Pesti Hírlap, 1894. január (16. évfolyam, 1-31. szám)
1894-01-07 / 7. szám
____________________________ környezeti állvány volt, s ennek hátterében Jókai mellszobra. E növények által képezett liget mögött volt a cukrászda. A bál kezdete tíz órára volt jelezve, de a közönség már kilenc órakor kezdett gyülekezni, úgy, hogy tíz órakor már úgyszólván mindenki ott volt. Ekkor érkezett meg Jókai, az érte ment küldöttséggel. Az ünnepeltet az előcsarnokban gróf Zichy intendáns fogadta, aki néhány üdvözlő szó után bevezette a terembe, hol lelkes éljenzéssel fogadták, Serly zenekara pedig Serlynek ez alkalomra írt Jókaiindulóját játszotta, mely Jókainak, ki tudvalevőleg a zenéhez is ért egy keveset, igen megtetszett. Az intendáns Jókait a pálmaligetes állványra vezette s érdekes látvány volt egymás mellett az eleven Jókai és márvány képmása. De Jókai nem sokáig maradt hasonmása mellett, hanem leszállt az állványról és „cerclet“ tartott. A jelenlevők valóban mindnyájan úgy tekintettek rá, mint egy királyra. Végig haladt néhányszor a termen s mindenkit, a kit ismert, megszólított s mindenkivel, a ki megszólította, beszélgetésbe bocsátkozott, pazarul szólva szellemének és humorának kincseit. Majd ellátogatott az egyes páholyokba is, természetesen kiváló figyelemben részesítve az „imádott hölgyeket.“ Ezalatt fölváltva játszottak Serly és Radics zenekarai. Serly zenekara nagy hatással játszotta el a Jókai király himnuszára Serly által komponált zenét, amelyből Serly kétszáz példányt ki is osztott ingyen a közönség között. A táncot a rendező bizottság elnöke, a fiatal gróf Szapáry Pál nyitotta meg saját csárdásával, melyet egy déli termetű grófkisasszonynyal lejtett. A csárdásra következő keringőt már több pár táncolta s tizenkét óra tájban kezdték táncolni az első négyest. A táncszünetek közben „akadály-sétákat“ tettek. Sok akadálylyal kellett például megküzdenie annak a fényes csoportnak, melyben Wekerle miniszterelnök, gróf Szapáry Géza és Atzél Béla báró vezettek karukon egy-egy elegáns úrhölgyet. Egy helyen megtorlódtak, majd mikor ismét szabad térhez jutottak, udvariasan nógatták egymást a vezetésre. Atzél oldotta meg a kérdést: „Ecclesia praecedit“, monda és előre bocsátottak Szapáryt. Wekerlén kívül jelen voltak még Bethlen és Hieronymi miniszterek, több államtitkár és átalában a közélet számos ismert alakja, Apponyitól kezdve — „Perl öcsémig.“ A művészvilág is csaknem teljes számban képviselve volt. A színpadi csillagok erős konkurrenciát csináltak a páholyok félhomályából kivillogó diadémoknak. A téli műtárlat legszebb női portraitja is megelevenedett, kilépett keretéből és különösen a szobrászok körében hódított, kik tudvalevőleg nagy kedvelői az alabastrom vállaknak. A földszinti páholyok mindegyike egy-egy főúri szalonon miniatűr képet mutatta. A párkány mellett ültek a hölgyek, csevegve, mosolyogva, tréfázva, mig ellenben az urak a páholy hátulsó részében maradtak. Egyre jöttek-mentek a látogatók, viziteltek, tereferéztek, udvaroltak. — Az intendánsi páholyban gr. Zichy Gézáné s leánya, Margit, fogadták a főúri látogatókat. A szomszéd páholyban Szapáry Géza gróf és neje, továbbá Széchényi Imre gr., a volt berlini nagykövet ültek, míg mellettük Bethlen András gróf, földművelésügyi miniszter bájos nejével