Pesti Hírlap, 1896. március (18. évfolyam, 60-90. szám)
1896-03-03 / 62. szám
* 1896. március 3. PESTI HÍRLAP 11 . Jókai Mór sertészgazdászati jegyzetei A fafuró férges pusztítója. Azt az észrevételt látom az olvasó arcán, hogy ugyan hogy foghatja el a varangyos béka a fafurók lepkéjét, mikor ennek szárnya van, a békának pedig nincs! Erre nézve egy kis rövides lepketanulmányt kell vázolnom. A lágyröpüek fölosztatnak nappaliakra, esteliekre és éjjeliekre ; a magyar nyelvben mind a három számára van külön szó ; az első a pillangó, a második a lepke, a harmadik a pille. A pillangó pörgy szárnyaival libegve repül, a lepke hegyes, erős szárnyaival surrogva röpköd; a pille apró lomha szárnyai nem repülésre valók. Ezt mindenki tapasztalhatta, aki selyembogarat látott; annak a pilléje az alája tett papirosról sem tud elrepülni. Az éjjeli pillék nem surrognak a levegőben, hanem úgy másznak a földön, egyik fától a másikig, amelyeknek a derekán tojásaikat lerakják. Az ilyen gyalogséta alkalmával kapkodják el őket a békák. A poros utakon, a fák között, megláthatjuk reggel azokat az apró nyomokat, amik olyanok, mintha mesebeli törpék tenyérnyomai volnának, s ugyanazokkal összetalálkozó vonalban ama zegzugos barázdákat a porondon, amiknek aztán a találkozó ponton túl folytatása nincsen. Ott a béka fogott el egy éjjeli lepkét, amelyre rálesett. A tenyérnyomokat a béka, a zegzugos vonalt a pille járása hagyta hátra. XXXIX. Miért férges a gyümölcs ? Védelem ez ellen. Most jön a sor a gyümölcskertészek leggonoszabb ellenségeire: a gyümölcs pondróra. Általános a gyümölcstermesztők panasza, hogy a fák rendetlenül teremnek; egy évben sok a gyümölcs, a nagy termés után két-három évig semmi, néha pedig az egész termés lehull, minden gyümölcs férges. Hát legelőször is ismerkedjünk meg a bajnak az eredetével. Kicsoda, micsoda az a gyümölcsféreg ! Az a „rhynchites cupreus" bogárnak a pondrója. Megelőzi ezt a „rhynchaenus pomorm,a mely petéit a róég ki sem nyílt almavirág bimbókba rakja le s a virágban pusztítja el a gyümölcsöt. Ez azonban leginkább csak az elvénült, csenevész almafákon mutatkozik s minthogy én ilyen fákat nem tűrök a kertemben, annálfogva ennek a féregfajnak a rovarát nem láttam soha. Annál jobban van szerencsém az előbb említett rhynchites cupreus-szal ismeretségben lehetni . (magyarul talán „rézszínüi ormányos.“) Okén ugyan az almagyümölcsöt pusztító orrmányost „rhynchites bacchusnak“ nevezi, melynek aranyzöld a színe, de az én közvetlen tapasztalataim szerint ez a bogár a gyümölcsben nem tesz kárt és másutt rombol (a szőlőpusztítók rovata alatt szólok róla.) Én minden gyümölcsön ugyanazt az egy fajta rhynchitest találtam, almán, körtén, szilván és kajszin barackon. Ez a bogár akkora, mint egy kis légy, inkább violaszínű, mint rezes. A górcső alá tett szárnyfedele egy remekét mutatja a mozaiknak, ragyogó amethisztekből kirakva. Van neki a fején egy hosszú orrmánya, aminek a végét egy harapófogó képezi. Ő ezzel az eszközzel félkörű lyukat fur a gyümölcs héján s ezt a lyukat olyan mélyre sülyeszti, amenynyire az orrmánya behatol. Akkor ugyanebbe a fúrt nyílásba beletojja a petéjét, ami nagy haranggal történik meg. Azután ismét visszafordul s az ormányával letolja a lyuk fenekéig a tojását. Még többre is kiterjed a figyelme. Azt a fúrt lyukat ismét betapasztja, hogy a nedvesség bele ne hatoljon. A kifúrt gyümölcs beforrja a héján támadt sebet, a pondró kikel benne és táplálkozik, anélkül, hogy emberi szem észrevenné, így lesz a gyümölcs férgessé. De még azért nem hullana le az a férgesgyümölcs a fájáról. Ha nem, amidőn az érés ideje közeledik, akkor a rhynchites visszatér, ezúttal már a hímével együtt s fölismerve a gyümölcsön a fúrt lyuk foltjáról azt, amelyikbe a magzatját elhelyezte, neki áll a gyümölcs