Pesti Hírlap, 1893. augusztus (15. évfolyam, 210-240. szám)

1893-08-02 / 211. szám

1893. augusztus 2. PESTI HÍRLAP Herzfeld Frigyes, Holzspach Ferdinánd, Niedermann Gyula dr., Radocza János, Rieger György, Schlesin­ger Mór, Tömöry Kálmán és Weissenhor Endre. Fel­­ügyelőbizottsági tagokká: Barts Gyula, Dock Máté, Gráner Ernő, Koller Lajos dr., Jahn József és Pa­­lóczy Antal. Az ezután tartott igazgatósági ülésen a szövetkezet elnökévé Emich Gusztáv, alelnökké Ra­docza János és Arányi Miksa dr., titkárrá pedig Tö­möry Kálmán választottak meg.­­ Az országos lusdecsóvó egyesület el­határozta, hogy óvónő­­képző intézetében (Budapest, VII. szegényháztér 7.) a bentakó növendékek szá­mát szaporítja, azért, a volt igazgatói lakást, szintén növendékek elhelyezésére fordítja. Az ingyen lakás és ellátásban részesülő növendékek száma 45, s a 20 frt havidíjért szintén lakást és ellátást élvezőké 30. lesz. Az intézetbe (f. év szeptember hó 1-én) le­endő felvételt kérő folyamodványok aug. 20-ig Nagy Gábor titkárhoz (Budapest, II. Krisztina­ körút 76.) küldendők be. Színház, zene, képzőművészet. * (Biand­a Bianka,) a magy. kir. operaház jeles koloratur-énekesnőjéről most már ismét azt a hirt közüik velünk, hogy fel akarja bontani szerződé­sét, mely 1895. év őszéig köti a magy. kir. operá­hoz. A művésznőt 1894. őszétől fogva a müncheni udvari színházhoz szerződtették és ez időre szeretné magát kötelezettségei alól felmenteni. Bianchi Bianka a müncheni udvari színháznál, a fellépti díjakat be nem számítva, 18.000 márka évi fizetést kap. * (A budai színkör) két primadonnája, Se­­rédi Sarolta és Ledofszky Mariska holnap lép föl utól­­szor szabadságideje előtt. Ez alkalommal a „Boszor­kányvár“ kerül színre, melynek mai előadását is nagy közönség nézte. * (Az óbudai színkörben) ma mut­atkozott be Hahnel Aranka, az új naiva, ki ez alkalommal a „Nagymamában“ Martha szerepét játszotta. Jól fo­gadták, de közönség több is lehetett volna. Holnap a Falu rosszát adják az országos iskola-egyesület javára. * (A városligeti színkörben) holnap, szer­dán Lukácsy Sándor kitűnő népszínműve, a Vereshajó kerül színre. Csütörtökön a Tót legény Amerikában kerül előadásra, mely még mindig zsúfolt házat csi­nál. A darabot ezúttal 35-ször adják. Szombaton, e hó 5-én lesz Újvári Károly jutalomjátéka a Szép He­lénában, melyben a jutalmazandó Menelaus szerepét játszsza. A színkör legközelebbi újdonsága: a Máltai lovag című­­operette a jövő héten kerül bemutatóra. * (A nemzeti színház tagjai közül) e hó 7-én Balatonfüreden a színkörben rendezendő nagy hangversenyen közre fognak működni Zilahi Gyula és neje Singhoffer Vilma énekművésznő, továbbá Keczeri Irén és Palotai Piroska. Halmai színtársulata ugyanekkor apró vígjátékokat ad elő s több kiváló műkedvelő is részt fog venni a hangversenyben, me­lyet a Balatoni kultur-egyesület rendez. * (A népszínházi bizottság) ma vette át a népszínháznak új lindeléses előfüggönyét, melyet az rókát és az ujjaival csipi le fülpamacsairól a porszemeket. Egynek érzi magát ezzel a kitö­mött madárral. Úgy érzi, hogy a lét óriási prob­lémái bénították meg ezt is, mint az ő lelkét. H­ogy nemcsak együtt virrasztanak a nyomorult sárga lámpafénynél, hanem együtt mondtak le a fehér napsugárról, a hangos, dalos, mulató