Pesti Hírlap, 1895. május (17. évfolyam, 119-148. szám)
1895-05-30 / 147. szám
n nem is kapott választ, hozzászólhatott a dologhoz, Mólnár Józsiás képviselő úr pedig nem szólhatott hozzá, akkor bizonyára ez közmegvitatás tárgyát képező dolog és azt hiszem, nekem is van jogom, hogy ehez szólhassak és kérem is az elnök urat, hogy engedje ezt meg.Elénk derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Nem, kérem. (Zaj.) Csendet kérek. Madarász képviselő úr jelentkezett azért, hogy ő megkérte a miniszter urakat, hogy 30 napon belül ne válaszoljanak, ha csak érdemleges választ nem adhatnak. Én e nyilatkozatot, mint a házszabályok azon 80 napra vonatkozó rendelkezéséhez fűződőt kívántam értelmezni. A képviselő úr egy kissé túl ment ugyan a határon, de én nem szoktam a képviselő urakat mindig gátolni. Bolnár Józsiás: T. ház! Elnök: Mihez kíván a képviselő úr szólani ? ! Molnár Józsiás : Ehez a tárgyhoz ! Elnök: Tessék! Molnár Józsiás: T. ház! Bocsánatot kérek, ha a ház jelenlegi hangulatában bátor vagyok egy percre igénybe venni idejét. A szőnyegen levő kérdés nagyon fontos. Elnök: Minő kérdés ? (Derültség.) Molnár Józsiás: Hazánk közgazdasági érdekeire nézve. Elnök: A képviselő úr a házszabályokhoz szól ? Ha a házszabályokhoz akar szólni, mondja meg, melyik szakaszhoz ? (Zaj: Halljuk !) Molnár Józsiás: Ha a t. elnök úr meghallja, hogy mit akarok kijelenteni, minden bizonynyal szükségesnek fogja tartani kijelentésemet a dolog érdekéből. (Derültség.) Elnök: Én a képviselő urat arra kérem, ne azt nézze, mit tartok én szükségesnek, hanem a szabályok mit rendelnek. Ha a képviselő úr a házszabályokhoz akar szólani, tessék megnevezni azt a szakaszt, amelyikhez szólni kíván. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Kérem, melyik szakaszához a házszabálynak kivan szólani? Molnár Józsiás: Sokkal komolyabban veszem a dolgot, mondhatnám a 152. vagy a 162. szakaszt, vagy bármely szakaszt, de ezt egyáltalán nem érintem. (Élénk derültség.) Elnök: De kérem, tessék csak megnevezni precize, bizonyos szakaszt tessék említeni. Molnár Józsiás: Azon szakasz alapján kívánok szólani, melynek alapján Madarász József képviselőtársam szólott. (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Ez sem megnevezés. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy én, úgy mint kötelességem, kész vagyok a képviselő úrnak szót adni, ha megnevezi a szakaszt és azon szakaszhoz szól, melyet megnevez , a ház is meg fogja hallgatni, de kérem a tanácskozás komolysága érdekében, hogy feleljen erre. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Molnár Józsiás: Nem akarom a t. ház türelmét ezen dologgal továbbra is igénybe venni, egyszerűen csak ki akartam jelenteni, hogy az államtitkár úr nyilatkozatát tudomásul veszem. (Nagy zaj.) Elnök: (csenget.) A képviselő urat szabályellenes fölszólalásáért rendre utasítom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbalon.) A miniszterelnök úr kíván szólani. Az országgyűlést elnapoló kir. kézirat. Bánffy Dezső báró miniszterelnök: T. ház! Van szerencsém az országgyűlés elnapolására vonatkozó legkegyelmesebb királyi kéziratot benyújtani azon kérelemmel, hogy méltóztassék azt fölolvastatni, kihirdetni és hasoncélból a főrendiházzal közölni. Elnök : Kérem a t. házat, méltóztassék a kegyelmes királyi leiratot meghallgatni. Ferczel Béni jegyző: (Olvassa a királyi leiratot.) „Mi első Ferenc József Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Hi Magyarországunk és Társországai zászlósainak, egyházi és világi főrendeinek és képviselőinek, kik az Általunk 1892. évi február bő 18-ikára Budapest székes fővárosunkban összehívott országgyűlésen egybegyülvek, királyi üdvözletünket. Kedvelt Híveink! Magyar minisztériumunk előterjesztésére a jelen országgyűlés üléseit folyó hó 29-ik napjától, folyó évi szeptember hó 26-ik napjáig ezennel elnapoltnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Bécsben, 1895. évi május hó 28. Ferenc József s. k. B. Bánffy s. b. Elnök : A felolvasott kegyelmes királyi leirat hódoló tisztelettel kihirdettetik és ennek megfelelőig a ház ülései szeptember hó 26-áig lesznek elnapolva. Egyszersmind kötelességem már most kijelenteni, hogy az első ülés szeptember hó 26-án délelőtt 11 órakor lesz s tárgya lesz a következő ülések napirendjének meghatározása. Maga a kegyelmes királyi leirat átküldetik a főrendek hasonló kihirdetés végett. Most kérem a t. házat, legyen szíves még a mai ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Josipovich Géza jegyző: Olvassa a mai ülés jegyzőkönyvét. Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyvre ? (Nincs!) Ha senkinek sincs, a jegyzőkönyv hitelesítve van. És most, t. hát, engedjék meg, hogy magam és tiszttársaim nevében nyugalmas szünidőt és sikeres üdülést kívánjak a ház tagjainak és ezzel az ülést bezárjunk. (Élénk felkiáltások: Éljen az elnök!) Ülés vége 12 óra, 10 perckor. III. A főrendiház május 29-ki ülése. Elnök: Vay Béla báró. Jegyző: Gyulai Pál. A kormány részéről jelen vannak:Bánffy Dezső b„ Fejérváry Géza b., Perczel Dezső, Tirassics Gyula, Lukács László. Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Gyulai Pál jegyző úr fogja vezetni. Van szerencsém jelenteni, hogy a képviselőháztól egy üzenettel beérkezett egy kegyelmes királyi leirat törvényszerű kihirdetés eszközlése végett. Kérem az üzenetet, azután a kegyelmes királyi leiratot felolvasni. Gyulai Pál jegyző: (Olvassa a képviselőházi jegyzőkönyvi kivonatot és a királyi leiratot, melyet a főrendek felállva hallgatnak meg.) Elnök: A kegyelmes királyi leirat hódoló tisztelettel fogadtatván, e házban is törvényszerüleg kihirdettetett és újbóli kihirdetés végett annak idején a képviselőháznak megküldetni fog. Császka György kalocsai érsek ő nagyméltósága kíván szólani. Császka György, kalocsai érsek: Nagyméltóságos elnök! Méltó főrendek! Minthogy az imént felolvasott kegyelmes királyi leiratból arról értesültünk, hogy a főrendiháznak f. évi szept. hó 26-ig ülése nem lesz, mindnyájunk óhajának vélek kifejezést adni, midőn indítványozom, hogy keressék föl a nagyméltóságú elnökség, hogy ő felsége legkegyelmesebb urunk és királyunknak augusztus 18-ára eső dicső születésnapja alkalmából tántoríthatlan hűségünket és szivünk mélyéből eredő szerencsekivánatainkat a legmagasabb trón zsámolya előtt tolmácsolni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az indítványt a főrendiház egyhangúlag fogadván, az elnökség kedves kötelességének fogja tartani a megbízásnak megfelelni és annak idején a maga utján a méltó főrendek üdv- és szerencsekivonatait a legmagasabb királyi trón zsámolya elé juttatni. (Helyeslés.) Most kérem méltóztassék a mai ülés jegyzőkönyvét fölolvasni. Gyulai Pál jegyző: (Olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök: Ha nincsen észrevétel, a jegyzőkönyvvel hitelesítettnek jelentem ki. A jegyzőkönyv végén említett jó szünetet és üdülést a méllóságos főrendeknek tiszta szívből kívánom. Szász Károly: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Elnökünk szíves volt a beálló szünidőre enyhülést, üdülést és egészséget kívánni a méltó főrendeknek. Azt hiszem, hogy a méltó főrendek mindegyikének óhajtását fejezem ki, midőn viszont a nagyméltó elnökségnek a szünetelésre a legjobbat: egészséget, üdülést és erőt kivánni indítványozom. (Általános helyeslés). Elsősorban távollevő nagyméltóságú elnökünknek, aki gyöngélkedő egészsége miatt a mai ülésen részt nem vehetett, teljes egészséget és üdülést és két alelnökünk e nagyméltóságainknak hasonlót kivánni nemcsak magam óhajtok, hanem azt hiszem, hogy a méltó főrendek is ezen óhajomhoz teljes szívből hozzájárulnak. (Élénk helyeslés). Elnök: Köszönöm és az ülést bezárom.’ Ülés vége: 1 óra 30 perckor. mintalapokat a külföldön úgyis ezerszámra adnak ki s e vállalatnak magasabb missziója is van: iparosaink magyarosítása. Nem lehetne talán a báró Weissenbach-féle magyar motívumokkal tervezett intarsia-lapok mintáit is megszerezni pld. a faipar csoportja részére ? * (Egy fiatal magyar festő halála.) Tóth László, a fiatal művész gárda egyik kiváló tehetségű tagja, ki „Szépség, pénz, szellem“ című nagyszabású hármas festményével a múlt téli tárlaton a Röck-díjat nyerte el, e hó 27-én Majnai Frankfurtban meghalt. A fiatal művész csak nem rég vette nőül egyik tehetséges tanítványát s aki most két hónapos árvájával együtt gyászolja. Halálát a régebbi tüdőbaja okozta s mint értesülünk, családja itthon óhajtja eltemetni* 1895. május 1O. PESTI HÍRLAP 5 KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Mintalapok.) Már említettük, hogy