Pesti Hírlap, 1895. május (17. évfolyam, 119-148. szám)

1895-05-30 / 147. szám

n nem is kapott választ, hozzászólhatott a dologhoz, Mólnár­ Józsiás képviselő úr pedig nem szólhatott hozzá, akkor bizonyára ez közmegvitatás tárgyát ké­pező dolog és azt hiszem, nekem is van jogom, hogy ehez szólhassak és kérem is az elnök urat, hogy engedje ezt meg.­­Elénk derültség a bal- és szélső­baloldalon.) Elnök: Nem, kérem. (Zaj.) Csendet kérek. Madarász képviselő úr jelentkezett azért, hogy ő meg­kérte a miniszter urakat, hogy 30 napon belül ne válaszoljanak, ha csak érdemleges választ nem ad­hatnak. Én e nyilatkozatot, mint a házszabályok azon 80 napra vonatkozó rendelkezéséhez fűződőt kíván­tam értelmezni. A képviselő úr egy kissé túl ment ugyan a határon, de én nem szoktam a képviselő urakat mindig gátolni. B­olnár Józsiás: T. ház! Elnök: Mihez kíván a képviselő úr szólani ? ! Molnár Józsiás : Ehez a tárgyhoz ! Elnök: Tessék! Molnár Józsiás: T. ház! Bocsánatot kérek, ha a ház jelenlegi hangulatában bátor vagyok egy percre igénybe venni idejét. A szőnyegen levő kérdés nagyon fontos. Elnök: Minő kérdés ? (Derültség.) Molnár Józsiás: Hazánk közgazdasági érde­keire nézve. Elnök: A képviselő úr a házszabályokhoz szól ? Ha a házszabályokhoz akar szólni, mondja meg, melyik szakaszhoz ? (Zaj: Halljuk !) Molnár Józsiás: Ha a t. elnök úr meghallja, hogy mit akarok kijelenteni, minden bizonynyal szük­ségesnek fogja tartani kijelentésemet a dolog érdeké­ből. (Derültség.) Elnök: Én a képviselő urat arra kérem, ne azt nézze, mit tartok én szükségesnek, hanem a sza­bályok mit rendelnek. Ha a képviselő úr a házszabá­lyokhoz akar szólani, tessék megnevezni azt a sza­kaszt, amelyikhez szólni kíván. (Zaj a bal- és szélső­baloldalon.) Kérem, melyik szakaszához a házszabály­nak kivan szólani? Molnár Józsiás: Sokkal komolyabban veszem a dolgot, mondhatnám a 152. vagy a 162. szakaszt, vagy bármely szakaszt, de ezt egyáltalán nem érin­tem. (Élénk derültség.) Elnök: De kérem, tessék csak megnevezni precize, bizonyos szakaszt tessék említeni. Molnár Józsiás: Azon szakasz alapján kívá­nok szólani, melynek alapján Madarász József kép­viselőtársam szólott. (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Ez sem megnevezés. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy én, úgy mint kötelességem, kész vagyok a képviselő úrnak szót adni, ha megnevezi a szakaszt és azon szakaszhoz szól, melyet megnevez , a ház is meg fogja hallgatni, de kérem a tanácsko­zás komolysága érdekében, hogy feleljen erre. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Molnár Józsiás: Nem akarom a t. ház türel­mét ezen dologgal továbbra is igénybe venni, egysze­rűen csak ki akartam jelenteni, hogy az államtitkár úr nyilatkozatát tudomásul veszem. (Nagy zaj.) Elnök: (csenget.) A képviselő urat szabályel­lenes fölszólalásáért rendre utasítom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbalon.) A miniszter­elnök úr kíván szólani. Az országgyűlést elnapoló kir. kézirat. Bánffy Dezső báró miniszterelnök: T. ház! Van szerencsém az országgyűlés elnapolására vonat­kozó legkegyelmesebb királyi kéziratot benyújtani azon kérelemmel, hogy méltóztassék azt fölolvastatni, kihirdetni és hasoncélból a főrendiházzal közölni. Elnök : Kérem