életről is. Dr. Demkó Tivadar nagy ember. Harminc éves létére megírt már vagy tíz kötetet és szám­talan tudományos essay-t. Az akadémia meg­választotta rendes tagnak és mindenki benne látja az első, az egyetlen magyar filozófust. De ez a dicsőség csak boszantja őt. Örökös kételkedés, úttalan tétovázás az, a mit eddig irt. Úgy hiszi, hogy csalja a világot. Azt a nagy gondolatot, melyet ki akar fejezni s melynek kifejtése az ő élete célját képezi, nem tudta még tisztán és tudatosan maga elé állítani. És ezzel a benne levő, de rejtőzködő gondolattal vívja ő napról-napra, éjszakáról-éjszakára halálos, ideg­­sorvasztó tusait. Majd átvillan agyon egy-egy világos sugár, azt hiszi, hogy megvan, megfogta s ilyenkor fö­lugrik ültéből és dobogó halánté­kokkal, égő arccal jár föl-alá a szűk szobában. A bagoly rendületlen melancholikus komolysággal marad meg a zöld keresztfán és gondolkodik tovább. Neki van igaza. Az a világos sugár az agyvelő egy rakoncátlan villanása volt csak, egy hamis, auto-suggeszió, lázas hallucináció, a nagy akarásban felizgatott agynak úgy rémlik, mintha megtalálta volna, a­mit pedig csak sze­retne megtalálni. A bagolynál ez nem törté­nik meg. — Bárcsak én is ki volnék tömve, sóhajtja igazgatóság megbízásából Linhart Vilmos fiatal festő­művész festett. A százötven négyszögméternyi vászon allegorikus, a Múltat, Jelent és Jövőt ábrázoló kö­zépső részével s színgazdag képes hirdetéseivel igen jól fest. Linhartnak különben, mint a Vasárnapi Új­ság írja, nem ez az első műve e nemben. A fiatal művész, mikor a kultuszminiszter támogatásával Pa­risban tanult, Munkácsy Mihály ajánlatából Narroud, a hírneves francia művész műtermében dolgozott s a mester vezetése alatt ő festette meg a Châteled-szin­­ház függönyét. Az uj függönyt augusztus 15-én adják át a használatnak. * (Hanek­enben kitüntetett magyar mű­vészek.) A müncheni képzőművészeti akadémia év­záró kiállításán — mint lapunknak írják — Koszta, Thein, Tally, Aranyossy és Veress magyar művészek nyertek kitüntetést. * (Bónis Lajos.) a városligeti színkör kedvelt szerelmes színésze, Körnley Gyula társulatához szer­ződött rendezőnek és működő tagnak.­­ (A színészek menháza) alapjára eddig 7000 forint gyűlt össze. A színészegyesület irodaigaz­gatója most vidékre utazott, hogy a menház javára alkalmas épületet szemeljen ki. Eddig több vidéki város tett ajánlatot az egyesületnek a menház tár­gyában, de eddig arra való, alkalmas épület nem akadt. A menedékházat valószínüleg a felvidék vala­mely városában rendezik be, ilyenkor dr. Demkó Tivadar és halálra csüg­gedten dúl vissza a székére. II. Dr. Demkó Tivadar már harmincöt éves. Még nem találta meg a bölcsesség kövét, de tudja már, hogy sohasem fogja megtalálni. Nem tudja megtalálni, mert már nem bírja keresni. Az agya belefáradt a gondolkozásba, megbénult. Homlokán megmaradtak a gondolkozás mély barázdái, de a homloka mögött megszűnt a működés. Fásultan, gondolat nélkül bámul a világba. Nem érdekli őt semmi. Nem tud sem­mit. De a hite még meg van, tudósnak tartja őt mindenki és ő kénytelen tovább dolgozni. Tele írja a papiros­ lapokat és szélnek bocsátja őket. Midőn leül írni, maga sem tudja, hogy mit fog írni. A tolla odavet egy szót a papi­rosra, íire a szóra eszébe jut neki egy másik és igy