Pesti Hírlap, 1896. augusztus (18. évfolyam, 210-239. szám)

1896-08-13 / 222. szám

_____10_______________________________ P­ESTI HIRLÁP 1896. augusztus 13. Frankfurt, aug. 12. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 306.12. — Államvasut 304.12. — Déli Vasút részv. —.—. —­ Alpesi bányar. —. Hamburg, aug. 12. (Zárlat.) Osztrák hitelv. 306.50. — Ezüst 87.—. — Államvasut 759.—. — Déli vasút részv. 124.—. — Magy. aranyj. 104.15. — Olasz járadék 87.—. — Osztr. aranyj. 104.90. Paris, aug. 12. (Zárlat). 3°/6-os francia jára­dék 102.60. — 41/2°/6-05 francia járadék 105.30. — Osztrák, földhitel 1244. — Államvasut 765.—. — Déli vasút részv. —.—. — Osztr. aranyj. 106.—. — Magy. aranyj. 104.12. — Ottoman-bank 536.—. — Török dohány 332.—. — Alpesi 175.—. — Olasz járadék 86.62. Berlin, aug. 12. (Zárlat.) Osztrák hitelrészv. 226.75. — 4 26­0-os ezüst járadék 102.10. — Osztr. aranyj. 105.75. — Magy. aranyj. 104.—. — Elbe­­völgyi vasút —. — Magy.­ koronaj. 100.—. — Déli vasút részvény 43.60. — Kassa-Oderberg vasút 98.10. — Orosz bankjegyek 216.50. — Bécsi váltóár 170.35. — Magy. vasúti beruházási kölcsön 104.60.­­— Olaszjáradék 86.87. — 4°/0-os új orosz kölcsön . — Államvasut 152.60. London, aug. 12. (Zárlat). Konsolok­ 112.87. — Déli vasút 9.—. Pénzügyi hírek. * Sztrájk a börzén. A sztrájkok története egy fejezettel gazdagodott. A különböző iparágaknál, a postánál és közúti vasúti társaságoknál alkalmazott munkások sztrájkja után a tőzsdén is kitört a sztrájk. Most a börzeánerek sztrájkolnak. Ki hitte volna, hogy még a gazdagok is sztrájkolhatnak ? — A néphit sze­rint ugyanis a börzén csupa milliomos van. — S­im megtörténik, hogy nem a munkás harcol a tőzsde ellen, hanem a tőke üzen háborút a hatalomnak. En­nél érdekesebb s tanulságosabb sztrájk még nem volt soha. A tőzsde emberei természetesen nem nagyobb munkabért akarnak kierőszakolni, de azért ők is anyagi helyzetük érdekében fordulnak eme, napjaink­ban már nem szokatlan eszközhöz. Sztrájkjuk oka az, hogy a legújabb rendelet szerint telefonhasználatkor a fülkékből kimenniök és újra bemenniük, avagy cé­dulákat bedugniok a fülkék ablakán nem szabad. E rendelet nagy elégületlenséget keltett, különösen az arbitrageuröknél, kiknél tudvalevőleg ép a pillanatnyi áringadozás ismerete és az árkülönbözet kihasználása játszsza a főszerepet. Ily körülmények közt a telefon­­beszélgetésnek, szerintük, semmi célja nincs és ezért a budapesti és bécsi tőzsdén mindazok, akik a tele­font eddig használták, szolidaritást vállaltak és elha­tározták, hogy a telefont addig, amíg a rendeletet hatályon kívül nem helyezik, nem veszik igénybe. Ma a tőzsdének e jól szervezett serege tényleg sür­gönyök útján bonyolította már le ügyleteit. Igaz, hogy ez meg is látszott az üzletmenetén; a telefonhaszná­latnál a maihoz hasonló nehézkesség és vontatottság ki van zárva. De ha a berzeáner urak erőnek erejé­vel sztrájkolni akarnak, ám tessék. Legalább elmond­hatják majd, amivel különben már mintegy fél éve nem dicsekedhettek, hogy mozgalom van a tőzsdén. Bécstől sürgönyzik lapunknak. A telefon­be­szélgetésekre vonatkozólag a tőzsdén tegnap kifüggesz­tett rendelet a tőzsde­látogatók teljes sztrájkolását vonta maga után. A Budapesttel való összeköttetésben a telefon forgalma ma teljesen szünetelt. Bécs és Ber­lin között egyelőre föntartották a tőzsdetelefon for­galmát, mivel az odavaló érdekeltekkel megállapodás még létre nem jött. Többen azt állítják, hogy holnaptól fogva a tőzsde­látogatók a bécs-berlini telefon­vonalat is bojkottálni fogják. A tőzsdetanács ma ez ügyben értekezletet tartott és azt határozta, hogy egy funk­cionáriusát információk szerzése végett elküldi a pos­taigazgatóhoz. A tőzsdekamara elnöksége