Pesti Hírlap, 1892. augusztus (14. évfolyam, 212-240. szám)
1892-08-30 / 239. szám
i gyászhangjai közben átadták a feledhetetlen halottat az örök nyugalomnak. Sál Ferenc polgármester anynyira elérzékenyült, hogy nem volt képes búcsúbeszédét elmondani. Wekerle miniszter táviratilag kérte föl Sált, hogy igaz benső részvétét fejezze ki a gyászoló családnak. Mindenfelől érkeznek részvéttáviratok a mélyen sújtott családhoz. Nagyvárad város közönsége síremléket fog állítani feledhetetlen polgárának és volt polgármesterének. Midőn a gyászoló család, barátok és tisztelők jelenlétében a sírba bocsátották a koporsót, Tisza Kálmán könnybe lábbadt szemekkel így szólott: „Ismét egy derék, egy igaz jó emberem szállt sírba.“ Lukács György államtitkár elhunytáról Nagyvárad városa is adott ki gyászjelentést. (Tisza Kálmán jubileuma) A szeptember hó 4-ikén Komáromban tartandó nagyszerű ünnepélynél a dunántúli ágostai evangélikus egyházkerület is lesz képviselve számos tagú küldöttség által, Radó Kálmán felügyelő és Karsay püspök vezetése alatt. (Epilog Baross halálához.) Magyarország nagynevű kereskedelmi miniszteréről, a mióta koporsóját emlékezetes módon Illavára kísérték, kevés szó volt. A hozzá közelállók egy ideig a „nemzeti ajándék“ gondolatával foglalkoztak. Arról volt szó, hogy, mint annak idején Vörösmarty Mihály családjának dús nemzeti ajándékot gyűjtöttek, Baross családja is ilyenben részesüljön. Magyarország legmunkásabb emberének, a ki nemzete vagyonosságát annyi millióval növelte, nem jutott eszébe, hogy magának is vagyont szerezzen. Ez a „feledékenysége“ legnagyobb erényei közt foglal helyet s halála után csakugyan mozgalom kezdődött, hogy családja, főképen gyermekei számára nagyobb összeget gyűjtsenek, amihez az iparos és kereskedő világ mindenesetre jelentékeny összeggel járult volna. Ez a kezdet azonban, ismeretlen okokból, nem nyert folytatást. Következett a koronázási jubileum hosszas zaja s ez egészen elnyomta a friss gyászszal járó érzelmeket. — Most azt olvassuk, hogy a kegyelet elmaradt tényét részben egyetlen ember pótolja, a kinek nevéhez máris annyi gyöngédség és kegyesség hite fűződik. Vaszary Kolos hercegprímás Baross Gábornak egykori gimnáziumi tanára, a nagy miniszter özvegyének és gyermekeinek fölajánlott Esztergomban egy házat, ahol kényelmes otthont találhatnak. A ház az érsekség tulajdona. Az özvegy a nagyszivü főpap ajánlatát köszönettel elfogadta s gyermekeivel már legközelebb Esztergomba költözik, ahol nyugdijából fog élni. Ezzel együtt pozitív alakban merül föl Baross szobrának terve. Erre már történt is adakozás, azonban alig gyűlt össze egy-két ezer forint, holott a szobor, — legalább ahogy nálunk szokás számítani, — legalább százezer forintba kerül. Most Lukács Béla miniszter vette kezébe ezt az ügyet s egy bizottság élén , folytatja e szobor előmunkálatait. A miniszter reméli, hogy nagy elődjének szobrát közadakozás útján létrehozhatja. Talán jobb volna, jegyzi meg a F. L. a biztosan elérhetőre törekedni s kisebb arányú szoborral a keleti pályaház előtti kis parkban örökíteni meg a magyar vasutügy átalakítójának, a forgalmi politika nagy reformátorának emlékét. A nevezett lapnak ebben igazsága van. A nagytömegű rossz szobrok helyett átmehetnénk a kis tömegű, szép szobrok rendszerére s a magunk részéről ajánlhatjuk, hogy Baross szobrának tervezésénél lennének figyelemmel Areglio turini szobrára, mely ott szintén a pályaház előtti parkrészben áll. Egyébként is nagyon ajánlatos, hogy a szoboráilitásnál az olasz városok