Pesti Hírlap, 1894. március (16. évfolyam, 60-90. szám)

1894-03-09 / 68. szám

12 PESTI HÍRLAP 1894. március 9. Bomba az olasz kamara előtt. Budapest, márc. 8. A legutóbbi nagy párisi bomba-merényle­tek után az anarchizmus vesztegelni látszott. A nagy robbanások zaja elnémult, a rendőrség és a kormányok kifejtették minden erélyüket és a rémület, mely már-már oly mérveket öltött, hogy az a köznyugalmat, legalább Parisban, veszélyeztetni látszott, ismét lecsillapodott. Meg­született végre egy neme az anarchista-ellenes nemzetközi konvenciónak is és felébredt a re­mény, hogy az anarchizmus hydráját végre eltiporni fogják. A rendőrség nyomozásai és fölfedezései itt-ott feltárták a titkos aknamunkát, mely éveken keresztül folyt . . . Nem sokáig tartott az anarchisták meg­­húzódása. Ma este, hét óra felé, újabb nagy politikai bombamerénylet történt. A Palais Bour­bon után a Monte Citorio. A francia kamara után az olasz kamara. Nem a kamarában benn, hanem künn az olasz képviselőház előtt robbant fel a legújabb, a törvényhozás tagjainak meg­­rémítését célzó pokolgép. Még bizonytalanok a hírek, melyek a legújabb bombamerényletről szólnak. De kétségtelen, hogy ebben is az anar­chisták keze működött. Az olasz képviselőház­ban ma arról volt szó, hogy mi történjék De Felice Giuffrida képviselővel, a szicíliai anar­chista-forrongás apostolával. Hét órakor kellett volna véget érnie az ülésnek. Fél hétkor bomba robbant fel az olasz törvényho­zás palotája előtt, így akarták üdvözölni az anarchisták azt a határozatot, melyet az olasz kamara egyik elvtársuk ellen hoz. Az ülés Crispi kérésére, a­ki rosszul érezte magát, véletlenül már ötkor véget ért. A bombamerény­let intézői nem tudták ezt. A bomba akkor robbant fel, a­mikor az ülés rendes körülmé­nyek között véget ért volna. De a törvényhozás terme már akkor üres volt. A palota előtti té­­­ren egy pár ember, köztük két katona a­kik­nek semmi köze az olasz törvényhozás műkö­­déséhez, életveszélyesen megsebesült. Távirataink a következők: Róma, márc. 8. Ép most, este hét órakor, egy bomba robbant föl a Piazza Monte Citorión, a képvi­selőház palotája előtt. A ház ülését egy órával előbb zárták be. A robbanás bezúzta a kép­viselőház palotájának ablakait és hír szerint megsebesített két arra menőt. A heves detonáció messzire elhallatszott, minek következtében nagy tömeg gyűlt össze a­ Monte Citorión. Mint mond­ják, a tetteseket letartóztatták. Róma, márc. 8. Hat óra huszonöt perckor este óriási rob­banás zaja hallatszott az olasz kamara épülete előtti téren. Első pillanatban mindenki azt hitte, hogy a robbanás magában a Monte Citorióban történt. De nem a palotában, hanem az előtte levő téren robbant fel a bomba. A detonáció igen nagy volt, a körülfekvő házak ablaküvegei csörömpölve hullottak a kövezetre. A térre sietők négy embert találtak véré­ben fekve, látszólag élettelenül a palota előtt. Egy lapelárusítónak mind a két lábát szakította el a löveg, egy másiknak a melle és az egyik lá­baszára volt felhasítva, a másik kettő sebesü­lése könnyebb természetű. Kocsira tették a se­besülteket és bevitték őket a St. Jakab-kórházba. A teret, hol a robbanás történt, sűrű Füstfelleg vonta be. A téren levő összes gáz­lámpák és ablakok üvegei cserepekben hever­tek a járdán. A Monte Citorio nagy üvegku­polája erős rázkódtatást szenvedett, üvegei itt­­ott megrepedtek, de magában a palotában egyéb kár nem esett. A robbanás helyén a kö­vezet felszakadt. Az első rémület benyomása alatt, a nagy zűrzavarban a csendőrök és a térre siető kato­nák elől az összegyűlt néptömeg futásnak eredt. Négy embert letartóztattak. Hogy bűnösök-e ezek, a vizsgálat lesz hivatva kideríteni. Róma, márc. 8. A kamara előtti bombamerényletet nyil­ván anarchisták követték el. A kamara ma akarta elhatározni, hogy De Felice Giuffrida képviselőt, a szicíliai forrongások