér asztalt, a virágokat, a frakkok karcsúságát, a hosszú kristályszerű, pezsgős poharakat, önkénytelenül is érezni fogja, mennyire szép az élet! Igen, igen, de ha az ananász elől elmarad az osztriga, diablis, a fácán, a krémekből készült dómok és a pudding-szobrok ! Ha nap-nap után csupán ananászt fognak fölszolgálni, sem előtte, sem utána semmit! Ha a lakásából ki akarják űzni, ha a fényes ruhák kopni kezdenek, ha kávéra és szivarra nem telik, s nincs semmi, semmi egyéb, csupán csak a megszokott anap (Magyar kir. opera.) Nem emlékszünk az idejére, mikor hallottuk operaszínházunkban a „Tannhäuser“-t oly kerekded, sikerült előadásban, mint ma. Ezt elsősorban Schröder-Hanfstängl Mária asszonynak, a frankfurti opera tagjának köszönhetjük ugyan, aki mint Erzsébet kezdte meg nyolc estére terjedő vendégszereplését, de az érdem nem kizárólag az övé, hanem talán még nagyobb mértékben Brouliké, aki a címszerepet énekelte. És ha nem ő vele foglalkozunk mindenek előtt, úgy ezt csak a vendég és a nő iránt tartozó udvariasságból teszszük. Schröder-Hanfstängl asszony három és négy év előtti vendégszereplése alkalmával kivívta magának a jóizlésű közönség és a kritika osztatlan elismerését. Azóta hangja talán vesztett némileg frisseségéből, de azért még mindig kellemes csengésű és a kellő pillanatokban hatalmas erőkifejtésre képes. Csakhogy a művésznő gazdaságosan bánik vele és a hatást nem folytonos kiabálással, hanem finoman árnyalt előadással igyekszik elérni. A nagy tömegnek ez persze nem imponál, hanem annál nagyobb gyönyörűséget okoz a hozzáértő közönségnek. Schröder-Hanfstängl asszony Erzsébetje minden izében poetikus és a szó szoros értelmében művészi alkotás, amelyet bátran állíthatunk oda mintaképül énekesnőinknek. Nemes páthoszszal énekelte belépő dalát, bensőséggel a kettőst Tannhäuserrel és meghatóan az imát. A közönség a művésznőt megjelenésekor rokonszenvesen üdvözölte és az előadás folyamán gyakori tapssal meg kihívásokkal tüntette ki. Osztozott vele a sikerben Broulik. Eddigi Tannhäuser-előadásainknak rendszerint az volt a legnagyobb hiánya, hogy a címszerep nem volt kellőleg nászszeletek! Ah, hölgyeim és uraim ez elvelhetetlen volna! . . . Nem kutatom, hogy önök a hasonlatomat megértették-e, azt sem tudom, hogy az éjjelen mi történt a Vilmáék kis kastélyában, hogy az az asszonyka még mindig szerette-e az elpártolt, hitelen udvarlót, hogy a férjét, az egész életet megvetette-e; de az nem titok előttem, a miről néhány hét múlva az egész vármegye beszélt; hogy a férj zsebredugott kerek százezer forintot s hogy a fiatal pár hosszas utazást tett Itália mosolygó égboltja alatt. A Riviéra márványos szállóházai, a nizzai sétatér, a monakói kasszinó aranyos termei több ízben látták őket s csak január 16-án tértek vissza a megboldogult kegyelmes úr kisded falusi kastélyába, melyet sűrű, sodronyhálós park vesz körül, versaillesi minta szerint egyenesre nyírt platán alléékkal. Eddig tart a komoly történet, melye minden jellemes ember elámulva rázza meg a fejét. De a folytatás, ami három héttel ezelőtt került nyilvánosságra, igazán kacagtató és mulatságos história, melyről az egész Dunántúl beszél februárius első napjától kezdve. Janukr harmincegyedikén ugyanis Yur (a pótférj) Budapestről tért vissza az éjjeli gyorsvonattal. A faluban, melyen a kisvárosi frakker áthajtat, mély csend, a parkban átlátó térség, csupán a kopasz fákat rázta a januai szél. A kastély előtt egyetlen lámpa ég, a folyosókon kísérteties félhomály. Gyuri, az inas, ki a legmélyebb álmából ébredt fel, ijedten suttogja, mint a hogy a francia drámákban szokás. PESTI HÍRLAP 1891. március 1. Egyletek és intézetek. — Az „Otthon“ írók és hírlapírók köre március 8-án, vasárnap, délelőtt 11 órakor a Lipótutcai uj városház II. emeleti társalgó termében tartja alakuló közgyűlését. Megjelenhetnek mindazok, a kik az iveket aláírták és a kik meghívót kaptak. Az első leánykiházasitási egylet 1891. február hóban 561 jutalékrést íratott be és nászjutalék fejében az egylet 7475 forintot fizetett ki. 1891. január 1-jétől február hó végéig a beírt jutalékrészek száma 1236 és a kifizetett nászjutalékok öszszege 11755 forint. Színház, zene, képzőművészet.