Pesti Hírlap, 1895. december (17. évfolyam, 330-359. szám)

1895-12-01 / 330. szám

Budapest, 1895-XVII. évi 330 (6089) szám. Vasárnap, december 1. Szerkesztőség: Budapest, váci-körút 78. I. emelet, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény in­­tézendő. Kiadóhivatal: Budapest, váci-körut 78., hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó fel­szólalások intézendők. «sas Előfizetési árak: Egész évre . . 14 frt — kr. Félévre.............7 „ —. „ Negyedévre . . 3 „ 50 , Egy hóra ... 1 „ 20 » Egyes szám ára 4 kr.­­ Vidéken 5 kr. Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap alá * A Pesti Hírlap következő száma hétfőn december 2-án — d.­u 2 órakor jelenik meg. Non tolerabitur. Ha a liberális fölfogás az igazság­­szeretetben, a kötelességtudásban és a ha­zafiasság dolgában szívbelileg csak olyan kishitű, értelmileg pedig csak olyan koldus­sze­gény volna, mint amilyen a néppárti ultramon­­tán plébános és káplán urak (tisztelet a többiek­nek), akkor mi most szó nélkül hagynék mindazt az égbekiáltó durvaságot és oktalansá­got, amit a falusi helyeken a köznéppel a fön­­tisztelt lelkipásztorok elkövetnek. Szó nélkül hagynék azért, mert ez a legbiztosabb útja-módja annak, hogy a köznép szíve elforduljon az ő embertelen papjaitól s vesékig járó undort kapjon attól a valláserkölcs­től, amelylyel neki istentől elrugaszkodott papjai az egyház és haza iránt való kötelességeket gyakorlatilag magyarázzák. Sőt, ha a tudomá­sunkra jutott lelketlenségeket a maguk egész súlya szerint megfontoljuk és elképzeljük, hogy az ország számos olyan községében is történnek lelki atrocitások, ahonnan azt a nyilvánosság soha meg nem tudja, még azt is joggal föl le­hetne tennünk, hogy a lelkiismereti inquizició alá helyezett tisztességes köznép, magától attól a templomtól is visszaretten, ahol ilyen pap osztja a szentségeket s magától attól a vallástól is el­idegenedik, amelynek ilyen papjai vannak. Ha a liberalizmus csak olyan volna, amilyennek a hecc-papok s a néppárt kátéja mondja, akkor a hallgatással mondana és tenne most legtöbbet. A néppárti papok türelmetlen­sége, brutalitása és oktalansága magától meg­csinálná a többit s a magyar kath. egyház rövid idő múlva a legnehezebb válságok egyi­kében fel­rengene. Dehát a liberalizmus nem ilyen. Magas politikai és erkölcsi piedesztáljáról az esze­­veszettség ezen újabb fajtája sem taszíthatja le ;s vallásos türelmességét a papok vallástalan természetű türelmetlensége sem szüntetheti meg s őszinte hazafias békeszeretetét nem kényszerít­heti álnok hallgatásra az a másnak talán tet­szés látvány, amikor legnagyobb ellenségei: az ultramontánok fanatizmusukban önmagukat té­pik össze. Mi az ország békéjét, a felekezetek egyet­értését, a megzavart közlelkiismeret egyensúlyát s a vallás összetartó és moralizáló erejének visz­­szaállítását, sőt fejlesztését akarjuk s ezért kell beleszóljanunk azok művébe, akik bár öntudat­lanul kezünkre dolgoznak, de a nemzet és or­szág nagy kárára, sőt az egyház és vallás vilá­gos veszedelmére folytatják forradalmi munká­jukat az ország törvényei ellen, most már az anyakönyvi hivatalok előcsarnokában. Mindenkinek élénk emlékezetében van még az a két közös főpásztori levél, amelyet aug. 31-ről, az egyiket a lelkészkedő papsághoz, a másikat a hívekhez a magyar püspöki kar kibo­­csájtott. Tudja mindenki , a papságnak tudnia azonfelül kötelessége is, hogy e két pásztorlevél a türelem milyen szelíd hangján magyarázta meg az uj állapotot s a polgári házassággal szemben követendő magatartást. A lelkészkedő papságnak külön még az is meg van az elsőben hagyva, hogy híveit a polgári törvény iránt való enge­delmességre és jogaik biztosítására figyelmeztesse. A püspöki kar módot tudott találni arra, hogy az egyházi jog és dogma föntartása mellett a hívek jogait s az állam, a haza iránt tartozó kötelességeit kímélje s a pápa által kimondott tolerabitur jeligét Vaszary hercegprímás pax jeligéjével együtt a kath. világban, legalább