főmesterét, szolgáltassák ki a palermói haditörvényszéknek. Ezt megbeszéllni, lehetett célja az anarchisták­nak. Crispi rosszul érezte magát és e­miatt a kamara ülését délután öt órakor bezárták és a tárgyalás folytatását holnapra halasztották. A merénylők olyképen készítették elő a dolgot, hogy a bomba közvetlenül a kamara ülésének bezárta előtt robbanjon fel. Fél hétkor kellett volna az ülést berekeszteni. A robbanás 6 óra 25 perckor következett be. Róma, febr. 8. Az olasz kamara előtti bombarobbanásról a következőket jelenthetem: A Monte Citoria palota bal sarka előtt ma este fél hétkor bomba robbant fel. A­mikor a sűrű füstfellegek elvo­nultak, az odasietők négy embert, köztük egy fiatal lovas katonát találtak a földön heverve. Egy észbevegyült szakállú öregebb ember nyögve vergődött a kövezeten. A lábai el voltak tépve, mellén óriási seb tátongott, az egyik karjáról a hús foszlányokban lógott. A katona fején se­besült meg, a többieket csak a nagy légnyo­más terítette le. Ez utóbbiak csakhamar ismét eszméletre tértek. A palota kőburkolata több helyen lesza­kadt. Egyes kőkockákat a robbanás teljesen ki­tépett. A tér csakhamar megtelt emberekkel. A­mikor a csendőrök a sebesülteket kocsira emel­ték, a nép azt hitte, hogy ezek követték el a merényletet. A tömeg felháborodva ostrom alá fogta a sebesültek kocsiját és nyilván ott a hely­színen meg akarta lenchelni a vélt merénylőket. A támadók csak akkor vonultak vissza, a­mi­kor őket a csendőrök a tévedésről felvilágosítot­ták. A támadók soraiból három munkásembert letartóztattak. Kevéssel a robbanás előtt egy bérkocsis halvány lángnyelvet pillantott meg és azt hivén, hogy a palota kigyulladt, felkiáltott. — A Monte Citorio ég! Alig ejtette ki a kocsis e szavakat, a rob­banás bekövetkezett. Egy másik forrás a robbanást következő­leg ecseteli. Két munkás kis bádogdobozt nyomott egy arra menő ember kezébe és azonnal futásnak eredtek. Az illető eleresztette a kis dobozt, mely leesett a földre, mire azonnal be­következett a robbanás, mely őt is földre terítette. A sebesültek száma öt, köztük két katona, egy miniszteri hivatalnok, egy kőműveslegény és egy Angeli nevű ember. Ez az Angeli lett volna az, akinek a bombát kezébe nyomták. A miniszteri hivatalnok és a katonák egyike haldoklik. A többi három is fején, lábán és ke­zén súlyosan megsebesült. Angeli sebesülése nagyon súlyos termé­szetű. A­mikor az orvosok bekötözték, ő maga is megerősítette azt, hogy egy ismeretlen, ki közvetlenül rá eltűnt, bádog­dobozt nyomott a kezébe. A következő pillanatban a bomba már explodált. Többek közt két munkás is azt ál­lítja, hogy látták, a­mikor a bombát Angeli kezébe nyomták, mire ők azonnal rendőrökért futottak. De mielőtt ezek megérkeztek, a rob­banás már megtörtént. A megindított nyomozások során történt vallomásokban egyelőre sok az ellentmondás, melyeket ellenőrizni nem lehet. A teret katona­ság szállotta meg. A kövezetet az egész kör­nyéken a gázlámpák és ablakok összetört üveg­cserepei borítják. Az ablaküvegeken kívül a szomszédos házakban edények és vázák is tör­tek össze. A lapok még ma este számos külön kiadást rendeztek, melyekből a közönség mohón olvassa a robbanás részleteit. Róma, márc. 8. A Monte Citorion felrobbant bomba fehér­bádogból készült és mielőtt explodált, cilinder­kalap alatt volt elrejtve. A sebesültek egyikének lábát amputálták. A robbanás nem csak a ka­mara épületén, de az összes körülfekvő házakon bezúzta a külső és belső frontok ablakait. A térről a katonaság kiszorította a sokaságot és aztán kordonnal vette körül a merénylet szín­helyét. Többeket letartóztattak. A sebesültek egyikét is gyanúsítják és azt a kórházban rend­őri felügyelet alatt tartják. Azon a helyen, hol a bomba felrobbant, hatalmas lyuk tátong, me­lyet vérnyomok szegélyeznek. Róma, márc. 8. A legújabb hírek szerint a bomba­me­rényletnél