Pesti Hírlap, 1893. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

1893-04-19 / 107. szám

1893. április 19. PESTI HÍRLAP • Színház, zene, képzőművészet. * (A népszínházban) e szezonban már csak két délutáni előadás lesz. Az egyik most vasárnap, f. hó 23-án, a mikor „A szultánit adják, a másik pedig a jövő vasárnap, f. hó 30-án, a mikor a „Pró­baházasság“ kerül színre. * (Falusi történet.) Bokor József „Falusi tör­ténet“ c. népszínművéből, a népszínház legközelebbi újdonságából, mely szombaton, f. hó 22-én kerül bemutatóra, pénteken, e hó 22-ikén, tartják meg a főpróbát. * (Márkus Emilia) felől pozsonyi levelezőnk lakonkce távúja: „Romeo és Júliában telt ház előtt játszott, elragadva közönségét alakításával. Taps, ki­hívás végtelenig! Holnap búcsuelőadása“ — Pozsonyt egyébiránt Jászai Mari is meglátogatja a jövő héten. Angelo, Stuart Mária, Antonius és Kleopatra hősnői­ben lép fel. * (A­ „Magyar zeneiskola“) növendékei csü­törtökön, e hó 20-án, esti 7 és fél órakor előadási gyakorlatot tartanak az intézet váci­ körút 16. sz. a. helyiségében. A műsoron Verdi, Schumann, Mendels­sohn, Liszt, Donizetti művei állanak. * (Zenekari hangverseny.) A nemzeti zenede igazgatósága e hónap 24-én, hétfőn nagy zenekari hangversenyt rendez a vigadó nagytermében. A hang­versenyen Major J. Gyula legújabb szimfóniája is elő­adásra kerül. * (A katonazenekar és a színház.) Említet­tük már, hogy a debreceni színházban Blaháné zon­­gorakíséret mellett énekelt, mivel a hadtestparancs­nokság a katonai zenekarnak megtiltotta, hogy az elő­adások alkalmával játszszék. Eleinte az volt az álta­lános vélemény, hogy ezt a tilalmat a Próbaházasság Kossuth-nótája idézte elő, most azonban már azt mondják, hogy ennek a tilalomnak más oka van. Valentin egykori igazgató ezerszáz írttal maradt adósa a katonazenekarnak, amely ezt a pénzt a városon akarta megvenni. Szándéka azonban nem sikerült, mert a legutóbbi városi közgyűlés ezt a kérését nem teljesítette. A­mint azután a hadtestparancsnokság er­ről a határozatról értesült, sietett boszút állani a színigazgatón és a közönségen.­­ Hogy a dolog körül­belül így áll, azt az is valószínűvé teszi, hogy a had­­testparancsnokság már megengedte Leszkay igazgató­nak, hogy a nyáron, mikor társulata a nagyváradi színkörben játszik, katonazenekart alkalmazzon. Deb­recenben különben most már az operettek zongorakí­­sérettel mennek, a népszínművek pedig cigánymuzsi­kával, a­miáltal Kitty és Komáromi vendégszereplése is kétségessé vált. Az eset végeredménye egyébként az, hogy a debreceni dalegylet sikerrel biztató moz­galmat indított meg a magasabb zene kultiválása s városi zenekar szervezése tárgyában. A Próbaházas­ság legutóbb a színházban igen csekély érdeklődés mellett került színre, dacára a Kossuth-nótának. * („Les fi­les de la Pousta“) c. a. állítólag magyar leányok táncát mutatja be minden este a párisi Folies-Bergére színház, őrült tapsok között. * (Richter János) Drezdába utazott; állítólag ott írja alá amerikai szerződését. Tengeri útja előtt, ha Brüsszel csendes lesz, itt néhány hangversenyt igazgat. Amerikából