Pesti Hírlap, 1895. július (17. évfolyam, 177-207. szám)

1895-07-01 / 177. szám

1 - --------v 4 Rab-javítók kongresszusa. Pária, jun. 30. Az elbocsátott rabok javítása ügyében egybegyűlt nemzetközi kongresszust ma a Sorbonne nagy termében megnyitották. A kongresszus 40 francia és 160 külföldi megbízott vesz részt. A köztársaság elnöke jelen volt a mai ülésen. A belügy­miniszter és Pols németalföldi megbízott mondottak beszédeket. Az ülés végén az összes külföldi megbí­zottakat bemutatták a köztársaság elnökének. Lengyel munkások gyűlése. Bécs, jul. 1. (Saját tudósítónktól.) A lengyel munkások gyűlést tartottak itt, melyre az összes lengyel delegátusokat meghívták. Ezek­­közül azonban csak Levakovszki jelent meg. Az előadói széket dr. Lesev foglalta el, akit Saybuschban az antiszemiták kidobásokkal kényszerítettek lakhelye elhagyására. Az első munkás szónok oly hevesen támadta meg a lelépett kormányt, hogy föl kellett oszlatni a gyüle­kezetet. A kieli robbanás. Kiel, jan. 29. A tegnapi robbanás Busk mel­lett történt. Miután az első robbanó töltényt a gya­korlatnál baj nélkül elhelyezték és az funkcionált is, eddig ismeretlen okból a második idő előtt meggyűlt! Eddig két holttestet találtak meg, a többiek megta­lálására jutalmat tűztek ki. A sebesültek állapota a körülményeknek megfelelő. Starcke hadnagy mindkét lábára több mély sebet kapott. A csontok sértetlenek Az orvosok remélik, hogy a hadnagy a tengerész szolgálatra alkalmas marad. A robbanás okára nézve megindították a vizsgálatot. A mai nap folyamán vár­ják Travemundeból a „Hohenzollern“-t. Pokolgép a postán, Berlin, június 30-án. Az itteni namienburgi-úti csomag-posta hivatalban a múlt éjjel egy Krause rendőrfőnök címére érkezett csomagot fedeztek föl mely pokolgépet tartalmazott. A postahivatalnokok elővigyázata folytán a merénylet meghiúsult. Közgazdasági táviratok. Berlin, julius 29. Búza szept. 150'/. f —V.H. október 151 '/4 f— 7s)* — Rozs szept. 128— (—11/,). okt. 12974 (— 17a)* ~ Szesz szept. 32,50 ( — ). — Olaj okt. 44,10 (- 30).­­ * Budapesti értéktőzsde, jun. 30. A vasár­napi magánforgalomban osztr. hitelrészv. 406.50, magyar hitelrészv. 492, osztr. magy. államvasut 442, villamos városi vasút 357 frton köttetett. Diaz© öltöny 18 frt sSS*: BooRsh Wared­OUSBj’SjiJij!?, A Pesti Hírlap jelen szám­a 8 oldal. 1 ~ Budapest, 1835- XVII. évt 177. ________________- - « m“r Szerkesztőség: Előfizetési árak. „ , x . „a Budapest, váci-körút 78. Egész évre . . 14 frt — kr. _____ I. emelet, Félévre............7 „ — m £1 j­*3 hová a lap szellemi részét Negyedévre . . 3 „ 50 „ f­ jl ||P^k9 jj[P* I** illető minden közlemény in-5 kr. 9 jjl____ Budapest, váci­ körút 78., w b ‘.küldésére vonatkozó fel-Megjelenik minden nap, ünnep {•** •/ „ . . .. . ^ szólalások intézendok. és vasarad­ cífc u. ___________— TÁVIRATOK. iéos, junius 30. A Pétervárra utazó bolgár küldöttség ma Bécsbe érkezett. Szögyény berlini osztrák-magyar nagykövet ide érkezett. Pária, jun. 29. Tegnap este itt az a hir volt elterjedve, hogy Aumale herceget, ki tegnapelőtt visz­­szatért Chantillybe, meggyilkolták. E hir valótlannak bizonyult, a herceg teljesen jól érzi magát. London, jún. 29. Vaughan tengernagy ma le­tette a westminsteri katholikus székesegyház alap­kövét mintegy 8000 főnyi közönség, közte a kath. országok diplomáciai képviselői, a