Pesti Hírlap, 1895. augusztus (17. évfolyam, 208-238. szám)
1895-08-28 / 235. szám
1895. augusztus 28. PESTI HÍRLAP 7 "bég versenyzett. A tiszti versenyeknél elsők lettek: Radulovits százados, Hercz hadnagy, Follberth főhadnagy, gróf Pálfy főhadnagy és lovag Fleschhacker hadnagy. A legénység versenyében egy huszár leesett és megsérült, a lova pedig rögtön kimúlt. SZÍNHÁZ ÉS ZENE * (A nemzeti színházban) ma este Macbeth-et adták s ez alkalommal lépett föl Jászai Mari az idén először. Mondanunk is fölösleges, hogy a közönség feszült ügyeimének az ő tökéletes alakítása volt a központja; a zajos tapsok főleg neki szóltak. Szereposztás és összjáték a régi volt és Banquo szelleme mellett élénken nélkülöztük a Shakespereét. * (Népszínház.) Szép estéje volt ma a népszínháznak. A Hoffmann meséit adták, a hármas női főszerepben Komáromy Mariskával, akinek ez volt első föllépése szabadsága után. A közönség, mely a nézőtért egészen megtöltötte, zajos tapsokkal fogadta, tisztelői pedig néhány hatalmas virágbokrétával is kedveskedtek. Hoffmannt ezúttal vendégművész énekelte : Arányi Dező, a m. kir. operaház édeshangú tenoristája és ő is valóságos diadalt aratott; valóban Komáromy Mariska és Arányi Dezső egymástól irigyelhették egymás sikerét ma este. A közönség elismeréséből kijutott Kiss M. meghaló Crespeljének, Vidor remek hármas alakításának és Vidornénak is. * (A gascognel nemes.) Suppé operettejét, amelyet a színlap regényesnek mond, a borzalmas librettó sem tudja tönkre tenni és kellemes zenijét szívesen hallgatta ma a budai színkör közönsége. Az operette-személyzet, mely az utóbbi hetekben ritkábban szerepelt, ismét jelét adhatta fegyelmezettségének és összetanult voltának. Ledofsky Mariska oly primadonna, akinek nehéz volna párját találni vidéki színpadon. Tömör, tiszta hangját a Mary nehéz szerepében sem hagyta cserben és kifejezéses játéka csak fokozta a hatást. Kállay Lujza is kedvesenjátszotta és énekelte szerepét. Kozmának (James) sikerült magát beleénekelni a közönség kegyeibe, temperamentumos színésznek is bizonyult. Kassaynak a címszerepben szerencsés estéje volt. A zenekar jól tartotta magát. * (Az óbudai színkör) ma kivételesen eléggé megtelt közönséggel. A kis alamuszit adták, az előadás különösen azért volt érdekes, mert Geröffy Frida vidéki primadonna adta a címszerepet. Ügyesen mozog s énekét és sikkes játékát többször megtapsolták. Jó volt még Gergely a Rémy szerepében, továbbá Pogány Janka, Leövey és Mátray. * (Hírek a nemzeti színházból) A társadalmi színműre a Fővárosi Lapok által kitűzött pályázat bírálói lesznek Fesztetics Andor gróf elnöklete alatt Ambrus Zoltán, Berczik Árpád, Bercsényi Béla és Mihály is. Szokás szerint az eredeti egyfelvonásos vígjátékok csupán hármasával kerülnek bemutatásra. A két elfogadott bluettenek, Kabos Ede és Szomori Dezső darabjainak kitűzését eddig az késleltette, hogy a harmadikra vártak. Ez a harmadik most már megvan . Almási Tihamérnak „Az elválhatatlanok“ című egy fölvonásos vígjátékát a bírálók elfogadták. * (A m kir. operaház műsora.) Vasárnap A cremonai hegedűs. Csárdás. — Hétfőn nincs előadás. — Kedden A navarrai lány, Viola. — Szerdán nincs előadás. — Csütörtökön Tannhauer. — Pénteken nincs előadás. — Szombaton Aida. — Vasárnap Jancsi és Juliska. A nappal és az éjjel. * (A népszínházban) holnap, szerdán a „Cigány“-t adják Csetényi Juliskával, Rákosi Szidi szinész.iskolájának végzett növendékével, aki Rózsi szerepében lép föl. Bárdi