Pesti Hírlap, 1895. április (17. évfolyam, 90-118. szám)

1895-04-05 / 94. szám

12____________________________________ PESTI HÍRLAP 139­5. április 5. * A magyar kereskedelmi részvénytársa­ság ma délelőtt tartotta közgyűlését, Nikolics Fedor báró elnöklete alatt. Az igazgatóság részéről előterjesztett jelentés konstatálja, hogy a társaság fiumei fiókja az elmúlt évben fokozottabb mértékben folytatta a kávébehoza­tali üzletet s forgalmát igen tekintélyes mennyiséggel­­ növelte. Miután a kereskedelmi minisztérium által épített tárház, melyet az importkereskedelem és első­sorban a kávé és fűszerbehozatal céljaira rendeztek be, már a legközelebbi időben átadható lesz a forga­lomnak, jogos remény van arra, hogy az alkalmas raktár hiányában nehézségekkel küzdő kávébehozatal viszonyai kedvezőbben fognak alakulni s az új tárház külföldi kávékereskedő cégek letelepedését is elő fogja segíteni. A friss déligyümölcs behozatal az el­múlt évben igen nagy arányokban fejlődött. A termelő országok küldeményeinek a fiumei útvonalra való átterelése és a fogyasztóterület határainak kiterjesz­tése a társaság forgalmát oly mértékben növelte, hogy a múlt évben 200.000 ládával több narancsot és citromot importálhatott Fiumén át. A hazai fo­gyasztáson kívül most már a szomszédos osztrák tar­tományok, valamint a távolabbi külföld is Budapes­ten, a tetemesen kibővített árverési csarnokban fede­zik szükségleteiket. A társaságnak a kereskedelmi és belügyminisztériumok által engedélyezett árverési ki­zárólagosság alapján Fiumében is megkezdették a déligyümölcs aukciókat, még­pedig kedvező eredmény­nyel. A különböző cserző­anyagokkal való kereske­dést a társaság múlt évben is nagy arányokban foly­tatta s kivitelét — mely főleg Oroszország felé irányult, — a múlt évinek kétszeresére emelte. Az eddig kezelt belgrádi, szófiai, filippopoli és szaloniki képviselőségeken kívül átvette a társaság a Magyar kereskedelmi múzeum ruszcsuki, kon­stantinápolyi és bukaresti kirendeltségeit. A keze­lésnek ez az egységesítése lehetővé tette az ügyvi­zitel centralizációját s a hazai iparosoknak módot nyújtott arra, hogy nagyobb megnyugvással bocsátkoz­­zanak a Balkán államokkal kereskedelmi összekötte­tésbe. Az Oroszországgal kötött új vámszerződés által teremtett helyzetet a magyar ipar javára értékesítendő, Déloroszországban ügynökségeket szervezett a társa­ság s már is sikerült a m. kir. államvasutak gépgyá­rának piacot teremteni, úgy, hogy rövid néhány hó­nap alatt száznál több cséplőgépet és lokomobilt ex­portált Oroszországba. A lembergi kiállításon is sike­rült a társaságnak figyelmet kelteni az államvasúti gépgyár gyártmányai iránt. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette és elfogadta az igazga­tóságnak a nyereség felosztására vonatkozó indítvá­nyát is. E szerint a tisztán rendelkezésre álló 96,631 frt nyereségből 60,000 frtot osztalék fizetésére fordí­tanak, a tartalékalapot 20,000 frtos dotációval 40,000 frtra emelik s az irodai és raktárberendezések teljes leírása után, még 9702 forintot a jövő évi számlára visznek át. Ezután a választások történtek meg. Az igaz­gatóság tagjai lettek: báró Nikolics Fedor, gróf Bat­thyány Géza, dr. Schnierer Gyula min. tanácsos (a kereskedelmi minisztérium képviseletében), Urbán Géza min. tanácsos (a pénzügyminisztérium képvise­letében), báró Schossberger Nándor, Förster Nándor (az államvasúti gépgyár igazgatója), Bíró Zigmond, Csotta János, Engel Pál ügyvivő igazgató, Simon Ja­kab és Weisz Fülöp. A felügyelő bizottság tagjai: dr. Reményi Ambrus, Légrády Károly, Fellner Henrik, Smoquina