Pesti Hírlap, 1893. június (15. évfolyam, 149-178. szám)

1893-06-01 / 149. szám

1893. junius 1. PESTI HÍRLAP 3 meghallgatni, az érdekelteknek megjelenését megkí­vánni. Történt pl. általánosságban igazságtalanság az összes vendéglősökön és kávésokon, mert ezek most fizetik az italmérési adót is s azonkívül egyenes adó­juk is fel lett emelve. A szabályok értelmében külön­ben egy bizonyos adóemelés kikerülhetetlen volt, mert az egész fővárosban tetemesen emelkedtek a bérek s tudvalevőleg a lakbérek is határozzák meg az adóminimumot. A régi borkereskedőknek nem volna helyes felemelni az adóját, ellenben azokét igenis, a­kik az olasz bor bevitelével foglalkoznak most. A tőzsdelátogatók adója, igaz, fel lett emelve, de azon nem lehet csodálkozni, mert azoknak a nyereségét a világ nagyon könnyen mérté­ken túl becsüli. Ezen is segítve lesz. A tár­gyalások most okvetlenül el lesznek halasztva június 2-ikáról, addig míg az összes javaslatok átdolgoztat­nak s helyesbíttetnek, de nagyon későre ezt már nem lehet hagyni, mert sokan sürgetik a végleges megálla­pítást; arra különben nagyon szívesen rááll, hogy egyesek külön kérésére, adójuk akár előbb tárgyaltas­­sék, akár későbbre halasztassék. (Zajos éljenzés.) Megyék és városok. Balassagyarmat, május 31. (Saját tudósí­tónktól.) Az ultramontánok heves támadásai által fel­izgatva tárgyalta ma Nógrád megye közgyűlése, Buda­pest főváros és Zemplén megye átiratait, Török Zoltán indítványa kapcsán, az egyházpolitikai kérdések tár­gyában. Az állandó választmány a kormány egyház­­politikai programmját helyeslő és a megvalósítást sürgető határozati javaslatot terjesztett elő, megtoldva, a katho­­likus autonómia létesítésének óhajával. Szadovszky Jó­zsef volt országgyűlési képviselő és Farkas Mihály espe­res voltak az ellenzék szóvivői, de csúfosan lehurrog­ták őket. Frenetikus tapsvihartól kisérve védte Pulszky Ágost a javaslatot, melyet Török Zoltán lelkes és Bölönyi Ödön higgadt beszédei után 172 szóval leg­nagyobbrészt katholikus papok 34 szavazata ellené­ben el is fogadtak. A jelenlevő katholikus főrendiek mind a javaslat mellett szavaztak, úgyszintén a kleri­kális hírben álló alispán, Scitovszky János is. * Szegedről sürgönyzi levelezőnk. A törvényha­tóság két pap kivételével lelkesedéssel elfogadta azt az indítványt, hogy feliratban sürgeti a főrendiház reformálását. Mellette beszéltek Polczner és Babó, kormánypárti részről Szivessy, Raizner, ellene Olt­ványi prépost.* Marosvásárhely, május 31. A városi törvény­­hatósági bizottság délután tartott második rendes köz­gyűlésén tudomásul vétetett Kemény Kálmán b. főis­pán véglegesítése, a * Kolozsvár, máj. 31. Kolozsmegye ma tartotta tavaszi közgyűlését Béldy Ákos főispán elnöklete alatt. Az ülés elején az elnök szép beszéd kíséreté­ben átnyújtotta Gyarmathy alispánnak a III. osztályú vaskoronarendet. Heves vita támadt, midőn napi­rendre került annak elhatározása, hogy mely pénzinté­zeteknél helyezzék el a gyámpénztár készleteit. Bartha Miklós orsz. képviselő indítványozta, hogy a kolozs­vári Economusnál, mely exklusive román jellegű, ne helyezzenek el pénzt. Gyarmathy alispán kéri, hogy ez ügybe ne vegyítsenek semmi