Pesti Hírlap, 1893. október (15. évfolyam, 271-301. szám)

1893-10-01 / 271. szám

_________________________________________ nemzetünk érdeke, hogy a király ragaszkodása a törvényes, alkotmányos alaphoz arra magyaráztassék, hogy a közjogi reakció levetette álarcát és veszélyezteti a hazát ? Hát vájjon az a híres magyar politikai tapintat és magasztalt bölcsesség, hogy az alkotmányos uralkodót a „nemzet legszentebb jogai,‘ ellenségeként tüntessük föl? A szélsőbal tudja talán, hogy mit akar a saját helyzetének megszilárdítására, a maga pártpolitikai érdekeinek elérésére. Szem elől téveszti azonban teljesen a magyar nemzet létérdekeit, melyek nem azonosak Polónyi és Ugron urak pártvezéri ambícióival. Belpolitikai hírek. A kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat — a szabadelvű párti körben este elterjedt s általános megelégedéssel találkozott hír szerint — megnyerte a beterjesztésé-hez szükséges előzetes jóváhagyását a koronának és a jövő hét folyamán le is fog tétetni a képviselőhöz asztalára. Kapcsolatban e hírrel megemlítjük, hogy Wekerle miniszterelnök ma délután Bécsbe utazott. A képviselőház a jövő hétnek első két napján, hétfőn és kedden, előreláthatólag letárgyalja a Tisza-szabályozási munkálatok folytatására vonatkozó törvényjavaslatot. Tanácskozásainak következő tárgya a kérvények ma benyújtott sorjegyzéke lesz, amely azonban csak csütörtökön kerül napirendre, minthogy a ház, tekintettel ő felsége névnapjára, szerdán nem tart ülést (különös dolog is lett volna a királyi válaszok fölött épen a király névnapján kezdeni meg a vitát). Ugyancsak csütörtökön kezdi meg a jövő évi államköltségvetés tárgyalását a ház pénzügyi bizottsága. Ellenzéki jegyzők. A képviselőház jegyzői karában, mint tudva van, két hely a szélsőbalnak van átengedve. E párt különböző szakadásainak s újraegyesüléseinek esélyei úgy hozták magukkal, hogy ez idő szerint az Eötvös-féle külön frakcióhoz tartozik mind a két szélsőbaloldali jegyző s az „anyapárt“ egyáltalán nincs képviselve a ház jegyzői karában. E körülményre való tekintettel, a szélsőbaloldali jegyzők egyike, Hentaller Lajos, mint értesülünk, már be is jelentette a ház elnökénél a jegyzői állásról való lemondását. Póteltel a képviselőhöz számára. Eddigelé csak egyes minisztériumoknak volt az a szokásuk, hogy nem érték be a költségvetési törvényben részükre megszavazott összegekkel s póthiteleket kértek az országgyűléstől. A minisztériumoknál kiment néhány év óta a póthitel kérése, az idén azonban maga a képviselőház kénytelen ehhez az eszközhöz folyamodni s meg kell adni, hogy elég csinos összeggel debütkoz: a gazdasági bizottság tegnap a ház elé terjesztett jelentésében nem kevesebb, mint 421,582 forintnyi póthitel megszavazását hozza javaslatba. A képviselői tiszteletdíj felemelése s a ház hivatalnokai fizetésének új rendszabályozása tette szükségessé ezt a póthitelt. A vármegyék javadalmazása, melyet a törvényhozás ez év folyamán 432.500 forinttal emelt fel, a jövő évben további százezer forinttal fog emelkedni. A javadalmazás idei emelése ugyanis, mint tudva van, a törvény szerint kizárólag a tiszti fizetések javítására volt fordítható. Köztudomású tény azonban, hogy a vármegyék némelyike azon tiszti létszámmal, mely az 1883-ban megállapított állami javadalmazás kiszámításának alapjául szolgált, nem képes megfelelni közigazgatási feladatának s hogy némely törvényhatóságban immár elodázhatlanná vált a tiszti létszám szaporítása. Elégtelen továbbá némely megyei törvényhatóságnál a dologi kiadásokra fordított összeg is. Ezen okok teszik