Pesti Hírlap, 1894. február (16. évfolyam, 32-59. szám)
1894-02-28 / 59. szám
1894. február 28. PESTI HÍRLAP 11 hogy ne legyek kénytelen az Olvasó-könyvek szerkesztői kegyéből a más dicsőségét bitorolni. Budapest, 1894. febr. 27-én. Gyulai Pál. NAPI HÍREK. — (Lapunk mai számához) egész iv melléklet van csatolva, melynek tartalma következő: Az elvek kora. (Cikk.) — Vegyes. — Törvénykezés. — Kivonat a hivatalos lapból. — Szerkesztői üzenetek. — Regénycsarnok. — Napirend. — Vízállás. — Időjárási jelentés. — Hivatalos tőzsdei jegyzések. — Szinlapok. — Hirdetések. — (Személyi hirek.) Stefánia özvegy trónörökösné ma meglátogatta Bécsben az önkéntes mentő-egyesület központi állomását és Wilczek grófnak, az egyesület protektorának legnagyobb elismerését fejezte ki. Stefánia özvegy trónörökösné holnap indul keleti útjára, amely két hónapra van tervezve. — Jászai Mari asszony, a nemzeti színház kitűnő tragikája I.Remóból, ahol torokbaja miatt több hétig tartózkodott, tegnap haza érkezett Budapestre. (A király utazása.) A király ma reggel öt órakor, külön vonaton Welsbe utazott leányának, Mária Valéria főhercegasszonynak látogatására. Onnan Münchenen és Zürichen keresztül Mentonéba utazik. A királyt gróf Paal Ede főhadsegéd és herceg Lichtenstein gárdakapitány, a katonai és a kabinet-iroda több alkalmazottja kiséri. Milánóig a külön vonaton, onnan Genuáig a rendes személyvonaton utazik. Genusban megint külön vonatra száll és március elsején ér Mentonéba, ahova akkorra a királyné is megérkezik. A király polgári ruhába öltözötten, világos barna felöltőben, fején gömbölyű fekete kalappal jött a pályaudvarra és jókedvűen beszélgetett kíséretével. — Párisból telegrafálják, hogy a Gaulois és több más újság cikkekben üdvözlik a Franciaország területére érkező Hohenems grófi párt. Tudvalevő, hogy a királyi pár ez alatt a név alatt utazik. — Welsből jelentik, hogy a király 9 óra 10 perckor odaérkezett. Salvator Ferenc főherceg fogadta, kivel Lichteneggbe ment s délután negyed 1-kor folytatta útját München felé a nyugati vaspálya futárvonalán. Münchenbe este 6 óra 53 perckor érkezett s 21/* órai tartózkodás után 9 óra 10 perckor tovább utazott Lindau, Zürich, Luzern és Szt.-Gotthardon keresztül Chiassoba, hova reggel negyed 4-kor érkezik meg. Itt egy órát időzik s aztán tovább utazik Milánón keresztül Genuába. Mig a király a közönséges futárvonatokat használja Genuában — saját szalonkocsijának használatával — külön vonatot bocsátanak rendelkezésére, melyen a király este 11 óra 21 perckor Mentoneba megy, hova csütörtökön, március 1-jén, reggel 6 órakor érkezik meg. A király tartózkodása a Riviérán több hétre fog terjedni. Mentoneból vett sürgönyünk szerint Erzsébet királyné ma este fél hatkor a „Greif“ yachton oda érkezett és zárt kocsiban egyenesen a Cap Martinszállodába hajtatott. — (Báró Mayr Frigyes,) a császári magán- és családi alapok nyugalmazott főigazgatója, Bécsben, élte 73-ik évében meghalt. — (Wekerle miniszterelnök) magánosi birtokára ment ki, miért a kihallgatásokat ma délután Márffy államtitkár végezte. Este a kormányelnök már visszatért a fővárosba. (Nincs többé tüntetés.) Megszűnt. Vége