tartottak cerclet. A baloldalon az első páholyban Karácsonyi Kamilla grófné ült férje és Andrássy Gyula gróf társaságában, mellette a Széchényi grófnők ültek, azontúl Révay Simon báróné férjével és atyjával, Szapáry Gyula gróffal. Velük szemben Dániel Ernő nejével, a jobb sarokpáholyban Aczél Béla báróné, a balpártiban Duckerts belga konzul nejével. Az első emeleti páholyokban inkább a vagyonos középosztály, a jómódú polgárság elemei, szóval a tulajdonképeni bálozó közönség volt látható, míg a harmadik erkélyen és a kakasülőn a nézőközönség szorongott.* Éjfél tájban a nem táncoló közönség oszladozni kezdett, helyet engedve a táncoló közönségnek , mely aztán föl is használta a jó alkalmat, hogy a farsangnak ezen első és kétségkívül legfényesebb bálján kedve szerint kitáncolja magát. Üdvözlő táviratok. Az üdvözlő táviratoknak se vége se hossza. Nem csak az ország különböző részeiből, hanem a külföldről is rendkívül nagy számmal érkeztek a táviratok. A táviró hivatal késő estig alig győzte leadni a tenger táviratot. Hieronymi Károly belügyminiszter Bécsből a következő táviratot intézte Eötvös Lóránt báróhoz: Távollétem következtében sajnálatomra nem üdvözölhetem személyesen nemzetünk ünnepeltjét, kérem méltóságodat, szíveskedjék mély tiszteletemet és igaz nagyrabecsülésemet tolmácsolni. A belföldről számtalan egyesület és testület küldött üdvözlő táviratot és ezenfelül a következők: Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, Szász Domokos ref. püspök, Drohobeczky Gyula körösi püspök, Kiss Áron ref. püspök Esterházy Kálmán grófné, Csekonics Endre gróf, ifj. Wodianer báró, Lauka Gusztáv, Boskovics a festő, Domahidy Ferenc szatmármegyei főispán, Sváb Károly, Prónay Dezső br., az ág. ev. egyház egyetemes főfelügyelője. Thaly Kálmán Pozsonyból, Zelenka püspök Miskolcról, Gjuro Dezelics szenátor Zágrábból küldtek táviratokat. Carlo Kudan és Brelich Ernő, Jókai olasz fordítója Fiuméból. Bécsből Sonnenthal Adolf a Burg-színház művésze, Rosenberg Hugó a Raimund-színház rendezője, gróf Cziráky Béla és neje, Kállay Béni közös pénzügyminiszter, Rockenzaun közös hadügyminisztériumbeli osztályfőnök. Prágából ,,Egy magyar“, Lembergből Vogel Sándor, a „Gazeta Narodova“ szerkesztője, Bregemből Byr Róbert, Belgrádból Pera Todorovics, a „Male Novina“ szerkesztője és Vándory Lajos. A belgrádi magyarok a következő táviratot küldték Jókaihoz: „Ötvenhatan imádva kérjük Istenünket, tartsa meg Jókait nemzetünknek, áldja meg Jókait tartós egészséggel.“ Szófiából Ferdinand bolgár fejedelem , Berlinből Janke Ottó, Jókai német kiadója ; Hamburgból az osztrák-magyar segélyegylet és a hamburgi hírlapírók és írók egylete; Parisból Mayer Salamon kormánytanácsos, Sonnenfeld dr. és családja. 11 elsingfersből Jalawa egyetemi tanár küldött táviratot. Mindezeken felül pedig az ország legkülönbözőbb vidékeiről annyi üdvözlő távirat érkezett a társadalom összes köreiből, hogy azokat helyszűke miatt még csak név szerint sem sorolhatjuk fel. A lipcsei Reclam-cég gyönyörű diszkötésben küldötte meg Jókai Mórnak német regényeit magasztaló sorok kíséretében. Jókai jubileum a vidéken. Az ország minden részéből érkeznek a táviratok, melyek Jókai ünnepléséről szólnak . Hódmezővásárhelyen a kaszinó igen sikerült ünnepélyt rendezett a „Fekete