Pesti Hírlap, 1893. március (15. évfolyam, 60-89. szám)

1893-03-09 / 68. szám

1893. március 9. PES­TI HÍRLAP ______________________9 épitett invalidus-házban lépten-nyomon katonai őrség áll. A tetteseket, mint rendesen, nyomozzák. — (Szép ünnepély.) Lindauer Gusztáv Há­ziason most ünnepelte 25 éves szolgálatának forduló­ját. 16 évig volt első gépész az államvaspálya társa­ság hajóin, a­honnan a szab. oszt. magy. vasúttársa­ság ellenőrévé és a hajóműhelyek főnökévé nevezte­tett ki. Ezen állást a társaság teljes megelégedésére 7 éven át töltötte be; mikor pedig az állam vette át a társulat vasutját, a kereskedelmi miniszter öt állá­sában megerősítette. Az alatta szolgáló munkások mostani jubileuma alkalmával szép emlékkel is meg­lepték, jeléül annak a tiszteletnek és szeretetnek, melyben a jubiláns Báziáson él és működik. — (Villamos vasút Arad megyében) cím­mel az „Arad és Vidéke“ azt jelenti, hogy Boros Béni az arad-csanádi vasutak igazgatója a Ganz-féle gyárral a fölött folytat tárgyalást, hogy a vasút egyik vonalát villamos vasúttá alakítsa át. A hír — a­mennyiben a valóságnak megfelel — kétségtelenül érdekes. Különösen pedig érdekes volna az esetben, ha a vasút egyik fővonaláról, t. i. az arad-szegedi vonalról volna szó. Most, a­mikor Brüssel és Antwer­­pen között ilyen villamos vasutat terveznek, s kü­lönösen most, hogy a bécs-budapesti villamos vasút terve is folyton kísért, föltétlenül nagy horderejű volna egy ilyen kísérlet, melynek az alapján azután ko­molyan lehetne beszélni egy hosszabb villamos vas­útról. Bármennyire óhajtandó volna is azonban ilyen kísérlet, a hír valóságában egész határozottsággal ké­telkedünk, mivel az arad-csanádi vasút sem oly anyagi helyzetben nincs, hogy ily nagy költséggel járó kísér­letet tegyen, sem pedig a forgalom nagysága nem teszi indokolttá a változtatást. Ha egy egészen új és rövid szárnyvonal kiépítéséről volna szó, az már hi­hetőbb lenne, de ez esetben semmi különös ered­ményt sem mutathatnának föl, mert egy kis szárny­­vasút aligha lenne hosszabb, mint a budapesti, vagy a hanga-scheveningeni villamos vasút.­­ (Orkán a fővárosban.) A tegnapi szép nap után csúnya nap virradt ma a fővárosra. Már a délelőtti órában olyan heves orkán keletkezett, hogy az embereket csaknem végigsöpörte az utcákon. Női és férfikalapok, kofáknak az ernyői, boltajtókon ló­gott bábuk és kendők és sok más kisebb ellen­állású portéka röpködött a levegőben s ugrált a kövezeten. Csak a borbélyüzletek cintányérjai kacagtak a vihar szemébe, a­mely rájuk egy kis elevenséget hozott. Fájdalom, a mai szélvihar komolyabb következmé­nyekkel is­ járt. A hatvani­ utcában egy cégtábla, a Thein Sándor ruhakereskedőé, rázuhant Tauscher József joghallgatóra, a­kit életveszélyes sérülésekkel szállítottak a Rókus-kórházba. A József-körút 9. sz. háznál egy­ cégtábla Mike Vilmosnak a fejére esett, míg Bori Antal boltiszolgát a Kerepesi­ ut 39. számú ház előtt érte hasonló baleset. Mind a ketten súlyo­san megsérültek. Lindtner Ottó könyvelőt, a­ki csak ma reggel szabadult ki felgyógyultan a kórházból, a szélvihar földhöz vágta s úgy összeütötte a testét, hogy vissza kellett vinni a kórházba. Szabó János napszámost pedig az Eötvös­ utca 32. sz. a. épülő ház első emeletéről sodorta le a szél, minek követ­keztében jobb lábát törte. Hasonló balesetek még több helyütt is előfordultak a fővárosban, mígnem az esti órákban, egy kis eső után, némileg csillapult a vihar. Bécsben, mint onnan jelentik, szintén heves orkán dühöngött s több baleset is történt. Különösen a házak tetejéről lesodort cserépdarabok okoztak több helyütt kárt az emberekben. Egy pékinasnak a kosa­rából pedig háromszáz darab zsemlyét és teasüte­ményt ragadott ki a szélvihar. A közlekedés több helyen lehetetlenné vált s biztonsági szempontból a Ferenchidat is elzárták a közlekedés elöl.