Pesti Hírlap, 1895. április (17. évfolyam, 90-118. szám)
1895-04-01 / 90. szám
1895. április 1. PESTI HÍRLAP 3 való meghosszabbítása. — Rotter Lajos és Benedek Gábor kérvénye a „Millennium színház“ elnevezése alatt magyar színház nyitása iránt. — Az orsz. magy. művészegyesület kérvénye, magyar előadások tartására tervezett olcsó helyáru színház számára telekadományozása végett. — Költségfedezési kimutatások. Nyugdíjazások. Fellebbezések. — A belvárosi plébános-választás. A 45-ös választmány vasárnap délelőtt ülést tartott, Kléh István elnöklete alatt. Az egyedüli tárgy a jelölés volt a belvárosi plébánosi állásra. Az eredmény akövetkező : Kimer Károlyra szavazott az I., II., IV., IV., VI., VII. kerület, Kazsán Mihályra pedig a III., VIII. és IX. kerület s így Kimerre hat, Krizsánra három kerület szavazott, mint jelöltre. A választás a szerdán délután tartandó közgyűlésen lesz. Közgyűlések. Az országos magyar iskolaegyesület vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését Gerlóczy Károly első alpolgármester elnöklete alatt. Az egyesület tagjai, a nők közül is többen, szép számmal jelentek meg. A közgyűlést Gerlóczy Károly elnök nyitotta meg, nagyszabású beszéddel, a melyben az egyesület életében kidomborodott egyes mozzanatokat ismerteti. Az elmúlt 1894. évvel az egyesület tiz éves múltra tekinthet vissza s az elnök ebből a jelentős alkalomból ismerteti az okokat, a melyek szükségessé tették a Magyar iskolaegyesület megalakítását. Ennek fő oka pedig a németországi Schulverein-nak hazánkba valószemérmetlen és folytonos betolakodása volt, a mellyel ellensúlyozni kellett azzal, hogy a hazafias érzületet ébrentartó egyesület szerveztessék. Az eszmét mindenfelé lelkesen karolták föl s az egyesület megalakulhatott. Az ügy iránt gyakran mutatkozott ugyan a közöny, de a buzgó hazafiak áldozatkészségéből mégis szép sikereket volt képes elérni az egyesület. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Klupp Zsigmond emelt szólt s méltatva Gerlóczy Károly elnöknek az egyesület létesítése és föntartása körül szerzett kimagasló érdemeit, bejelentené, hogy az egyesület tízéves fönnállása alkalmából a fővárosi összes kerületi választmányok elnökei gyűjtést indítottak arra, hogy a pénzből alapítványt szervezhessenek. Elhatározták egyszersmind a gyűjtők, hogy azt az alapítványt a magyar nyelvben sikereket elért tanulók fogják élvezni, ösztöndíjak alakjában, s hogy az alapítvány (eddig 1420 frt gyűlt össze) „Gerlóczy Károly ösztöndíjalap 11 nevet viselje s kezelése a felügyelő-bizottságra bizandó. (Éljenzés.) Gerlóczy Károly elnök meleg szavakban köszönte meg a nem várt szives kitüntetést s arra teljes életében büszke lesz nemcsak ő maga, hanem a családja is. Óhajtja, hogy ez az alapítvány legyen olyan eszköze a magyarosodásnak, a melyből nagy és hasznos eredmények származzanak. Előterjesztésre került ezután az évi jelentés, amely főleg azt emeli ki, hogy az egyesület a kisdedóvók és gyermekkertek fölállítására, berendezésére, föntartására és segélyezésére törekedett. E célra eddig elé 66,409 frtot fordított, az 1895. évre pedig 7440 frtot irányoztak elő. A pénztár állapotáról Ágoston József kir. tanácsos tett jelentést, a kisdedóvókról pedig Tóth József pestmegyei kir. tanfelügyelő, aki annak a reményének adott kifejezést, hogy ha a magyarosodás a mostani arányok szerint halad, akkor rövid idő múltán a főváros környéke teljesen