püspökök és más notabilitások jelenlétében. London, június 30. Huxley Henrik Tamás tanár és természetbúvár ma meghalt. Bécs, jun. 30. Ő felsége tegnap hosszabb ma­­gánkihallgatáson fogadta Calice nagykövetet. Rio de Janeiro, jun. 30. Floriano Peixoto, volt köztársasági elnök, meghalt. Paris, jun. 29. A kormány elhatározta, hogy bíróilag üldözni fogja azokat a papokat, kik az egy­házi alapok megadóztatásáról szóló törvény ellen kol­­lektív tüntetésekben vesznek részt. Bizalmi szavazat a francia kormánynak. Paris, jún. 29. Jaurès szocialista képviselő interpellációt terjeszt elő a kormány politikája iránt, melyet azzal vádol, hogy a szocialisták el­len folytatja a küzdelmet. Az interpelláló sze­mére hányja a kormánynak, hogy törvényja­vaslatot akar a szenátusban elfogadtatni, mely a munkásoktól megvonja azt a jogot, hogy sztráj­kolhassanak. Szónok azután különböző szocialista reformokat követel. Jourdan radikális fölhívja a kormányt,­­ így támaszkodjék a radikálisokra. Desehanel a szocialista tanok ellen beszél. Ribot miniszterelnök kimutatja, hogy a szocialisták egyetlen praktikus reformot sem ja­vasoltak, sem keresztül nem vittek. Bibot kész­nek nyilatkozik, hogy gyakorlati reformok iránt, melyeket Jaurés javasolni fog, diskusszióba bo­csátkozzék. A kormány mindig legálisan szol­gálta az országot és a rendet erőszak nélkül föntartotta. Nem akarja, hogy a szindikátusi kamarák a politikai cselszövények központjává váljanak (Tetszés.) Ribor fölveti a bizalmi kér­dést és az egyesült köztársaságiakra apellál, hogy a reformok végrehajtassanak (Tetszés). A vitát bezárták. A szavazásnál a kép­viselőház 354 szavazattal 148 ellenében elveti az egyszerű napirendet és 332 szavazattal 83 ellenében elfogadja azt a napirendet, melyhez a miniszterelnök is hozzájárult és mely a kor­mány iránti bizalmat fejezi ki arra nézve, hogy a kollektivista tanok ellenében ellenállást fog tudni kifejteni és az egyesült köztársaságiak segélyével keresztül fogja vinni a demokratikus reformokat. Az ülést ezután bezárták. A francia kereskedelem, Nantes, június 30-án. A kereskedelmi ka­mara tegnapi bankettjén a kereskedelemügyi mi­niszter beszédet tartott, melyben fölemlítette, hogy Franciaország kereskedelme 20 év óta nem halad, míg Anglia, különösen pedig Német­ország ezen idő alatt magának nagyszerű pia­cokat teremtett. A miniszter megjegyezte, hogy ezen stagnációnak okát nem a jelenleg uralkodó gazdasági rendszerben, hanem a francia cikkek túl magas árában találja. Ezen segíteni kell, és­pedig a magánipar buzdítása által az egyes or­szágok ízlésének megfelelő árucikkek előállítá­sára , továbbá a hitel könnyítése és kereske­delmi kamarák alapítása által. A porta és a hatalmak. Konstantinápoly, jun. 30. Franciaország, Anglia és Oroszország újabb sürgős követelé­sére, hogy a porta válaszjegyzékében foglalt több homályos pont fölvilágosíttassék, amely homályosságot a porta a francia fordításnak rója föl, bizottság alakult Turkhan basa elnök­lete alatt s az igazságügyi, belügyi és közokta­tási miniszterek, valamint a nagyvezér és az államtitkár bevonásával, mely bizottság a kér­déses pontok újabb szövegezését fogja tárgyalni. A felvilágosítások megadásának határidejét sem nem kívánták, sem meg nem ígérték. A britt hajóraj június 28-án Rhodusba érkezett. Konstantinápoly, jún. 29. Hír szerint a porta