emlékeire figyeljünk s ne nagyot, hanem szépet alkossunk. (Az Arany szobor.) A nemzeti múzeum kertjében, közvetlenül a főhomlokzat előtt. Schickedanz Albert tanai terve szerint már felállították azt a terméskő talapzatot, a melyre az Arany János szobra jön. Maga a szobor közel áll a befejezéséhez. Arany János ülő alakja valamint Toldy Miklós már bronzba van öntve s épen ma szállították az öntő műhelybe Piroska alakját, mely kitünően sikerült. Arca igazi magyar typus, ruhája a magyar falusi leányoké s haja hosszú fonatokban csüng alá. Átszellemüilten néz föl a költőre s egyik kezét cserkeszorun nyugtatja. Az arc igen hasonlít Széchenyi Alice grófkisasszonyéhoz, aki több ízben ült modellt a mintázó művésznek, Strobl Alajosnak. De bár a szobor készen van, leleplezése nem az idei október hónapban lesz, hanem a jövő évi május hó első napjaiban, így határozta ezt el az Eötvös Loránd báró elnöklete alatt összeült szobor-bizottság. Különben a szobrot még az idén felállítják s a leleplezés napjáig fabódét építenek föléje. — (Beiratások) krisztinavárosi uj gimnáziumban (várfok-utca II. szám) a beiratások szeptember 1—3-ig (d. e. 9—1 óráig) tartanak. Az idén ez iskolának csak I. osztálya nyilik meg. — A hold-utcai ref. elemi iskolában történnek a beiratások Augusztus 31-én és szeptember 1-én, délelőtt 8—12-ig és délután 2—5-ig. — ( Grófi bohózat.) A sokszor emlegetett tatai grófi német színházban figyelemre méltó premiere volt. A szinlapon „Im Bayreuth“ cím alatt uj szindarab volt bejelentve „von E. (?.“ A közönség, mely ahhoz van szokva, hogy a grófi színház művezetőjétől Carl Gross-tól (von. C. G.) gyakran adnak színdarabokat, most sem gondolt messzebbre s azt hitte, hogy az E. egyszerűen sajtóhiba C. helyett. — A bohózat természetesen német volt s a bayreuthi Wagner-színházat figurázta ki. Különböző Wagner dühöncök szerepelnek benne a színház előtt. „Parsifal“-t játszszák s félő, hogy a ház nem lesz vele. Az igazgató tehát fünek-fának ingyen osztogatja a jegyet, a mellett pedig azt a hirt terjeszti, hogy a jegyek el vannak kapkodva. Két kisasszonynak, aki a nevelőnőjével jön, már nem jut jegy. (A nevelőnő Wagnerféle alliterációkban beszél.) Egy bécsi vendéglősnek (Wirth) szintén nem jut jegy, mígnem az inkognitó igazgató ad neki egyet ingyen, de kiköti, hogy gróf gyanánt szerepeljen a nézőtéren, nagyobb hatás végett. Ebből egy csomó komikus helyzet fejlődik; a vendéglős Wirthemberg grófnak mutatkozik be s az előbb említett három hölgygyel ereszkedik ismeretségbe, a miből nagy baj származik, mivel a vendéglős hárpia felesége is megjön s férjét a hölgyekkel találva, nagy scénákat rendez. Szóval helyzetekre van fektetve az alkalmi darab. A publikum megtapsolta s Carl Grösst, a művezetőt vélvén a darab szerzőjének, kihívta. A művezető meg is jelent s a magas szerző nevében mondott köszönetet. Csak akkor sült ki, hogy a „von E. G.“ azt jelenti, hogy a darabot maga Esterházy Miklós gróf, a színház ura írta. Ő maga is jelen volt az előadáson s örült a sikernek. — Vajha ezeket a sikereket a tatai gróf magyar nyelven írná meg s a tatai színházat valahára magyar színházzá alakítaná át. Mert azt mondják, hogy a gróf minden jónak hozzáférhető. A német színházat is csak azért tartja még fönn, hogy az ellene intézett támadásokkal szemben erejét megmutassa. Különben pedig évenként 50— 60,000 iitot költ minden önzés nélkül arra, hogy kiváló férfi- és nőtalentumokat külföldön kivált a zenében és énekben kiképeztessen. Példára esnek Alföldi k. a. is a tatai színházban. — Persze, hogy