visszatérve, hír szerint, London­ban fog megtelepedni. * (Sonzogno társulata) az An der Wien színházat egész június hóra lefoglalta a maga előadá­sai számára. Jeles művészek: Ferrari karnagy (a ta­valyi), „Il piccolo Haydn“ (Cipollini operája), „Mala vita“ (Giordano dalműve), „Festa a marina“ és „Sagra al villaggio“ (Coronaro művei) s természetesen „I pagliacci“, „L’amico Fritz“ é­s „Cavalleria rusticana“ vannak ígérve. IRODALOM. * (Magyar írók német nyelven.) Berlinben most két magyar írónak két kötete jelent meg német fordításban. Az egyik Csiky Gergely regénye „Die Erste und die Zweite“ címmel, a másik pedig Bródy Sándornak „Ein ärztlicher Faust“ című regénye. Mind a kettőt Oskar von Krücken fordította. Csiky művét Jakobsthal, a Bródyét pedig Janke adta ki. Megemlítjük ezúttal, hogy Oskar von Krücken fordí­tásában már a közel­jövőben több magyar írótól jelen meg önálló kötet. És pedig Mikszáth Kálmántól, Be­­niczky Bajza Lenkétől, Csiky Gergelytől, Herczeg Ferenctül, Rákosi Viktortól és Murai Károlytól. Ezen­kívül még tíz kötetre terjedő novella-gyűjtemény is napvilágot lát, a­melyben a kiválóbb magyar írók egy­­egy elbeszéléssel lesznek képviselve. * (Egy főherceg, mint magyar könyvba­rát.) Károly István főherceg, cs. és. kir. sorhajó­kapitány Pólóból a napokban megrendelte Révai test­vérek könyvkereskedéséből Mikszáth Kálmán összes munkáit s a Pallas ismeretes Nagy Lexikonát. Miniszteri biztosok érettségi vizsgá­lathoz. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az autonom felekezeti középiskolák f. évi rendes érett­ségi vizsgálataihoz, az 1883. évi XXX. t.-cikk 23. §-ából kifolyólag, a következő kormányképviselőket küldötte ki: 1. a dunamelléki ev. ref. egyházkerületben, a budapesti főgimnáziumhoz dr. Beöthy Zsolt budapesti egyetemi tanárt, a halasi főgimnáziumhoz dr. Hegedűs István budapesti egyetemi tanárt, a kecskeméti és nagykőrösi főgimnásiumokhoz György Endrét, a M. T. Akadémia tagját; 2. a dunántúli ev. ref. egyházkerületben: a pápai főgimnáziumhoz dr. König Gyula műegyetemi rektort, a csurgói főgimnáziumhoz Csiky Lajos deb­receni főiskolai tanárt; 2. a tiszáninneni ev. ref. egyházkerületben : a miskolci és rimaszombati főgimnáziumokhoz dr. Schil­ling Lajos kolozsvári egyetemi tanárt, a sárospataki­hoz Szöts Farkas budapesti ev. ref. theológiai akadé­miai tanárt; 4. a tiszántúli ev. ref. egyházkerületben, a debreceni főgimnáziumhoz Szöts Farkas budapesti ev. ref. theológiai akadémiai tanárt, a hódmezővásárhelyi főgimnáziumhoz Zsilinszky Mihály zólyommegyei fő­ispánt, a mármarosszigeti főgimnáziumhoz dr. Hege­dűs István budapesti egyetemi tanárt, a szatmári fő­gimnáziumhoz dr. Ballagi Aladár budapesti egyetemi tanárt; 5. az erdélyrészi ev. ref. egyházkerületben, a zilahi főgimnáziumhoz dr. Ballagi Aladár budapesti egyetemi tanárt, a kolozsvári főgimnáziumhoz dr. Hő­­gyes Endre budapesti egyetemi tanárt, a marosvásár­helyi főgimnáziumhoz dr. Felméri Lajos kolozsvári egyetemi tanárt, a szászvárosi és nagyenyedi főgim­náziumokhoz dr. Csiky Kálmán műegyetemi tanárt, a székelyudvarhelyi főgimnáziumhoz