sas“ szálló nagy termében, hol a lakosság szine-java megjelent. Az ünnepi beszédet dr. Imre mondta, utána Futó gimnáziumi, majd Seres képezdei igazgató tartott Jókairól érdekes felolvasást, dr. Draskóczy Komócsy ódáját, Gosztonyi Laura pedig „A holt költő szerelmét“ szavalta. Este fényes bankett volt. Békés Csabán a gimnáziumban és a polgári leányiskolában ünnepelték meg Jókai jubileumát. Este a színházban hangverseny volt, melynek bevételeiből Jókai-alapítványt tesznek a magyar nyelvben eredményeket felmutató tót-ajkú tanulók részére. Debrecenben a középületek valóságos zászlódíszt öltöttek. A lapok mind díszkiadásban jelentek meg. A színházban tegnap a „Szegény gazdagok“-at, ma pedig az „Arany ember“-t adták. A debreceniek a tavaszszal rendeznek nagyobbszabású ünnepet Jókai tiszteletére, aki ez alkalomra valószínűleg maga is lerándul Debrecenbe. Kecskemét város is szép ünnepélyt ült a mai napon. Délelőtt 10 órakor a zsúfolásig megtelt színházban kezdődött az ünnepély. A városi dalárda Jókai királyhimnuszát adta elő, majd dr. Szeless bizottsági elnök lelkes ünnepi beszédet tartott. Kovács Antal kegyesrendi tanár Jókai irodalmi működéséről olvasott fel. Délután három órakor leplezték le budai utcában, mely most már a Jókai-utca nevét viseli, a Muraközy-házba beillesztett emléktáblát. E házban lakott Jókai ötven évvel ezelőtt körülbelül két évig. Este a színházban díszelőadás volt. Komárom, Jókai szülővárosa, 13 fényes ünnepéllyel ülte meg a mai napot. Az egész város fel volt lobogózva, este pedig fényesen kivilágítva. Komárom város különben a tavaszszal nagyobb szabású ünnepélylyel akarja Jókai jubileumát megünnepelni. Ez ünnepélyen maga a nagy költő is meg fog jelenni. Esztergom város képviselő-testülete remek feliratot intézett Jókaihoz, melyet Földváry István fogalmazott. Az öreg utcát Jókai utcának nevezték el. A kaszinóban bankett volt, melyen Földváry István éltette Jókait. Szegeden a Dugonics-i&la&slg fényes ünnepélyt PESTI HÍRLAP 1894. január 7. rendezett Jókai tiszteletére, melyen képviselve voltak a hatóságok és testületek. A szegedi hölgyek ezer forintos alapítványt tettek a nap emlékére. Nagyvárad, Nagy-Enyed, Makó, Selmecbánya, Szabadka, Szombathely, Marosvásárhely, Rimaszombat és az országnak még számos városa ünnepet ült ma, koszorús írónk jubileuma alkalmából. Egyszpoltika. Ma hirdették ki szerte az ország katholikus templomaiban a püspöki konferencia által elfogadott közös főpásztori körlevelet, melyet már szószerinti szövege szerint ismertettünk. A kihirdetésről következő sürgönytudósításokat kaptuk : jan- A. PÜSP?!skar által ,kibocsátott pasztoneveiet a főszekesegyházban ma olvasta fel a szószéken Gsernoch János kanonok. A felolvasás után a recepció, a vallásszabadság és a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslatokról szónokolt meglehetős mérsékelt hangon. A recepciót ellenezte, mert a zsidók minden jogot élveznek; a vallásszabadságot pedig azért, mert az vallástalanná teszi az országot, a polgári házasságot mert a házasság szentség és a házasságot csak pap élőtt lehet kötni. Felhívta a híveket, hogy mától számítva nyolc napig a Bakacs-kápolnában levő szentség elé járuljanak imádkozni, kérte továbbá, hogy se törvényhozásba se egyesületbe, se más helyre ne válaszszanak