­­ (A pozsonyi kórház ügye.) Pozsonyból sürgönyzik nekünk. Az országos kórház orvosi kara nagy örömmel fogadta a hirt, hogy Zichy főispánt Hieronymi kormánybiztossá nevezte ki. Ápolók gya­nánt apácákat fognak alkalmazni.­­ (Uj pályaudvar.) Pozsonyi levelezőnk sür­­gönyzi: Lukács Béla kereskedelmi miniszter Pozsony mellett nagy rendező pályaudvart építtet. Az állam­vasutak jogtanácsosa, dr. Barts itt van, hogy a kisa­játításokat sürgősen végezze.­­ (Megszökött őrült nő.) Zágrábból sür­gönyzik nekünk. Az őrültek házából egy Nestorof Nada nevű asszony megszökött. Ez a nő részese volt annak az asszonyi bűnszövetkezetnek, a­mely a meg­unt férjeket méreg által pusztította el. Nestorofot an­nak idején halálra ítélték, de később megőrült.­­ (Öngyilkos plébános.) Szatmárról távira­tozzék a P.-i N.-ának. Szikora Kálmán áldozópap és nyugalmazott plébános, aki jelenleg Szatmáron la­kik, revolverrel mellbe lőtte magát. Sebe nem föltét­lenül halálos, de nagyon súlyos. Az agg plébánost nehéz betegsége vitte rá a kétségbeesett lépésre. — (Összenőtt borjú-ikrek.) Szigligetről ír­ják nekünk, hogy ott Varga István tehene két bor­jut ellett, melyeknek hasuk és szügyük össze van nőve. — (A csaló, ha Amerikába megy is) — csaló marad, a mit Horváth Dezső bizonyít nem any­­nyira nagy ékesszólással, mint inkább gyakorlatilag. Ez az úr annakelőtte Budapesten alapított szövetkeze­teket, fogadott kaucióra szolgákat és megcsalt min­deneket. Ha elítélték és a büntetést leülte, újból kezdte. A maga neve alatt, a régi alapon és ismét­lődő eredménynyel. Teljes lehetetlenség volt megjaví­tani. Legutolsó elcsipelése és ülése után azonban mégis mást gondolt. A­helyett, hogy újra a főváros­ban alapított volna szövetkezetet és fölfogadott volna kauciós alkalmazottakat, kihajózott Amerikába, ott kiadta magát professzornak, festőnek, nyelvmesternek, zenevirtuóznak s ily alakban — de folyton a saját neve alatt — egymásután csalta meg az amerikai magyarokat. A jó amerikaiak a Horváth Dezső névre még emlékeztek és elhitték a csalónak, hogy e név alatt ő a budapesti lapokba cikkeket írt, holott a dolog megfordítva áll, vagyis úgy, hogy a budapesti lapok ő felőle írtak cikkeket, elmesélvén körmönfont csalásait. A közönség persze Amerikában is olyan, mint másutt, hogy emlékezik ugyan egy-egy gyakran emlegetett névre, de már a felöl nincs tisztában, hogy azt a nevet mely minőségben emlegették. Legutóbb Pásztor István passai és amerikai magyart csapta be 60 dollár erejéig, a­ki a „Szabadság“ című­ lapban — egyebet nem tehetvén — arra hívja föl amerikai honfitársainak a figyelmét, hogy Horváth Dezsőtől, kinek személyleirását is közli, mint veszedelmes csalótól óvakodjanak.­­ (Patkó Pista kedvese.) Az akasztófára került hires haramia-vezérnek kedvesét kerítette kézre a napokban a nagykanizsai csendőrség. Az egykori kackiás menyecskéből, vén szatyor lett, akit most a csendőrség holmi régi bűntettek felderítésére használ.­­ (A nővér becsülete.) Ezelőtt három év­vel a Bécs melletti Badenben nagy feltűnést keltett egy ott fürdőző gazdag török család. A család, mely a legelőkelőbb körökben forgott, nagy fényűzést fejtett ki; nagy villát bérelt, melyet teljesen újonan rende­zett be; az első bécsi cégeknél rendelte meg a bútort, a toiletteket, ékszereket, fogatokat lovakat stb. s va­lahányszor a család Bécsbe rándult, amit igen gyak­ran megtett, mindig egy elsőrangú vendéglőbe szállt. A családfő Syria és Felső-Egyiptom leggazdagabb ke­reskedőinek és földbirtokosainak egyike, a kelet egyik legnagyobb kereskedőházának főnöke, Sursok bankár volt. Vele volt Badenben neje és ennek fivére, Zahar József, ki egyszersmind