Pesti Hírlap, 1893. december (15. évfolyam, 332-360. szám)
1893-12-01 / 332. szám
2 PESTI HÍRLAP 1893. december 1. nyugtató. Kiderül belőle, hogy a közös hadseregnél s elég inkább a honvédségnél túlságos szigor nélkül alkalmazzák a „két évi“ szolgálatot s a tiszti bojt elnyerését lehetőleg könnyűvé teszik. Nem ilyen jól fest a katonai szolgálatban előforduló orgylkosságok nagy szzáma. A közös hadsereg magyar ezredeiben az elmúlt szolgálati év alatt 129, a honvédségnél 34 legény ölte meg magát s 58, illetőleg 16 kísérlette meg az öngyilkosságot. Ez összesen 163 halott és 74 sebesült. Ez elég nagy szám, mely emelkedést jelent ezen a szomorú téren s méltán szolgálhat behatóbb kérdezősködéseknek is tárgy gyanánt. Különösen abban az irányban, hogy a tisztek és a legénység közötti viszonyban nem-e lehetne közvetlenebb s emberségesebb motívumokat is belevegyíteni, hogy pl. az a szegény közlegény tisztjében ne csak örökké drillírozó urát és parancsolóját lássa, akinek csak engedelmeskednie kell, de lássa egyúttal műveit, rangban álló jóakaratú honfitársát, szinte gyámját is, akinek, ha nagy baja van, azt a fegyelem megsértése nélkül elmondhassa s akiben bíznia is lehet. A fegyelem már elég erős volna a fegyveres erőnél; most már az emberségességből kellene valamivel több. A honvédelmi miniszter ezen felül három törvényjavaslatot terjesztett elő; kettő ezekből különös érdekkel bír. A csendőrtiszti állomány kiegészítését a miniszter törvény által akarja szabályozni. A javaslatnak két legjobb intézkedése az, hogy a tartalékos hadnagyoknak és hadapródoknak is utat nyit a csendőrtiszti állásra s a mellett kedvezőbb feltételeket teremt egyáltalán a hadköteles csendőrtisztek számára is. A törvénynek jó hatása lesz. Várni lehet tőle azt is, hogy az egyévi önkéntesek egy része szívesen követi ezt az ujjmutatást. Ez az elem szélesebb és általánosabb értelmiségével egyáltalán igen jó hatással lenne a csendőrségi intézményre, amelynek kitűnő szolgálatait — leszámítva a tortúra gyakori alkalmazását — az egész ország hálásan elismeri. A fekete-sárga kardböjt nem képez ebben akadályt. A népfölkelőkre nézve pedig a honvédelmi miniszter az ellenőrzési szemle és jelentkezési intézményét kívánja kiterjeszteni, de csak azokra, akik kiszolgált katonák, honvédek, avagy különleges szolgálat végett ajánlati lapot kaptak. — Ezzel az intézkedéssel a népfölkelés magvát képező veteránokat és tisztjelölteket akarják nyil- vántartás alá helyezni. Mivel a jelentkezés a polgári hatóság előtt is történhetik, az egész intézmény nem tűnik föl terhesnek az illetőkre nézve, csak végrehajtása ne járjon kíméletlenséggel és zaklatással. Mindezek detail-intézkedések. Nagyobb honvédségi vagy katonai reformok ez idő szerint nem fenyegetnek bennünket. A honvédelmi miniszter a meglevő intézmények kereteinek bettöltésével van elfoglalva s a mint előadásából kivehetni, teljes sikerrel. Kár, hogy a törvényhozás olyan lanyhán vesz részt ebben a vesződségben s csak akkor kezd érdeklődni valamelyest, ha a fekete-sárga kardbojtok ellen népszerűség reményében lángoló hazafiasságot lehelő szónoklatokat lehet tartani. közé sorozza. Hosszú asztal mellett ülnek a falu parasztasszonyai, egy-egy leány, egy-egy vénasszony és köztük egy púpos, nyomorék, hogy lépést sejtsenek a honvédelemben sebesült hősök sebeire. Oldalt sápadt arcú fiatal legény ül, talán a kartácstól szétroncsolt, bekötött lábfejjel, kinek rémes vonásaiból látszik, hogy a háború rettentő eseményeiről mesél. A többiek figyelme feléje irányul, de egy ostoba, parányi, kis gyermek ott játszik a lépéssel teli kosár előtt. Tudja is ő, hogy ez mire való ? Talán már holnap az édesapja mellébe szúrt sebet kötözik be vele............. Az egész festmény mély, aszfaltos tónusa összhangzik a komor, drámai tárgygyal. A mesterileg jellemzett arcok között a kis púpos utolérhetlen művészettel odavetett feje lelkének egész keserűségét elénk tárja. Hogyan irigyli azt a megsebesült