A. F. és Watthier Gyula. A közgyűlés után megtartott igazgatósági ülésen báró Nikolics Fedort elnökké, gr. Batthyány Gézát pedig alelnökké válasz­tották. A társaság a váci­ körut és sétatér­ utca sarkán 185.000 írtért telket vásárolt s ezen nagyobb szabású épületet fog építtetni, a melyben a társaság irodáin kívül az államvasuti gépgyár vezérügynökségét helye­zik el. * A bécsi bankegyesü­let közgyűlése elhatá­rozta, hogy 3 frt pótosztalékot fizet úgy, hogy az 1894. szelvény 8 frttal fog beváltatni. A rendes tar­talékalaphoz 500,000 frtot csatolnak. Kereskedelem. * Idegen gabona piacainkon. A folyó év­ben kevesebb gabonát szállítottak be hozzánk a külföldről, mint a múlt évben, különösen az őrle­­mény-kedvezménynyel importált gabona forgalma csök­kent. A múlt évben ugyanis 323,223 mmázsa idegen gabona érkezett Magyarország és Ausztria piacaira őrlési kedvezménynyel, mig az idén csak 145.172 mm. Elvámolva érkezett a monarchiába gabonafélék­ből 515.496 mm., a múlt évben pedig 1.065.057 mé­termázsa. Az őrlemény kedvezménynyel érkezett ga­bonaforgalom alakulása volt január és február havában : 1895. behoztak: 1894. behoztak Ezzel szemben kivittek őrlemény-kedvezményes lisztet és őrleményt 1895-ben 169 973 mm, 1894-ben 151.936 , és pedig a folyó évi liszt kivitelből esik: Németországra 17.058 mmázsa Angliára 90.297, Franciaországra 21.825 Összesen: 167.119 mmázsa * Fizetésképtelenségi esetek. A bécsi hite­lező-egylet április 2-án a következő fizetésképtelensé­geket jelenti: Blau Mór, bej. kereskedő Tokaj. — Dávid Vilmos, bej. cég Szabadka. — Popper Ede Prága. — Altschul Károly, Böhmisch-Leipez. — Grosz Salamon, bej. kereskedő Szentes. — Jöd­ler Antal, Brixen. — Petrovich Riszto, Doboj. — Pfeiffer Berta, nem bej. kereskedőnő Daruvár. Mezőgazdaság. * Az országos árvizek. A hozzánk jutott táviratok szerint főleg az ország keleti részein a tartós esőzések következtében a viz rohamosan és roppant mennyiségben zúdul le a folyókba és­ pata­kokba. Az árvíz veszedelem ismét növekedett s na­gyon valószínű, hogy a Tisza és mellékfolyói még tetemes károkat fognak okozni. Különösen ki vannak téve az árvíz pusztításainak: Zemplén, Arad, Békés, Bihar, Szatmár, Szilágy, Szolnok-Doboka, Márama­­ros, Bereg, Ung, Beszterce-Naszód és Ugocsa vár­megyék ; veszély fenyegeti továbbá Bács-Bodrog, Temes és Torontál megyéket. Közel 20 megyében erősen védekeznek a roppant víztömeggel szemben s a védekezés előreláthatólag nem mindenütt lesz kí­vánt eredménynyel. Valószínűvé teszi ezt már az is, hogy a folyók némelyike 24 óra alatt 100—150 sőt 200 centimétert is áradt . Óriási áradást jeleznek : Tisza-Ujlak és Tekeházáról, Szatmár és Deésről, Nagyzerind és Nagyváradról. Részletes híreink sze­rint Szatmár megyében a Szamos és Túr már eddig is nagy károkat okozott, Fehér-Gyarmat s több köz­ség területe tökéletesen viz alá jutott. Híreink a kö­vetkezők : Csegöld (Szatmár m.) Az egész vidék Cse­­göld körül körülbelül 20.000 kát. holdnyi területen viz alatt van, az áradás tetemes kárt okoz nemcsak vetéseinkben, hanem a falvakban is, hol a házak kö­zül sok összeomlott. Komárom-Szt.