Pesti Hírlap, 1894. július (16. évfolyam, 182-212. szám)
1894-07-01 / 182. szám
Budapest, 1894. XV. évi 182. (5577.) szám. Vasárnap, Julius I. Előfizetési árak: Egész évre . . 1 Félévre............. Negyedévre . . . Egy hóra ... Egyes szám ára 4 kr. Vidéken 5 kr. hová a lap szellemi részét illető minden közlemény in." * .ntézendő. Kiadóhivatal: Budapest, váci körút 78., hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Megjelenik minden nap, (lmne) és vasárnap után is. Ü.MÉ. ^nnnnnnn 1 á ■.....„ , „ ,, --r. i.-----—mrar..- - r^r;-.^-.r.-^^=========s= A Pesti Hírlap következő száma hétfőn — július 2-án — délben jelenik meg. Lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala már a Pesti Hírlap új házában van, miért is a közönség szíves figyelmébe ajánljuk új címünket : PESTI HÍRLAP, váci körút 73. Figyelmeztetjük egyúttal. olvasóinkat, hogy előfizetésüket idején szíveskedjenek megújítani, különben a lap küldése kellemetlen félbeszakítást szenvedhet. A békebontók. Megkönnyebbülten lélegzett fel az ország, mikor a főrendiház végre megszavazta a házasságjogi javaslatot. Az általános öröm nem csak a szabadelvűség győzelmének szólt, hanem főleg annak, hogy végre megszabadul a nemzet a beteges izgatottság állapotától, helyreáll a béke, rendes mederbe tér vissza közéletünk. Minden alkotást izgalomnak kell megelőznie és az erők pihentetésének kell követnie : ez a természet rendje. De a természet rendje sem imponál azoknak, akik csak a dogma előtt hajolnak meg; a klerikalizmus két főrangú apostola, Zichy Nándor gróf és Esterházy Miklós Móric gróf állandósítani akarja a harcot, a békétlenséget és Pozsonyból fújnak riadót a képviselőházban és főrendiházban szétvert hadak összegyűjtésére. A pozsonyi hatalikus nagygyűlés külső képe a megszokott sablon, mely annyira hasonlít a nagyúri hajtóvadászatok elrendezéséhez. Néhány nagyúri vadász és sok hajtó a népből: ez a társaság. A klerikális arisztokrácia az államfentartó középosztály fején keresztül kezet nyújt a nép legalsóbb rétegeinek és a demokrácia ellen segítségül hívja a demagógiát. Régi taktika ez. Németországban fedezték fel a keresztény-szocializmus tervezői, Ausztriában tökéletesítették a Lichtensteinek; Zichy Nándor és Esterházy Miklós Móric gróf csak e példák utánzatát nyújtják. Meg abban is az osztrák mintát követik, hogy a nemzetiségi vidékeket választják ki elsősorban gyűléseik rendezésére. Bölcsen belátják, hogy a tősgyökeres tájakon vetésük nem zöldelhet, hogy ott a magyar állameszme alárendeltségét, az egyház feltétlen fölényét eredménynyel hirdetni nem lehet. A magyar klerikalizmus nem ment el még addig, mint az osztrák, még nem kötött formális szövetséget a nemzetiségekkel, de egyes harcosai már kacérkodnak e szövetség eszméjével és ott settenkednek annál az útnál, mely a honárulás felé vezet; mert ha nemzetiségi hallgatóság előtt egyre azt hirdetik, hogy a magyar *8Bsys állam nem szuverén, ez a hallgatóság a proklamált igét nem csak klerikális irányban fogja hasznosítani. Nagyobb részt nemzetiségi közönség előtt fejtette ki Zichy Nándor gróf, hogy a főrendiház szavazása a harcot nem döntötte el véglegesen. Határozattá emelték, hogy az izgalmat állandósítani kell és egy állandó országos izgatóbizottságot szerveztek a soproni, szabadkai, zsolnai, nagy tapolcsányi, komáromi, pozsonyi és budapesti nagygyűlések rendező bizottságaiból. Végezetül azt indítványozta Zichy