Pesti Hírlap, 1891. október (13. évfolyam, 269-299. szám)

1891-10-28 / 296. szám

1891. október 28. PESTI HÍRLAP REGÉNY-CSARNOK. Braxton uj találmánya Irta: Bishop Vilmos. (Vége.) — Téged is meg akarlak lepni, szólt tré­fán. Senki sem volt tanúja a rettenetes harcnak,­elyet most egyedül kellett kiküzdenie, a haj­­d­an szellemi és testi erő­lködésnek, melyet ma­ira vállalt, hogy különös, páratlan tervét meg­­alósítsa. Gyermekies könyörgéssel fordult gyak­­ri segítségért a sorshoz, a gondviseléshez. — Ne hagyj el, jóságos ég, kiáltott szinte magánkívül, csak most légy velem! Félelemmel és aggodalommal figyelte meg a ital asszony. — Sikerül majd ? merészelte egyszer fé­­nken kérdezni. — Kell sikerülnie, telelt a férj, pénzünk­ül még csak a döntésig tart. Szomorú napok következtek, mert Braxton em kímélte egészségét, erejét, úgy hogy vég­zés sors fenyegette. — Szívem vérét ontanám, szólt vadul, mikor Mari könyörgött neki, hogy kímélje magát. Végre nyugodtabb lett és egy napon bete­­intette az asszonykának. — Mindent befejeztem , elkészültem. December 10-én szokatlan sürgés-forgás ralkodott Mount Pleasantban. E napra volt ki­­­zve Braxton csodálatos találmányának leleple­­ése. Már régebben beszéltek ugyan róla, de sok az előző estén állapították meg a napot, minthogy az idő elég tisztának és hidegnek ígér­teti. Két órára állapították meg a mutatvány fejét, de a meghívott vendégek már egy órá­­ot gyülekeztek villás reggelire. Sokan voltak, b­arátokon és szomszédokon kívül több kormány­­sztviselő is megjelent, sőt egy kongresszusi tag­­ és a „gyerekek“ vidám csoportot képeztek i­smerték az „öreg Braxtont“, mikor terve még sok csírájában volt, és azért szinte társ-fel­­válóknak tekintették magukat. A legfontosabb vendégek azonban a kriti­­usok voltak, egy tanár a múzeumtól, egy másik tudós, a­­legjelentékenyebb lapok műbi­­álója, sőt egy newyorki nagy napilap levelezője­­, ki a sikert a szélrózsa minden tájára szét­­virgönyözhette. Reggeli után a vendégek, jól megvédve magukat a hideg ellen, a műhelybe mentek, mindnyájan elfoglalták a megjelölt helyeket és ekövetkezett a jel a kezdetre. Mindenekelőtt felnyitották az ajtókat és­blakokat és a friss decemberi levegő a szobába zönlött, melyben a hőmérséklet rohamosan sokkent. A csodálatos képről lehullott a lepel, a fia­­il asszony meglepetve felkiáltott, a­miért az­­on férje szigorú pillantást vetett feléje. Az első pillanat elmúlt a nélkül, hogy va­rm­i különös történt volna , de mi az ? csak­­gyan, a kép baloldalán az előtérben levő né­hány halvány zöld fa fényesebbre­­és sötétebbre zinesedett, most egy vízsárban ök­öződtek, a rozgás a többi lombozatra is áthat; előbb áp­­ilis volt, most a nyár következett. A bámuló nézők alig mertek lélegzeni és traxton szive hangosan dobogott az elragadt t­­ástól. Lassanként piros és sárga árnyalatok vo­­ultak át a tájképen; az őszi lomb különböző zenei tűntek fel, juharfa és tölgyfa tüzes és só­st pirt öltöttek, nyárfa és gesztenyefa halvány­­árgán