magyarrá válik. A jelentések tudomásul vétele s a fölmentvény megadása után Hubonay József azt a kívánságát fejezte ki, hogy a kereskedelem magyarosodása gyorsabb tempóban haladjon mint eddig, amire Steiner József válaszolt, kiemelve, hogy a haladás örvendetes és folytonos s igy szemrehányásra nincs ok. (Helyeslés.) Végül a felügyelő bizottság tagjait választották meg a következőkben: Heinrich Kálmánná, Jászai Mari, Verédy Károlyné, özv. Vereine, Árkai Kálmán dr., Benedek Sándor, Beniczky Lajos, Hindy Kálmán, Kasits Péter, Kléh István, Schwartzer Ottó dr., Sigray Pál, Szabó Endre, Zseny József, Tatai Adolf dr. Megemlítjük, hogy id. Wodianer Fülöp könyvnyomdatulajdonos az egyesület részére fölajánlotta az összes kiadványait, amit az egyesület köszönettel fogadott.* A budapesti ügyvédikamara is tegnap tartotta meg évi közgyűlését. Gyóni Elek elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg a tanácskozást, mely a választmányi jelentés bemutatásával indult meg. A jelentést Nagy Dezső dr. kamarai titkár elfogadásra ajánlja s egyúttal kiterjeszkedik a budapesti kir. tábla elnökének arra a körrendeletére, melyet az új sommás eljárás életbeléptetésekor az ügyvédek szólásszabadságának megszorítása tárgyában intézett a törvényszékekhez és járásbíróságokhoz. E pontnál Enyiczkey Gábor indítványozza, mondaná ki a közgyűlés, hogy a körrendeletet az ügyvédi kar tekintélyével meg nem egyező sérelmes és törvénytelen intézkedésnek tartja. Ez az indítvány többek hozzászólása után elvettetvén, Pártos Béla ügyvéd indítványozta általános helyeslés mellett, hogy a kamara Szilágyi Dezsőnek, a házasságjog terén szerzett érdemei elismeréséül köszönetet szavazzon. A közgyülés ezt elhatározta s még az évi számadásokat és a költségvetést elfogadva, véget ért. * A ..Mária Dorottya-egyesület szintén vasárnap délelőtt tartotta az új városház dísztermében X. évi közgyűlését gróf Csáky Albinna elnöklete alatt. Az elnöknő meleg szavakkal nyitotta meg a közgyűlést. Nagy örömömre szolgál — úgymond, — hogy az egyesület immár tizedik évfordulóját ünnepelheti. Én ugyan nem osztozkodhattam a kezdet nehéz munkájában, de az önök munkája folytán virulóvá lett egyesület élére az önök bizalma helyezett. E munkásság szerényen és zajtalanul folyt le, de annál eredményesebbnek bizonyult. Alig van valakinek tudomása a Mária Dorottya egyesület létezéséről, a nyilvánosságban nem is tudják, hogy mi fakadhat a nők serény munkásságából. És az egyesület arra törekszik, hogy a nők szellemi látkörét tágítsa és a tanítás szép és nemes pályáján elaggott nőket életük alkonyán gondozza és nekik végső révpartra biztos kilátást nyújtson. Ha a jövő tizedév beváltja a jogos reményeket, akkor a hazának nagy szolgálatot tehetünk. Egy tized év nesztelen működése után kiléphetünk a nyilvánosság elé és fölhívhatjuk a közfigyelmet egyletünk nemes céljaira. Bár el ne hangozzék a szózat nyomtalanul, bár minél több szívben visszhangra találna ! Köszönetem az egyletnek, amely munkatársául befogadott. Az éljenzéssel fogadott megnyitó után György Aladár titkári jelentése következett. Az egyesület sokoldalú munkálkodásából a budapesti tanítónői szakosztály működését illeti meg elsősorban a megemlékezés. Az elmúlt évben is folytatta szellemi tevékenységét a nemzeti nőnevelést illető szakkérdések tárgyalásával és megvitatásával. Foglalkozott továbbá női gyógyszerészeti tanfolyam tervezésével és