a tatai német színházba nem lehet belenyugodni sehogyan ; csakhogy mégis szép és fölemelő pillanat volna az, amikor a gróf az első magyar színdarabot megírná (mert roppant irodalmi ismeretei vannak) s kihirdetné egyben, hogy innét túl a tatai színházat a magyar Múzsának avatja föl. Annyi bizonyos, hogy a nemzeti amnesztia készen állana számára. (Kossuth iratai befejezve.) Helfy Ignác, orsz. képviselő, értesítette az Athenaeumot, hogy Kossuth iratai IV-ik kötetének utolsó kéziratával elindult Turinből. Augusztus 25-én, Lajos napján kapta meg Helfy a kéziratok befejezését, de mert útközben Velencében s Görzben kiszáll, csak 2—3 nap múlva lesz itt vele. Kossuth iratai — természetesen megszakítással — 12 éven át készültek, mert 1880-ban jelent meg e nagybecsű mű első kötete. A budapesti ügyvédek közt már megindultak az aláírások amaz indítványra, hogy Kossuth Lajost 90-dik születésnapja alkalmából a budapesti ügyvédi kamara dísztagjává válaszszák. — (Kossuth születésnapja) Kossuth kilencvenedik születése napját Pozsonyban — mint nekünk jelentik — szintén fényesen készülnek megülni. A jogászok Klury Jenő elnöksége alatt elhatározták, hogy a honvédegylettel és más testületekkel szövetkeznek az ünnepségre. — Mint nekünk jelentik, Debrecen lakossága is, pártkülönbség nélkül, nagyszerűen készül Kossuth 90-ik születésnapját megünnepelni. A Csokonai-kör és a dalegylet a város minden egyletét, testületét, egyházi és világi hatóságait és iskoláit lelkes körlevélben fölhívta, hogy a rendezőségbe két-két tagot válaszszanak. A Csokonai-kör a tállyai templomavatásra képviselőt küld. — (Szörnyű eset) történt f. hó 26-án Elenócon, Gömör megyében. A szombatra virradó éjjel ugyanis óriási zivatar dühöngött a hegyek között s a falun kívül eső tanyán egy csűrben keresett menedéket Bencze Mihály, 17 éves ifjú feleségével s piciny gyermekével. A Villám a csűrbe lecsapott s a fiatal párt a gyermekkel s a közelükben levő két ökörrel együtt agyonsujtotta. A csűr teljesen leégett s a három ember izzó-porrá sült, ugy, hogy csak csontjaikat s koponyájuk egy részét találták meg. Az eset nagy részvétet keltett az egész környéken, annyival inkább, mert a szerencsétlenek még csak másfél év óta éltek boldog családi életet. A feltalált csontokat s megszenesedett hulladarabokat két koporsóban tegnap temették el a falu és vidéke lakosságának óriási részvéte mellett. (A lefőzött Falb) Tudjuk, hogy Falb, a tudós linzi kecskebéka sokszor lepi meg a világot sikerült jövendölésekkel. Az ő megjósolt kritikus napjai mindig bekövetkeznek, mert ha az nap Budapesten vagy Balmaz-Újvárosban nem is történik semmi „kritikus“, hát valami csak megbomlik a Fidzsi-szigeten vagy a patagónok földjén, avagy a föld valamely zugában és a fő az, hogy történt baj: hogy hol, az seeko jednó. Falb úr tehát egy kicsit ravaszkodik az ő jóslataival. Nem így a magyar kalendáriumok csinálói. Micsoda kismiska Falb ezekhez képest. Ezek nem kertelnek, nem kétkulacsoskodnak, nem szórnak port a publikum szemei közé, hanem kimondják határozottan, egyenesen, világosan, hogy így lesz, úgy lesz s ezzel punktum. Le is főzték alaposan a magyar kalendáriumcsinálók Falbot s az összes időjósokat, amiről mindenki meggyőződhetik, ha felüt valamely magyar naptárt s megnézi, mit jövendöl az idei augusztusra. A jóslat így hangzik: „Időjárás Herschel szerint: A kezdetén változó az idő, mely még 8-ikán sem igen akar javulni . 15. körül boru 11 az idő, gyakori eső, 22-ikén hés, esős idő, mely a hó végéig e 11 a rt.