van. Az eső elmosta. Sem abcug, sem éljen nem rangzott ma a képviselőház előtt, sem tíz órakor, sem délután, mikor az ülés véget ért. Az ifjúságnak sem volt semmi nyoma. Mintha mind elnyelte volna a föld, nagy vigaszágára a rendőröknek, akik zavartalanul ásítozhattak. A miniszterek és a képviselők teljes csöndben érkeztek és ugyanoly csöndben távoztak. A maguk hangján kívül más hanghoz nem jutottak, ami az utóbbi napok eseményei után kissé különösnek, szokatlannak tetszett, különösen Zichy Jenő gróf ur előtt, aki azt hitte, hogy a paplanjának a dicsősége tovább fog tartani s azzal együtt ő is a felszinen marad. De hát hiába. Az ég borult, az eső szemezik és — nincs többé tüntetés. (Változások a ref. egyházban.) Szász Károly ref. püspök a Budáról Paksra helyezett Kecskeméthy István dr. lelkész helyébe Haypál Benő pesti s. lelkészt küldte ki. Haypál helyébe Kurdy Béla fővárosi hitoktató jött, az ő helyébe viszont Szabó Károly paksi helyettes lelkész. Az üllői (Pest megye) református egyház a napokban öt jelölt közül egyhangúlag papjává választotta Kardos János ref. lelkészt, ki mint tanitó-káplán régóta működik ugyanott. (Iskolai tanulmányút.) A riománnai középkereskedelmi iskola a húsvéti szünetek alatt 4—5 napig tartó tanulmányútra készül a székes-fővárosba. A kiválóbb gyárakat, kereskedelmi s irodalmi vállalatokat s egyéb nevezetességeket fogják megtekinteni. A 42 felránduló tanulót Szavcsuk József igazgatón négy tanár fogja vezetni. — (Albrecht főherceg) holnap Arcoba utazik, hol áprilisig marad. Arcoból a főherceg Stuttgartba megy Württenbergi Izabella hercegnő János szász hercegneli esküvőjére. (Herceg, mint házassági szédelgő.) Brüsszelben roppant feltűnést kelt egy affaire, melynek hőse Looz-Corswarem Manó Károly herceg, a legrégibb belga családok egyikének tagja. A herceg, aki vagyonilag már teljesen tönkre ment, egyesektől furfangos házassági szédelgéssel körülbelül két millió frankot csalt ki. Üzelmeiben nagybátyja, Loóz herceg volt segítségére, aki öcscsét mindenütt, a kereskedőknél, ékszerészeknél, mint a dúsgazdag Demidoff hercegnő vőlegényét mutatta be és azt állítva, hogy a herceg 4 millió készpénzt és 8 millió értékű ingatlanokat fog hozományul kapni. Ilyen módon rengeteg sok ékszert vásároltak össze hitelbe, melyeket aztán azonnal készpénzzé tettek. Egy párisi ékszerész 200,000 frankos nyakéket adott hitelbe neki menyasszonya számára. Azonkívül nagyon sok embertől készpénzt csaltak ki, amit a hozományból ígértek megfizetni. A nagybácsi és unokaöcs később már annyira mentek bátorságukban, hogy Londonban egy harmadik úriember segítségével hamis házassági okiratokat készítettek, amelyek alapján a polgári hatóság előtt ki is hirdettették magukat. Azon a napon, amelyre az esküvő ki volt tűzve, a hercegnek egész csomó hitelezője jelent meg az eskető hatóság előtt, csak a hercegeket nem lehetett látni sehol, azok nyomtalanul eltűntek. A hitelezők persze jelentést tettek a szédelgésről az ügyészségnél. Hogy mennyire sülyedtek a hercegek, kitűnik abból, hogy a fiatalabbik egy kereskedőtől az utazóbundát is úgy kérte kölcsön, amivel aztán megugrott. Az eltűnt hercegeket, kik a