és aranyosan látszottak. De a felhőket­­, melyeknek változatlanoknak kellett volna mo­­ndniok, különös mozgás fogta el és váratlan csillámlást mutattak. Csakhamar az egész kép nllámzott és lobogott ide-oda és olyan volt, mintha lángokban állna. És az történt valóban. magától kigyuladt és elhamvadt. Vad kétségbeesésben rohant a feltaláló a­zabad­ba. . . . . Neje­­csak egyetlen bus buesu pillantást ■etett a szegény képre, mely a lángok marta­­ékává lett és örökre elveszett; aztán férje után ietett és addig haladt mellette, míg kezét az övébe nerte tenni. Bra­xton előbb visszautasította, de aztán tűrte. Hallgatva mentek együtt és­ elha­jtott utakra tértek, hol messze voltak a meg­döbbent vagy gúnyolódó vendégektől. A fiatal asszony egy-egy vigasztaló szót kockáztatott. — El kell utaznod egy időre, szólt. — Minek? feleli a férj busán, nincs új tervem és a pénznek vége. — A kép bájos volt, eltekintve a csodás találmánytól. Nem hallottad-e csodálkozó kiál­tásomat ? nem tudtam elfojtani, ily szép képet még nem láttam. Lelkemben fáj, hogy elpusztult. — Ah­ogy, kiáltásod a képnek magának és nem a színváltozásnak szólt, igazán a képet már csak mellékesnek tartottam. — Másokat kellene készítened, melyek ép oly jók és pompásak Lásd, ebben van a jövőnk. Hagyd a kunsztokat, sohasem tetszettek nekem, ha ellenkezőt mondtam is neked. Fordulj egy­szerű, természetesebb dolgok felé, és boldogulni fogsz. Azalatt pedig talán visszanyerem állá­somat a kincstári hivatalban. A boldogtalan festő érezte, a­mint forró lett a szive tája, lehajolt és megcsókolta nejét, a­ki tán sohasem érzett emberi lény iránt oly gyöngéden, mint most bánatában és fájdalmá­ban ő iránta. Csak későn, mikor a piros alkony már eltűnt a télies erdőség mögött, tértek vissza ott­honukba. Az eset nagy feltűnést keltett úgy Mount Pleasantban, mint másutt. Néhány hírlap éle­lődött az új színek rendkívüli „melegsége“ fe­lett és a new-yorki levelező a dolgot oly felta­láló „bogorának“ nevezte,kinél nincsenek odahaza. De nemcsak a fiatal asszony, hanem má­sok is észrevették a festmény szépségeit maguk­ban, a különös bájt és elragadó hatását. A­ festő született művésznek látszott és a tájképfestés igazi hivatásának. A szeretetteljes gond, mely őrizte, megóvta az agyláktól. Nagy fordulat állt be nála; élete új korszaka előtt állott Braxton. A­mint előbb a vegyészi titkokat kutatta, oly buzgón vizsgálta most a természet egyszerű alakjait és színeit. Most fiatalabb és életundo­­rabb, mint valaha és oly áron adja el képeit, a­milyent csak kis Krőzusok tudnak fizetni. — Magány, csalódás és egészségtelen prob­lémák felett való ábrándozás különccé tettek, mondogatta Braxton élete párjához. Te vissza­adtál az egyszerű, természetesebb emberi létnek és megmutattad hivatásomat! Te vagy az tn klorofin­esszenciálos, minden rejtélyes munkám­ eredménye, az én bámulatos, páratlan talál­mányom. [ kivételével) valamint vasár- és ünnepnapokon d. e. 9—' 12. Délután és szombaton egész nap az