Pesti Hírlap, 1893. június (15. évfolyam, 149-178. szám)
1893-06-01 / 149. szám
1893. junius 1. PESTI HÍRLAP 3 meghallgatni, az érdekelteknek megjelenését megkívánni. Történt pl. általánosságban igazságtalanság az összes vendéglősökön és kávésokon, mert ezek most fizetik az italmérési adót is s azonkívül egyenes adójuk is fel lett emelve. A szabályok értelmében különben egy bizonyos adóemelés kikerülhetetlen volt, mert az egész fővárosban tetemesen emelkedtek a bérek s tudvalevőleg a lakbérek is határozzák meg az adóminimumot. A régi borkereskedőknek nem volna helyes felemelni az adóját, ellenben azokét igenis, akik az olasz bor bevitelével foglalkoznak most. A tőzsdelátogatók adója, igaz, fel lett emelve, de azon nem lehet csodálkozni, mert azoknak a nyereségét a világ nagyon könnyen mértéken túl becsüli. Ezen is segítve lesz. A tárgyalások most okvetlenül el lesznek halasztva június 2-ikáról, addig míg az összes javaslatok átdolgoztatnak s helyesbíttetnek, de nagyon későre ezt már nem lehet hagyni, mert sokan sürgetik a végleges megállapítást; arra különben nagyon szívesen rááll, hogy egyesek külön kérésére, adójuk akár előbb tárgyaltassék, akár későbbre halasztassék. (Zajos éljenzés.) Megyék és városok. Balassagyarmat, május 31. (Saját tudósítónktól.) Az ultramontánok heves támadásai által felizgatva tárgyalta ma Nógrád megye közgyűlése, Budapest főváros és Zemplén megye átiratait, Török Zoltán indítványa kapcsán, az egyházpolitikai kérdések tárgyában. Az állandó választmány a kormány egyházpolitikai programmját helyeslő és a megvalósítást sürgető határozati javaslatot terjesztett elő, megtoldva, a katholikus autonómia létesítésének óhajával. Szadovszky József volt országgyűlési képviselő és Farkas Mihály esperes voltak az ellenzék szóvivői, de csúfosan lehurrogták őket. Frenetikus tapsvihartól kisérve védte Pulszky Ágost a javaslatot, melyet Török Zoltán lelkes és Bölönyi Ödön higgadt beszédei után 172 szóval legnagyobbrészt katholikus papok 34 szavazata ellenében el is fogadtak. A jelenlevő katholikus főrendiek mind a javaslat mellett szavaztak, úgyszintén a klerikális hírben álló alispán, Scitovszky János is. * Szegedről sürgönyzi levelezőnk. A törvényhatóság két pap kivételével lelkesedéssel elfogadta azt az indítványt, hogy feliratban sürgeti a főrendiház reformálását. Mellette beszéltek Polczner és Babó, kormánypárti részről Szivessy, Raizner, ellene Oltványi prépost.* Marosvásárhely, május 31. A városi törvényhatósági bizottság délután tartott második rendes közgyűlésén tudomásul vétetett Kemény Kálmán b. főispán véglegesítése, a * Kolozsvár, máj. 31. Kolozsmegye ma tartotta tavaszi közgyűlését Béldy Ákos főispán elnöklete alatt. Az ülés elején az elnök szép beszéd kíséretében átnyújtotta Gyarmathy alispánnak a III. osztályú vaskoronarendet. Heves vita támadt, midőn napirendre került annak elhatározása, hogy mely pénzintézeteknél helyezzék el a gyámpénztár készleteit. Bartha Miklós orsz. képviselő indítványozta, hogy a kolozsvári Economusnál, mely exklusive román jellegű, ne helyezzenek el pénzt. Gyarmathy alispán kéri, hogy ez ügybe ne vegyítsenek semmi nemzetiségi kérdést. Trucza megyei gyámpénztárnok ingerült hangon erősen polemizál Bartha Miklóssal, kijelentvén, hogy az Economus nem politizál és hogy joga van a gyámpénztári betétekre. Trucza tapintatlan felszólalása ellenére, mely rossz hatást tett, a közgyűlés túlnyomó többséggel elfogadta az előterjesztést, hogy az Economus is részesüljön betétekben. * Arad, máj. 31. A kereskedelmi testület választmánya mai ülésében elhatározta, hogy Gaál Jenő dr. kamarai titkárt, miniszteri tanácsossá történt kineveztetése alkalmából testületileg üdvözölni fogja. A megüresedett titkári állás ügyében a kamara a jövő szombaton tartandó összülésen fog határozni. Hír szerint Marschall Lajos dr., az eddigi másodtitkár, ki 17 év óta áll a kamara szolgálatában, fog előléptetés útján megválasztatni. A másodtitkári állásra E. Illés László iparegyesületi titkár pályázik. * H.-M.