dr. Török József debreceni főiskolai tanárt, a sepsiszentgyörgyi főgim­náziumhoz dr. Ilosvay Lajos műegyetemi tanárt; 6. a dul­áninneni ág. ev. egyházkerületben, a pozsonyi főgimnáziumhoz Hörk József eperjesi theo­­logiai akadémiai igazgatót; 7. a dunántúli ág. ev. egyházkerületben: a soproni főgimnáziumhoz dr. Horváth Ödön eperjesi jogakadémiai tanárt; 8. a lányai ág. ev. egyházkerületben: a buda­pesti főgimnáziumhoz dr. Heinrich Gusztáv buda­pesti egyetemi tanárt, a szarvasi főgimnáziumhoz Kenessey Béla budapesti theológiai akadémiai tanárt, a Selmecbányai főgimnáziumhoz dr. Horváth Ödön eperjesi jogakadémiai tanárt; 9. a tiszai ág. ev. egyházkerületben, az iglói főgimnáziumhoz Gömöry Oszkár vallás- és közokta­tásügyi minisztériumi miniszteri tanácsost, a kézsmárki és eperjesi főgimnáziumokhoz Klein Gyula műegye­temi tanárt, a rozsnyói főgimnáziumhoz Mauritz Rezső budapesti állami reáliskolai igazgatót, a nyí­regyházi főgimnáziumhoz dr. Frölich Izidor buda­pesti egyetemi tanárt; 10. az erdélyrészi ág. ev. egyházkerületben, a nagyszebeni főgimnáziumhoz és főreáliskolához dr. Medveczk­y Frigyes budapesti egyetemi tanárt, a se­gesvári főgimnáziumhoz dr. Asbóth­ Oszkár budapesti egyetemi tanárt, a medgyesi és brassói főgimnáziu­mokhoz Elischer József nagyszebeni tankerületi kir. főigazgatót, a besztercei főgimnáziumhoz dr. Heinrich Gusztáv budapesti egyetemi tanárt; 11. az unitárius püspök főhatósága alatt álló kolozsvári főgimnáziumhoz Kuncz Elek kolozsvári kir. tankerületi főigazgatót; 12. a gör. kel. román metropolita­ érsek főható­sága alatt álló, brassói főgimnáziumhoz dr. A. An­tal kolozsvári egyetemi tanárt; 13. a gör. kel. szeri patriarcha főhatósága alatt álló, újvidéki főgimnáziumhoz dr. Asbóth Oszkár budapesti egyetemi tanárt. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter továbbá a rendelkezése és vezetése alatt álló és alább megnevezett középiskoláknak 1. évi rendes érett­ségi vizsgálataihoz miniszteri biztosokul a következő­ket küldötte ki: 1. a Budapest fő-és székvárosi tankerületben, a n. ker. kir. kath. főgimnáziumhoz P. Thewrewk Emil budapesti egyetemi tanárt, a László Mihály-féle főgimnáziumhoz dr. Beöthy Zsolt budapesti egyetemi tanárt; 2. a budapest-vidéki tankerületben : a szolnoki állami főgimnáziumhoz dr. Kármán Mór budapesti egyetemi m. tanárt, a kalocsai kath. főgimnáziumhoz dr. Berger János budapesti egyetemi tanárt, az esz­tergomi kath. főgimnáziumhoz dr. Kisfaludy Béla budapesti egyetemi tanárt; 3. a pozsonyi tankerületben: a lévai kath. fő­gimnáziumhoz dr. Fináczy Ernő központi szolgálatté­telre berendelt igazgatót; 4. a besztercebányai tankerületben: a rosnyói kath. főgimnáziumhoz dr. Simányi Zsigmond buda­pesti egyetemi tanárt; 6. a kassai tankerületben : a kassai kath. fő­gimnáziumhoz Petrovich Ferenc nagyváradi kano­­nokot ; 6. a nagyváradi tankerületben : a nagyváradi kath. főgimnáziumhoz dr. Szamosi János kolozsvári egyetemi tanárt, a belényesi gör. kath. főgimnázium­hoz dr. Veress Ignác c. főigazgatót és nagyszebeni állami főgimnáziumi igazgatót, a verseci községi