Pesti Hírlap, 1895. június (17. évfolyam, 149-176. szám)
1895-06-06 / 153. szám
1895. junius 6. PESTI HÍRLAP — (A hannoveri királyné beteg.) Kissin- Wnból jelentik, hogy Mária hannoveri királyné, ki ott gyógyfürdőzés céljából időzik, súlyosan megbetegedett, amiért is a Gmundenben tartózkodó cumberlandi herceget táviratilag oda hívták. Az agg királyné, ki most már 77-ik életévét is meghaladta, tüdőgyulladást kapott, mely mindkét tüdőszárnyára elterjedt. (Lueger dísztagsága.) A bécsi ax-alpolgármestert, akinek az osztrák főváros községtanácsa föloszlatását köszönheti, mint erről kolozsvári levelezőnk táviratából értesülünk, nagy megtiszteltetés érte Bukarestben. A román kulturliga, mely legutóbb több francia államférfiut megválasztott dísztagjainak, juttatott ebből a dekórumból a bécsi antiszemita sampioának is. Méltók egymáshoz a román kulturliga és Lueger úr, mert nagymesterei a rágalmazásnak és a gyűlölet kultúráját terjesztik mind a ketten. Csak az a kérdés, hogy fogják magukat érezni a francia államférfiak a bécsi politikai kalandorral egy diszkalap alatt. (A müncheni magyar segélyző-egylet) e hó 15-én nagy gyűlést tart, melynek tárgya a Münchenben és Bajorországban tartózkodó magyaroknak a millenniumi kiállításon való részvéte. (Kossuth szobor.) Ma vettük a szoborbizottság 85-dik kimutatását, mely szerint Kossuth Lajos szobrára begyült eddig összesen 306.715 frt 35 kr. Az adományok persze most már szórványosabban érkeznek, de már a fenti összegből is nagyon impozáns szobrot lehet fölállítani. (Állattenyésztési főfelügyelő.) A király, mint azt a hivatalos lap ma közli, a földmivelésügyi miniszter előterjesztése folytán Pirkner János miniszteri titkárt országos állattenyésztési főfelügyelővé nevezte ki. (Herénylő spanyol tiszt.) Mint Madridból jelentik, a haditörvényszék a katonai fogház épületében ülésezett, ahol Clavijo százados internálva volt. A vádlott elhatározását amaz üldözésekkel indokolta, melyeknek, véleménye szerint, Rivera tábornok részéről ki volt téve. Clavijo azt állította, hogy ezek a üldözések egy nő befolyása alatt történtek, aki neki részakarója volt. A vádlott konstatálta, hogy igen gyakran áthelyezték, hogy ellene peroket indítottak és hogy fizetését elkésve szolgáltatták ki, úgy, hogy mindig barátai nagylelkűségére volt utalva. A közvádló halálbüntetést indítványozott a felebbvaló ellen intézett halálos támadás miatt. A védő megjegyzi, hogy a vádlott nem szolgálati minőségben hajtotta végre támadását, hogy különben is kétszer orvosi megfigyelés alatt állott, minthogy őrültnek tartották. Utalt Clavijo fényes katonai múltjára, akit a harctéren századossá léptettek elő és vádlott agg szülei iránt részvétét kelteni igyekezett. Persze, hiába, mert Clavijo kapitányt már ma reggel agyonlőtték. Rivera tábornok állapota kissé javult. — (Dsevdet pasa.) Konstantinápolyból jelentik, hogy Dsevdet pasa, tárca nélküli miniszter, aki a legkiválóbb török írók és tudósok közé tartozott, a Bosporus melletti Bebekben május 26-án, 73 éves korában meghalt. Már fiatalabb éveiben kitűnt, mint az arab és perzsa irodalom ismerője, s később a török főváros egyik legkiválóbb ulemájának ismerték el. Törökország akkori műveltségi viszonyaihoz képest tanulmányai kizárólag hazájának vallási és az ezzel kapcsolatos jogi irodalmára vonatkoztak, melyekben tekintélynek tartották. Ő maga több, nagyon értékes művel gyarapította a török irodalmat, így a többi közt irt egy Ottoman történelmet