intézet zárva van. A vöröskereszt Erzsébet-kórház meg­­tekinthető naponkint d. u. 2—4 óra között. Az I. osz­­tályú betegek délután 2—6, a II. osztályú betegek pedig d. u. 2—4 óra között látogathatók meg. (Az I. osztályon a rendes ellátási díj naponkint 4 forint, a II. osztályon 1 frt 50 kr; az utóbbi osztályon az orvosi kezelés is bele van értve). Bu­d­ap­e­s­ti k­er­e s k­e­d e­l­m­­i muzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsar­nokban, szabad bemenet mellett nyitva van minden nap d. e. 9—12 óráig, d. u. 4—7 ó. Vasár- és ünnepnapokon d. u. 20 kr. belépti dij. Állatkert nyitva egés­z nap. Belépő-dij 30 kr. Napirend, október 28 án. Naptár: Szerda, október 28. Római kath. Si­mon és Juda ap. — Prot. Sim. és J. — Görög-orosz: (okt. 10.) Longin vt. — Zsidó : (Júli 26.) — Nap kél tí­z. 13 perc, nyugszik 4 ó. 39 p. — Hold két 1 ó. 47 p. éjjel, nyugsz. 3 óra 39 p. d. u. A miniszterelnök mint belügymi­niszter fogad d u. 4 ó. A föld­mi­velési miniszter fogad dél­után 2 ó. Az uj köztemetőbe vezető közúti vasút műtanrendőri bejáraba délelőtt 9 ó. A belvárosi választók értekezl­te délután 4 ó. a régi városháza tanácstermében. A K­i­s­f­a­l­u­d­y-t­á­r­s­a­s­á­g rendes havi ülése d. u. 5 ó. az akadémia kis termében. A budapesti V-ik kér. polgári kör tár­sas vacsorája saját helyiségében. Hangverseny a vigadóban este 8 ó. Országos képtár az akadémiában nyitva d. e. 9—d. u. 1. Ornithologiai kiállítás a nemzeti mú­zeumban. Nyitva délelőtt 9-től esti 6 óráig. Belépődíj 30 krajcár. Aquarell kiállítás a műcsarnokban, nyitva d. e. 9-től, d. u. 5-ig. Belépő­díj 59 kr. Nemzeti múzeum: képtár, nyitva d. e. 9—d. u. 1 óráig. A múzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr beléptidíj mellett. Szabadságharcunk emlékeinek ki­állítása a fővárosi vigadóban. Nyitva d. e. 9 órától este 6-ig. Belépti-dij 40 kr. A magyar földrajzi társaság könyv­tára az egyetem épületében, nyitva este 5—7 óráig. Múzeumi k­önyvtár nyitva d. e. 9 —d. u. 1. Akadémiai könyvtár nyitva d. u. 3—7 ó. Egyetemi könyvtár nyitva d. e. 9—12-ig, d. u. 4-től este 8 óráig. A svábhegyi fogaskerekű v­a­s­u­t indul óránkint. Margitszigetre a hajó indul óránkint. Deák mauzóleum a kerepesi-uti temetőben nyitva d. u. 3 — 6. Történelmi arcképcsarnok a budai vár­bazárban nyitva d. e. 9—12-ig. A keres k. muz. tudakozó irodája akadémia­ utca 12. sz. Nyitva van minden nap d. e. 9— 12 és d. u. 3—6 ó. Am. fel­. technológiai iparmuzeum gyüjtem­énytárai nyitva vannak : hétköznapon (szombat Vízállás, október 27-én. Duna Pozsony l V apadt 0.01 m.-rel Komárom 1.26 áradt 0.01 B u d a d e• t 0.81 apadt 0.01 Mohi 03 1.01 változatla­n— Újvidék 0.81 apadt 0.01 Pancsova­ra 0.02 apadt 0.01 Orsova 0.82 áradt, 0.03 IUk* Sárvár 0.60 apadt 0.01 Győr 1.12 apadt 0.1­ 6 Vis Szered 0.0­2 apadt 0.01 Dráva Zákány 0.23 apadt . 07 Barcs 0.77 apadt 0.02 Eszék 1.9* áradt O­lt Tisza M.-Sziget 0 16 változatlan— Tekeháza ca 0 10 változatlan— V.