Pesti Hírlap, 1895. április (17. évfolyam, 90-118. szám)
1895-04-05 / 94. szám
12____________________________________ PESTI HÍRLAP 1395. április 5. * A magyar kereskedelmi részvénytársaság ma délelőtt tartotta közgyűlését, Nikolics Fedor báró elnöklete alatt. Az igazgatóság részéről előterjesztett jelentés konstatálja, hogy a társaság fiumei fiókja az elmúlt évben fokozottabb mértékben folytatta a kávébehozatali üzletet s forgalmát igen tekintélyes mennyiséggel növelte. Miután a kereskedelmi minisztérium által épített tárház, melyet az importkereskedelem és elsősorban a kávé és fűszerbehozatal céljaira rendeztek be, már a legközelebbi időben átadható lesz a forgalomnak, jogos remény van arra, hogy az alkalmas raktár hiányában nehézségekkel küzdő kávébehozatal viszonyai kedvezőbben fognak alakulni s az új tárház külföldi kávékereskedő cégek letelepedését is elő fogja segíteni. A friss déligyümölcs behozatal az elmúlt évben igen nagy arányokban fejlődött. A termelő országok küldeményeinek a fiumei útvonalra való átterelése és a fogyasztóterület határainak kiterjesztése a társaság forgalmát oly mértékben növelte, hogy a múlt évben 200.000 ládával több narancsot és citromot importálhatott Fiumén át. A hazai fogyasztáson kívül most már a szomszédos osztrák tartományok, valamint a távolabbi külföld is Budapesten, a tetemesen kibővített árverési csarnokban fedezik szükségleteiket. A társaságnak a kereskedelmi és belügyminisztériumok által engedélyezett árverési kizárólagosság alapján Fiumében is megkezdették a déligyümölcs aukciókat, mégpedig kedvező eredménynyel. A különböző cserzőanyagokkal való kereskedést a társaság múlt évben is nagy arányokban folytatta s kivitelét — mely főleg Oroszország felé irányult, — a múlt évinek kétszeresére emelte. Az eddig kezelt belgrádi, szófiai, filippopoli és szaloniki képviselőségeken kívül átvette a társaság a Magyar kereskedelmi múzeum ruszcsuki, konstantinápolyi és bukaresti kirendeltségeit. A kezelésnek ez az egységesítése lehetővé tette az ügyvizitel centralizációját s a hazai iparosoknak módot nyújtott arra, hogy nagyobb megnyugvással bocsátkozzanak a Balkán államokkal kereskedelmi összeköttetésbe. Az Oroszországgal kötött új vámszerződés által teremtett helyzetet a magyar ipar javára értékesítendő, Déloroszországban ügynökségeket szervezett a társaság s már is sikerült a m. kir. államvasutak gépgyárának piacot teremteni, úgy, hogy rövid néhány hónap alatt száznál több cséplőgépet és lokomobilt exportált Oroszországba. A lembergi kiállításon is sikerült a társaságnak figyelmet kelteni az államvasúti gépgyár gyártmányai iránt. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette és elfogadta az igazgatóságnak a nyereség felosztására vonatkozó indítványát is. E szerint a tisztán rendelkezésre álló 96,631 frt nyereségből 60,000 frtot osztalék fizetésére fordítanak, a tartalékalapot 20,000 frtos dotációval 40,000 frtra emelik s az irodai és raktárberendezések teljes leírása után, még 9702 forintot a jövő évi számlára visznek át. Ezután a választások történtek meg. Az igazgatóság tagjai lettek: báró Nikolics Fedor, gróf Batthyány Géza, dr. Schnierer Gyula min. tanácsos (a kereskedelmi minisztérium képviseletében), Urbán Géza min. tanácsos (a pénzügyminisztérium képviseletében), báró Schossberger Nándor, Förster Nándor (az államvasúti gépgyár igazgatója), Bíró Zigmond, Csotta János, Engel Pál ügyvivő igazgató, Simon Jakab és Weisz Fülöp. A felügyelő bizottság tagjai: dr. Reményi Ambrus, Légrády Károly, Fellner Henrik, Smoquina