-Vásárhelyről írják nekünk: Dr. Klantarik János miniszteri tanácsos tegnap városunkba érkezett, hogy a ref. egyház vezérférfiaival, az újonan építendő főgimnázium államsegélye ügyében konferáljon. Az egyház dr. Baksa Lajos főgondnok indítványára a főgimnáziumot egész újonan fogja felépíttetni. Az építkezésre az állam valószínűleg 76 ezer írttal és fentartásához,évi szubvencióval járul. A miniszteri tanácsos a tegnapi nap folyamán a főgimnáziumot és az állami óvónőképezdét látogatta meg. Mindkét helyen kérdéseket intézett a növendékekhez és úgy a feleletekkel, mint az intézetben uralkodó példás rend és figyelemmel meg volt elégedve. * Nagy-Szeben, máj. 31. A kolozsvári „Ellenzék“ tegnapi számában közölt távirati tudósításból, mely szerint a román nemzeti párt hívei az itteni törvényszéki épületbe, Gödri Sándor vizsgálóbíró hivatalába éjnek idején betörtek és a román memorandumra vonatkozó vizsgálati iratokat ellopták volna, egy szó sem igaz.* Nagy-Enyed, máj. 31. Alsó-Fehér megye közönsége június 5-én búcsúzik Kemény Kálmán főispánjától és 8-án lesz Zeyk Dániel új főispán beiktatása. * Aradiak a felsrófolt adó ellen. Az aradi kereskedők közt — mint lapunknak táviratozzák — nagy az elkeseredés az adókivető bizottság ellen. 100—200 percenttel emelték fel az adót. A kereskedelmi és iparkamara mai rendkívüli gyűlésén erélyes óvást tett.* A kivándorlás Temes megyéből. Köztudomású tény, hogy a kivándorlás az ország északi, nyugati és déli részeiből évről-évre nagyobb arányokat ölt, nem is említve a keleti részeket, ahonnan nagyobbára Romániába vándorolnak. Temes megye alispánja a múlt évre vonatkozó jelentésében felemlíti azokat a megyei községeket is, amelyekből a kivándorlás majdnem rendes szokássá vált. A statisztikai adatokon nyugvó jelentés ezeket mondja : Fehértemplomból évenkint körülbelül 100 ember megy Amerikába, de ezek bizonyos idő múlva mindannyian viszszatérnek. A kivándorlás oka a könnyebb kereset. Vingáról állandó, de csekély mérvű a kivándorlás Bulgáriába. Itt az ok az, hogy Bulgáriában állítólag ingyen kapnak földterületeket. N.Becskerekről 7 család ment Amerikába, az ott levők unszolására. Józseffalváról állandó az Amerikába való vándorlás, melynek oka a józseffalvi települési viszonyok mostohasága és a már kivándorlottak biztatása. Dentáról, Brestyéről és Perkoszováról Bulgáriába vándorolnak, ahol — mint már említettük — állítólag olcsón kapnak birtokot. Mramorákról Amerikába mennek minden megmagyarázható ok nélkül. Székelykevéről nagyobb számban vándorolnak ki, mert a családok megszaporodván, egy házban és egy telepen meg nem élhetnek. Mindezek a tények komolyan figyelmeztetik az intéző hatóságokat, hogy az ily nagymérvű kivándorlások megakadályozására a szükséges lépéseket minél előbb és minél határozottabb alakban meg kell tenniök. Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) Ráth Károly főpolgármester hangja ma már teljes épségében harsogott a lipót utcai díszteremben; az igaz, hogy csak kevesen gyönyörködtek benne. Persze, még eddig senki sem akadt, ki azt indítványozta volna, hogy a „társalgóban“ ne csak vízvezetéki vízzel szolgáljanak az uraknak, hanem legalább ingyen buffet rendeztessék be. Micsoda fagylalt-pusztítást végeztek volna ma! De hát így is akadtak, kik nagy elszántan lesték, mi lesz és arra a hírre sem futamodtak meg, hogy Fektor Ferenc interpellációt jelentett be és ugyanazt cselekedte meg Polónyi Géza is. Mi több, Forgó István is jelentkezett szerény kis interpellációval, de a podeszta oly szemrehányóan tekintett reá, hogy inkább visszavonult a kérdéseivel. Jól tette, hiszen két interpellációval is felért keserűség dolgában, hogy még egyszer kellett foglalkoznia Mezey Péter hajkefés panaszkodásával. Mert csak ma felelt rá Gerlóczy Károly, kifejtve, hogy nagyon jól tette a VII. ker.orvos, midőn megvizsgálta a fodrásztermeket és gondoskodott róla, hogy megbírságolják azokat, kiknél tisztátlanságot konstatált. Mezey ebben megnyugodott, magunk még az illetők neveit is szívesen közölnék azoknak a jeles fodrászoknak. De most Fektor Ferenc hívja fel magára és szakállára a közfigyelmet. „Cicero a bicikliről !“ Egészen szépen illenék bele a híres római orátor beszédeibe, ezúttal azonban csak az erzsébetvárosiak szónoka foglalkozott a jámbor vasparipásokkal. Elkeseregte a „méllyen tisztelt közzegyűlésnek“, hogy a biciklisták a megfékezésükre kiadott rendszabály ellenére a városligetben, az iparcsarnok és a tó környékén „folytonos sípolással és csengetéssel akadálzzák a forgalmat. Azám! Ennélfogva a „biciklisták korlátok közé szorítása igényeltetik.