Gabi ezúttal játszsza először Évit. * (Nikiseh Arthur ur levelei.) A m kir. operaháznak volt igazgatója, néhai emlékű Nikiseh Arthur ur, egy idő óta leveleket ir a külföldi lapoknak és e leveleiben határtalan dühvel neki ront mindazoknak, akiknek tulajdonítja itteni balesetét és elbocsáttatását. A Leipziger Neueste Nachrichten-nek, a többek közt az írja, hogy azért kellett távoznia a m. kir. operaháztól, mert Budapesten a millennáris évben nem tűrnek meg semmiféle idegent és az intendáns — aki azelőtt huszártiszt volt, azóta pedig csak marhatenyésztéssel és vadászattal kereste kenyerét, tehát még csak műkedvelő dilettánsnak sem mondható, mint elődje — csupa Nationalgefühlből az operaigazgó székbe is egy barbár horda-főnököt kíván besegíteni. Irja pedig ezt ugyanaz a Nikiseh Arthur, aki még élvezte itteni zsíros fizetését, mindég hivalkodott magyar születésével és midőn Bostonból Budapestre érkezett, zseniális bajlurtrázással örömittasan így kiáltott föl: „Végre idehaza vagyok, itthoni vagyok, hol bölcsem ringott !“ _ De a Szt. Pétervárott megjelenő Heroldban is érdekes levelet olvasunk Nikiseh Arthur tollából. Eijjaen az ételenségnek és piroastfiggnak quillifikálta azt, amit „budapesti ellenségei“ ellene elkövettek s elégtétel gyanánt veszi e sértésekért azt a tényt, hogy a lipcsei Gewandhaus koncertjeinek dirigálását rábízták. Azt hiszszük, hogy e levelekhez nem kell kommentár. Nikiseh Arthur úr levetette álarcát és a maga valóságában mutatkozik be előttünk és a műveit külföld előtt. — És ez az úr még mindig a budapesti magyar filharmóniai társaság elnöke, Mészáros Imre kegyelméből * (Klasszikus csütörtökök) Tegyük föl, hogy a nemzeti színház a következő kommünikét tenné közzé: „A nemzeti színház igazgatósága elhatározta a népies esti előadások rendezését, amelyek a nagy költők műveit a lakosság szélesebb rétegeinek hozzáférhetőbbekké teszik. Az előadásokat kísérletképen minden csütörtökön , ünnepnapokat kivéve tartják meg, mégpedig szept. 15-től jún. 5-ig a vasárnap délutáni előadások jelentékenyen mérsékelt helyáraival elővételi díj szedése nélkül. Az igazgatóság nagy figyelemmel gondozza majd ezeket a népszerű előadásokat és már megfelelően kiegészítette a személyzetet is.A személyzet erőteljes támogatásával az igazgatóság képes lesz az olcsó helyárak dacára komolyan előkészített, méltóan rendezett, előadásokat nyújtani, amelyekben a legjobb művészi erők fognak közreműködni. Az előadások mindama művészi követelményeknek meg fognak felelni, amelyek egy államilag jól szubvencionált műintézettel szemben támaszthatók. Az igazgatóság különösen a tanítói karhoz, a tanulóifjúsághoz fordul és egyáltalán ama néprétegekhez, amelyek a szép és nemes ápolásában találkoznak és amelyektől a művészi törekvések fölkarolása elvárható.“ Ha a nemzeti színház ily kommünikét kibocsátana, mindenekelőtt mód fölött csodálkoznánk mert azt kellene hinnünk, hogy mégis gondolkoznak egy kevéssé abban az intézetben és törődnek azzal, amit a már kissé lejáratott „miszszió“ szóval szokás jelezni. Azt kellene hinnünk, hogy a nemzeti színházban nem érik be azzal, hogy a heti műsort nagy keservesen összeállítják, a szinte vaktában összevásárolt újdonságokat, úgy, ahogy megtanulják és a különféle kanapépöröket elintézik. Szóval, olyanokat kellene elhinnünk, amiket most nagyon nehéz volna elképzelni. Az a kommüniké nem is a nemzeti színház igazgatóságától való, hanem a bécsi német népszínház bocsátotta ki, amely