szükségessé a vármegyék dotációjának további százezer forinttal való felemelését. Az állami jószág-igazgatóságok számának apasztása Az utóbbi három évben, 1890 óta már csak Aradon, Budapesten és Temesvárott székelnek állami jószág-igazgatóságok. E hatóságok működéskörének egynémelyikéhert a kincstár még jelentékeny és értékes javakkal bír, melyek rendes kezelése, továbbá a még folyamatban levő birtokeladások megkívánták, hogy a jelenlegi szakközegekkel láttassanak el. S mert még a kincstári telepesek ügyei is rendezést igényelnek, a szakszerű kezelési alapon szervezett jószág-igazgatóságok létjoga még fennáll. Másrészt azonban némely vidéken a kincstári államjavak állománya megkeresbedett s e javak is oly elszórtan fekszenek, hogy a közelben eső pénzügyi hatóságok által jutányosabban és sikeresebben kezelhetők ; némely vidéken továbbá a mezőgazdasági javak, melyek kezeléséért a jószág-igazgatóságok szervezettek elenyészően csekély mérvben maradtak meg mindezen okoknál fogva a pénzügyminiszter elhatározta, hogy a jövő évben egygyel apasztani fogja a jószág-igazgatóságok létszámát. Bihar megye új főispánja.. A hivatalos lap mai száma a következő királyi kéziratot közli: Magyar belügyminiszterem előterjesztésére báró Dőry József, Biharvármegye és Nagyvárad város főispánjai felébredtek. Körmöczy odább táncolta álmában a „Podzabucskit“, Mihály pedig künn járt a Bogárkán s ott hangyazsombékokat egyengetett el a talpával, (Hangyák látása sok pénzt jelent az Álmos-könyv szerint) a fenséges réten az „Isten szakállán“ sarjut gyűjtöttek a leányok, menyecskék s hol vette magát, hol nem vette, köztük volt a molyvánkai utas-leány is, azzal a két szemvesztő fekete hajfonatával, abban a pettyes perkál szoknyában, filigrán gereblyével a kezében. Gyűjtöttek, kacagtak, daloltak. Még mikor felébredt is Mihály, csengett a dal fülében . . . — A pénzünket agyontáncoltuk — zsörtölődött a tiszttartó — az időnket agyonaludniuk. Most már csak reggel mehetünk Borcsányiékhoz. De jobb is, öcsém, mert ma péntek volt! Kihúzták magukat, kikenekeztek szombaton délelőtt, aztán kiküldték a pincért előre, hogy kergesse el a folyosóról, meg a kapu alól a szobalányokat, ha netán ott csatangolnának, nehogy asszony féle legyen az első szembejövő — ami az ilyen nagy aktusnál mindig szerencsétlenséget jelent. Azzal megindultak Borcsányit felkeresni. A szentháromság táján kell a házának lenni. Körmöczy emlékezett rá, ezer ház közül is megismeri. A várhegyre vezető meredek gyalog-uton mentek, mikor egyszer csak felkiáltott: ezen állásától, hű és teljes buzgósággal teljesített szolgálata elismerésével, saját kérelmére felmentem s az ekként megüresedő főispáni állásra Beöthy László országgyűlési képviselőt nevezem ki. Kelt Bécsben, 1893. évi szeptember hó 23-án. Ferenc József s. k., Hieronymi Károly, s. k. (Beöthy László eddig Biharmegye Élesd kerületének képviselője, 1860. jun. 4-én Hencidán, Biharmegyében született. Középiskoláit s jogi tanulmányait részint Nagy-Váradon, részint Pozsonyban végezte. A jogtudori oklevelet a budapesti egyetemen szerezte meg s ezután két évre külföldi tanulmányi útra ment. Parisban, Bécsben és Berlinben a jelesebb tanárokat hallgatta. 1885-ben hazatérve, mint aljegyző Biharmegye szolgálatába lépett, honnan 1890. májusban az éresdi választókerület részéről országgyűlési képviselővé lett megválasztva. 