Dursok titkáraként is szere­pelt s különben szintén egy tekintélyes syriai keres­kedőcsalád fia. Ez utóbbi most, mint Alexandriából jelentik, áldozatul esett egy fiatal­ember bosszújának, kinek nővérével szerelmi viszonyban volt. Zahar Jó­zsef ezelőtt két évvel Alexandriában egy szép fiatal leánynyal ismerkedett meg, ki iránt sze­relemre lobbant, de aki igen szegény volt, úgy hogy Zahar nem gondolhatott rá, hogy családja beleegyezzék, hogy e leányt nőül vegye. Ennek da­cára szerelmi viszonyt kötött s fiatal hölgygyel és há­zasságot ígért neki. A leány hitt a férfiúnak s a kö­vetkezmények nem maradtak el, a leány családja eré­lyesen lépett föl most Zahar ellen. Ez sokáig kerülte a családdal való egyenes érintkezést, nemrég azon­ban mégis kénytelen volt kedvesének fivérét fogadni. A fivér Zahart figyelmeztette házassági ígéretére s követelte, hogy ezt nővére becsületének megmentése végett váltsa be. Zahar vonakodott adott szavát be­váltani és más indokokon igyekezett a fivér haragját kiengesztelni. Heves szóváltás után a fiatal­ember egyszerre előrántotta revolverét s több lövést tett Za­­harra. Zahar halálosan találva esett össze és néhány perc alatt meg is halt. A boszul álló fivér önként jelentkezett a hatóságnál. Az eset a kelet nagykeres­kedői köreiben nagy föltünést keltett.­­ (Cigány a farkas hátán.) Windischgrätz hercegnek a kishegyi 2000 holdas vadaskertjében több napon át garázdálkodott egy nagy étvágyú, vér­szomjas farkas, amely a gyöngébb vadakat egymás­után tépte szét. Petrassovits főerdész mihamar ész­revette, hogy kutya van a kertben s éjjel-nappal le­sett a bestiára. A farkas e hó 4-én végre szem elé került, de csak olyan lövést kapott a bundájába, a­melylyel tovább állhatott. A hajszának ezzel nem volt vége, mert a főerdész most már annál inkább utána nézett, maga mellé vévén egy csomó hajtót, közöttük egy Hunyadi nevű cigányt. A hajtás­ ered­ménynyel járt. A farkas lövésre került s két csőből eredt fickó érte. A hatalmasan megtermett állat a lövések után elesett, nem messze a cigánytól, a ki diadalordítással vetette magát a farkasra. A­mint azonban ez megtörtént, a bestia utolsó erőfeszítéssel felugrott és vonitva futott tovább, de már akkor a cigánynyal együtt, a ki fent ült a hátán, a ki görcsö­sen markolta a fenevad két fülét és a ki duettben adott hangot a farkassal. A főerdész, a hajtó népség ámulva nézett a különös látványra, a mint a voniló farkas vitte az ordító cigányt. A futtatás azonban nem sokáig tartott, mert a megsebzett állat mihamar összerogyott s a hajtók agyonverték. Cigány Hunyadi most hires ember a környéken s dicsekedve beszél a — hajtásáról. — (Egy tanférfiu jubileuma.) Davidsohn Lajos, a vágujhelyi áll. segélyzett szr. reáliskola lel­kes tanára tiszteletére, 40 éves tanítói működése és nyugalomba vonulása alkalmából, f. hó 3. és 4-én egykori és jelenlegi tanítványai, továbbá számos tisz­telője és barátja fényes ünnepélyt rendeztek. Az ün­nepély első napján a reáliskola épületében nagyszámú közönség előtt dr. Weisse I., az intézet volt vezetője, hosszabb beszédben méltatta volt kartársának a ne­velés és tanítás körül szerzett­ nagy érdemeit. E nagy tetszéssel és viharos éljenzéssel fogadott beszéd után egyik tanítványa köszönetet mondott tanárának hosz­­szas fáradozásáért. Erre megható jelenet következett. Az agg professzor volt igazgatójának és tanítványá­nak szívhez szóló szavaitól áthatva, zokogni kezdett. Magához térve, legékesebb szavakban köszönetet mon­dott. Az ünnepély 2-dik napján, azaz 4-én, este 7 órakor a Neubauer-féle szállóban 100 terítékű bankett volt számos pohárköszöntővel. — A bankettet tánc zárta be. —­­A zürichi magyar­ egyesület­ folyó hó 4-én a Grand Café nagytermében sikerült márciusi