nemzetiségi kérdést. Trucza megyei gyámpénztárnok ingerült hangon erő­sen polemizál Bartha Miklóssal, kijelentvén, hogy az Economus nem politizál és hogy joga van a gyám­pénztári betétekre. Trucza tapintatlan felszólalása ellenére, mely rossz hatást tett, a közgyűlés túlnyomó többséggel elfogadta az előterjesztést, hogy az Eco­nomus is részesüljön betétekben. * Arad, máj. 31. A kereskedelmi testület választ­mánya mai ülésében elhatározta, hogy Gaál Jenő dr. kamarai titkárt, miniszteri tanácsossá történt kinevez­­tetése alkalmából testületileg üdvözölni fogja. A meg­üresedett titkári állás ügyében a kamara a jövő szom­baton tartandó összülésen fog határozni. Hír szerint Marschall Lajos dr., az eddigi másodtitkár, ki 17 év óta áll a kamara szolgálatában, fog előléptetés útján megválasztatni. A másodtitkári állásra E. Illés László iparegyesületi titkár pályázik. * H.-M.-Vásárhelyről írják nekünk: Dr. Kla­nt­arik János miniszteri tanácsos tegnap városunkba érkezett, hogy a ref. egyház vezérférfiaival, az újonan építendő főgimnázium államsegélye ügyében konferál­jon. Az egyház dr. Baksa Lajos főgondnok indítvá­nyára a főgimnáziumot egész újonan fogja felépíttetni. Az építkezésre az állam valószínűleg 76 ezer írttal és­ fentartásához,évi szubvencióval járul. A miniszteri tanácsos a tegnapi nap folyamán a főgimnáziumot és az állami óvónőképezdét látogatta meg. Mindkét helyen kérdéseket intézett a növendékekhez és úgy a feleletekkel, mint az intézetben uralkodó példás rend és figyelemmel meg volt elégedve. * Nagy-Szeben, máj. 31. A kolozsvári „Ellen­zék“ tegnapi számában közölt távirati tudósításból, mely szerint a román nemzeti párt hívei az itteni törvényszéki épületbe, Gödri Sándor vizsgálóbíró hiva­talába éjnek idején betörtek és a román memoran­dumra vonatkozó vizsgálati iratokat ellopták volna, egy szó sem igaz.* Nagy-Enyed, máj. 31. Alsó-Fehér megye kö­zönsége június 5-én búcsúzik Kemény Kálmán főis­pánjától és 8-án lesz Zeyk Dániel új főispán beiktatása. * Aradiak a felsrófolt adó ellen. Az aradi kereskedők közt — mint lapunknak táviratozzák — nagy az elkeseredés az adókivető bizottság ellen. 100—200 percenttel emelték fel az adót. A kereske­delmi és iparkamara mai rendkívüli gyűlésén erélyes óvást tett.* A kivándorlás Temes megyéből. Köztudo­mású tény, hogy a kivándorlás az ország északi, nyu­­gati és déli részeiből évről-évre nagyobb arányokat ölt, nem is említve a keleti részeket, ahonnan na­­gyobbára Romániába vándorolnak. Temes megye alis­pánja a múlt évre vonatkozó jelentésében felemlíti azokat a megyei községeket is, a­melyekből a kiván­dorlás majdnem rendes szokássá vált. A statisztikai adatokon nyugvó jelentés ezeket mondja : Fehértem­plomból évenkint körülbelül 100 ember megy Ameri­kába, de ezek bizonyos idő múlva mindannyian visz­­szatérnek. A kivándorlás oka a könnyebb kereset. Vin­­gáról állandó, de csekély mérvű a kivándorlás Bul­gáriába. Itt az ok az, hogy Bulgáriában állítólag ingyen kapnak földterületeket. N.