ezenfelül előterjesztést szándékozik tenni a kereskedelmi minisz­ternek is, hogy a sérelmes rendelet hatályon kívül he­lyezését kieszközölje. * Osztrák hitelintézet. Az osztrák hitelinté­zet igazgató­tanácsa a jövő héten ülést tart, amelyen a a félévi mérleget is elő fogják terjeszteni. A zár­számadást elég jó hir előzi meg s úgy hiszik, hogy a börze­ üzletnél mutatkozó csökkenést a tulajdonké­pes banküzlet eredményei nagyban fogják pótolni. * A Magyar Általános Hitelbank, mint a Bud. Tud. értesül, félévi mérlegét egy e hó 20-a kö­rül tartandó igazgatósági ülésében fogja megállapítani. * Sóbányajegyek a magyar pénzügymi­nisztérium részére. A hírt, hogy a magyar pénz­ügyminiszter az osztrák-magyar banknál húsz koro­násokban elhelyezett öt millió forintért 3 és fél szá­zalékos sóbányajegyeket vásárolt volna, illetékes he­­lyrt, teh­én légtsj, kapottjuk mondják. * Első magyar általános biztosító­társa­ság. Az igazgatóság ma tartott ülésében Szende Ká­rolyt, a központi könyvelés főnökét, cégjegyzői jogo­sultsággal ruházta föl. * A „Fehér- és Tolna megyei h.é. vasu­tak“ székesfej­érvár—sárbogárdi vonala Szeniczey Ödön volt orsz. képviselő elnöklete alatt, ma d. u. tartotta alakuló közgyűlését, a „Magyar agrár- és járadékbank“ helyiségeiben. A 31 kilométernyi vasút alaptőkéje 1 millió 130,100 frtban állapíttatott meg s a vasút kiépítése és fölszerelése tárgyában az építési vállalkozóval kötött szerződés jóváhagyatván, az alap­szabályok megállapíttattak. Igazgatósági tagokká egy­hangúlag megválasztanak : esetei Herzog Péter, Hirsch­feld Emil, dr. Králik Lajos, Lehóczky Vilmos, dr. Gerő Lajos, dr. Várady Gábor, Fábri Samu, dr. Schóber Béla, Szeniczey Ödön, zimonyi Schwarcz Mihály, Tiroler Gyula ; felügyelő bizottsági tagokká pedig: Horánszky Lajos, Wallisch Alfréd, Neumann Ödön és dr. Kör­­nyei Izidor rendes s­póttagnak Bruck Arnold. * Bankók bukása Amerikában. Ameriká­ból három nagy bank bukását jelentik. Az egyik new-yorki, a másik chicagói, a harmadik pedig du­­luthi bank. * Aranyvaluta Oroszországban. Szt.-Pé­tervárról írják a következőket: A pénzügyi viszonyok Oroszországban folyton javulnak; az aranypénz-for­galom állandóan növekedik, mert az aranypénzverés, kivált a lefolyt évben, óriási volt. Előállítottak a kincstári pénzverdékben 55,35 millió rubel értékű pénznemeket s ebből az összegből 50 millió rubel aranypénz volt. Az előző években az aranypénzverés értéke így alakult: 1891-ben 2.72 millió, 1892-ben 0,72 millió, 1893-ban 3 millió, 1894-ben 3 milló és 1895-ben, amint már fönnebb említettük, 50 millió rubel. Ilyen körülmények között az aranyvalutára az átmenet könnyebb lesz, mint eleinte gondolni lehe­tett ; az ezüst-pénzverés alárendelt szerepet játszott a múlt évben is. Előállítottak összesen 4,60 millió rubel értékű ezüst pénzt. Mezőgazdaság. Aratási eredmények. (Kedvezőtlen időjárás, felhőszakadás és jégeső) Hát már csak nem tudunk szabadulni a rossz időjárástól, rettenetes már az, aminek hazánk egyes vidékei ki vannak téve. A legtöbb helyen az ország­ban folytonosan esik az eső, csaknem örökös a zi­vataros időjárás, míg néhol, kivált az erdélyi várme­gyékben, majd megsülnek már a termények a hőség és szárazság miatt. Nyitra vármegyében tegnap és tegnapelőtt nagy zápor­eső pusztított, Galgóc vidé­kén pedig felhőszakadás. A központi meteorológiai állomás is azt írja távirati jelentései alapján, hogy az időjárás kedvezőtlenebbre fordult, amennyiben az esőzés egyre tart s már igen sok helyen túlsá­gos sok is a csapadék, annyival is inkább, mert a csapadék többnyire heves záporként je­lentkezik.