ünnepélyt tartott, a­melyről ezt írják lapunknak: Az estélyen az egyesület tagjai teljes számban meg­jelentek, emelték az estély fényét ottlétük által az egyetemen működő hazánkfiai, Tettmajer és Stottola professzor urak. Pont nyolc órakor Farkas elnök egy rövid, de velős beszédben emlékezett meg nagy ha­zánkfiáról, Kossuthról s beszédét a sok taps s éljen­zés következtében alig bírta befejezni, utána Böször­ményi volt helyettes elnök mondott egy szép toasz­­tot szabadságunk megteremtőjére. Jó vacsora (de nem magyar) s jó soproni bor mellett vigan múlt az idő, a jó kedv tetőpontra hágott, midőn Markó — engedve a közóhajnak — cimbalmát elhozta s ezen a legma­­gyarabb hangszeren a mi nótáinkat (hejh! nincs en­nek sehol párja) kezdte játszani. A kitűnő játék mel­lett kivilágos kivirradtig elmulattunk. Posztokban persze nem volt hiány, tósztokat mondtak: Böször­ményi (úgy beszél, mint egy pap), Tettmayer és Stot­tola urakra, Farkas az egyesület tagjaira, Tauber Tenner úrra, tiszteletbeli elnökünkre, Tenner az egye­sület s Grossra, Gross Tennere, az elnökségre s az egyesületre. Ú­jkereskedelmi szakiskolák kongresz­­szusa­ lesz március 26-án Budapesten, melynek tár­gya a kereskedelmi szakoktatás szervezetének és függő kérdéseinek megvitatása. A kongresszust az elő­készítő bizottság nevében Jónás János a pozsonyi kör­­akadémia igazgatója hívta össze s részt fognak venni benne az ország összes kereskedelmi iskoláinak tanárai. A fővárosi középkereskedelmi iskolák ta­nárai a napokban Lengyel Sándor igazgató elnöklete alatt értekezletet tartanak, melyen megállapodnak arra nézve, hogy milyen álláspontot foglaljanak el a kon­gresszuson. A kongresszus a következő két pont meg­vitatását tűzte ki maga elé: 1.) A kereskedelmi szak­oktatás helyzete az országos oktatásügy keretében. 2.) A tanárok helyzete, fizetése és nyugdíj viszonyai­nak rendezése. Nyilatkozni fognak az iránt, hogy a kereskedelmi iskolák a kereskedelmi, vagy a kultusz­minisztérium hatáskörébe tartozzanak-e s egyáltalán legyenek-e állami szakiskolák? — Itt megemlítjük, hogy a polgári iskolai tanítók egyesületének választ­mánya tegnap Habóthy Sándor elnöklete alatt gyű­lést tartott, melyen kimondta, hogy nem támogat­hatja a fővárosi tanügyi osztály abbeli tervét hogy a középkereskedelmi iskolák a polgári iskoláktól elvá­lasztva önállóan szereztessenek.­­ (Rendőri hírek.) Összefogdosott csavar­gók. A rendőrség az éjjel több budai kis korcsmában rendezett razziát, a­melynek annyi eredménye volt, hogy a retek­ utca 13. és a Zsigmond­ utca 6. sz. a. korcsmában két foglalkozás és hajlék nélkül levő köz­­veszélyes csavargót találtak, kiket le is tartóztattak. — Öngyilkosságok. Pálmafi Teréz 19 éves cseléd­leány a Csepel-rakpart 22. sz. a. levő lakásán meg­mérgezte magát s még ma délelőtt az uj kórházban meghalt. — Weber Károly 32 éves szobafestő az éj­jel a Garay-téren agyonlőtte magát. Lakása a száz­­ház-utca 36. sz. a. volt.­­ Reiner Lipót és Ferencnél Budapest, Király-utca 41.sz. legjobb minőségű vegyszerek, drágja és illatszerek vásárolhatók. TÁVIRATOK: Bécs, március 8. (Saját tudósítónktól.) Báden­­ből érkezett jelentés szerint Lichtenwörth község lángokban áll. Az erős szélvész éleszti a lángokat. Zágráb, márc. 8. (Saját tudósítónktól.) Plive­­rics egyetemi rektor értesítette a tanuló ifjúságot, hogy a március 22-ére, az ellenzék egyesülésének megün­neplésére hirdetett gyűlésen mint magán­ egyének részt vehetnek ugyan, de mint testület azt nem ren­dezhetik. Madrid, márc. 8. Erzsébet főhercegnő, Krisz­tina régens-királyné anyja, jó­ egészségben ide érke­zett. A régens-királyné, Izabella infánsnő, az udvar, Lagasta miniszterelnök, a főnemesség számos tagja és nagy néptömeg várták a pályaudvaron.

Next