elhatározta, hogy a Mária Dorottya egyesület nevében feliratot fog intézni a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a tanfolyam fölállításának ügyében. Maga a miniszter megemlékezett a képviselőházban a tanítónői szakosztály működéséről és a női gyógyszerész tanfolyam fölállítását egyelőre elvben helyeselte. A múlt évi bevétel 15551 frt 86 kr. volt, ezzel szemben a kiadások 13905 frt 75 krra rúgtak , a tiszta jövedelemből 6500 frt értékpapírokba van fektetve. A folyó évi költségvetésben bevételekre 13869 frt 16 kr., kiadásokra 11400 frt van előirányozva. Az egyesület vagyona 91348 frt 69 kr. Mindezek tudomásul vétele után Komáry Erzsébet rövid ünnepi beszédet mondott az egyesület fennállásának tizedik évfordulója alkalmából. Miután még elhatározták, hogy ezentúl minden közgyűlés alkalmával évkönyvet fognak kiadni és a választmányi tagokat egyhangúlag újból megválasztották, a közgyűlés véget ért. túl 154 nagyméretű műhelyrajz. Kiváló szorgalmuk és előmenetelükért a Thék Endre bizottsági tag által fölajánlott jutalmakból Rottenbucker Ágoston asztalossegéd 3, Réti Jakab asztalossegéd pedig 2 arany jutalomban részesült. A közoktatásügyi miniszter a felügyelő bizottság ajánlatára 1—1 arany jutalomben a következőket részesítette: Knefely Pétert, Ahlwad Adolfot, Jeremia Pétert, Braunstein Mórt, Kosztkár Jánost, Csehy Alajost, Ormos Gyulát, Heidelberger Dezsőt, Klement Jánost, Deszner Róbertet, Petyke Gyulát, Schamberger Lászlót és Stey Nándort. Zichy Jenő gróf kiosztván a jutalmakat, kiemelte a szaknap fontosságát s biztatta a segédeket a rajzban való továbbképzésre s végül köszönetét fejezte ki Thék Endre b. tagnak a fölajánlott jutalmakért, valamint Gangl Károly, Illés Aladár, Tattay Ferenc és Fellner Károly tanároknak a rajztanfolyamok vezetőinek.* (Halmi Artur, a kiváló tehetségű fiatal művész Münchenből annak helyreigazítására kéri föl lapunkat, hogy ő az antwerpeni műkiállításon nem* másodosztályú, hanem első osztályú aranyérmet kapott. * (Egy török művészről.) A török festőművészek még olyan ritkák, hogy szinte föltűnik ez a foglalatosságuk, annál kimagaslóbb, köztük Ardhag Fedwarjian effendi, ki Rómában képezte ki tehetségét a genre- és architektúra-festésben. Az utóbbi években Bécsben élt s most, hogy visszakészül Kis- Ázsiába, külön kiállításban mutatja be olaj-, aquarelles pastell-műveit, melyek többnyire a konstantinápolyi színes, tarka életet tükrözik vissza. * (A bécsi tavaszi műtárlat megnyitása) ma volt a király jelenlétében. Ő felségét a plasztikus művek között Weyr tanár kalauzolta, a német teremben Wilda festőművész. Itt bemutattatta magának Pikio Waltert, a kitűnő német művészt, majd Jorovitz Lipótot, kinek Vilmos főherceget ábrázoló művéről megjegyezte, hogy az „kitűnő képi” A király két óra hosszat maradt a műcsarnokban és sok festményt megdicsért. Távozása előtt nagyon érdeklődött Wehler mérnökkari kapitány építészeti vázlata iránt is, mely az osztrák császár 50 éves uralkodói jubileuma alkalmából emelendő díszes katonai csarnok tervrajzát mutatja. Íme az egyik, mely egészen népies és körülbelül a „Leégett a csiribiri csárdas dallamára megy. Letörött a bécsi torony gombja, Ihannék a Garibaldi lova, ■•Magyar kislány, meríts neki vizet, Garibaldi a csatába siet. Garibaldi csárdás kis kalapja, Nemzeti pántlika lobog rajta, Nemzeti pántlika lobog rajta, Kossuth Lajos neve ragyog rajta. Ezt még a most élő nemzedék