-Péter. Komáromtól Nyitra­­megye határáig viz borit mindent. Egész Zsitvatőig és pedig a naszvadi, imélyi, martosi, ó­gyallai, véki, szentpéteri, lándori, hetényi, kutakeszi, marcalházi, izsai, páti, zsitvatői és virti határok egy része, neve­zetesen a mélyebben fekvő területek víz alá kerültek. Az őszi gabonatermés több ezer holdon a megsemmi­sülés előtt áll. Fehér-Gyarmat: A Szamos és Túr folyó, nemkülönben a Tisza kiöntései páratlanul állanak; az egész vidék, a­merre a szem ellát, víz alatt áll. A kár mindenfelé százezekre rúg. A nép a legsürgősebb támogatásra szorult, a nyomort és veszteséget a leg­jobb termés sem enyhítheti. Borossebes. (Arad m.) A rohamos olvadás miatt a Fehér-Kőrös és a hegyi patakok sok kárt okoztak, igy a Körös kiöntése Gurahonc és Borosse­bes határában a völgyben levő őszi vetéseket, leg­alább is 1000 kát. holdnyi területen részint kimosta, részint beiszapolta, ezen a területen termés aligha lesz. A Dézna patak az országutat s a vasúti töltést erő­sen megrongálta. * A vetések állása és a mezőgazdasági állapot április 1-én a földmivelésügyi minisztérium­hoz beérkezett jelentések alapján a következő volt: A hosszantartó tél­i nagy havazások miatt a kitavaszodás nagyon későre, március hó második fe­lére esett, minthogy továbbá még március hó vége felé is nagyon sok helyen folyton tartó esőzések vol­tak, tavaszi mezőgazdasági munkálatokat, a szántást és vetést szórványosan és leginkább csak az alföldi vármegyékben eszközölhették. A felvidéki és erdélyi vármegyékben számos helyen nemcsak a hegyek kö­zött, de még a lapályosabb helyeken is március vé­gével hóréteg borította a mezőket és így nagyon ter­mészetesen ezeken a vidékeken a munka még jobban késik, mint az Alföldön. Egyátalában nagy az aggo­dalom a gazdák körében a­miatt, hogy a munkála­tokhoz nagyon későn, áprilisban foghatnak; tartanak ugyanis a gazdák és egész jogosan attól, hogy az előirányzott szemes magvetést nem eszközölhetik, azaz, hogy tavaszi árpa, zab, repce, búza és rozsvetés a rendesnél jóval kevesebb lesz. Nagyon megkésik a munka a szőlőkben és gyümölcsösökben, ámbár né­hol a serényebb gazdák az esőzések dacára ép itt foglalkoznak mostanában. Az őszi vetésekről mind ez ideig nagyon elté­rők a vélemények ; hogy nem minden károsodás nél­kül kerültek ki a hó alól, az már bizonyos. Ez azon­ban előrelátható volt, ama sok havazás és hófúvás után, a­mely hazánkat sújtotta. Évtizedek óta egyet­­len­egy télen sem feküdt oly sok hó az országban, mint az 1894—95-iki évben. Néhol 11,5—8 méter magas hó borította a növényzetet részben hófúvás, részben azonban a folyton tartó havazás következt­­­ben. A nagymérvű hótömeg a tavaszi idény beálltá­val, rohamosan olvadni kezdett főleg az alföldi ré­szeken ; később a hegyi részekről is erős olva­dást jeleztek, minek folytán az összes kisebb és nagyobb folyók kiáradtak és minthogy a belvizek is fölszaporodtak, nem volt meg a víznek a kellő lefolyása, a gabonavetések kisebb-nagyobb mérvben a sok hólétől, szintén szenvedtek. Egyáltalában az április hó elejéről szóló jelentések jóformán kivétel nélkül és ha csak kisebb részben is, de kárt konsta­tálnak a vetésekben. Leginkább szenvedett a rozs, árpa és repce s kevésbbé a búza; a rozsban elő­forduló kárt 5—50 százalékra becsülik, az árpa kárt 5—30 százalékra, a repce kárt 2—25 százalékra s a búza 1—15 százalékra. Azokon a vidékeken azonban, a­hol a vetéseket a belvíz vagy valamely folyónak a kiöntése ellepte, ott még nagyobb a veszteség. A ki nem fagyott vagy ki nem vállott s eléggé jó viszonyok között kitelelt vetések a tavasz beállával szép, üde, zöld szint öltöttek, ezek a vetések általában véve kie­légítőknek jelezhetők. A lóhere és lucernafélék, to­vábbá az őszi bükköny, tűrhetően teleltek. A takarmány hiánya miatt csaknem ország­szerte hallani panaszokat; minthogy a legelők is csak lassan fejlődnek, valószínűleg még egy-két hétig nem is szűnik meg a panasz. A takarmányneműek nagyon drágák, már a korpa ára sincsen arányban a gabo­náéval, 4.29—4.60 egy mm. korp,a holott a