szárának s arról a külső héját köröskörül lenyiszálja. Emiatt a férges gyümölcs hamarább érni látszik s lehull az elszáradt csutkáról. Az orrmányos bogárnak van arról sejtelme, hogy ha ő a gyümölcsöt a fán hagyja, azt egy kétlábú óriás le fogja szedni , a gyümölcsben talált ivadékát megöldösi. A földre hullt gyümölcsből aztán kibújik a felnőtt pondró, beássa magát a földbe, ott átváltozik pupává s ilyen alakban szépen kitelel, tavaszszal átváltozik rovarrá, szárnyat kap, feljön a levegőre, repül és folytatja a fajfentartás munkáját. Már most ebből nagyon könnyen meg lehet érteni, miért hull le a legjobb termés után a következő évben minden alma, szilva a kertünkben ? Azért, mert tele van a földünk, kivált ha pázsit van a fák alatt, tavalyi rhonchitessel. Aztán pedig milyen könnyű ennek elejét venni! Valóságos Columbus tojása. Én azt teszem, hogy mindennap összeszedetem a fáról lehullt gyümölcsöt, mielőtt a pondró kibújt volna belőle s egy nagy hordóba belehúnyatom, lesz belőle cefre, azt megveszi tőlem a pálinkafőző s az üstben elpusztulnak az orrmányos ivadékai. Ezt pedig minden gyümölcskertész megteheti. Vagy ha restel az ember a cefrével babrálni, legalább annyit tegyen meg, hogy kora tavasztól kezdve minden lehullott gyümölcsöt szedessen kosárba s aztán öntesse ki az országutra, vagy egy vizes kádba, ott elpusztulnak a rhynchites pondrói. De világért se öntesse a szemétdombra, mert az a pondrónak épen paradicsom. Aki ennek a helyességéről meg akar győződni, vegyen föl egy olyan éretlenül lehullott kajszin barackot vagy ringlotot, vágja ketté s ott fogja látni puszta szemmel az orrmányos bedugott petéit, mint apró gyöngyszemeket. Magát a bogárrá alakult rhynchitest nehéz elfogni, mert amint észreveszi közeledésünket, hirtelen leveti magát a fáról s fekve marad mozdulatlanul, nem röpül el. Amióta én az elmondott rendszert követem, azóta minden évben teremnek a gyümölcsfáim becsületesen: körték, almák, még a szilvák is. S ez magyarázza meg, hogy különösen a szilvafák hogyan teremnek évről évre olyan vidéken, ahol szilvapálinkát főznek. Hát biz a pálinkához a lehullott szilvát használják. A szilvórium az elkárhozott rhynchitesek lelkéivel van tele. Ezért olyan jó, : itfolyt köv. költségek, adók és leírások, valamint az intézeti ház értékéből 67,610 frt 59 kr leírása után pedig 1.302101 frt 73 kr tiszta nyereséget tüntetnek föl, ami az egész éven át rendelkezésre állott 12 500,000 frt részvénytőke 10,4 százalékos kamatozásának felel meg. Az igazgatóság ez eredmény alapján elhatározta, hogy a 1. a március hó 22-én megtartandó közgyűlésnek 8 fle, vagyis 16 frt osztalék kifizetését fogja javasolni, az 1895. év végével kibocsátott részvények kizárásával, miután ezekre 1895. december 31-ig az 5%-os kamatokat előre kifizették és az 1895-iki nyereségben nem vesznek részt. Javasolni fogja továbbá, hogy a tartalékalap az alapszabályszerű 5°/p, vagyis 24.514 frt helyett 100.000 írttal dotáltassék, miáltal ez az 1895-iki részvénykibocsátás nyereségével együtt 1854,896 frt 93 arra emelkedik, hogy az igazgatósági jutalék levonása, a nyugdíjalapnak 15,000 írttal való javadalmazása, 29,000 írtnak drágasági pótlék címén a tisztviselők közötti kiosztása után megmaradó 109,073 frt 67 kr új számlára elővizessék. Az áruosztály külön tartalékalapja 1895-ben 451,609 frt 78 krra emelkedik, úgy, hogy az összes tartalékok az előbb említett javadalmazás végrehajtása után 2,306,506 frt 71 krt fognak kitenni. A fentebb ki-mutatott nyereségben csakis a teljesen elszámolásra került szindikátusi nyereségek — a még fönnálló konzorciális üzletek részére nagyobb tartaléknak visszahelyezése mellett — vannak fölvéve, míg a még teljesen le nem bonyolított ily üzletekben való részesedések eredményei a folyó üzletévnek tartatnak fönn. * A