Anglia, Franciaország és Oroszország nagyköveteinek az armeniai főkormányzó állá­sára jelöltként Sakir basa, volt pétervári nagy­követet, hozta javaslatba. De határozottan állít­ják, hogy e választás nem találkozott mindhá­rom hatalom helyeslésével, mert Sakir basa volt a megalapítója és szervezője a kurd, úgyneve­zett hamidie-ezredeknek, melyek a keresztény lakosság súlyos és indokolt panaszaira szolgál­tattak okot. A porta a maga részéről Sakir basa kinevezését az armeniai kardoktól eredő nehézségekkel igyekszik megokolni, melyeket né­zete szerint csak ez a tisztviselő tudna elhárí­tani. De kevéssé valószínűnek tartják, hogy a hatalmak elfogadják azt a közvetítő javaslatot, hogy Sakir basa mellé neveztessék ki egy bizal­mukat fokozottabb mértékben bíró egyéniség. A mai török lapok jelentik, hogy Sakir basa megbizatott bizonyos anatóliai területek és járások felügyeletével. Az orosz-chinai kölcsön, London, június 29. A Reuterügynökség pekingi értesülése szerint az orosz-chinai kölcsön valószínűleg nem fog sikerülni, aminek, mint hiszik, visszahatása lesz Oroszország és China szívélyes viszonyára. A chinai kormány a köl­csönt egyformán akarja elosztani Oroszország, Franciaország, Anglia közt, míg Oroszország a kölcsön felének átengedését követeli. China kész volt a javaslatot elfogadni, ha Franciaország kölcsönqvótája­ben foglaltatik Oroszországéban és a fennmaradó rész Anglia és Németország közt osztatik föl. Az angol és a német kormányok ellenzik a kölcsönnek Oroszországgal való meg­kötését, mert az eddig példátlan garanciák kom­promittálnák China méltóságát és függetlenségét és megnehezítenék rá nézve azt, hogy a jövő­ben kölcsönöket köthessen. Berlin, jul. 1. (Saját tudósítónktól.) A Rot­­schild-ház teljes diadalt aratott a­ chinai köl­csön kérdésében az orosz-francia pénzügyi ha­talmak fölött. Szemben azokkal a hírekkel, hogy az Egyesült­ Államok részt akartak volna venni a kölcsönben azért, hogy az államkincstárakban felhalmozódott ezüsttömegektől megszabadulja­nak, egy hírlaptudósító egész határozottan ál­lítja, hogy a chinai kölcsönt csupán aranyban kötik és azok szerint az akció csupán a párisi, londoni, berlini, bécsi, pétervári és legföljebb még az amsterdami piacokra fog szorítkozni. Új angol kormány, London, jun. 30. A visszalépő miniszterek ma délután Windsorba mentek, hogy a hivatali pecséte­ket a királynő kez­­lett­ék, melyeket a röviddel utána oda érkezett díszterek azután átvettek. London, junius királyné Roseberg lord vs­i minisztereinél­ ,k a skót András-rend szalagját és jelvényeit adományozta. A királyné Bártfára utazása: Bécs, junius 30. Ő felsége, a királyné ma este Oberhetzendorfból, négy heti fürdőhasználatra Bárt­fára utazott. A király ő felsége a királynét az indó­­házhoz kisérte s igen szívélyes búcsú után Sainzba tért vissza. Párbajozó miniszter: Paris, jun. 29. Gadaud földmivelési miniszter beadta lemondását, hogy Mirman képviselővel egy incidens következtében, mely Gadaud legutóbbi rheimsi utazásánál fordult elő, megverekedhessék. Azt hiszik, hogy a miniszter ez ügy elintézése után visszavonja lemondását. Páris, jun. 30. Gadaud volt földmivelési mi­­niszter és Mirmen képviselő­­közt ma ment végbe a párbaj. Utóbbi kezén könnyű sebet kapott. Paris, jun. 30. Gadaud földmivelésügyi minisz­­ter ismét megkezdte hivatalos tevékenységét.

Next