nyolc ember sebesült meg, kik közül hatan a kórházban vannak. A három súlyosan sebesült egyike halálán van. A katonák egyike a lábán van súlyosan megsebesítve. A sebesül­tek közt egy nő is van. Téves, hogy a sebesül­tek egyikét a kórházban rendőri felügyelet alatt tartják, de egy Polidori nevű kőművest, a­ki könnyű sérülést szenvedett, hosszabb kihallgatás alá fogtak. A „Diritto“ szerint Polidorit gyanúsít­ják a merénylet elkövetésével. A vizsgála­tot megindították. Bian­cheri, a képviselő­ház elnöke, aki még a házban volt, elren­delte, hogy a ház orvosa részesítse segélyben a sebesülteket, a­kiket időközben a kórházba szál­lítottak. . .­­­­ TÁVIRATOK. London, febr. 8. (Saját tudósítónktól.) Gladstone Herbertet kinevezték földmivelési mi­niszterré. Köln, márc. 8. (Saját tudósítónktól.) A „Kölnische Volkszeitung“ szerint Mohrenheim párisi orosz nagykövet visszahívása már a leg­közelebbi időre várható. A cár személyesen is rosszulásának adott kifejezést a párisi sajtó leg­utóbbi leleplezései miatt. London, márc. 8. A kiadott orvosi jelentés szerint Gladstone egészségi állapota javult. A hőmér­­sék 99 fok (F.) A bronchitis nem súlyosbodott. Az orosz-német szerződés. Berlin, márc. 8. (Saját tudósítónktól.) A kereskedelmi szerződési bizottságban, amely a szerződést 16 szóval 12 ellenében elfogadta, Koscielski gróf kijelentette, hogy abból, hogy ők a bizottságban hozzájárultak a javaslathoz, nem szabad arra következtetni, hogy mikép fognak szavazni a plénumban. A fokozatos ta­rifa megszüntetése a lengyeleket, akik különben pártolják a kereskedelmi szerződést, nagyon le­hangolta. Mindezek dacára nagyon valószínű, hogy a lengyelek a tárgyalás folyamán a több­séggel fognak tartani. Berlin, márc. 8. (Saját tudósítónktól.) Az orosz főkonzulátushoz kérdést intéztek, hogy váljon a német-orosz kereskedelmi szerződés létrejötte után a német kereskedelmi utazókat felekezeti különbség nélkül bebocsátják-e Oroszország területére. A válasz az volt, hogy keresztény vallású utazóknak egy év tartamára állítanak ki útlevelet, zsidóknak pedig csak e­gy negyedévre, de ezeket a negyedéves útleveleket lejáratkor meg lehet újítani. A francia képviselő-kamarából. Paris, febr. 8. (Saját tudósítónktól.) A ka­mara mai ülésén viharos jelenet játszódott le. Faurés szocialista képviselő az iránt akart in­terpellálni, hogy minő rendszabályokat óhajt a kormány életbe léptetni azok ellen a tőkepénze­sek és papok ellen, a­kik az anarchistáknak pénzt adtak. A miniszterelnök kijelentette, hogy neki ilyen esetekről tudomása nincs. Faurés ezután így folytatta: — Hát honnan van az anarchistáknak pénzük? A kormány azt állítja, hogy erről semmit sem tud. Ebből látni, mily éberséggel őrködnek a polgárok biztonsága fölött. Erre az interpelláció elintézését 278 sza­vazattal 281 ellenében egy hónapra elhalasztották. (N. Fr. Pr.) A királyi pár Mentoneban. Mentone, febr. 8. (Saját tudósítónktól.) A királyné tegnap Mikes grófné kiséretében gyalog ki­rándult a 24 kilométer távolságra fekvő Gorbio völ­gyébe, ma pedig egy vezető kiséretében Sospiellon keresztül Castellarba ment, egész az olasz határig. A király ő felsége ma reggel kocsin Montecarloba s az­után vasúton Cannesba ment, hol a nápolyi exkirályt, a ki ott Gasetti gróf álnév alatt lakik, meglátogatta. A gróf itt a tengerparton egy gyönyörű villá­ban lakik, a melyből szép kilátás nyílik a Szent Margit-szigetre, a­hova egykor Bazaine volt internálva. A király a grófnál reggelizett, azután meglátogatta Gavriani grófot villájában. Ezen látoga­tás alkalmával a walesi herceggel is találkozott, aki ma érkezett ide yachtján. Cannesban a király gya­logsétákat tett és nem egyszer adott csodálkozásának kifejezést a gyönyörű vidék felett. Mentoneba a ki­rály öt órakor tért vissza Lichtenstein herceg kísére­tében és Gavriani grófnőtől a vamti állomáson vett

Next