hőst! És az a gubbaszkodó, komoran maga elé bámészkodó asszony, vagy a másik, aki kezeibe temeti arcát és zokog, kire is gondolhatna másra, mint a férjére vagy az egyetlen fiára. . . . Munkácsy e festménye 30,000 frankért eladó. Történelmi tárgy a Kriesch Aladár óriása vásznán bemutatott Hóra és Kloska lázadásából vett részlet is, melyen a fellázadt oláh jobbágyok egy magyar nemesi kúriát pusztítanak ki. A fiatal művész ambíciójához gratulálunk, de a nagy ambíció és nagy vászon dacára kicsinek mondhatjuk ezt az eredményt. A művész nagy fába vágta a fejszéjét s nem tudta kihúzni. Rajzát és kompozícióját nem is kifogásoljuk, sőt egyik-másik alakja igen sikerült is, de a színeinek, kivált a hus-szineknek piszkossága feltűnő. A ház előtt fekvő megölt magyar hus-szine meg érséggel annyira szürke, mintha két hónapos, agnosztalt tetem után készült volna. Az első nagyobb kísérlet diaszkója azonban nem zárja ki azt, hogy a fiata művész legközelebbi történelmi festményét érdeklődéssel ne várjuk. A legmodernebb életből, a nihilizmus köréből merítette tárgyát Grünwall Béla, ez a rendkívüli fejlődésnek indult tehetség. „Összeesküvők sorsot húznak“ c. nagyméretű olajfestménye az ifjú művész igen nagy haladásáról tanúskodik. És van. A nihilista társaság, köztük egy nő is, femn gyűlt össze egy ötödik emeleti padlásszobában. Az asztalon nyomorúságos petróleum-lámpa ég. Ott áll mellette egy kalap is és sáppadt, komor arccal húz sorsot az egyik tag, míg a többiek izgatott arccal lesik az eredményt. A lámpa fénye tipikus és jól megfestett arcokra esik. Ügyes dolog a művész „Baromfi-etetés“ c. olajfestménye is, erős, szinte túlzott plein-airjével, de sok sikerült részlettel. Az idei tárlat feltűnő jelenségei közé sorozzuk Réti Istvánt és Ipoly Sándort is. Mindkét név kiváló művészi egyiniségé, kik létezésükről eddig alig adtak jelt. Ipoly (Janitsek) Sándor rendkívül misztikus irányt választott s lelkiismeretes történelmi tanulmánynyal festette meg „Dante és Beatrix“ c. olajfestményét, mely Dante Divina komédiájának azt a jelenetét ábrázolja, mikor a költő kedvese, Beatrice, egy repülő angyal kíséretében megjelenik a költő előtt. A tárgy igen poétikus; Dante egy renaissance, faragott karosszékben nyugszik, álomba merülve, vörös palástjában. Karakterisztikus feje kissé oldalt dőlt. Az ablakon kékes fény szűrődik be, mely a költő álmában megjelent leányt és az őt felsérő angyalt misztikus fénynyel vonja be. A főalakok ellen semmi kifogásunk, de az angyal gipszes, kemény formái zavarják a rendkívül poétikus hangulatot. A rácsos ablak is a beszűrődő fény hatása alatt a kék atlasz paplanra emlékeztet. Réti István „Bohémek karácsonya idegenben“ c. olajfestményével, biztos, bevégzett technikáját mutatja be. A tárgy keresetlen, szegényes szoba asztalán a lámpa ég, körülötte három kopottas alak, az egyik ágyon hever, a másik talán a szoba egyetlen szalmaszékét foglalta le s a harmadik a falhoz támaszkodva vesz részt a társalgásban. Csak néhány színfolt az egész mű, de mesteri kézzel odavetve. A tárlaton igen sok arcképpel is találkozunk, mi eléggé illusztrálja azt, hogy sokan keresetre dolgoznak, bár nem zárja ki az arcképfestés igen magas niveam álló művészi célja felé való törekvést sem. A tárlat egyik legjobb arcképének Ferraris Artur „Női arcképét“ tartjuk. Ugyanaz a kedves, bájos arc, kit tavaly fekete ruhában mutatott be a művész, most világos, ragyogó színekben került az őszi tárlat látogatói elé. Az aranyszőke hajú fiatal asszony boldogságtól sugárzó arca szinte lebüvöl. Széles karszékben ül, kivágott fehér selyem ruhában, csipkés halvány zöld ujjakkal, világos sárga selyem cipőben, kezében keztyüjét tartva s pici lábait zöld bársony vánkoson nyugtatva. A kép technikája is kifogástalan s kiváló művészre vall. — A művésztől még két genre-képet is látunk a kiállításban. Az egyik,A megkötött alku arabs lóvásári jelenetet ábrázol. Egy szudáni néger által elővezetett szürke fölött a