-Nimény Ca 1.26 áradt 0.01 Tokaj 0.89 változatlan— Szolnok Ca 0.99 apadt 0.01 Csongrád Ca 1 47 változatlan— Szeged Ca 1 21 változatlan— If Törökbecse Ca 1.36 apadt 0.0 2 Titel 0.32 apadt 0.01 Kraszna N.-Majtény 0.22 apai­t 0.­­ 4 n Szamos Deés Oa 0.38 áradt 0.01 Szatmár 0.03 változatlan_ B Bodrog Sárospatak 0.00 változatlan_ | Latorca Munkács 0.16 áradt 0.­2 I Tapoly Hoór­fa 0.81 változatlan_ | Berettyó B.-Sz.-MártonOa 0.17 áradt, 0.02 H Sebes­­­a Nagyvárad Ca 0. 12 ára­dt 0.­11 | Fok. (O Tönké Oa 0.10 változatlan_ R Feher (.0 Borosjei 0 Oa 0.10 változatlan_ j Harm. J iá Gyónta O a 0.06 változatlan_ Maros Déva Oa 0 21­ áradt 0.1­2 Arad Oa 1.33 áradt O.Ol Béga Kiszet 5 6.­ 3 1áradt O.Ol Temesvár Oa 0 83 áradt 0.01 N.­Becskerek Oa 0.83 1apadt 0.02 Száva Sziszok 0 Só apadt 0.48 Mitr­ovit* 1.07 áradt 0.12 1 Tamás SiS'Kastély Oa 0.48 áradt 0.09 ” 1 A meteorologiai m. k. közp. intézet időjárási sürgöny-jelentése. 1991. október 27. reggel 7 óra. A szélirányok jelölése : N = észak, E = kelet, S =dél, W­as­nyűgöt, Felhőzet: 0 — egészen derült, i = többnyire derült, 2 —részben fel­hős, S =s többnyire borult 4 __ egészen borult £ = erő, * — zivatar, s = kö,d. Megjegyzések:. Nyugatról a légnyomás sülyedése Közép-Európába terjedt, k­.i hazánk fölött elterülő másoddepresszióban Állomások Árvaváralja Trencsén . Selmecbánya Magyar-Óvar Ó-Gyalla Budapest Sopron . Keszthely Csáktornya Zágráb . Fiume . Pancsova Zsombolya Orsová . Arad Szeged Szolnok Eger . . Debrecen Késmárk Un­gvár . . Akna-Szlatin Szatmár N­agyvárad Kolozsvár Nagy-Szeben Bécs . . Krakó . Bregenz Salzburg Klagenfurt Pola . . Lesina . Torino . Firenze . Róma . Nápoly . Brindisi . Cagliari . Palermo Malta • Zürich Paris , Nizza Biaritz . Brest Koppenhága Hamburg Swinemünde Memel . Berlin . Münster. Stornoway Mullaghmore Scilly szigete Sch­ields Christiansmno Ulenborg . Stockholm Szt.-Pétervár Moszkva Kiew . . Odessa . . Varsó . . Sulina . . Konstantinápol. Lég­nyomás mm. Hő­mér­séklet Cels. Szél­­szárny és e­r­io Felhő­zet Csa­pa­dék mm. 756 1-10 8_ 4 — 7£6 -IS.4 SE2 2 — US - 9.GN 1 4 766 -10.6 SW2 2 766 -11.3s 1 a — 7n7 -12.2 SE2 3 — 756 -10.8 NWI 3 — 756 -17.9 svv1 0 — 766 -12 4 SW2 1 —• 768 -11 4 SW1 0 — 769 -15.7E 1 2 — 76 9 32s 2 0 2 7£>9 13.8— 0 a — -38.2s 1 1 — 769 -.4.8 SE4 2 3 7 9 U13.C SvVI 2 1— 7684-13 13 8 i 2 768--13.0 SW1 4 — 7ó9--14 2 SW3 © 13 7. 7--12 8s 2 3 — 7684-13.2E 2 © 16 70S--10 0E 2 4 — 759 -j-;3 9E 1 4 7 70S -j-14.4w 2 Ö 23— + -— — — 7c8--; i. iS 1 4 1 7664-10.4E 2 3 — 766-9.0N 1 2 — 761 4- 6.GE i 3 — 7C0-6.6 NE3 3 — 7é8 4-5 9 4-’4 3 NE2 1 — 76 / NWi 1 — 761--17.1 NEa 1 — 762--11.2S 3 2 6 762 4-11 8 SE1 ==— 762 4-12.4N 3 4 9 +20: 762W 3 0 — — 4- —— — —■ 7C04 83— = 3 7t0 +41 0E 3 2 — 762 + S.J SE1 1 — 7 55 4- 9.6S 2 © 2 760 +U.7 SE1 4 31 752 4-11.0 SW2 4 •-754 4-12.8 SE2 4 — 7 66+ N 4 1 — 761 4- 6 .3N 2 3 — 7624 9.6 NE8 s — 761 4- ~ NE1 1 — 7604 8.7 NE5 4 --762 + 7.9N 4 © ia— -I— —’— — • -— — — — — — — 4 — — — — 4- —— — — — 4 — — — — — — — — — 4 — — — — — — -— — — — — — — — 4 —-— — 760 7631 .15.0 .13.7S 2 4 -

Next