a t. házat, méltóztassék a ke­gyelmes királyi leiratot meghallgatni. Ferczel Béni jegyző: (Olvassa a királyi le­iratot.) „Mi első Ferenc József Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Hi­ Magyarországunk és Társországai zász­lósainak, egyházi és világi főrendeinek és kép­viselőinek, kik az Általunk 1892. évi február bő 18-ikára Budapest székes fővárosunkban összehívott országgyűlésen egybegyülvek, királyi üdvözletünket. Kedvelt Híveink! Magyar minisztériumunk előterjesztésére a jelen országgyűlés üléseit folyó hó 29-ik napjától, folyó évi szeptember hó 26-ik napjáig ezennel elnapoltnak nyilvá­nítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünk­kel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Bécs­­ben, 1895. évi május hó 28. Ferenc József s. k. B. Bánffy s. b. Elnök : A felolvasott kegyelmes királyi leirat hódoló tisztelettel kihirdettetik és ennek megfelelőig a ház ülései szeptember hó 26-áig lesznek elnapolva. Egyszersmind kötelességem már most kijelenteni, hogy az első ülés szeptember hó 26-án délelőtt 11 órakor lesz s tárgya lesz a következő ülések napi­rendjének meghatározása. Maga a kegyelmes királyi leirat átküldetik a főrendek hasonló kihirdetés végett. Most kérem a t. házat, legyen szíves még a mai ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Josipovich Géza jegyző: Olvassa a mai ülés jegyzőkönyvét. Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyző­könyvre ? (Nincs!) Ha senkinek sincs, a jegyzőkönyv hitelesítve van. És most, t. hát, engedjék meg, hogy magam és tiszttársaim nevében nyugalmas szünidőt és sikeres üdülést kívánjak a ház tagjainak és ezzel az ülést bezárjunk. (Élénk felkiáltások: Éljen az elnök!) Ülés vége 12 óra, 10 perckor. III. A főrendiház május 29-ki ülése. Elnök: Vay Béla báró. Jegyző: Gyulai Pál. A kormány részéről jelen vannak:­­Bánffy Dezső b„ Fejérváry Géza b., Perczel Dezső, Tirassics Gyula, Lukács László. Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegy­zőkönyvét Gyulai Pál jegyző úr fogja vezetni. Van szerencsém jelenteni, hogy a képviselőháztól egy üzenettel beérkezett egy kegyelmes királyi leirat törvényszerű kihirdetés eszközlése végett. Kérem az üzenetet, azután a kegyelmes királyi leiratot felolvasni. Gyulai Pál jegyző: (Olvassa a képviselőházi jegyzőkönyvi kivonatot és a királyi leiratot, melyet a főrendek felállva hallgatnak meg.) Elnök: A kegyelmes királyi leirat hódoló tisz­telettel fogadtatván, e házban is törvényszerüleg ki­­hirdettetett és újbóli kihirdetés végett annak idején a képviselőháznak megküldetni fog. Császka György kalocsai érsek ő nagyméltósága kíván szólani. Császka György, kalocsai érsek: Nagyméltó­­ságos elnök! Méltó főrendek! Minthogy az imént fel­olvasott kegyelmes királyi leiratból arról értesültünk, hogy a főrendiháznak f. évi szept. hó 26-ig ülése nem lesz, mindnyájunk óhajának vélek kifejezést adni, midőn indítványozom, hogy keressék föl a nagyméltóságú elnökség, hogy ő felsége legkegyelme­sebb urunk és királyunknak augusztus 18-ára eső dicső születésnapja alkalmából tántoríthatlan hűsé­günket és szivünk mélyéből eredő szerencsekivána­­tainkat a legmagasabb trón zsámolya előtt tolmácsolni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az indítványt a főrendiház