írásban, érvényesítse. De milyen ennek a két pásztorlevélnek a végrehajtása ott, ahol a fanatizmus fészket vert s ahol a néppárt szervezkedése újabb fekete vért és bizalmat öntött a hecc-káplánok ereibe! ? Számos eset került nyilvánosságra és még több nem került, ahol a plébános vagy káplán rábeszélte a márkapárt, hogy köznapi munka­ruhájában, sőt legrosszabb ruhájában, zsírosan és szennyesen jelenjen meg az állami hatóság, az anyakönyvvezető előtt házasságot kötni. A szegény, tisztességtudó nép a béke kedvéért sok helyütt meg is tette­s az anyakönyvvezető, aki ott díszruhában képviseli az állam tekintélyét, kénytelen volt a tiszteletlen márkapárt és nász­népet szégyen­szemre elküldeni, itt-ott hazaker­getni, hogy tisztességes öltözetben jelenjék meg a közhatalom ezen fontos funkciójánál. Aki a nép lélektanát csak némileg is ismeri, elképzel­heti könnyen, hogy az egyszerű lelkek fölhábo­­rodása ilyen esetben okvetlen azon személy ellen irányul, aki neki a megaláztatást és kine­veltetést tanácsával megszerezte. Más helyeken a fanatikus lelkész a lelki­ismeret gúzsba­ kötésének azt a módját eszelte ki - s ebben a ráckevei hecc-kápláné az első­ség dicsősége, — hogy a polgári házasság megkötése után a fiatal házaspárral előbb kény­szerítve meggyónatta magának és levezekeltette velük a „polgári házasság“ bűnét s addig az oltár elé nem engedte őket, amíg ezt nem tet- A hétről. Oh hölgyeim, akik vasárnap Ha olvasóim itt nekem, Kik egyetemre sose járnak S mulatnak könnyű verseken. Már magukért is úgy aggódom, Tudósok lesznek szörnyű módon — S már nem olvasnak azután,­­Alapos cikkeket csupán. Wlassics Gyula, a nőik barátja, — Hazánkon ez a hir fut át — Immár maguknak is kitárta Az egyetemnek kapuját. Ki fecsegő menyecskévé lett, Most hallgató lehet, ha érett, S ha szigorai Julis, Boris — Lehet jövőre doktor is, Orvos, politikus, turista, Bölcsész, vagy pilula-vegyész — Stefanie úgy lehet, mint Pista. S oly könnyedén megy az egész! Utóbb a hadkötelezettség A nőkre is kiterjesztessék — S Kató még kardbojthoz jut itt, Ha vizsgáin meg nem bukik. Ez szép lesz hölgyeim, de lássák, Van ennek is árnyoldala. Békéknek főzni tejbe’ kását, E hivatás is szép vala. És szép az is: a férfit holmi kacér cselekkel elbájolni — S nem játszani nagy szerepet Létért dúló harc közepett. Ah, rút ez a létért folyó harc! Hős benne már igy sem vagyok ! Hát még, ha bájos viruló arc Rám ellenségesen ragyog! Rút férfit főbe ütni — semmi, De szép hölgygyel bírókra menni! , , , Nem, nem kel igy számomra dics . , , Fáj nagy reformod, ó Wlassics! Lavina ez! ... A hölgyvilág majd Minden jogunkra ráepül. S már holnap abban is ki lát bajt, Ha Panni parlamentben ül? De Pannik, Jutkák, Rózsik, Irmák A kormányt nagyhamar lebirnák, Mert ők — ki ezt se látja vak —• Mind, mind Apponyi-pártiak. Akkor lesz ám obstrukció ott, Hol falra festik most csupán. Hölgy- nyelvet megcsititni, módot Még egy Szilágyi sem tud ám. English Warehouse F. Andrássy-ut 1. Hiába van eltelve merszszel S fél tőle Andreánszky s Perczel, Elnök-kolomp és házszabály — Hölgyeknek ez sem imponál. Ma is nagy ott az idegesség, A férfi nyelv is megbotol, De, hogy még akkor ott mi esnék, Nem képes azt leírni toll. Hanem azért Münnich s Gajáry Megszűnnék párbaj-ügybe’ járni, Mert Marcsa, Margit és Irén — Megvívna mind — a helyszínen, ím, egy reform száz veszedelme. És van ezer, ha akarom. Fontolja ezt meg minden elme S beszéld Wlassicst le, magyarom! Ő mindig reformoktól duzzad, De te kabátját meg-meghuzzad: „Miniszter úr, az égre csitt — Legyen már lusta egy kicsit!“ Maguk pedig, ó, drága hölgyek, Ne diplomát keressenek. Tegyék csak menynyé ezt a földet, Mosolygjanak, szeressenek ! Hisz’ ha maguk se lesznek mások, Mint szoknyahordó embertársak, Tudók és egyenlők velünk , Mi akkor — kiknek verselünk? Roboz­­ ti rendkívül olcsó árak mellett ajánlja kizárólag tiszta­­ angol gyapjú szövetekből készült, legjobb szabású törd ruháit, továbbá fehérneműit. 1992/1 A Pesti Hírlap jelen száma 36 oldal.

Next