A. F. és Watthier Gyula. A közgyűlés után megtartott igazgatósági ülésen báró Nikolics Fedort elnökké, gr. Batthyány Gézát pedig alelnökké választották. A társaság a váci körut és sétatér utca sarkán 185.000 írtért telket vásárolt s ezen nagyobb szabású épületet fog építtetni, a melyben a társaság irodáin kívül az államvasuti gépgyár vezérügynökségét helyezik el. * A bécsi bankegyesület közgyűlése elhatározta, hogy 3 frt pótosztalékot fizet úgy, hogy az 1894. szelvény 8 frttal fog beváltatni. A rendes tartalékalaphoz 500,000 frtot csatolnak. Kereskedelem. * Idegen gabona piacainkon. A folyó évben kevesebb gabonát szállítottak be hozzánk a külföldről, mint a múlt évben, különösen az őrlemény-kedvezménynyel importált gabona forgalma csökkent. A múlt évben ugyanis 323,223 mmázsa idegen gabona érkezett Magyarország és Ausztria piacaira őrlési kedvezménynyel, mig az idén csak 145.172 mm. Elvámolva érkezett a monarchiába gabonafélékből 515.496 mm., a múlt évben pedig 1.065.057 métermázsa. Az őrlemény kedvezménynyel érkezett gabonaforgalom alakulása volt január és február havában : 1895. behoztak: 1894. behoztak Ezzel szemben kivittek őrlemény-kedvezményes lisztet és őrleményt 1895-ben 169 973 mm, 1894-ben 151.936 , és pedig a folyó évi liszt kivitelből esik: Németországra 17.058 mmázsa Angliára 90.297, Franciaországra 21.825 Összesen: 167.119 mmázsa * Fizetésképtelenségi esetek. A bécsi hitelező-egylet április 2-án a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Blau Mór, bej. kereskedő Tokaj. — Dávid Vilmos, bej. cég Szabadka. — Popper Ede Prága. — Altschul Károly, Böhmisch-Leipez. — Grosz Salamon, bej. kereskedő Szentes. — Jödler Antal, Brixen. — Petrovich Riszto, Doboj. — Pfeiffer Berta, nem bej. kereskedőnő Daruvár. Mezőgazdaság. * Az országos árvizek. A hozzánk jutott táviratok szerint főleg az ország keleti részein a tartós esőzések következtében a viz rohamosan és roppant mennyiségben zúdul le a folyókba és patakokba. Az árvíz veszedelem ismét növekedett s nagyon valószínű, hogy a Tisza és mellékfolyói még tetemes károkat fognak okozni. Különösen ki vannak téve az árvíz pusztításainak: Zemplén, Arad, Békés, Bihar, Szatmár, Szilágy, Szolnok-Doboka, Máramaros, Bereg, Ung, Beszterce-Naszód és Ugocsa vármegyék ; veszély fenyegeti továbbá Bács-Bodrog, Temes és Torontál megyéket. Közel 20 megyében erősen védekeznek a roppant víztömeggel szemben s a védekezés előreláthatólag nem mindenütt lesz kívánt eredménynyel. Valószínűvé teszi ezt már az is, hogy a folyók némelyike 24 óra alatt 100—150 sőt 200 centimétert is áradt . Óriási áradást jeleznek : Tisza-Ujlak és Tekeházáról, Szatmár és Deésről, Nagyzerind és Nagyváradról. Részletes híreink szerint Szatmár megyében a Szamos és Túr már eddig is nagy károkat okozott, Fehér-Gyarmat s több község területe tökéletesen viz alá jutott. Híreink a következők : Csegöld (Szatmár m.) Az egész vidék Csegöld körül körülbelül 20.000 kát. holdnyi területen viz alatt van, az áradás tetemes kárt okoz nemcsak vetéseinkben, hanem a falvakban is, hol a házak közül sok összeomlott. Komárom-Szt.