és egy török grammatikát. A fiatal tudós csakhamar magára vonta a hatalmasok figyelmét és ezek megnyerték őt az államszolgálatnak. Egy ideig mint egyes török törvények kodifikátora működött, később jó kormányok szolgálatba vonták be. Volt a többi közt Aleppo, Janina Valija, közoktatásügyi miniszter és igazságügyi mimiszter. A porta annak idejében Scutariba (Albánia), s később Boszniába küldte, hogy e vilajetekben reformokat létesítsen. Hogy ezek Csevdet pasa merev ó-török elveiből kifolyólag, a lakosság kivánatainak nem feleltek meg, a későbbi események bebizonyították. (Halálozás.) Czik-Szeredán e hónikán meghalt Gál Endre volt orez. képviselő és Csikvármegye tiszti ügyésze, életének 55-ik évében. Gróf Korniss Gáspár ötvenéves korában Radafalván, Pap Sándor polgári iskolai tanár harmincötéves korában Szombathelyen meghalt. Dörfler György kereskedelmi kamarai alelnök Sopron városi képviselő ma hajnalban meghalt. Az elhunyt pár év előtt még Sopron legnépszerűbb embere volt, ki a városi ügyekre korlátlan befolyást gyakorolt. A nyolcvanas években függetlenségi képviselőjelöltként lépett föl Zichy Antallal szemben és csak tizenöt szavazattal maradt kisebbségben. A kamarát országos értekezleteken gyakran képviselte. Szakkörökben, országszerte ismerték,de utóbbi idő.ben népszerűségét legnagyobb részt elvesztette. Sopron város és a soproni kereskedelmi kamara külön gyászjelentést adtak ki. (Német szó a népligetben.) Szó, a mi szó, de bolondnak elég bolond dolog az, ami most a városliget produkciós részében történik. A tanács, a közgyűlés kitiltja a Variété című színházból, a német szót, Fisch direktor pedig kutyába sem veszi a tilalmat és szépen tovább énekeltet germán nyelven, mi több, az úgynevezett Vaudeville színház, mely eddig tisztán magyar volt, szintén kezd németesedni, és ott már most is működnek tengerek. Már a Barokaldi cirkusza is magyarul csalogatja a publikumot és ezekben az apró színházakban, ahol a köznépet színdarab extraktumokkal, nótákkal, monológokkal mulattatják, ahol a magyarosodás ügyének erős bástyákat lehetne és kellene létesíteni, megtűrik a germanizálást és a vele karöltve járó frivolitásokat. Igazán bajos meghatározni, hogy ki szégyelje magát jobban : a fővárosi hatóság, amely oly tehetetlen, azok a direktorok, akik magyarok pénzén híznak és németül játszanak, vagy a közönség, amely az ilyen germán dolgokat megtűri és meghallgatja. — (Esküvő.) Mai Miksa besztercebányai fényképész ma vezette oltárhoz Neumann Ignác ismert festőművész nevelt leányát, Schönfeld Zseni kisaszszonyt. — (Eljegyzések.) Bugaczi és szentkirályi Szentkirályi Pál cs. és kir. huszárhadnagy eljegyezte breznóbányai Mikovényi Gizella urhölgyet, aki énekművészetével a tél folyamán több hangversenyben föltűnt. Dr. Kohl Vilmos fővárosi ügyvéd eljegyezte f. hó 2-án Tauber Frida kisasszonyt, Tauber Lipót úr leányát, Vágújhelyről. Wenczel Fülöp eljegyezte Dick Olgát, dr. Dick Vilmos fővárosi fogorvos lányát. Schubert Emil, Schubert és Schlesinger cég beltagja, Székesfehérvárott eljegyezte Hilber Ignác tapolcai kereskedő és birtokos Janka leányát. Schön Richard érdi gyógyszerész eljegyezte Geiringer Rezsin kisasszonyt Bajáról. (Nyári mulatságok.) A dunapentelei ifjúság pünkösd vasárnapján az ottani Mehádia-ligetben igen szép sikerű nyári mulatságot rendezett, melynek tiszta jövedelme a helybeli nőegylet pénztárának gyarapítására fordulatott. A helybeli és környékbeli közönségen kívül szép számú