egyhangúlag fogadván, az elnökség kedves kötelességének fogja tartani a megbízásnak megfelelni és annak idején a maga utján a méltó főrendek üdv- és szerencsekivo­­natait a legmagasabb királyi trón zsámolya elé jut­tatni. (Helyeslés.) Most kérem méltóztassék a mai ülés jegyzőkönyvét fölolvasni. Gyulai Pál jegyző: (Olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök: Ha nincsen észrevétel, a jegyzőkönyv­vel hitelesítettnek jelentem ki. A jegyzőkönyv végén említett jó szünetet és üdülést a méllóságos főren­deknek tiszta szívből kívánom. Szász Károly: Nagyméltóságú elnök úr! Mél­­tóságos főrendek! Elnökünk szíves volt a beálló szünidőre enyhülést, üdülést és egészséget kívánni a méltó főrendeknek. Azt hiszem, hogy a méltó főrendek mindegyikének óhajtását fejezem ki, midőn viszont a nagyméltó elnökségnek a szünetelésre a legjobbat: egészséget, üdülést és erőt kivánni indítványozom. (Általános helyeslés). Első­sorban távollevő nagyméltóságú elnökünk­nek, a­ki gyöngélkedő egészsége miatt a mai ülésen részt nem vehetett, teljes egészséget és üdülést és két alelnökünk e nagyméltóságainknak hasonlót ki­vánni nemcsak magam óhajtok, hanem azt hiszem, hogy a méltó főrendek is ezen óhajomhoz teljes szív­ből hozzájárulnak. (Élénk helyeslés). Elnök: Köszönöm és az ülést bezárom.’ Ülés vége: 1 óra 30 perckor.­ mintalapokat a külföldön úgyis ezerszámra adnak ki s e vállalatnak magasabb missziója is van: iparosaink magyarosítása. Nem lehetne talán a báró Weissen­­bach-féle magyar motívumokkal tervezett intarsia-lapok mintáit is megszerezni pld. a faipar csoportja részére ? * (Egy fiatal magyar festő halála.) Tóth László, a fiatal művész gárda egyik kiváló tehetségű tagja, ki „Szépség, pénz, szellem“ című nagyszabású hármas­ festményével a múlt téli tárlaton a Röck-díjat nyerte el, e hó 27-én Majnai Frankfurtban meghalt.­ A fiatal művész csak nem rég vette nőül egyik tehet­séges tanítványát s aki most két hónapos árvájával együtt gyászolja. Halálát a régebbi tüdőbaja okozta s mint értesülünk, családja itthon óhajtja eltemetni* 1895. május 1O. PESTI HÍRLAP 5 KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Mintalapok.) Már említettük, hogy a ke­reskedelemügyi miniszter iparosaink és az ipariskolák számára szebbnél-szebb mintákat tartalmazó füzeteket ad ki, melyekből iparosaink igen sok tanulságot meríthetnek. Ezúttal a vállalat negyedik füzetét vettük, melyben Györgyi Kálmán, a kitűnő szakszerkesztő kő- és agyagipari tárgyakat mutat be. A füzetben — többnyire színes sokszorosításban — eredeti tervraj­zokat láttunk : Hollós Károlytól egy magyar motívu­mokkal díszített porcellán-tányér igen csinos terve­zetét, Csizik Gyulától kissé sablonos majolika burko­latot, Nagy­ Lázártól tányér-rajzot, Háry Gyulától egy ízléses majolika-virágtartót és pompás csésze­mintákat, Philipp Istvántól egy rendkívül finom hatású majolika-vázát és Roth Miksától ízlésesen összeállított szalon-ablak tervezetet. Érdekesek az iparművészeti múzeum keramikai­­gyűjteményéből közölt paraszt­­kancsók s­ egy kisgyit­tál mintája is. Arra ezúttal is fölhívjuk a szerkesztőség figyelmét, hogy a mintalapok ,minden izükben, magyarok legyenek, mert más fajta Fővárosi ügyek. — A főváros közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Az