olyan embert, aki nem katholikus, vagy pedig nem olyan katholikus, aki a katholikus érdekeket védelmezi. Újévkor a szónok szószékről kérte a híveket, hogy sokan jöjjenek ma meghallgatni a pásztorlevelet. Dacára ennek azonban azt kevesen hallgatták végig. Az intelligens osztályból 10-15 ember volt jelen a többi földmíves és iparos. A főpapság közül azonban senki se. Szegedről táviratozzák lapunknak, hogy ott ma az összes templomokban felolvasták a püspöki kar pásztorlevelét, melyhez Dessewffy püspök kisérő levele a következőket tartalmazza: Ez a pásztorlevél felhív benneteket nem támadásra, hanem védelemre. A polgári házasságot célzó törvényjavaslatok az egyháznak az állam kezdetétől fogva sértetlenül megőrzött jogait és a neki isten által adott küldetés betöltését mindenfélekép megtámadják. Úgy hirdessétek és híveiteknek bővebben úgy magyarázzátok ezt a levelet, hogy az egyház és haza java van veszélyeztetve. A hívek szövetkezzenek a püspökökkel és előkelő világi katolikusokkal, hogy ezen törekvéseket a mennyire lehet megakadályozzák. Figyelmeztet a püspök, hogy mindez a szószék, evangélium és egyházi állás méltóságának latbavetésével, az állami tekintély megsértése nélkül történjék, nehogy a túlzott hév a szent ügynek ártalmára szolgáljon. Felhívja végül a körlevél a híveket, hogy a katholikus nagygyűléseken megjelenjenek s törekedjenek arra, hogy a hazának minden polgára a másikkal békességben éljen. Csoórián. 6. Ma hirdették ki az összes templomokban a közös pásztorlevelet. A székesegyházban ezt egy belvárosi káplán végezte, holott a közönség ezt a püspöktől vagy egyik kanonoktól várta. JEÖÉSte városában — mint levelezőnk távúja — szintén ma hirdették ki a föpásztori körlevelet, mely azonban minden hatás nélkül hangzott el és a hívekre semmi befolyást nem gyakorolt. Szociáldemokrata gyűlés Aradon. (Saját tüdőeltvüktól.) Arad, jan. 6. A magyarországi szociáldemokraták ma tartották meg régtől fogva előkészített országos gyűlésüket. A „Magyar Korona“ szálló termében gyűltek össze, melyet ez alkalomra, nagyobb hangulat okáért bevontak haragos vörösszínű vászonnal. A szociáldemokraták az ország minden részéből megjelentek a mai gyűlésen. Arad 19, Temesvár 20, Budapest 21, Szeged 3, Hódmezővásárhely 4, Kolozsvár 1, Debrecen 2 képviselővel vett részt a gyűlésen. A termet Lassalle és Marx arcképei diszítették. A gyűlés elnökéül Murát magyar, Strausz német szocialistát választotta. Farkas Ferenc budapesti szabász rámutatott a munkás betegsegélyző-egyletben mutatkozó hiányokra és okmányokkal is bizonyítja a hivatalnokok visszaéléseit. Fölhívja tehát a gyűlést hogy ily korrumpált emberekkel együtt ne működjenek és a „Munka őrével“ szemben az „Újvilágot”* állítja a munkások egyedül igaz barátjának. * Az „Újvilág“ szerkesztősége ezután 400 munkástól kisérve egy kerti helyiségbe vonult, hol Poór Árpád budapesti cipész mondott nagyhatású beszédet. A szocialisták — úgymond — csak nyersanyag, melyet az eszméért fel kell áldozni. Vértanú-halált halni mindig dicső dolog. Elmondotta ezután a magyar szocializmus történetét, mely már régóta létezik, csakhogy a kormány azt elnyomni törekedett, így 1889-ben kitoloncoltatta őket a fővárosból, de épen ezáltal mintegy kormányköltségen terjedt el a szocializmus áldásos