Nándor gróf, hogy a gyűlés kérje fel a hercegprímást, hogy a püspöki karral testületileg tisztelegjen a királynál és kérelmezze a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslat szentesítésének megtagadását. Két célt tűz ki tehát a jövőre nézve a klerikalizmus harcias vezére. A közeljövő vakmerő terve, hogy meg kell gátolni a házasságjogi javaslat szentesítését. A távolabbi jövő programja, hogy klerikális politikai pártot kell szervezni Magyarországon. A koronára és a népfelségre egyaránt spekulálnak, a törvényhozás akarata ellen felül és alul egyszerre keresnek segítséget. Meggátolni a házasságjogi javaslat szentesítését : ez olyan kalandos és fantasztikus terv, melyről igazán csak a becsődítelt jámbor hallgatóság előtt lehet beszélni. Ez a gondolat egy A hétről. Hát biz’ a gaz Caserio Carnot urat lebökte. Reakciós pennáknak — ím — Ettől magas ma röpte. Sok a szabadság — hirdetik — És nagy a rosszak mersze ! A jezsuita Ravaillac Az nem jön szóba persze. Hogy egykor ép igy szúrt le ez Egy államfejedelmet, Azt most felejtik s bűnbakul Szidják a szabadelvet. Úgy látszik, a szenteskedők A törözést s e félét Csupán a szent reakció Előjogának vélnék. De fájdalom, nem igy van ez. Csak úgy van, hogy hiába — A szabadelvüség sem önt Erényt a bestiába. Az aljas, őrült fenevad Most is csak az, ki hajdan — S ne deklamáljon a napon A szent, fején ha vaj van. „Carnot est mort — vive Perrier !“ Harsogják már a gallok. S mondják, erős legény ez uj Fő államhivatalnok. Szigorúak az elvei S van negyven milliója, Utasé angol kabát ..... Utazó angol köpeny. fi .s : Angol Cheviot öltöny U . I .. De a gazoktól életét Még mindez meg nem ója. A biztositó ügynökök Az elyséei házat kerülik, mert az elnök úr Nem épen jó kockázat. De a hatalmas cár sem jobb S a többi államfő sem. A burgban is bombák után Szaglásztak már erősen. Pedig a kormos bécsi burg Lakója oly monarka, Kinek a lelke bölcs, szelíd S határozott a marka. Sokféle fajta népem Uralkodik szilárdan. Hej, laknék bár a burg helyett Az ős budai várban! S bár van gazember mindenütt, Én biztos vagyok benne, Hogy bombakeresésre itt Szükség sohase lenne. Mert nincs magyar, ki nem hiszi, Hogy tán sosem volt nála — És bizonyos, hogy sosem lesz Több ilyen jó királya. Lármázik és torzsalkodik Szünetlen a mi fajtánk, De tudja, hogy ő jó király, Ez nem hoz soha bajt ránk. Tüzes forrongó nép nagyon Sobban hamar a szittya, De senki sincs már, ki tüzét Veszedelemre szítja. Hisz még Kossuth Ferencnek is Az itt a mestersége, Hogy masinákkal oltsa el Ha egy s más mégis égne. Tárt karral várja a haza ! E tűzfecskendő-gyárost. Nem is a tűz, hanem a víz Az itt a* nagy baj már most. A jámbor tót nép már úszik,* — A Nyitra s Vág vidéki — S csinál szép számú nagygyűlést Gróf Zichy Nándor néki. Fürdik biz’ ott katholikus, Protestáns, meg zsidó is. Most bukik ott a nagygyűlés, De a recepció is. S valljuk be, nagy jót tenne ám A liberális kormány, Ha kissé eltöprengene A töltések reformján. Mert szép dolog : polgári frigy, Szabad vallás-gyakorlat S a többi mind, de baj, mit ér, Mikor a töltés porlad! Kit elsodor a vad vizár Az azzal meg nem békül, Hogy ezután élhetnek Már felekezet nélkül. Fürdőre megy most a világ — Indúlok én is épen — Hanem a fürdő ily faját, Azt megköszönjük szépen 1 funni. 14 forint Mentsen s Karoly 1 . férfi-szabónál, 2031 20 forint. A.rxd.rássy-VLI 1. szám, A Pesti Hírlap jelen száma 24 oldal.