készül az egész munka, melynek éles logikáját és mély tudományosságát dicséri az egész sajtó. Megveti magát és fél. Megveti magát, mert csalja az egész világot és fél, hogy előbb-utóbb rajtakapják a csaláson. Boldogtalan. Elvesztette hitét, Istenét és egyebe nincs. Nincs barátja, nincs szeretője és olyan nyomorultul elvadult, kizüllött az emberi közösségből, hogy nem is tudna szerezni. Néha erőt vesz rajta valami szilaj elkeseredés. Sze­retne törni, zúzni, káromkodni, de még csak káromkodni sem tud. Nem tud semmit. Egy el­veszett ember, egy élő hazugság. A bagoly ott áll az Íróasztalon, változatlan komorsággal. Még mindig gondolkodik, úgy mint azelőtt, midőn a gazdája is vele gondolkodott. III. A rongyos fekete divánt, a rozzant szé­keket kidobta és kényelmesen, elegánsan rendez­kedett be. Leherelválla bozontos, tüskés szakál­­lát és új divatos ruhát vett. Elegáns, szép em­ber lett belőle. De az a fát­yol, mely az első üveg SPORT. (A magyar lovar­ egylet) e hó 13-án este 11 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését a nem­zeti kaszinó épületében. A megelőző választmányi ülésen fogják tárgyalni a pénzkezelés és könyvelés reformja tárgyában kiküldött bizottság jelentését és az első félévi zárszámadást. A versenyszabályok egy szakaszát, mely a vezető lovakra (pacemaker) vonat­kozik, az osztrák lovar-egylettel egyetértőig meg fogják változtatni. Ezentúl ugyanis, ha ilyen ló indul, mindig be kell jelenteni a nyergelésnél s ezt a kö­rülményt a közönségnek is tudomására hozzák a hirdető táblán. Még egy érdekes tárgya lesz a vá­lasztmányi ülésnek s ez a tátralomnici­uj verseny­­pálya megalapítása. A nyári szezonban óriási publi­kuma lesz azoknak a versenyeknek, melyeket a Magas-Tátra alján elterülő szepesi síkság legszebb részén rendeznének. A tátrai nyaralótelepeken 8—10 ezer fővárosi vendég nyaral s ez mindannyi biztos látogatója volna az új versenytérnek. A közgyűlés meg fogja szavazni a pálya költségeit s a tátrai ver­senytér bizonyára hamar olyan jelentőségre fog emelkedni, mint a spaa-i, vagy nizzai versenyterek a külföldön. liobsran, aug. 1. (Eredeti távirat.) A dobe­­rani lóverseny-meeting első napjának következő ered­ménye volt: I. Aranyostor, tiszteletdij és 3000 márka. 2600 méter. — Saloschin J. 3é St. Marco 1-ső; br. Fürstenberg E. 3é Gardénia 2-ik. II. Em­lékverseny 4100 márka. Kétéveseknek: 950 méter. — Hg. Fürstenberg Ausmärker 1-ső; grodiv kir. tömé­­nes Lachtauber 2-ik. May V. Double-Etzientje 3-dik. III. Alexandrina-verseny. Tiszteletdíj és 1000 márka. 2600 méter. Tepper-Laski 3é p. h. Sajos 1-ső . Graevenitz hadn. 3é Gassenhauer 2-dik. IV. Eladó­verseny. 1000 márka. 950 méter. Albert N. id. sga h. Fiasco 1-sö; hg. Hohenlohe-Oehringen Rosmannja 2-ik, gr. Hahn-Basedow Gray Mouseja 3-dik. — V. Dolerani nagy handicap. 4000 márka. 