a kereskedelemügyi miniszter iparosaink és az ipariskolák számára szebbnél-szebb mintákat tartalmazó füzeteket ad ki, melyekből iparosaink igen sok tanulságot meríthetnek. Ezúttal a vállalat negyedik füzetét vettük, melyben Györgyi Kálmán, a kitűnő szakszerkesztő kő- és agyagipari tárgyakat mutat be. A füzetben — többnyire színes sokszorosításban — eredeti tervrajzokat láttunk : Hollós Károlytól egy magyar motívumokkal díszített porcellán-tányér igen csinos tervezetét, Csizik Gyulától kissé sablonos majolika burkolatot, Nagy Lázártól tányér-rajzot, Háry Gyulától egy ízléses majolika-virágtartót és pompás csészemintákat, Philipp Istvántól egy rendkívül finom hatású majolika-vázát és Roth Miksától ízlésesen összeállított szalon-ablak tervezetet. Érdekesek az iparművészeti múzeum keramikaigyűjteményéből közölt parasztkancsók s egy kisgyittál mintája is. Arra ezúttal is fölhívjuk a szerkesztőség figyelmét, hogy a mintalapok ,minden izükben, magyarok legyenek, mert más fajta Fővárosi ügyek. — A főváros közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Az iszonyú hőség, a füllesztő levegő, mely a Lipót-utcai palota dísztermében az ediliszekre nehezedett, a mai közgyűlésen nem tudta az urakat a társalgóba kergetni. Szépen bejöttek, egymáshoz sorakoztak és lesték, mi lesz. Többet is kaptak, mint amennyit vártak, csak „szemét-vitát“ reméltek és egy kis lóvasúti kóstolót is kaptak, mégpedig mindjárt az ütés megnyitása után. Táth Károly főpolgármesternek ma nem volt semmi különös bejelenteni valója, csupán két interpelláció hírével kedveskedett a hallgatóságnak. Mindkét interpellációt Kossits Péter jelentette be, aki kezd rémes figura lenni a társai közt. Ma például a sajtóval volt dolga a derék demokrata úrnak, aki a napnálfényesebben bebizonyította, hogy önzetlenül, utógondolat nélkül, bátran csupán csak ő képviseli a főváros igaz érdekét. Isten ellesse! De mi csak számoljunk be az ő fenomenális interpellációiról. Az egyik a Fővárosi Közlöny nevű hivatalos lapnak szólt, melyről elismerte ugyan, hogy elég jól értesít mindenről, de a pénzügyi bizottságban történtekről legutóbb nem számolt be kellően. Markus József alpolgármester gyorsan megnyugtatta az aggódó Kossitsot. Csak anyaghalmaz okozta a bajt, a Közlöny majd pótolja a mulasztást. Következett a második interpelláció a fővasút ügyében................... Semmi kifogásunk az ily interpellációk ellen, de mégis csak furcsa dolog, ha épen ebben az ügyben talál valaki alkalmat a sajtó megtámadására. Abudapesti lapok — úgyszólván kivétel nélkül — sürgetik, hogy a lóvasútnak átváltoztatása villamossá foganatosítassék. És hogy az egész közönség is ezt óhajtja, azt a világ semmiféle Kassits Péterje nem fogja megcáfolni. " Kassits egyébként azt kifogásolta, hogy a lóvaspálya-társaság már április hó utolsó napjaiban is hirdetményeket bocsátott ki elsőbbségi kötvényekre mégpedig úgy, hogy 50 évre megterhelte azt a vagyonát, mely engedély okmánya szerint 1917-ben már a fővárosé lesz. Ezt erkölcstelennek tartom, szólt Kossits; erkölcstelen dolognak kell mondanom, ha nem bizonyíttatik be, hogy a társaság előzetesen kikérte a közgyűlés jóváhagyását. Az utólagos jóváhagyás sem enyhíti a sérelmet, mely a közgyűlés jogkörén esett. Ismétlem, ezt erkölcstelen eljárásnak tartom. Az elnök közbeszól: :— Kénytelen vagyok kérni a bizottsági tag urat, hogy az ily kifejezésektől tartózkodjék. — Hát mit mondtam? — Erkölcstelenségről meg ilyesmikről ne tessék beszélni. — Amit e tekintetben mondtam, azt, nem vonhatom vissza. Ismétlem, hogy a társaság eljárása kifogás alá eső, erkölcstelen. Kossits néhány híve ebben éljenezni valót talált, de egészben véve alig tett valami kedvező hatást a váratlanul jött interpelláció, mely különben akövetkezőkép hangzik: , Interpelláció. Az igen tisztelt polgármester úrhoz és az egész székesfővárosi tekintetes tanácshoz. 1. Van-e tudomása arról, hogy a budapesti közúti vasúti társaság az. évi április hava utolsó hetében a fővárosi napilapokban megjelent hirdetménye és prospektus szerint, még forgalomban levő 4V10/6108 elsőbbségi kötvényeinek beváltására és összes levonata vonalainak villamos üzemre leendő átváltoztatása, valamint újabb vonalak kiépítése és megszerzése,céljából 18 millió korona (9 millió forintnyi) név.