-Péter. Komáromtól Nyitramegye határáig viz borit mindent. Egész Zsitvatőig és pedig a naszvadi, imélyi, martosi, ógyallai, véki, szentpéteri, lándori, hetényi, kutakeszi, marcalházi, izsai, páti, zsitvatői és virti határok egy része, nevezetesen a mélyebben fekvő területek víz alá kerültek. Az őszi gabonatermés több ezer holdon a megsemmisülés előtt áll. Fehér-Gyarmat: A Szamos és Túr folyó, nemkülönben a Tisza kiöntései páratlanul állanak; az egész vidék, amerre a szem ellát, víz alatt áll. A kár mindenfelé százezekre rúg. A nép a legsürgősebb támogatásra szorult, a nyomort és veszteséget a legjobb termés sem enyhítheti. Borossebes. (Arad m.) A rohamos olvadás miatt a Fehér-Kőrös és a hegyi patakok sok kárt okoztak, igy a Körös kiöntése Gurahonc és Borossebes határában a völgyben levő őszi vetéseket, legalább is 1000 kát. holdnyi területen részint kimosta, részint beiszapolta, ezen a területen termés aligha lesz. A Dézna patak az országutat s a vasúti töltést erősen megrongálta. * A vetések állása és a mezőgazdasági állapot április 1-én a földmivelésügyi minisztériumhoz beérkezett jelentések alapján a következő volt: A hosszantartó téli nagy havazások miatt a kitavaszodás nagyon későre, március hó második felére esett, minthogy továbbá még március hó vége felé is nagyon sok helyen folyton tartó esőzések voltak, tavaszi mezőgazdasági munkálatokat, a szántást és vetést szórványosan és leginkább csak az alföldi vármegyékben eszközölhették. A felvidéki és erdélyi vármegyékben számos helyen nemcsak a hegyek között, de még a lapályosabb helyeken is március végével hóréteg borította a mezőket és így nagyon természetesen ezeken a vidékeken a munka még jobban késik, mint az Alföldön. Egyátalában nagy az aggodalom a gazdák körében amiatt, hogy a munkálatokhoz nagyon későn, áprilisban foghatnak; tartanak ugyanis a gazdák és egész jogosan attól, hogy az előirányzott szemes magvetést nem eszközölhetik, azaz, hogy tavaszi árpa, zab, repce, búza és rozsvetés a rendesnél jóval kevesebb lesz. Nagyon megkésik a munka a szőlőkben és gyümölcsösökben, ámbár néhol a serényebb gazdák az esőzések dacára ép itt foglalkoznak mostanában. Az őszi vetésekről mind ez ideig nagyon eltérők a vélemények ; hogy nem minden károsodás nélkül kerültek ki a hó alól, az már bizonyos. Ez azonban előrelátható volt, ama sok havazás és hófúvás után, amely hazánkat sújtotta. Évtizedek óta egyetlenegy télen sem feküdt oly sok hó az országban, mint az 1894—95-iki évben. Néhol 11,5—8 méter magas hó borította a növényzetet részben hófúvás, részben azonban a folyton tartó havazás következtben. A nagymérvű hótömeg a tavaszi idény beálltával, rohamosan olvadni kezdett főleg az alföldi részeken ; később a hegyi részekről is erős olvadást jeleztek, minek folytán az összes kisebb és nagyobb folyók kiáradtak és minthogy a belvizek is fölszaporodtak, nem volt meg a víznek a kellő lefolyása, a gabonavetések kisebb-nagyobb mérvben a sok hólétől, szintén szenvedtek. Egyáltalában az április hó elejéről szóló jelentések jóformán kivétel nélkül és ha csak kisebb részben is, de kárt konstatálnak a vetésekben. Leginkább szenvedett a rozs, árpa és repce s kevésbbé a búza; a rozsban előforduló kárt 5—50 százalékra becsülik, az árpa kárt 5—30 százalékra, a repce kárt 2—25 százalékra s a búza 1—15 százalékra. Azokon a vidékeken azonban, ahol a vetéseket a belvíz vagy valamely folyónak a kiöntése ellepte, ott még nagyobb a veszteség. A ki nem fagyott vagy ki nem vállott s eléggé jó viszonyok között kitelelt vetések a tavasz beállával szép, üde, zöld szint öltöttek, ezek a vetések általában véve kielégítőknek jelezhetők. A lóhere és lucernafélék, továbbá az őszi bükköny, tűrhetően teleltek. A takarmány hiánya miatt csaknem országszerte hallani panaszokat; minthogy a legelők is csak lassan fejlődnek, valószínűleg még egy-két hétig nem is szűnik meg a panasz. A takarmányneműek nagyon drágák, már a korpa ára sincsen arányban a gabonáéval, 4.29—4.60 egy mm. korp,a holott a búza