legelőkelőbb belga főnemesek közé tartoznak, most körözik. (Estély a rákospalotai kaszinóban.) A rákospalotai kaszinó tagjai e hó 25-ikén fényes estélyt rendeztek tagtársainak, dr. Bukovszky Györgynek, a fővárosi fertőtlenítő intézet igazgatójának tiszteletére, abból az alkalomból, hogy a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Az első tósztot Medveczky György, a kaszinó elnöke mondotta a királyra. Tósztokat mondtak még: Wagner Manó iskolaigazgató, Tóth István bíró, Janics József, Kallics kapitány, Kovácsi Kálmán ev. lelkész stb. A bankettet reggelig tartó táncmulatság követte. Hölgyek közül jelen voltak: Dr. Bukovszky Györgyné, Gyene Gusztávné és leánya Kamilla, Kirill Kálmánná, Golka Györgyné és leánya Anna, Vatter Erzsiké, Dessewffy Elekné, Fellner Károlyné és leánya Milka, Janics Józsefné stb. (Petőfi hasonlata.) A Nagy Márton által ügyesen szerkesztett „Szalontai Lapok“ legutóbbi számában említés van téve egy emlékkönyvről, a melybe annak idején Petőfi (akkor még Petrovics) Sándor is irt néhány sort. A költő Mezőberényben tartózkodott akkor s a mint látszik, igen jó véleménynyel bírt a házasságról s kellemesnek vélte az asszonyt a háznál. Legalább ezt igazolja az a hasonlat, a mit Kisbéri Mihály emlékkönyvébe irt s a mi így hangzik: „Az élet egy dörögő szekér, melylyel a sors ökrös paripái, tüskén-bokron kíméletlenül vágtatnak keresztül, mig az emberből a lelket kirázzák. Van azonban egy párna, melynek puha ölében a dörögés kényelmes ringatássá válik. Ki lenne oly kába, hogy ezt minél előbb megszerezni ne iparkodnék? S ki oly kába ? ki nem tudja, hogy e párna . . . feleség ! — Berény szeptember 16-án 1842. Petrovics Sándor. — (A tiszti kaszinóban) ma Csath százados folytatta f. hó 20-án megkezdett „Hadműveletek a Nosletől és Chalonstól Sedan felé“ című előadását. Az egyes részleteket érdekesen adta elő és szakszeszerüteg megvilágította a lefolyt katasztrófák indokait. Az érdekfeszítő előadást a megjelent hallgatóság figyelemmel kisérte és nagy tetszéssel fogadta. — (A vizek állása.) Az országos magy. kir. vizépitészeti és talajjavító hivatal vízrajzi osztálya máról a következő hivatalos jelentést adta ki: A Duna és mellékfolyói vízállása általában alacsony; a jégzajlás az egész Dunán megszűnt. — A Tisza és mellékfolyói vízállása általában szintén alacsony. T.-Ujlaknál, V.-Naménynál, Csapnál és T.-Fürednél áll a jég; a Tisza egyéb helyein jelentéktelen jégzajlás van. A Tisza mellékfolyóinak legnagyobb részén áll a jég, vastagsága 4—18 cm. — 26-án a Tisza és mellékfolyói vízgyűjtőin jelentékeny havazás volt. A Tiszaforrás-vidékén a hó vastagsága 7—4' cm, a Szamosén 2—10 cm, a Bodrogén 14—29 cm, Hernád-Sajóén 5—10 cm, Eger Zagyváén 5 cm, a Kőrösökén 1—14 cm, a Marosén 2—13 cm. — A helyzet még mindig télies jellegű, bár a hőmérséklet mindenütt jelentékenyen emelkedett. (Fegyelmi eljárás lelkész ellen ) Rendőrkapitányi első s alispáni másodfokú ítélettel egy lelkész, ki mint iskolaszéki elnök a tanfelügyelőség tagját sértő kifejezésekkel illette az iskolában, a kihágási törvény alapján pénzbüntetésben, nem fizetés esetén elzárásban marasztaltatott el. A belügyminiszter