Pesti Hírlap, 1896. július (18. évfolyam, 179-209. szám)

1896-07-01 / 179. szám

pest, 1896. XVHL évi 179. (6297.) szám. Szerda, julius 1. etüsi árak. . . 14 írt — ter. . • • 7 * — » 0 • • 3 ^ 50 • • 1 30 200 , Jm &rr* 4 kr, s k$n 5 kr, i BTMm Hírlap nden nap, ünnep ."nap után is. Szerkesztőség:: Budapest, váci körút 78« I. emelet, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kiadóhivatal, Budapest, váci körút 78.Ahová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. i TI HÍRLAP. Itt előfizetőinket az előfizetésnek idején ,legujítására kérjük, hogy a lap megküldési fönnakadás ne történjék. Műveit ember, aki a kortól elmaradni nem kar, ma már nem nélkülözheti az újságot az egy szakában sem. Különösen nem a ránk vetkező félévben, mely eseményekben oly gazagnak ígérkezik. Millenniumi ünnepélyek, orzágos és nemzetközi kongresszusok s előreláthtólag az országos képviselőválasztások lesznek következő félév fő eseményei. De a Pesti Hírlap amellett, hogy az esenyek hű krónikása, nagy súlyt fektet a mutató olvasmányokra s a parlamenti szüneten még a rendesnél is többet fog e téren is vni. Jókai Mórtól, aki a mi büszkeségünk, tártival regényt is fogunk a jövő félévben a Mikszáth Kálmántól, aki utóbbi időben gyakoribb élvezetet szerez az olvasó hőségnek pompás tárcáival, szellemes cikkeimár legközelebb hosszabb elbeszélés közüi kezdjük meg. A most folyó olasz regényt, kevébbé szenzációs hatású francia beszély orja föl. A Vegyesek és Szerkesztői üzenetek rovata továbbra is elsőrendű specialitása marad a Pesti Hírlapnak. Azon kívül, hogy lapunk napról-napra legnagyobb terjedelemben jelenik meg — hétköznap 20, 22, 24 oldal, vasár- és ünnepnapokon 32, 36, 40 oldal — még különös kedvezményeket is nyújtunk. előfizetőinknek. A Pzesti Hírlap nagy képes naptárát az 1897-ik évre minden előfizető teljesen ingyen és postadij nélkül kapja meg karácsonyi ajándékul; ezenkívül minden hóban följegyzésekre alkalmas kis jegyzéknaplót kap minden előfizető, a laphoz mellékelve. A Párisi Divat című, gyönyörű kiállítású s minden szombaton megjelenő divatlapot a Pesti Hírlap előfizetői fél áron rendelhetik meg. A Pesti Hirlapra minden naptól lehet előfizetni következő föltételek mellett: julius hóra ... I fit 20 kr jul.-aug. „ ... 2 „ 40 „ negyedévre . . . 3 „ 50 „ A Párisi Divattal együtt: negyedévre . . . 4 frt 50 kr. félévre . . . . 9 frt — kr. Védekezés a szőlömoly ellen. Irta: Jókai Mór. Tudom jól, hogy kezdek már alaposan nevetségessé lenni ezzel az én vészharangozásommal emiatt a szőlőmoly miatt. Mert ez a baj is olyan, mint a Mercutio sebe: „nem olyan mély, mint egy kút, nem is olyan tág, mint egy városkapu, de épen elég arra, hogy egy élő emberből holt embert csináljon.“ A legtöbb szőlősgazda észre sem veszi aízt. A szőlő virágzás után lepereg. Mert hiszen máskor is lepergett! Hogy augusztusban megépi a zöld rohadás. Máskor is meglepte! Ki hinné azt el, hogy ezt egy eleven állat okozza. Nevetnek azon. De épen igy nevettek ki engem, mikor a balatonvidéki szőlősgazdáknak a lelkére beszéltem, hogy védelmezzék a szőlőiket a filoxera ellen, ahogy én védelmezem az enyémet szénkénnel. Filoxera ! Hogy jönne az ide ? Nincs is az a világon ! Hadd lássak, majd akkor elhiszik! Mikor aztán meglátták, akkor már késő volt a védekezés. Akkorát így vagyunk a szőlőmolylyal. Elegáns Miuhlat Minthogy a pillére éjjel röpköd, amikor nem látjuk, minthogy a pondrója elbújik a szőlővirágba, meg a saját selyme alá és befurakodik a fürt kocsányába, főleg, minthogy a szőlő elvirágzása után merőben eltűnik, azt mondják: „nincs az sehol.