­Becskerekről 7 csa­lád ment Amerikába, az ott levők unszolására. Jó­­zseffalváról állandó az Amerikába való vándorlás, melynek oka a józseffalvi települési viszonyok mos­­tohasága és a már kivándorlottak biztatása. Dentáról, Brestyéről és Perkoszováról Bulgáriába vándorolnak, a­hol — mint már említettük — állítólag olcsón kapnak birtokot. Mramorákról Amerikába mennek minden megmagyarázható ok nélkül. Székelykevéről nagyobb számban vándorolnak ki, mert a családok megszaporodván, egy házban és egy telepen meg nem élhetnek. Mindezek a tények komolyan figyel­meztetik az intéző hatóságokat, hogy az ily nagy­mérvű kivándorlások megakadályozására a szükséges lépéseket minél előbb és minél határozottabb alakban meg kell tenniök. Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) Ráth Károly főpolgármester hangja ma már teljes épségében harsogott a lipót­ utcai díszteremben; az igaz, hogy csak kevesen gyönyörködtek benne. Persze, még eddig senki sem akadt, ki azt indítvá­nyozta volna, hogy a „társalgóban“ ne csak vízveze­téki vízzel szolgáljanak az uraknak, hanem legalább ingyen buffet rendeztessék be. Micsoda fagylalt-pusz­títást végeztek volna ma! De hát így is akadtak, kik nagy elszántan les­ték, mi lesz és arra a hírre sem futamodtak meg, hogy Fektor Ferenc interpellációt jelentett be és ugyanazt cselekedte meg Polónyi Géza is. Mi több, Forgó István is jelentkezett szerény kis interpellá­cióval, de a podeszta oly szemrehányóan tekintett reá, hogy inkább visszavonult a kérdéseivel. Jól tette, hiszen két interpellációval is felért keserűség dolgában, hogy még egyszer kellett foglal­kozni­a Mezey Péter hajkefés panaszkodásával. Mert csak ma felelt rá Gerlóczy Károly, kifejtve, hogy na­gyon jól tette a VII. ker.­orvos, midőn megvizsgálta a fodrásztermeket és gondoskodott róla, hogy meg­bírságolják azokat, kiknél tisztátlanságot konstatált. Mezey ebben megnyugodott, magunk még az illetők neveit is szívesen közölnék azoknak a jeles fodrászoknak. De most Fektor Ferenc hívja fel ma­gára és szakállára a közfigyelmet. „Cicero a bicikliről !“ Egészen szépen illenék bele a híres római orátor beszédeibe, ezúttal azon­ban csak az erzsébetvárosiak szónoka foglalkozott a jámbor vasparipásokkal. Elkeseregte a „méllyen tisztelt közzegyűlésnek“, hogy a biciklisták a megfékezésükre kiadott rendsza­bály ellenére a városligetben, az iparcsarnok és a tó környékén „folytonos sípolással és csengetéssel aka­­dá­lzzák a forgalmat.­ Azám! Ennélfogva a „bicik­listák korlátok közé szorítása igényeltetik.“ Épen azért alázatos interpellációt intéz az iránt, hogy tessék a bajon segíteni. Az öreg Gelléri Szabó János naivul kérdi: — Hogy ne trombitáljanak? Gerlóczy Károly azonnal felelt. Tudott az inter­pellációról már délelőtt, és már is szólt a főkapitány­nak, ki szigorúan fog intézkedni. Ezenkívül írásbeli megkeresést is intéz majd a főkapitányhoz. _ Szegény vasparipások ! Nem csodálnék, ha tö­meges felvonulást rendeznének Fektor Ferenc lakása elé, hogy tüntetően sípoljanak és csöngessenek nagy elkeseredésükben. De feláll egy még jobban elkeseredett ember: Polónyi Géza. Ezúttal pedig szívesen fogadtatva, mert hiszen az­­ adókivetési mizériákról szólt és szavai ugyancsak visszhangra leltek. A hatalmasan megadóz­tatott iparosok és kereskedők lelki gyönyörűségére szolgálhat, hogy kifakadt az új seprők ellen, melyek jól akarnak