fővárosi vendég is volt. A fesztelen, kedélyes mulatságnak, amelynek rendezésében Kaunitz M. urat illeti a dicsőség, a hajnali, órák vetettek véget; a négyeseket mintegy 50 p-r táncolta. Jelen voltak : Leányok: Selényi Irma (Adony), Strasser Ilona, Führer Ilona, Bruck Irma, Bruck Janka és Lina, Freund Józsa (Budapest), Förstner Berta (N.Perkáta), Halbrohr Matild (Apostag), Herczeg Ilona és Antonia, Kanccz Malvin, Krausz Rita, Kohn Róza, Farkas Teréz, Steiner Teréz és Lenke, Weisz Etel stb. — Asszonyok: Bleier Árminné (Budapest), Bruck Arnoldné (R.-Almás), Bruck Vilmosné, Bruck Sándorné (R.-Almás), Führer Sándorné (R.-Almás), Farkas Sámuelné, Goldner Sománé, Csillag Ignácné (Budapest), dr. Bruck Ferencné (N.-Perkáta), Grünwald Sománé (Bécs), Hallrohr Józsefné (Apostag), Keim Jakabné, Krausz Joakimné, Kánitz Józsefné, dr. Selényi Adolfné (Adony), dr. Strasser Lipótné, dr. Vajda I Kálmánné. A tót-komlósi műkedvelő ifjak dr. Simon Pálné úrnő rendezése alatt részben a szegény iskolás gyermekek segélyezésére, részben a színpadi díszletek beszerzésére pünkösd hétfőjén tánccal egybekötött sikerült műkedvelői előadást rendeztek. Színre került Almási Tihamér egy felvonásos darabja, „A miniszterelnök bálja“; ezt követte Murai Károly szintén felvonásos gyönyörű színműve, a „Virágfakadás“. Előbbi darabban Ghován Emilia, Horváth Ilma, Povázsay Gábor és Gaal János igen kellemes összhangban kerekded előadást nyújtottak. Úgyszintén „A virágfakadás“ is fölvillanyozta a szokatlan nagyszámú intelligens közönséget, mely a környékbeli falvakból sereglett össze. Közreműködtek Povázsay Gáborné, Grosz Zsófia, Prefort József, Povázsay Gábor, Zábolyi Erzsike, Grosz Rudolf. (Elfogott tanulók) Berlinből sürgönyzik, hogy ott két bolgár szocialista tanulót, névleg Ilia Ivanovot és Roman Reinhardtot szállásadóik denunciálása folytán elfogták. A tanulók bútorozott szobájuknak elkésett felmondása miatt vesztek össze szállásadóikkal, akik aztán így boszulták meg magukat. Szombaton éjjel 1 órakor az ágyból húzták ki őket, mármint az egy rendőrállatához illik. A másnap eszközölt házkutatás alkalmából különféle tárgyakat foglaltak le. (Függő vasút a városligetben) Egy vállalkozó kérvényt adott be a tanácshoz az iránt hogy az ezredéves kiállítás idején a föld színe fölött közlekedő vasutat rendezhessen be a városligeti népligetben. A vasút kezdő és végső pontján egy-egy torony fog állani s ezek közt lesz kifeszitve két pár acéldrót kötél, amelyen függenek és haladnak tova a személyszállító kocsik. Ilyen vasút van Milánóban is, valamint láthatóttypkawl^bergi kiállitáson. (Levélhordók és postaszolgák mozgalma.) Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a mi derék levélhordóink egy szép napont leteszik az ő táskáikat és azt mondják: „többé nem hordjuk szájjal a leveleket.“ Ez pedig elég nagy baj volna és olyan mizériákat idézne elő, amelyet a főváros lakosságának minden rétege nagyon is élénken megéreznek Annyi bizonyos, hogy alig van társadalmi osztály, vagy foglalkozás, amely nyomorúságosabb dotációban részesülne, mint épen a postai altisztek, levélhordók és szolgák. Rendkívül terhes szolgálatuk mellett 25—30—35 frt fizetést húznak. És a társadalom emezigazán sajnálatra méltó páriái eddig nem igen panaszkodtak. Megpróbálták ugyan régebben, hogy helyzetükön javítsanak, mozgalmuk azonban eredménytelen maradt és ismét jó ideig hallgattak. Pár hét óta ismét mozogni kezdenek, különösen mióta Klement Ferenc postai