1892-ben pedig ugyanott újra megválasztatott. A mentelmi- és véderő-bizottság tagja volt.) Nikolics Sándor Versec és Pancsova szabad kir. városok főispánja — mint értesülünk — rövid idő múlva nyugdíjba megy. Ez elhatározásának oka betegsége a az is, hogy megunta már a folytonos nemzetiségi küzdelmeket. Utódjául Déscfián temesmegyei alispánt és Mihalovich Ödön, torontálmegyei árvaszéki elnököt említik, legtöbb kilátása azonban Joanovics István országos képviselőnek, Dungyevszky Lázár délvidéki nábob vejének lehet, mert e nemzetiségi városokban csakis szerb boldogulhat. Az országgyűlési szabadelvű párt vasárnap, f. u. október hó 1-én esti 7 órakor értekezletet tart, melynek tárgyai: a) A Tisza-szabályozás és a Ferenc-csatorna tiszai torkolatának áthelyezésére vonatkozó törvényjavaslat. b) Az újonan szervezett 21 tagú földmivelésügyi és egyéb bizottságokba a párt részéről választandó tagok kijelölése. Az eladó birtok. ,1-taMIKSZÁTH KÁLMÁN. Nyolcadik folytatás.) Ódon épület volt a Szőllő vidám zöld rámájú ablakokkal, teanderes tornáccal. A csengetésre két szobalány rohant, mind a kettő golyvás a nyakán, mintha uniformirozva volnának a golyvával. Ők azt mondják, hogy az a meszes selmeci víztől nő. Én pedig erre azt mondom, hogy Selmecen bort kell inni. De ha aztán az ember bort iszik Lednecen, környékbeli termést, mégis abban lyukad ki, hogy jobb a víz. Nagy elevenség, hullámzás volt a „Szőllőben“. Épen a tanév kezdődött s a bányász-tanulók ismerkedési lakomát tartottak. Csinosak voltak, festői ruháikban, keresztbe tett kalapácsú jelvényeikkel a bársony diszitésű zubbony ujján, deákos kis sapkákban, a hátulra kárhoztatott bőrkötényekben ... de hová beszélek a mi közünk nekünk a bányászokhoz, kalapácsaikhoz, bőrkötényeikhez, elég annyit tudni, hogy a mi hőseink beszálltak, megebédeltek, ebéd után ledőltek egy órácskára „a szemeiket megcsalni“ mint az öreg úr mondotta, de biz azokat a szemeik csalták meg, mert teljes nyolc órán át maradtak leragadva, károm éjszaka lett mire . Ez az! Egy lesütött szemű földszintes ház lapult meg előttük, de ez a földszintje is olyan alacsony volt, hogy a födelét pofon lehetett ütni. — Ez a Borcsányi háza? — szólt az elkedvetlenedett Mihály fitymáló hangon. No, ha ezt tudom, Péter bácsi . . . Körmöczy hamiskásan nevetett. — No no, no no! Ereszkedjünk csak alá a sikátoron. Mert a túlsó oldaláról van a bejárás. Két egész perc kellett, míg a földbe vájt garadicsokon nagy óvatosan leértek.—No most nézd meg már, amire, ezt a házat! Hatalmas kétemeletes palota emelkedett előttük, tornyos cifrázatokkal, szép góth ízlésű kapuval. — Ez volna az a ház ? — kiáltá Mihály elragadtatva. De az öreg ur nem egyhamar felelt, egy a kapuban ácsorgó hevérrel bocsátkozva szóba. — Egye meg a kutya — felelte kis vártatvást megfordulva és a fejét vakarva. Ez, ez ! — A melyet ott felül láttunk ? — Igen, a melyet az előbb még földszintesnek gondoltáig PESTI HÍRLAP 1893. október 1. A bányakerületi evangélikusok közgyűlése. Hogy mit ér a protestáns autonómia, az évi közgyűlések bizonyítják legjobban, melyek a protestánsok életét, mint nyitott könyvet mutatják a nyilvánosságnak. Fény- és árnyoldalai ezen egyházi testületnek egyaránt teljes valóságban állanak az ország közönsége előtt. Ami egy év leforgása alatt összegyűlt, mint gyúanyag, azt itt ártalmatlanná teszik, viszont fennen lobogtatják nemes feladatuk zászlaját, melyre kitörölhetlen betűkkel van felírva : vallási béke és hazaszeretet. A bányakerületi evangélikusok mostani közgyűlésüket is ilyeténkép nyitották meg. A szokásos templomi áhitatosság után, melyen Händel Vilmos, kerületi egyházi jegyző megható imát mondott, összegyülekeztek az egyházmegyék küldöttei a gyülésteremben s megkezdték a zsinati törvények alapján összehívott első közgyűlésüket.