ára 5.80—6.80 frt. A gazdák a mesterséges takarmánytermelésre az idén nagy előkészületeket tesznek, aminek folytán a takarmánymagvak ára váratlanul magasra szökött föl. * A szőlőtermelők szőlőkaró szükséglete tárgyában a földmivelésügyi miniszter körrendeletet adott ki, melyben fölhívja a figyelmet arra nézve, hogy a kincstári erdőkből évről-évre annyi szőlőkarót termeltet, amennyit a fennálló üzemtervek alapján és az erdőgazdasági szempontokra való figyelemmel termelni lehet, oly célból, hogy a szőlőtermelők szőlőkaró szükségletüket megfelelő minőségben és elfogadható áron beszerezhessék. * Tenyészállatvásár. Az országos magyar gazdasági egyesület által rendezett III. tenyészállatvásárt Dessewffy Aurél gróf az O. M. G. É. elnöke holnap, pénteken d. e. 11 órakor fogja ünnepélyesen megnyitni. A jury még tegnap befejezte működését, melynek eredményét a megnyitás alkalmával hirdetik ki. A tenyészállatvásárra nagyszámú tenyészanyagot hoztak föl s a vásár igen sikerült, a mit bizonyít az, hogy már ma, a tulajdonképeni megnyitás előtt nagyobbszámu eladás történt. A vásár vasárnap estig mindennap reggel 9 órától esti 6 óráig van nyitva. * Budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok. 1895. évi április hó 4. Hízott sertés árak : 1. Magyar első rendű : Öreg nehéz (páronkint 400 kigron felüli súlyban) 445 —46 krig. Öreg közép (páronkint 300—400 kilogramm súlyban) 45'5—465 krig. Fiatal nehéz (pkint 320 klgon felüli súlyban) 48'—49' krig. Fiatal közép (pkint 251—320 klgr. súlyban) 46'—47' krig. Fiatal könnyű (pkint 250 kg. terjedő súlyban) 46 —47' krig. — II. Magyar szedett: Nehéz páronkint (280 kigron felül súlyban) 46'5—46' krig. — Közép (pkint 220—280 kigr. súlyban) 45.—45'5 krig. — Könnyű (pkint 220 kigrig .terjedő súlyban. 45'—46' krig. — Szerbiai: Nehéz (pkint. 260, kilogran felüli súlyban) 46 —46 5 krig. — Közép (pkint 220------260 kilogr. súlyban) 45'—45 5 krig. — Könnyű (pkint 220 klgrig terjedő súlyban) 44'5 —45 5 krig. — Sertéslétszám 1895. április hó 2-án volt készlet 136546 darab. 1895. április hó 3-án felhajtatott : 3153 drb. 1895. április 3-án elszállittatott 1962 darab, április 4-én maradt készletben 137737 drb. — A hizottsertés üzletirányzata. Változatlan. * Budapesti szurómarhavásár 1895. április hó 4-én. Felhajtatott 440 drb belföldi, 645 drb élő bárány, 264 drb belföldi, 1615 drb ölött bárány, 6 drb ölött kecske. A borjú- és bárányvásár lassú lefolyású volt. Jegyzett árak: Élő borjuk: Belföldi 29— 40 frtig, kivételesen 42 frtig súlyra, 12—28 frtig drb. Ölött borjú: Belföldi 40—56 frtig darabonkint. Élő bárány 2.80—6.60 frtig, ölött bárány 3.------6.— forintig páronként, kecske 2—2.50 frtig darabonként. * Budapesti vágómarhavásár, 1895. ápr. hó 4-én. Fölhajtatott 1437 drb nagy vágómarha, nevezetesen 977 drb magyar és tarka ökör, 152 drb magyar és tarka tehén, 247 drb szerbiai ökör, 1 drb szerb tehén, 56 drb bika és 4 drb bivaly. Minőség szerint: 229 drb elsőrendű hízott, 1147 drb középminőségű és 61 drb alárendelt minőségű. A mai vágómarhavásáron érezhető volt, hogy a mészáros mesterek kifogytak készleteikből. A vásár meglehetős élénk hangulatban folyt le, az árak 1 írttal emelkedtek. Következő árak jegyeztettek: Hízott magyar jobb minőségű 28.—33.50 írtig, középminőségü 26—, búzát 142.849 mm. 285.409 mm. kukoricát 188 . 139 „ árpát 1.381 „ 33.477 „ rozsot 583 „ 2.759 „ másféle gabonát 171 „ 1.439 „ Összesen: 145.172 mm. 323.228 mm. Olaszországra 856, Oroszországra 1.189 it Svájcra 8.227 Törökországra 786 Romániára 4.284 Más államokra 22.597