“ Épen azért alázatos interpellációt intéz az iránt, hogy tessék a bajon segíteni. Az öreg Gelléri Szabó János naivul kérdi: — Hogy ne trombitáljanak? Gerlóczy Károly azonnal felelt. Tudott az interpellációról már délelőtt, és már is szólt a főkapitánynak, ki szigorúan fog intézkedni. Ezenkívül írásbeli megkeresést is intéz majd a főkapitányhoz. _ Szegény vasparipások ! Nem csodálnék, ha tömeges felvonulást rendeznének Fektor Ferenc lakása elé, hogy tüntetően sípoljanak és csöngessenek nagy elkeseredésükben. De feláll egy még jobban elkeseredett ember: Polónyi Géza. Ezúttal pedig szívesen fogadtatva, mert hiszen az adókivetési mizériákról szólt és szavai ugyancsak visszhangra leltek. A hatalmasan megadóztatott iparosok és kereskedők lelki gyönyörűségére szolgálhat, hogy kifakadt az új seprők ellen, melyek jól akarnak sepreni. Minden három évben új adófelügyelő jön a fővárosba és az aztán ki akar tenni magáért. Ha meg is nyugtathatnak némileg a pénzügyminiszter ígéretei, a fővárosnak mégis tennie kell valamit polgárai érdekében. És nem csak az adókivetés mérve esik kifogás alá, hanem az ideje is. Ilyenkor, a nagy hőségek beálltával látnak hozzá, mikor az adókivető bizottság tagjai a forróságtól nem járhatnak el terhes hivatásukban, a megadóztatottak nagy része pedig vidékre költözve, nem reklamálhat kellőképen. Ebben a tekintetben is orvosolni kell a bajt és azért szükségesnek tartja, hogy az ügygyel a közgyűlés behatóan foglalkozzék. Erre nézve intéz interpellációt a polgármesterhez. Gerlóczy Károly kijelentette, hogy a legközelebbi közgyűlés elé a tanács felirati javaslatot fog terjeszteni, mert valóban változtatni kell a mostani állapotokon. Ez a kijelentés igen kedvező benyomást tett és Polónyi köszönettel vette tudomásul a választ. * * * Mielőtt a napirend ügyeiről szólnánk, hadd emlékezzünk meg a közgyűlést bevezető bejelentésekről. „Szomorú elnöki kötelesség teljesítésével“ kezdődött a sor. Dr. Brachfeld Manó halálát jelentette be Ráth Károly. Wahrmann Mórnak volt utódja a rokonszenves fiatal ügyvéd, aki azonban betegsége miatt egyszer sem jelenhetett meg a közgyűlési teremben. Az ő helyére most a póttagok sorából dr. Kenedi Gézát hívják be. Hiszen lehetne ide becsempészni néhány szót, melyben az új városatyáról bensőbben is megemlékezünk, de talán mégis csak felesleges volna a Pesti Hírlap olvasóinak arról beszélni, kit és mit nyer a városi képviselet Kenedi-Quintusban. Másik új városatya dr. Salgó József, kit a lemondott Antony Tamás helyébe hívnak be. Bejelentette az elnök azt is, hogy dr. Brachfeld atyja száz forintot adományozott a főváros szegényeinek ; ugyanannyit hagyományozott Bécsben egy Klinger Samu nevű úr. Ullmann főjegyző előterjesztéseiben nem volt olyan, mi nagyobb figyelmet keltett volna. Csak Kecskemét városának meghívójára vetettek ügyet és ennek értelmében elhatározták, hogy a főváros küldöttségileg képviselteti magát a Katona József-emlék leleplezése alkalmából készülő ünnepélyen. * * * Következett a napirend. Szépen elfogadták a II. kerületben létesítendő gyalogsági laktanya költségeire ajánlott fedezetet. Ekkor azonban kissé furcsa eset zavarta meg váratlanul a közgyűlés nyugalmát, egészen apró ügy, mely azonban nem folyt le kellemetlen érzések fölkeltése nélkül. Láng György tanácsnok arról referált, hogy kiket ajánl a tanács a Ludovika-akadémia tisztképző tanfolyamában betöltésre váró, gr. Andrássy Gyulaféle három alapítványi helyre. Már-már elsurrantak az ügy felett, mikor Wagner Géza röviden így szólt: — Engem arra figyelmeztettek, hogy a jelöléseknél nem a qualifikáció volt irányadó. Kérem, méltóztassék előadni, mily alapon jelölték az első helyen említett ifjakat? — Halljuk ! Rabjuk! hangzott fel a kiváncsiak részéről. Láng tanácsnok kifejtette, hogy Brédl Bélának és Petzrik Istvánnak, mily jók a bizonyítványai, de már Német Józsefre nézve ezt nem tudta kimondani, mert bizony a második helyen jelöltek mindegyikének ugyanolyan, sőt jobb a kvalifikációja.