búza ára 5.80—6.80 frt. A gazdák a mesterséges takarmányter­­melésre az idén nagy előkészületeket tesznek, a­mi­nek folytán a takarmánymagvak ára váratlanul ma­gasra szökött föl. * A szőlőtermelők szőlőkaró szükséglete tárgyában a földmivelésügyi miniszter körrendeletet adott ki, melyben fölhívja a figyelmet arra nézve, hogy a kincstári erdőkből évről-évre annyi szőlőkarót termeltet, amennyit a fennálló üzemtervek alapján és az erdőgazdasági szempontokra való figyelemmel ter­melni lehet, oly célból, hogy a szőlőtermelők szőlő­karó szükségletüket megfelelő minőségben és elfogad­ható áron beszerezhessék. * Tenyészállatvásár. Az országos magyar gazdasági egyesület által rendezett III. tenyészállat­vásárt Dessewffy Aurél gróf az O. M. G. É. elnöke holnap, pénteken d. e. 11 órakor fogja ünnepélyesen megnyitni. A jury még tegnap befejezte működését, melynek eredményét a megnyitás alkalmával hirdetik ki. A tenyészállatvásárra nagyszámú tenyészanyagot hoztak föl s a vásár igen sikerült, a mit bizonyít az, hogy már ma, a tulajdonképeni megnyitás előtt na­­gyobbszámu eladás történt. A vásár vasárnap estig mindennap reggel 9 órától esti 6 óráig van nyitva. * Budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok. 1895. évi április hó 4. Hízott sertés árak : 1. Magyar első rendű : Öreg nehéz (páronkint 400 kigron felüli súlyban) 445 —46­ krig. Öreg közép (páronkint 300—400 kilogramm súlyban) 45'5—46­5 krig. Fiatal nehéz (pkint 320 klgon felüli súlyban) 48'—49' krig. Fiatal közép (pkint 251—320 klgr. súlyban) 46'—47' krig. Fia­tal könnyű (pkint 250 kg. terjedő súlyban) 46 —47' krig. — II. Magyar szedett: Nehéz páronkint (280 kigron felül súlyban) 46'5—46' krig. — Közép (pkint 220—280 kigr. súlyban) 45.—45'5 krig. — Könnyű (pkint 220 kigrig .terjedő súlyban. 45'—46' krig. — Szerbiai: Nehéz (pkint. 260, kilogran felüli súlyban) 46 —46 5 krig. — Közép (pkint 220------260 kilogr. súlyban) 45'—45 5 krig. — Könnyű (pkint 220 klgrig terjedő súlyban) 44'5 —45 5 krig. — Sertéslétszám 1895. április hó 2-án volt készlet 136546 darab. 1895. április hó 3-án felhajtatott : 3153 drb. 1895. április 3-án elszál­­littatott 1962 darab, április 4-én maradt készletben 137737 drb. — A hizottsertés üzletirányzata­. Változatlan. * Budapesti szurómarhavásár 1895. április hó 4-én. Felhajtatott 440 drb belföldi, 645 drb élő bárány, 264 drb belföldi, 1615 drb ölött bárány, 6 drb ölött kecske. A borjú- és bárány­vásár lassú le­folyású volt. Jegyzett árak: Élő borjuk: Belföldi 29— 40 frtig, kivételesen 42 frtig súlyra, 12—28 frtig drb. Ölött borjú: Belföldi 40—56 frtig darabonkint. Élő bárány 2.80—6.60 frtig, ölött bárány 3.------6.— fo­rintig páronként, kecske 2—2.50 frtig darabonként. * Budapesti vágómarhavásár, 1895. ápr. hó 4-én. Fölhajtatott 1437 drb nagy vágómarha, ne­vezetesen 977 drb magyar és tarka ökör, 152 drb magyar és tarka tehén, 247 drb szerbiai ökör, 1 drb szerb tehén, 56 drb bika és 4 drb bivaly. Minőség szerint: 229 drb elsőrendű hízott, 1147 drb közép­­minőségű és 61 drb alárendelt minőségű. A mai vágómarhavásáron érezhető volt, hogy a mészáros mesterek kifogytak készleteikből. A vásár meglehetős élénk hangulatban folyt le, az árak 1 írttal emelked­tek. Következő árak jegyeztettek: Hízott magyar jobb minőségű 28.—33.50 írtig, középminőségü 26—, búzát 142.849 mm. 285.409 mm. kukoricát 188 . 139 „ árpát 1.381 „ 33.477 „ rozsot 583 „ 2.759 „ másféle gabonát 171 „ 1.439 „ Összesen: 145.172 mm. 323.228 mm. Olaszországra 856, Oroszországra 1.189 it Svájcra 8.227 Törökországra 786 Romániára 4.284 Más államokra 22.597

Next