sepreni. Minden három évben új adófel­ügyelő jön a fővárosba és az aztán ki akar tenni magáért. Ha meg is nyugtathatnak némileg a pénz­ügyminiszter ígéretei, a fővárosnak mégis tennie kell valamit polgárai érdekében. És nem csak az adókivetés mérve esik kifogás alá, hanem az ideje is. Ilyenkor, a nagy hőségek be­álltával látnak hozzá, mikor az adókivető bizottság tagjai a forróságtól nem járhatnak el terhes hivatá­sukban, a megadóztatottak nagy része pedig vidékre költözve, nem reklamálhat kellőképen. Ebben a tekin­tetben is orvosolni kell a bajt és azért szükségesnek tartja, hogy az ügygyel a közgyűlés behatóan foglal­kozzék. Erre nézve intéz interpellációt a polgármes­terhez. Gerlóczy Károly kijelentette, hogy a legköze­lebbi közgyűlés elé a tanács felirati javaslatot fog terjeszteni, mert valóban változtatni kell a mostani állapotokon. Ez a kijelentés igen kedvező benyomást tett és Polónyi köszönettel vette tudomásul a választ. * * * Mielőtt a napirend ügyeiről szólnánk, hadd em­lékezzünk meg a közgyűlést bevezető bejelentésekről. „Szomorú elnöki kötelesség teljesítésével“ kez­dődött a sor. Dr. Brachfeld Manó halálát jelentette be Ráth Károly. Wahrmann Mórnak volt utódja a rokonszenves fiatal ügyvéd, a­ki azonban betegsége miatt egyszer sem jelenhetett meg a közgyűlési te­remben. Az ő helyére most a póttagok sorából dr. Kenedi Gézát hívják be. Hiszen lehetne ide becsempészni néhány szót, melyben az új városatyáról bensőbben is megemlé­kezünk, de talán mégis csak felesleges volna a Pesti Hírlap olvasóinak arról beszélni, kit és mit nyer a városi képviselet Kenedi-Quintusban. Másik új városatya dr. Salgó József, kit a le­mondott Antony Tamás helyébe hívnak be. Bejelentette az elnök azt is, hogy dr. Brachfeld atyja száz forintot adományozott a főváros szegényei­nek ; ugyanannyit hagyományozott Bécsben egy Klin­ger Samu nevű úr. Ullmann főjegyző előterjesztéseiben nem volt olyan, mi nagyobb figyelmet keltett volna. Csak Kecskemét városának meghívójára vetettek ügyet és ennek értelmében elhatározták, hogy a főváros kül­­döttségileg képviselteti magát a Katona József-emlék leleplezése alkalmából készülő ünnepélyen. * * * Következett a napirend. Szépen elfogadták a II. kerületben létesítendő gyalogsági laktanya költsé­geire ajánlott fedezetet. Ekkor azonban kissé furcsa eset zavarta meg váratlanul a közgyűlés nyugalmát, egészen apró ügy, mely azonban nem folyt le kelle­metlen érzések fölkeltése nélkül. Láng György tanácsnok arról referált, hogy kiket ajánl a tanács a Ludovika-akadémia tisztképző tanfolyamában betöltésre váró, gr. Andrássy Gyula­féle három alapítványi helyre. Már-már elsurrantak az ügy felett, mikor Wagner Géza röviden így szólt: — Engem arra figyelmeztettek, hogy a jelölé­seknél nem a qualifikáció volt irányadó. Kérem, mél­­tóztassék előadni, mily alapon jelölték az első helyen említett ifjakat? — Halljuk ! Rab­juk! hangzott fel a kiváncsiak részéről. Láng tanácsnok kifejtette, hogy Brédl Bélának és Petzrik Istvánnak, mily jók a bizonyítványai, de már Német Józsefre nézve ezt nem tudta kimondani, mert bizony a második helyen jelöltek mindegyiké­nek ugyanolyan, sőt jobb a kvalifikációja.

Next