is jól ismeri. Valamint ezt a másikat is, mely eredetileg székely népdal: Szennyes az én ingem, Szennyes a gatyám is, Majd hoz Kossuth tisztát, Türr Pista meg puskát, Éljen Galabárdi! A hangverseny Klapka híres indulójával végződött : „Föl, föl vitézek a csatára, s ezzel már a jelenkorba játszott át. Ez az induló máig is megmaradt, kivált az iskolákban. A kar megkapó erővel adta elő. Azután Zsilinszky elnök köszönte meg Káldynak és a közreműködőknek az előadást s az érdekfeszítő hangversenynek vége volt. „ Az ember szinte ihletett szívvel hagyta el ezt a hangversenyt, mintha csak istentiszteleten lett volna. Mikor pedig az utcára ért, eszébe jutott, hogy mivé teszik itt a színházak és a kávéházak a mi istenadta szép magyar nótáinkat. * (Rajzkiállítás.) A m. kir. technológiai iparmúzeumban az asztalos, lakatos, bádogos és kocsigyártó segédek rajzaiból rendezett kiállítást vasárnap délelőtt nyitotta meg Zichy Jenő gróf felügyelő-bizottsági elnök. Hegedűs Károly főigazgató jelentése szerint a szakrajztanfolyamra felvettek 124 iparossegédet, akik összesen 526 rajzlapot készítettek, ezek kö SZÍNHÁZ és zene * (Bossi.) A nemzeti színház tagjai nem értek rá megnézni a Rossiék vasárnapi előadását. A saját intézetükben a „Kaméliás hölgyet“, a várszínházban a „Rosenkranz és Güldensternt“ játszották és ilyenformán majdnem az egész személyzet el volt foglalva. Kár mert az „Otelló“ előadásából is tanulhattak volna egyetmást, aminek megtanulása rájuk fért volna. Nem törekszünk a hazai erők rovására az idegent dicsérni, de mégis csak restelni valónak tartjuk, ha látjuk, hogy egészen közepes színészek, mily kitűnően tudnak összejátszani és mennyi értelemmel interpretálják szerepeiket. Félreismerhetlen itt a kiváló rendező közreműködése. Rossi nem rendezhet a szó köznapi értelmében, mert hiszen nem mindenütt kap tetszése szerinti színpadot és díszleteket meg requizitumokat, de — hogy úgy mondjuk — szellemi rendezést végez és ha nincs is a színpadon, a szereplők pompásan végeznek a dialógokkal, a csoportos jelenetek részesei pedig, ha nem is mozoghatnak kellőképen, élethíven diskurálnak, vágnak egymás szavába. A Rossi szelleme áthatja az egész társulatot és kitűnő tanítványaként mutatkozott be vasárnap egy Borelli úr, aki Jágojával meglepő sikert aratott. És ha első monológja után négyszer-ötször kitapsolták, ez a mi közönségünknek is dicsőségére válik, mely oly szépen honorálta a művészetet, melylyel Borelli beszélt. Ez az egészséges realizmus kibékíthette volna a monológok esküdt ellenségeit is. A Cassio esetét is ritka szépen, egyszerűen mondta el Borelli, akinek nevét érdemes megjegyezni. A mester ma is nagyszerű volt, XI. Lajos megfiatalodott. Első jeleneteiben zavart, hogy kiejtése — oh, az idők foga elveszi az emberek fogát ■— nem volt a legtisztább, de ezt csakhamar feledtük. Amint a szerep mind többet és nehezebbet követelt, úgy nőtt és izmosodott szemünk láttára a Rossi ereje, művészetének hatalma. Ha eleinte potrohosnak tetszett, utóbb délceggé, impozánssá lett, vad fékevesztettséggel tombolt és magával ragadta hallgatóságát ellenállhatatlanul. Maszkja ma nemes, megnyerő volt; a dühöngése, haragos szemforgatása megdöbbentett, de nem volt oly rut, mint a XI. Lajos toporzékolása. A végső jelenetekben egy kis komédiázást is enged meg magának, mikor párnával fojtja meg Desdemonát, önmagának pedig a nyakát nyiszálgatja, de a ---------- ----——*