2600 méter. Br. Falkenhausen 3é sza­k. Karin 1-se; Mr. G. Long 5é Husbandman 2-dik; Naumann B. 3é -Vhielte harmadik. Fürdői élei: Rohitsch-Sauerbrunn. A stájer fürdők közül talán a legkellemetesebb. Mert sokan jönnek ugyan ide is gyógyulni, de még többen üdülni s nagyon kevés az a beteges szinü, sápadt arc, a­mely a hasonló hatású gyógy­fürdők közönségének jellegzetes vonását képezi. Itt határozottan az életvndor fiatal s tegyük hozzá : női elem van túlsúlyban. A reggeli sétán, dél­ben az ebédlő terraszán és még inkább este a kor­­szalonban mindenütt élénk társalgás, vidám kacaj zaja hallatszik . Terpsid­ore istenasszony ugyancsak keveset panaszkodhatnék, hogy elhanyagolják kultu­szát — ha volna elég táncos. Ez a baj. Kevés a férfi-fiatalság s így tíz óra felé hazavonul a sok fia­tal asszony és leány, a­kik hiába vártak „felhívást keringőre“. Az évad most van tetőpontján és jóllehet a fürdő nagy és kellő számú helyiségekkel rendelkezik, jobb szobát csak előre való megrendeléssel kaphatni. Júniusban nem kedvezett az időjárás s ezért azok, a­kik a rendesen 4—5 heti kúrát e hó vége felé szokták befejezni, még valamennyien itt vannak. A magyarok ezúttal is jelentékeny kontingensét szolgáltatják a fürdő­vendégeknek. Sokan vannak itt Budapestről és a szomszédos Zala, Veszprém és Vas­megyékből. De a­míg a magyar társaság ép nagyobb számánál fogva nem tart össze és a­hány család, annyifelé oszlik, addig a más nemzetbeliek össze­húznának. A szerbek, a horvátok nem ismernek egy­más között osztály- és rangkülönbséget, hamar ismer­kednek s rendesen együtt vannak. Legérdekesebb az olasz kolónia, a­melyet né­hány gazdag trieszti és dalmát család képvisel. Egész sereg elegáns, fiatal lány tartozik hozzá. E társaság, ha sétakocsizásra, vagy más kirándulásra indul, va­lóban szép és festői látványt nyújt. A fürdőigazgató­­ság derekasan gondoskodik a vendégek szórakoztatá­sáról. A napokban az Udel quartett tartott hangver­senyt, egy ízben cigányzene is játszott Kanizsáról s hetenként többször van tombola. Ez főleg a kicsinyek öröme, de a felnőttek is szívesen vesznek benne részt. Tegnap, vasárnap, az itteni tűzoltóság javára volt nagyobbszabásu tombola 40 nyereménynyel. A jegye­ket a jótékony célra való tekintetből fiatal hölgyek árulták és egy csinos gráci leány Vajda János köl­tőnkre is rásorolt egy jegyet, nyert is rajta egy tel­jes thenkészletet majolikából. A fürdővendégek különféle nemzetisége érde­kesen nyilatkozott a múlt hét egyik gyönyörű nyári Egy este a gazdája tántorogva lépett be szobájába. Valahogyan vacsora közben eszébe jutott, hogy megiszik egy palaczk vörös bort. Megtette És ekkor az ördögök fölébredtek benne. Egy tagolatlan rikoltással kivánszorgott az utcára és betévedt egy cigányzenés kávéházba. Olt cognacot ivott. Onnan hazatántorgott. A feje zúgott. Körülnézett az ő szobájában és átkozot­tul hidegnek, sivárnak találta. Aztán megállt az íróasztala előtt és nézte a félig tele irt papiro­sokat. Vad dühvel markolt bele a kézirathalomba és a fogaival marcangolta szét. Majd ráesett te­kintete a komoran, szürkén maga elé meredő bagolyra és határtalan düh fogta el. — Csaló, nyomorult csaló, hörögte, engem nem csalsz meg! úgy nézel, mint én, mintha gondolkodnál, pedig tudom, hogy kóc van a koponyádban agyvelő helyett. Le az álarccal cimbora, ezúttal vége a képmutatásnak ! Ezzel fogta a madarat és a földhöz csapta. Egy pár toll kiesett szétfeszített szárnyaiból. A madár a hátán feküdt és nézett, nézett üveg­szemével a részeg emberre, komoran, áthatóan, mintha gondolkodna. A részeg emberen valami kísérteties borzongás futott végig és lassan, fé­lénken nyúlt a bagoly után. — Legalább ne lássalak többé, mormogta és elzárta a könyvesszekrényébe. 3

Next