felügyelő lett a levélhordói osztály főnöke. E túlszigorú tisztviselő nagyon lealázó módon bánik e szegény emberekkel; a legkisebb ok miatt rendre megbírságolja őket- Csaki legutóbb is kilencvennégyet büntetett meg kisebb-nagyobb összegek erejéig. Az ő bánásmódja miatt panaszkodnak a levélhordók legjobban. Memorandumukban is, melyet a kereskedelmi miniszterhez intéznek, a fizetésemelés mellett arra is kérik a minisztert, hogy egyes tisztviselők lealázó bánásmódja ellen védelmezze meg őket. Mozgalmuk egyébiránt jól szervezett és ma már a legszélesebb körre kiterjed. Mintegy 1400 postai alkalmazott vesz benne részt. Ma este mindazok, akik nem voltak szolgálatban, összegyűltek a Damjanich utcai „Nemzeti kert“ben, hogy a további teendőket megbeszéljék. Mintegy hat-hétszázan lehettek ott egyenruhás és polgári rtobába öltözött postások. A rendőrség is képviselve vett Tóth Lajos fogalmazó személyében, akinek azonban ez egyszer nem igen akadt egyéb dolga, mint okos tanácsokat osztogatni a gyűlés vezetésére nézve az ilyen dolgokban nem nagyon otthonos elnökségnek. Elnöknek előbb Halmi Gyulát választották meg, aki addig, míg küldöttség járt Guthi Somadiért, a memorandum szerkesztésével megbízott ügyvédért, kifejtette a mai gyűlésnek és az egész mozgalomnak a célját. Panaszkodott azon, hogy mily nyomorúságos a helyzetük. Fizetésük oly csekély, hogy a kőmivel mellé rendelt napszámos is többet keres. Amellett robotolnak egész nap úgy, hogy családjaik körében egész nap alig tölthetnek egy rövid órát. Összehasonlítást tett a bécsi és a budapesti postai alkalmazottak között és kimutatta, hogy mennyire jobban vannak bécsi kollegáik dotálva, mint ők. Időközben megérkezett ügyvédjük, Guthi Soma, akit éljenzéssel fogadtak. Halmi Gyula ekkor leköszönt az elnökségről, mire Kelemen György postai altisztet választották meg elnöknek, Sebők Jánost alelnökivé és Mihalik Józsefet jegyzőnek. Már megválasztották azt a 15 tagú küldöttséget, amely az emlékiratot holnap a miniszternek át fogja adni, mire Guthi Soma fölolvasta az igazán szépen megszerkesztett memorandumot. Kifejti abban, hogy mily sajnálatra méltó helyzetben vannak a kérvényező postai alkalmazottak, mily silány a fizetésük és a mellett mily rosszul bánnak velük. Kérik a minisztert, hogy fizetésüket javítsa meg, szolgálati idejüket rövidítse meg és biztosítson nekik tisztességes bánásmódot fölebbvalóik részéről. Kérik azt is, hogy 50 frt ruhaáltalányukat készpénzben utalják ki nekik. A kérvényben foglaltakra a postások péntek déli 12 óráig választ kérnek a minisztertől. Azt már nem mondják, hogy ha kedvezőtlen, vagy semmiféle választ nem kapnak, akkor mit tesznek. Hire jár azonban, hogy erre az esetre az összes postás altisztek, levélhordók és szolgák kilépnek a szolgálatból. Pénteken este ismét összejönnek a postások a nemzeti kertben, hogy meghallgassák a miniszter válaszát és aztán határozzanak a további teendők felől. (Életmentő specialista.) Bécsből jelentik, hogy múlt szombaton a Duna-csatornán egy gőzös, fölborított egy csónakot, amelyben két halász ült el. Mind a két halász a Dunába fordult, az egyik belát is veszett, a másikat Sommer Antal lókupec kifogtalt Erről a Sommer Antalról most azt írják a bécsi lapok, hogy eddig huszonnégy embert mentett ki a vízből, sokszor saját életének veszélyeztetésével. Tavalyt Sommer mentette ki azt a rendőrt is, aki egy fuldoklót után a dunai csatornába ment és kicsibemúlt, hogy maga is belenem fulladt. *