kávéház előtt folyik az alku. Ott van az eladó vén arab lókufár s a fiatal vevő, mellette a sejk, mint hivatalos személyiség, ki az alku megtörténtekor egymásba teszi a két fél kezét s aztán megint szétválasztja. Belpolitikai hírek. Minisztertanács fog, mint értesülünk, holnapután, szombaton délután a kormányelnökségi palotában tartatni. A minisztertanács folytán gátolva lévén a miniszterek a bizottságok tanácskozásain való résztvevésben, szombaton este a ház bizottságai nem tartanak üléseket. A közigazgatási bíráskodást szabályozó törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldendő külön képviselőházi bizottság tagjait, mint értesülünk, a jövő hét folyamán választja meg a képviselőház. E huszonegy tagú bizottságban hét hely az ellenzéki pártoknak engedtetik át, és pedig 4 hely a függetlenségi és 48-as, két hely a nemzeti és egy a 48-as pártnak. A szabadelvű párt hétfőn jelöli ki a maga kebeléből a bizottságba választandó tizennégy tagot. A kormány egyházpolitikai programina és a közvélemény. Hogy mily impozáns alakban nyilvánult az országos közvélemény a kormány egyházpolitikai programmja mellett, arról meggyőző bizonyságot tesz a következő hiteles adatok alapján egybeállított kimutatás:2 A bánya-törvényjavaslat. Mint tudva van, a pénzügyminisztériumban már régebben elkészült s szaktanácskozmányokon is keresztülment az új bánya- törvényjavaslat tervezete. A kormány egységes bányajog alkotását vette célba a kőszénre nézve is, de e tekintetben az érdekeltek köréből különböző kifogások és aggályok emelkedtek, amelyek folytán késedelmet szenvedett a törvényjavaslat előterjesztése. Újabban a kőszén-kérdésre nézve is azonban anynyira átalakult a közvélemény, hogy a tvjavaslat idevonatkozó rendelkezései előreláthatólag nem fognak nagyobb ellenzéssel találkozni. A pénzügyminiszter közölte a nyár folyamán e törvényjavaslatot az igazságügyminiszterrel, aki által nyilatkozatra felkért szakférfiak véleményei már beérkeztek. Ennek alapján a törvényjavaslat, mint értesülünk, legközelebb utolsó revízió alá vétetik s azután be fog terjesztetni a képviselőháznak. járásbíróságok és adóhivatalok. Az országban,'mTfirTWvrrazi,--S0kr^fWyTn^ fenn — telekkönyvi hatósággal is felruházott — járásbíróság. A képviselőházhoz intézett felirataikban a kormány egyházpolitikai programmja mellett nyilatkoztak a vármegyék közül: Abaúj-Torna, Alsófehér, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Brassó, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fejér, Fogaras, Gömör, Hajdú, Háromszék, Heves, Hunyad, Jász-Nagykun-Szolnok, Kisküküllő, Kolozs, Komárom, Krassó-Szörény, Liptó, Máramaros, Nógrád, Nyitra, Pest, Sáros, Szabolcs, Szathmár, Szepes, Szilágy, Szolnok-Doboka, Tolna, Torda-Aranyos, Trencsén, Udvarhely, Ugocsa, Ung, Vas, Veszprém, Zemplén és Zólyom. Összesen 46 vármegye. Az egyházpolitikai programja ellen a képviselőházhoz egy vármegye sem intézett feliratot. (Nem terjesztett fel ez ügyben feliratot 17 vármegye.) A törvényhatósági jogú városok közül felirataikban az egyházpolitikai programm mellett nyilatkoztak: Arad, Baja, Budapest, Debrecen, Győr, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Sopron, Szatmár, Székesfehérvár, Újvidék, Zombor és Fiume (összesen 18, nem terjesztett fel ez ügyben feliratot, az egyházpolitikai programm ellen a ház előtt egy törvényhatósági város sem nyilatkozott.) Községek és egyesek által adattak be kérvények az egyházpolitikai programm mellett Nagykőrös város, Csögle és Adorjánháza községek részéről; ellene Kozma János és társai: Szabos, Székesfehérvár, Berkes, Eilend, Szilágy, Novotty, Daróc és Kócs, Nagy-Buda, Alsó- és Felső-Zubrica, Gsik-Kozma, Csik-Mensság, Gsik-Mindszent, Csik-sz.* Imre, Gsik-sz.-Király, Csik-sz.-Lélek, Csik-sz.-Márton, Csik-sz.-György, Gsik-sz.-Simon, Kászon-Jakabfalva, Kászon-Ujfalu, Nagy-Kászon, Csik-Tusnád lakosainak kisebb-nagyobb része, Győr-városi katholikusok és Alsó-Kászon kerület papsága részéről.