felebbezés folytán megsemmisítette az egész eljárást s elrendelte, hogy az iratok az illetékes fegyelmi hatósághoz tétessenek át, mert a lelkész támadó fellépése az iskolában az ő iskolaszéki elnöki minőségéből kifolyólag történvén, cselekvénye nem kihágási, hanem fegyelmi uton torolandó meg. (Munkácsy-estélyek.) A magyar képzőművészek egyesülete Munkácsy Mihály tiszteletére márc. 2-án, pénteken, esti 8 órakor a VI. és VII. ker. körben bankettet rendez; az Otthon írók és hírlapírók köre pedig márc. 4-én este rendez díszvacsorát, mely fél 9 órakor kezdődik és csak férfiak vesznek részt benne. Az előjegyzések a körben kitett ivén történnek. (Egy anarchista bombavető névaláírása.) Párisi levelezőnktől kapjuk február 25-ki kelettel a következő sorokat: Kuriozitás szempontjából és az írásmagyarázással foglalkozók nagyobb gyönyörűségére beküldöm önöknek a Terminus-szálló kávéházában történt bombamerénylet elkövetője, Henry Emil sajátkezű névaláírásának hű másolatát. Az aláírás egy levélről való, melyet Henry február 16-án a Gonciergerie-fogházból intézett egyik barátjához, aki azonban elővigyázatosan gondoskodott arról, hogy e „gyengéd baráti megemlékezés“ a neve kihagyásával kerüljön a nyilvánosság elé. A fiatal anarchista ezen irata egyébiránt nem annyira levél, mint inkább négy oldalra terjedő szylgyakorlat az elfajult emberi társadalomról és az anarchia magasztos rendeltetéséről. Íme a kezdete: „A polgári társadalom egymás ellen fegyverzi föl az embereket. A felebaráti szeretet, az ugyanazon fajhoz tartozó lények szolidaritása helyébe (mely utóbbi feltétele a fajok fejlődésének), a gyűlölség és az irigység léptek. A jelenkori ember nem érdemli meg az ember nevét. Eltévelygett a természet nagy törvényétől, a szeretet törvényétől és egy mesterséges polgáriasodásnak lett egészségtelen termékévé. A lények gyűlölik egymást. Különböző társadalmi állásuk, ellentétes érdekeik ellenséges testvérekké teszik őket.“ — De hát elég ennyi ebből az anarchista „filozófiából“, mely a felebaráti szeretet eltűnése fölött kesereg, az eredményeiben pedig tömeges, válogatás nélküli gyilkolásra vezet. Ha az emberi társadalomból állítólag teljesen eltűnt felebaráti szeretetre való hivatkozás olyan egyének részéről, kik dinamittal és melinittel irtják embertársaikat, nem egy jelensége a fanatizmus-szülte elmebetegségnek, akkor a legszemérmetlenebb farizeizmus, mely valaha létezett. Nem érdektelen körülmény, hogy Holny, aki, mint önök már tudják, a carmeaux-i bányatársaság ellen intézett merényletnek is tettese, mely utóbbi hat ember halálát követelte, a felebbi levelét a Terminus-szálló levélpapírjára irta. Hat ivet találtak nála e papirosból s a fogházban meghagyták nála. Minthogy nem a merénylet elkövetésének estéjén szerezte a levélpapírt, világos, hogy már azelőtt is megfordult a Terminus-kávéházban. A kézírásáról a párisi grafológiai társasaság, melynek választmányában kiváló tudósok foglalnak helyet, érdekes véleményt ad. Kimutatja vonásaiból a poseur-t, az önbálványozót, a fékezhetetlenséggel egyesült brutalitást, a hiúságot, a feltűnési viszketeget, a megsértett büszkeséget, stb. íme egyébként az aláírás.