magánszínház létére igen előkelő helyet tudott magának kivívni. A klasszikus csütörtökökre kitüzettek elsősorban Lessing: Barnhelmi Minna. Grillparzer : Medea, Toledoi zsidónő. Goethe: Berlichingeni Götz, Egmont, Schiller: Don Carlos. Shakespeare: Romeo és Julia, Vizkereszt. A tervben szerepelnek még: Grillparzer, Schüler, Kleist, Hebbel, Lessing, Anzengruber, Raimund, Shakespeare legjobb művei. A nemzetiek valószínűleg megvetik a stréber bécsieket, mi bizony irigyeljük őket. * (A m. kir. operaház) vezetősége az 1895. évi szeptember 1-től december 31-ig terjedő időre, e négy havi idény alatt havonként 18, összesen tehát 72 bérletfolyamos előadásra bérletet hirdet. A bérletárak a következők : Földszinti páholy 845 frt, I. em. páholy 845 frt, II. em. 11 sz. páholy 675 frt, II. em. 2—5. sz. páholy 380 frt, I. rangú támlásszék (I—X. sor) 155 frt, II. rangú támlásszék (XI—XIX. sor) 98 frt, II. em. körsz. I. sor 88 frt, II. em. körsz. II. sor 66 frt, II. em. körsz III. sor 43 frt, III. em. erkélyszék I. sor 77 frt, 111. em. erkélysz. II—V. sor 51 frt, III. em. erkélysz. VI—IX. sor 41 frt, III. em. zártszék I. sor 41 frt, III. em. zártszék II. sor 26 frt, III. em. zártsz. Ill—IV. sor 14 frt 50 kr. * (A budai színkörben) most a „Gyermekrabló nő“ (La voleuse des enfants) című látványos színműre készülnek. A darab a párisi Ambigu színházban igen nagy sikert aratott és angol nyelvre is lefordították. Annak idején meg is emlékeztünk a bemutató előadásról. A dráma elég gyorsan került el hozzánk. Persze, az ily boulevard-drámát föl kell cifrázni mindenféle kupléval, tánccal, mutatványnyal, és ebben nem is lesz hiány. Kakasviadal bemutatására is készülnek és Krecsányi igazgató boldogan beszéli, hogy az egyik kakas már betéve tudja a szerepét. A gyermekrablónő különben egy bűnös leány, aki gyermekeket adogat el a komédiásoknak, csakhogy a saját gyermekét föntarthassa. Egyszer aztán tévedésből a saját csecsemőjét adja el, amiből ugyancsak cifra bonyodalom támad. A címszerepet Harasztiig Bermin adja, akinek nyolcféle alakot kell majd bemutatnia. Kápolnay Juliska adja az időközben fölserdült eladott leányt. Kovács és Giréth komikus szerephez jutottak, Krecsányi Vera pedig táncot fog lejteni. Berky, Csiky, Janovics, Bihari is nagyobb szerepeket játszanak az újdonságban. A táncokat és a boxolási jelenetet — mert ez is lesz — Mazzantini Lajos tantja be. — A szezon utolsó újdonsága franciaoperette lesz. Roger Viktor, a „Klári“ szerzőjének Missz Nikol Nikk című operettejét fogják bemutatni. Az újdonság magyar címe az lesz, hogy „Vegye el a ányomat!“ Roger Viktor maholnap túltesz népszerűség dolgában valamennyi komponista társán. Tudvalevőleg a népszínház legközelebbi operette-újdonságához, a Brigitta hozományához is Roger írta a zenét. Missz Nikol Nikket, a „jég tündérét“ Ledofsky Gizella fogja játszani, akinek ez lesz első „szerep-kreálása“. Kovács Mihály Tom Nikket, a „bohócok királyát“ adja. A libretto a cirkuszos világból van merítve. Az operettet Komor Gyula fordította. * (Színművészeti ereklyék.) Az ezredéves kiállítás zene- és színművészet előadója, dr. Váli Béla Kassán, Abauj-Tornamegye levéltárában Kantomné, Megyeri, Déryné, Szentpétery stb. kiváló magyar színművészek 1825—1835. évi szereplésére vonatkozólag igen nagybecsű relikviákat talált, melyek érdekes világot vetnek az első magyar színművészek fénykorára. * (Id. Ábrányi Kornél) előfizetést hirdet millenniumi magyar zeneműveire. A terjedelmes s a zenei műformák többféle válfaját felölelő kiadvány tartalmát a következő művek fogják képezni: 1. „Millenniumi magyar SzonátaHárom tételben, zongorára, két kézre.