bethleni takarékpénztár most számolt be huszonötödik üzletéve eredményével, amikor is Biró Gyula vezérigazgató megírta a folyton gyarapodó pénzintézet rövid történetét. Ebből tudjuk meg, hogy a takarékpénztár alapításában báró bánffy Dezső jelenlegi miniszterelnöknek volt fő érdeme , hogy ő két évtizeden át volt az intézet elnöke. A nyolcezer forint alaptőkével megindult kis takarékpénztár , huszonöt év alatt igen tekintélyes pénzintézetté nőtte ki magát. E növekedését mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy tartaléktőkéje, mely 1872-ben csak 86 frt 64 kr volt, ma már túlhaladja a 32 ezer triót. Az első esztendőben 383 ezer forint forgalmat mutatot ki, most pedig majdnem három millió forintot ér el. * A pesti magyar kereskedelmi bank abbeli jelentése folytán, hogy részvényeinek 92. számú szelvényét folyó évi március hó 2-tól kezdve 650. é. forintal váltja be, a tőzsdetanács elrendelte, hogy e részvények f. é. március hó 1napjának déli tőzsdéjétől fogva szelvény nélkül s az 1896. év január hó 1napjától folyó 5 százalékos kamatokkal árultassanak s jegyeztessenek a tőzsdén. * A „Hunnia“ vasöntöde és gépgyár részvénytársaságnak 36 hitelezője gyűlt tegnap össze a gyárnak külső vacluti helyiségében, kik mintegy 318,274 frtnyi tartozást képviseltek, amelyből azonban 181,300 frt külön fedezve lévén, fedezetlen hitelként csak 136,974 frt mutatkozott. Az értekezleten, amelyen Sándor Pál, a nyitramegyei takarékpénztár képviselője elnökölt s amelyen jelen voltak : a magyar leszámítoló- és pénzváltó-bank, a bpesti VIII—X. kerületi takarékpénztár, Laczkó és Popper cég, az első magyar csavargyár, Chandokr Gusztáv és társa cég képviselői, gömöri Szontágh Pál, a magy. kir. adófelügyelőség részéről Komáromny István stb. Tarnóczy Gusztáv vezérigazgató a társaság könyveiből merített részletes számadatok alapján előterjesztette, hogy a társaság február 29-iki vagyoni állása szerint a peszszivák a legszigorúbb számítással 187.860 frt 82 krral szerepelnek. Ezzel szemben a társaságnak kinn levő követelései a legpesszimisztikusabb számítással is 158.654 frt 54 krra tehetők, amihez hozzá véve a nagy mennyiségben raktáron levő kész és félkész árunak, a teleknek, az épületeknek s a gyári fölszerelésnek legalacsonyabb becsértékét, összesen 879,966 frt 28 kr, aktíva mutatkozik a mindössze 18 ,860 frt 82 kr passzívával szemben. Hogy ilyen állapot mellett a társaság mégis pénzzavarba juthatott, az csak annak köszönhető, hogy részakaratú híresztelésekkel sikerült a társaság iránti bizalmat megingatni. Kéri a hitelezőket, hogy saját jól fölfogott érdekükben engedjenek a társaságnak ügyei rendezésére utánhaladékot, s egyúttal saját megnyugtatásukra válaszszanak a maguk kebeléből egy bizottságot, amelynek állandó felügyelete alatt legyenek a társaságnak még hátralévő ügyletei a maguk rendes módja szerint lebonyolultak. Hosszabb eszmecsere ván a jelenlevő hitelezők egytől-egyig hozzájárultak ahhoz, hogy a társaságnak ügyei rendezésére 1897. április hó 1-jéig halasztást adjanak; ez idő alatt a hitelezők kebeléből választatdó hat tagból álló bizottság a könyvek részletes átvizsgálása után szerezzen meggyőződést a társaság jelenlegi vagyoni állásáról s ennek a bizottságnak jelentése alapján történjék majd április 1-jéna továbbiak iránt intézkedés. A bizottságba egyhangúlag megválasztották a Schopper céget, Kern Róbertet, a VIII—X. kerületi takarékpénztár képviselőjét, az Pénzügyi hírek. * A magyar leszámítoló- és pénzváltóbank igazgatóságának tegnap tartott ülésében előterjesztették és megállapították az 1695. évre vonatkozó számadásokat. Ezen számadások az 1894. évi nyeremény áthozatallal együtt és a 767,721 frt 53 krt tevő teherkamatok levonása után 2,103,540 frt 29 kr bruttó nyereséget mutatnak ki, az összes üzleti