“ . (Örmény hitközség a fővárosban.) A Magyar Állam egyik közelebbi számának ama közleménye, mely egy budapesti örmény katholikus hitközség alakulásának tervét pendítette meg s ennek kapcsán az irányadó körök figyelmét arra irányozta, hogy a Rottenbiller utcával határos templom téren a főváros mint kegyúr által emelendő erzsébetvárosi új templom kiépítése alkalmából a magyar örménység hazafias érdemeinek elismerése és méltánylása jeléül, a mai kápolnaszerű csinos kis templomot a derék örmény katholikus egyháznak engedje át a főváros az illető egyházi felsőbbségnek hozzájárulása mellett, — mint az Orsz. Ért. értesült erdélyrészi örmény körökben élén visszhangot keltett. Ennek következtében felmerült a terv, azon eszme keresztülvitelét illetékes helyen egy, az erdélyrészi négy örmény hitközség nevében benyújtandó tüzetes emlékirat által is előmozditani, mely természetesen úgy a hercegprímásnak, mint Budapest fő- és székvárosnak is bemutatandó lesz. (Égő vasúti vonat.) Nagykikindáról írják lapunknak : A Valkányról Nagyszentmiklósra közlekedő vegyes vonat utasai közt tegnapelőtt a mozdonynak sűrűn egymásután következő éles vészfüttyei folytán nagy izgatottság támadt, mely még nagyobb lett, midőn hirtelen fojtó szagu füstgomoly burkolta be az egész vonatot. Nagy pánik keletkezett, az utasok kinyitották a kupék ajtajait és ablakait és kiugrottak a vonatból, miközben számos apróbb baleset történt. Végre nyílt pályán megállították a vonatot s az utasok nagyobb része csak most tudta meg, hogy mi a baj. Ugyanis a nádzsupokkal telerakott hosszú kocsi a mozdonyból kiröpkedő szikráktól jobbot vetett volt s nagy fáradságba került, amig sikerült az égő kocsit a vonattól elválasztani és a többi kocsikat a fenyegető tűzveszélytől megóvni. Az illető kocsi aztán egy melléksinen teljesen leégett, csak az izzó vaskeret maradt meg. A vonat másfélórai késéssel folytathatta útját. Levelezőnk élesen hibáztatja, hogy a náddal terhelt nyitott kocsit közvetlen a gép után tették, mi miatt az utasok is nagy veszélynek voltak kitéve. (Jutalmazott programmértekezés.) Somogyvármegye törvényhatósága augusztusi közgyűlés alkalmával Okányi Pál tanárnak értekezését, melynek címe: „Somogyvármegye közigazgatása a török világ alatt és után a megye visszaállításáig“, a jövő tanulmányaira buzdítás fejében 100 írttal jutalmazta. (Iskolai hir.) Az egyetlen női kereskedelmi tanfolyam a főváros jobbparti oldalán a II. ker. polgári leányiskolában nyílik meg. Az iskola utcai új, díszes épületbe költözött intézet polgári osztályaiba szept. 3-án d. e. iratkozhatni be; ezek mellett francia nyelvi, zene- és tánctanfolyamok vannak szervezve. Az iskola ünneplő, megnyitását szept. 8-ára tűzték ki; a kereskedelmi tanfolyam október 1-jén nyilik meg, addig is bármikor d. e. szolgál reá vonatkozó felvilágosítással Erdődy Imre h. igazgató. (Elfogott rabló.) A napokban Horgoson vakmerő rablás történt. Kokoska József gyolcsos tótnak Nyedelák Nándor nevű kocsiját az országúton ismeretlen tettes megkötözte és kirabolta. A vizsgálat során kitűnt, hogy a rablást Krsák József 25 éves gyolcsáruló, Kokoska volt segédje követte el, aki azonban megszökött. A szegedi csendőrség távirata alapján a fővárosi rendőrség ma Krsákot, a ki az ujvásártéren bolyongott, letartóztatta. Átadják a szegedi kir. ügyészségnek. — (Eljegyzések) Babay Kálmán keresztesi reform, lelkész e hó 18-án jegyezte el Balaton-Kenesén Szánthó Ilonkát, Szántó Lajos és Soós Julia szép leányát. — Jirány Andor főv. posta- és táv- PESTI HÍRLAP 1892. augusztus 30.