“ 2. „Millenniumi magyar műdal.” Énekhangra, zongorakisérettel. 3. „A magyar romantikából“ Két zenekép, zongorára, két kézre, a) A magyar Alföld költészete.“ b) Amit a várromok regélnek.“ 4. „Egy magyar király-hymnusz“ Jókai Mór szövegére. Énekhangra, orgona-, harmónium és zongorakisérettel s férfi- és vegyeskarra átírva. 5. ,,Két magyar népdal.“ Énekhangra, zongorakisérettel. * (Vidéki színészet.) A kolozsvári színházban nagy sikerrel adták a „Mi történt az éjjel ?“ című bohózatot. „A közönség — írja a Kolozsvár — a darabon egyszerűen tönkre kacagta magát. Mi melegen ajánljuk azoknak, akik kacagni szeretnek, el ne mulaszszák elmenni és megnézni ezt a darabot, egy csomó boszúságot és keserűséget, ami Kolozsvárt nem épen ritka dolog, ki lehet kacagnia a szívéről akárkinek.“ Hogy közönség és kritika ekkora extázisba jusson, abban a főérdem Sipos Etelé, Vendreié és Megyerié. Jók voltak Váradiné és Góth Sándor is. Az „Új honpolgár”. bemutatója is sikerült A címszerepet Megyeri Dezső adta. Dobó Sándor f. hó 27-én Tatán kezdte meg előadásainak sorozatát. A társulat október 1-éig marad ott, ahonnan Székesfehérvárra megy. Újabban szerződtetett tagjai Kantay Teréz, Halászi Ilona, Máté Mariska, Hatvani Károly Kassán, a színházzá átalakított lovarda helyiségében e hó 24-én kezdte meg a szezont a .,Szókimondó asszonyság“-gal, melynek címszerepét H. Csillag Amália játszotta szép sikerrel. Rakodczay Pál f. u. október 1-én Kecskeméten kezdi meg az idei téli szezont. Legújabban Anday Blankát, Linczné énekiskolájának jelesen végzett növendékét, szerződtette primadonnának. A szép tehetségű énekesnő első föllépte a „Bányamester"-ben lesz. Füredy Károly Radna-Lippára utazott társulatával Kovásznáról, hol igen nyomasztó viszonyok közt küzködött a nyáron át. Október elején kezdi meg a zombor-bajai téli idényt, hol gyenge társulatával — kérdés, ki tudja-e majd elégíteni a közönség igényét ? * (Lelkiismeretes rendező.) A Théátre français legközelebbi újdonsága Bernier Henrik sokat emlegetett történelmi drámája az „Arétin fia“ lesz. Ez a dráma részben Chioggiában játszik Velence közelében. Clarette igazgató most a kellemest összekötötte a hasznossal és szünidei kéjutazását Chioggiára is kiterjesztette, ahol a vidéket és viseletét tanulmányozta. Össze is vásárolt néhány jelmezmintát Reichenberg kisasszony számára. * (Mariana.) Edegaray José, a termékeny spanyol író, akiről már az a közmondás keletkezett, hogy „nincs hét dráma nélkül“, tegnap a berlini Lessing-színház közönsége előtt szerepelt egy újabb művével, amelynek címe Mariana. A szegény Mariana azonban csúfosan megbukott. A hősnő tényleg nagyon furcsa teremtés. Nyolc éves korában jelen volt, amikor anyját megszöktették és együtt is járt a szerelmes párral. Mikor aztán tapasztalta, hogy hogyan bánnak az anyjával, boszút esküdött a férfinépnek. Azért szekálja meg oly iszonyúan a fiatal Montoya Dánielt és az ősz Don Pablót, akik életre-halálra kurizálnak neki. Hát még mikor megtudja, hogy Dániel a Mariana anyja csábítójának a fia! Erre aztán nőül megy Pablóhoz, a nász éjjelén magához hívja Dánielt, megvallja neki, hogy szereti és szökni akar vele, de ugyanakkor értesíti a férjét is, hogy lepje meg őket az öreg Pablo. Ez sikerül is, de a férj épen Marisnál övi agyon, amivel a dráma véget ér.