iszonyú hőség, a füllesztő levegő, mely a Lipót-utcai palota dísztermében az ediliszekre nehe­zedett, a mai közgyűlésen nem tudta az urakat a társalgóba kergetni. Szépen bejöttek, egymáshoz so­rakoztak és lesték, mi lesz. Többet­ is kaptak, mint amennyit vártak, csak „szemét-vitát“ reméltek és egy kis lóvasúti kóstolót is kaptak, még­pedig mind­járt az ütés megnyitása után. Táth Károly főpolgármesternek ma nem volt semmi különös bejelenteni valója, csupán két interpelláció hírével kedveskedett a hallgatóságnak. Mindkét inter­pellációt Kossits Péter jelentette be, aki kezd rémes figura lenni a társai közt. Ma például a sajtóval volt dolga a derék demokrata úrnak, aki a napnál­­fénye­sebben bebizonyította, hogy önzetlenül, utógondolat nélkül, bátran csupán csak ő képviseli a főváros igaz érdekét. Isten ellesse! De mi csak számoljunk be az ő fenomenális interpellációiról. Az egyik a Fővárosi Közlöny nevű hivatalos lapnak szólt, melyről elismerte ugyan, hogy elég jól értesít mindenről, de a pénzügyi bizott­ságban történtekről legutóbb nem számolt be kellően. Markus József alpolgármester gyorsan megnyugtatta az aggódó Kossitsot. Csak anyaghalmaz okozta a bajt, a Közlöny majd pótolja a mulasztást. Következett a második interpelláció a fővasút ügyében................... Semmi kifogásunk az ily interpellációk ellen, de mégis csak furcsa dolog, ha épen ebben az ügyben talál valaki alkalmat a sajtó megtámadására. A­­buda­pesti lapok — úgy­szólván kivétel nélkül — sürge­tik, hogy a lóvasútnak átváltoztatása villamossá foga­­natosítassék. És hogy az egész közönség is ezt óhajtja, azt a világ semmiféle Kassits Péterje nem fogja meg­cáfolni.­­ " Kassits egyébként azt kifogásolta, hogy a ló­­vaspálya-társaság már április hó utolsó napjaiban is hirdetményeket bocsátott ki elsőbbségi kötvényekre még­pedig úgy, hogy 50 évre megterhelte azt a va­gyonát, mely engedély okmánya szerint 1917-ben már a fővárosé lesz. Ezt erkölcstelennek tartom, szólt Kossits; er­kölcstelen dolognak kell mondanom, ha nem bizonyít­­tatik be, hogy a társaság előzetesen kikérte a közgyű­lés jóváhagyását. Az utólagos jóváhagyás sem eny­híti a sérelmet, mely a közgyűlés jogkörén esett. Is­­­­métlem, ezt erkölcstelen eljárásnak tartom. Az elnök közbeszól: :— Kénytelen vagyok kérni a bizottsági tag urat, hogy az ily kifejezésektől tartózkodjék. — Hát mit mondtam? — Erkölcstelenségről meg ilyesmikről ne tessék beszélni. — Amit e tekintetben mondtam, azt, nem vonhatom vissza. Ismétlem, hogy a társaság eljárása kifogás alá eső, erkölcstelen. Kossits néhány híve ebben éljenezni valót talált, de egészben véve alig tett valami kedvező hatást a váratlanul jött interpelláció, mely különben a­­követ­­­kezőkép hangzik: , Interpelláció. Az igen tisztelt polgármester úrhoz és az egész székesfővárosi tekintetes tanácshoz. 1. Van-e tudomása arról, hogy a budapesti köz­úti vasúti társaság a­z. évi április hava utolsó heté­ben a fővárosi napilapokban megjelent hirdetménye és prospektus szerint, még forgalomban levő 4V10/6108 elsőbbségi kötvényeinek beváltására és összes levo­­nata vonalainak villamos üzemre leendő átváltozta­tása, valamint újabb vonalak kiépítése és megszer­­­­zése,céljából 18 millió korona (9 millió forintnyi) név.

Next