fő­­reáliskolához Lóczy Lajos budapesti egyetemi tanárt; 7. a nagyszebeni tankerületben : a nagyszebeni állami főgimnáziumhoz dr. Pasteiner Gyula budapesti egyetemi tanárt, a brassói kath. főgimnáziumhoz és állami főreáliskolához dr. Márki Sándor kolozsvári egyetemi tanárt; 8. a székesfehérvári tankerületben , a kapos­vári állami főgimnáziumhoz dr. Czobor Béla buda­pesti egyetemi m. tanárt, Petőfi Sándor aszódi tanítója. (Koren István f.) Ki ne ismerné Petőfinek azt a versét, melyben egykori kedves tanítóját énekli meg, a kinek a saját kéményéből lelopkodott sonkát, kolbászt vitte aján­dékba s a jámbor tanító még meg is vendégelte belőle. A ki ezt a tréfával, kedélyességgel s a kari­katúrának legapróbb részleteivel megírt verset olvassa, egy csöppet se fog kételkedni abban, hogy ez a ta­nító csakugyan létezett s a mit vele a pajkos diák­poéta elkövetett, csakugyan megtörtént. A költő ugyan a legnemesebb diszkrécióval énekli meg tanítóját, kinek sem nevét, sem lakóhelyét nem említi versében, mindazáltal nem volt nehéz megtudni, hogy a kipa­­ródiázott férfiú nem más, mint Koren István, Petőfi­nek aszódi tanítója. A nagy költő tizenöt éves korában, 1833-ban került a fővárosból Aszódra, az evangélikus iskolába, a­hol öt évig tanult. Ez az idő volt korán megsza­kadt életének az aranykora. Az ezen idők emlékeiből fűzött költemények bizonyítják, hogy ez öt év a diák­élet eleven, zajos gondtalanságában telt el s a nagy jövőre hivatott költő féktelen szabadságvágya ekkor nyert szárnyakat további pályájához. Ebből az időből maradt meg Petőfi emlékében az a kedves kép, melyet az említett versben olyan élénken rajzol meg: aszódi tanítójának a képe. úgy énekli meg Petőfi a jámbor tanítót, mint a­hogy a régi tanítóvilág tipikus alakjait elképzelni szoktuk. Kopasz fő, piros orr, hosszúszárú pipa, Zrinyi-dolmány nagy gombokkal, szürke nadrág tarka zsinórral, kevés tudomány, nagy jószívűség s a mi fő, határozott ellenszenv a viz s különös rokonszenv a bor iránt. Hogy milyen jólelkű, szelíd és türelmes fér­fiú volt Petőfi egykori tanítója, azt a költő tréfásan így jellemzi: „Ha leckémből félbetűt sem Tudtam felmondáskor, Azzal vigasztalt, hogy sebaj, Megtanulom máskor.“ Persze, e különös előzékenység után a diák hálájának sem volt szabad elmaradnia. A gyermek Petőfi gondolkodott a megfelelő viszonzás módja fö­lött s azt meg is találta, a mint énekli: „Ki is mutattam iránta Jószívűségemet, Vittem neki ajándékot, Mikor csak lehetett. Lelopkodtam sonkát, kolbászt Saját kéményéből, Ez volt ajándékom s ő még Meg is hitt vendégül.“ Ilyen ártatlan kedélyességgel örökítette meg a nagy költő egykori tanítójának emlékét, ki viszonzás­képen több érdekes adatot szolgáltatott később hal­hatatlan tanítványáról az irodalomnak. Most már e derék férfiú sem él többé. Mert, mint egy táviratunk jelenti, Koren István, Petőfi Sán­dor egykori aszódi tanítója, ma Szarvason 88 éves korában elhunyt, 17 unokát és 8 dédunokát hagy­ván hátra. A gyászoló családtagok részvéte mellett, bizo­nyára a nemzet kegyelete is kisérni fogja sírjába az elhunyt aggastyánt. H. Gy.

Next