“ Az egész csak egy poétába ojtott kertésznek a fantázia szülötte. Ha a szőlő már elvirágzott, ha már bogyót kötött, akkor már a szőlőmoly nem található a fürtön ; a megrágott virágszemek lehullottak, a hernyó elbújt a karók hasadékaiba, ott átváltozott pupává; a vizsgáló szőlősgazda csak annyit lát meg, hogy a fejlődő fürt szemei megritkultak s belenyugszik. Két hét múlva aztán előjönnek a lepkék s folytatják a munkát. Én már a magam kárából tudom, hogy van szőlőmoly. Tavaly is észleltem már (az amerikai lugasokon), de akkor én is félvállról vettem , majd elmúlik. Az idén aztán már arról az egypár lugas tőkéről elszaporodott az egész szőlőmben a szőlőmoly. Most azután „Segíts uram Isten!“ — „Én segítelek, de láss hozzá magad is.“ Azonban több helyről kaptam már leveleket szőlősgazdáktól, akik komolyan vették a figyelmeztetésemet s kérdést intéztek hozzám, mi módon védekezzenek a veszedelem ellen ? Ezeknek óhajtok felelni — a szerkesztőség engedelmével. Első dolog fölismerni a baj jelenlétét. Ahol a szőlőfürt szemeiről elvirágzás után nem akar lehullani a hímszáltartó szirom, hanem ott marad fakó kupaknak, azt már meglepte a moly ; később az ilyen fakó szőlőbimbók összecsomósodnak , azokat már összeszőtte selyemszálakkal a hernyó, amely, ha a fürtöt megrázzuk, néha leereszkedik selyemszálon s akkor könnyen elfogjuk, de többször úgy elbújik, hogy alig találunk rá. Az ilyen, betegségüket eláruló fürtöket legjobb azonnal bepermetezni. Az irtószert csinálhatjuk kvaszsziaforgácsból fekete szappannal, vagy Zacherlin-porból (persapor, féregirtó por), szintén szappannal, egy hektó vízre 3 font szappan, l1/* font persapor vagy kvassziaforgács. Ezt az olvadékot a rendes peronospora permetező géppel fecskendjük a fürtökre, de nem a hintő rózsával, hanem egyenes csővel, hogy a fürtbe behatoljon. Van más szer is, melyhez ajánltatik szappan, borszesz, kozmaszesz, thanason ; de ezt olyan cifra szerek, hogy a neveiktől is elfut, nem a moly, hanem a gazda. Van azonban egy hatalmas moly-pusztító legjutányosabb árban készít 24 óra alatt, mérték utánEnglish Warehouse Deutsch F. Károly férfi-szabó, Andrássy-út 1. sz. De officiis. Cicero — az Isten nyugosztalja, — igen szép könyvet irt kétezer esztendő előtt fiának, Marcusnak, okulására. Ez a könyv ma is meg van. Gyönyörű dolgok vannak benne az emberi kötelességekről. A XIX. század humanistái is abból tanulják azt a keveset, amit bizonyosan tudnak. Magyarul is le van fordítva, többször is, de csak a diákokat kínozzák vele, talán még azokat sem. Ezt a könyvet kellene nekünk magyaroknak olvasni, úgy, mint a szent írást. Mindennapra való volna ugyan ez a jó tanács és el lehetne azt mondani minden alkalmi ok nélkül is, mivel minden hivataljáró állampolgár és mindennap tucatszámra találkozik a kötelesség-nem-teljesítés, vagy a kötelesség-rosszul-teljesítés legkülönbözőbb és legboszantóbb jelenségeivel, kivált ha adót megy fizetni , azonban épen most legjobb erről beszélni, amikor a külföldi lapokban nagyon dicsérnek bennünket, idehaza pedig millennáris gőz-sikló katasztrófákat és megismételt fogolyszöktetéseket rendezünk, nem is szólva egyéb dolgainkról. Kivált ez az utóbbi világosítja a thémát. Hogy a külföldi Papakoszta után első hadsegéde, a szintén külföldi Affendakisz is megugrott ugyanabból a börtönből, az világosan azt mutatja, hogy közszolgálatunk, legalább ezen a téren, nem állja ki a külföld kritikáját. A két nemzetközi pernahajder mindenesetre túljárt a nálunk uralkodó kötelességteljesítés legfokozottabb mértékén s meglehetősen aktuálissá tette azt a kérdést, hogy milyen lehet itt a normális „officium“, ha a szigorított őrizet és elővigyázat ilyen? Ez az egy eset különben csak hadd álljon magában. Az ember csak hadd töprenkedjék fölötte platói módon, hogy mikor a megyeházabeli börtönből már annyi fogoly ugrott meg, hát miért nem segítenek évek során át azon a nyomorúságon és ínségen, ami a pestvidéki királyi törvényszék és ügyészség spelankaszerű helyiségeiben és középkori börtönhelyiségeiben uralkodik ? Álljon a gőzsikló esete is egymagában és maradjon kérdés az is, hogy miféle vízözön előtti gépeket tűr meg ott a közhatóság, hogy azokat nagy emberi erővel A Pesti Hírlap talán száma 20 oldal.