­­ Tegnap is Sopronban roppant eső volt, hasonlóan Herényben, Zomborban és Sze­geden. Utóbbi helyen zivatar és jégeső is volt, továbbá eső volt még: Zágrábban, Selmecbányán, Kis-Kartalon, Ó-Gyallán, Budapesten, Keszthelyen, Csáktornyán, Adán, Szolnokon, Debrecenben, Kolozs­várott, Árvaváralján, Trencsénben, Magyar-Óvárott, Zsombolyán, Aradon, Nagy-Lakon, Késmárkon, Akna- Szlatinán, Temesvár, Eger, Szatmár és Nagyváradon. Nagy jégeső pusztított, utána pedig erős zápor volt Eszéken és környékén. Ködöt jelent Zombor, Zágráb és Selmecbánya. Ilyen időjárás mellett mind kétségbeejtőbb lesz a helyzet s a gazdák is — akik pedig aratás előtt szép reményeket fűztek a terméshez — mindjobban lemondani kényteleníttetnek még az általános közép­­termésről is. Aratás előtt­­— amint ez már ismeretes is —a legvérmesebb reményekkel néztünk az idei termés elé; az egész országban szépen duzzadt kalászok biztatták a gazdákat s midőn az első kaszavágás megtörtént, már akkor csalódás érte a gazdákat, mert kitűnt, hogy a gabonában a rozsda, üszög, részben azonban a hőség is kárt okozott. Minél több gabona került kasza alá, annál inkább láthatóvá vált, hogy sok helyen mennyire szenvedett, főkép a búza, káros paraziták föllépése miatt. A dunántúli részeken igen sok helyen, továbbá Torontálban 40—70%-nyi minőség­romlás mutatkozik. Az ország más vidékein is okozott bajt a rozsda és üszög, de a veszteség nagyon csekély ahoz képest, aminő károsodás érte: Tolna- Vas, Baranya, Fejér, Győr és kivált Torontál várme­gyét. De igy, mint aminőknek mutatkoztak júliusban, az eredmények á tűrhetőek, sőt néhol elég jók is lettek volna, mert az gazdák nem igen panaszkod­tak ; közbe jött azonban az augusztusi rettenetes idő­járás, amely még igen sok kévét, keresztet, főleg asztagot a földeken talált — s koronázta a veszte­séget. Szerte-széjjel szórattak a keresztek s most a folytonos esőzésekkel még csírázni is kezdenek a­ kepék magvai. Néhol már láthatók zöldelő asztagok is. Hát bizony ilyen idővel semmi jót nem remélhe­tünk az őszi terményekből sem, kivált a­ jégsűjy tatta vidékeken, ahol a kár amúgy is óriási már. A szőlők is — pedig gyönyörűen állottak az ország 2/3 részében — napról-napra hanyatlanak; néhol az eső, másutt a szárazság szaporítják a súj­tott szőlő és bortermelő vidékeket. Pár szóval kifejezve, olyan időjárásunk van mostanában, hogy ehhez ha­sonlót még ellenségeinknek sem kívánunk. A hozzánk érkezett részletes tudósítások a következők: Barkóc (Nyitram.), aug. 11. Augusztus hava nagyon kedvezőtlen; 10. és 11-én ismét olyan eső volt e vidéken, hogy felhőszakadásnak is beillett. A zápor vagy két órán át oly sűrűen zuhogott alá, hogy pár perc múlva az egész község viz alá került; a magasabban fekvő felső határból vad robajjal tört elő a víz, egyenesen a községbe, melynek utcái va­lósággal a folyók képét mutatták. Sok ház és lakás elöntetett. A gabona a keresztekben már nem csak hogy csírázik, hanem zöldül is. A helyzet kétség­beejtő. Magyar-Fráta (Kolozsm.), aug. 11. A napok­ban itt is szörnyű vihar és diónagyságú jégeső óriási kárt okozott; az egész vidéken rettenetesen néznek ki a földek. Amit a jégeső útjába ejtett, abból nem maradt meg semmi sem épen. Szopor, Berkenyes, Csetelke és Báld községekben is igen nagy a pusztu­lás. Az aratatlan gabona összezúzva a földön hever és a learatott is részben kicsépelve hever. A kukori­cát, répát, burgonyát és kendert is általában véve 50—70­­0-ig megkárosította az irtózatos jégvihar, mely aug. 8-án reggel 8 óra tájban tört ki. A gyönyörű szőlők is elpusztultak. A nagy vihar különben házak­ban is kárt tett. Temes-Kubin, augusztus 11. A gabonanemü­­eket learatták s nagyobbára el is csépelték; az ered­mények nem fényesek, mert a búza várakozáson alul fizetett. Adott 7 méter mázsát. A rozs jó termést nyújtott, mert a hozam a 9 mmázsát is megütötte. Az árpa átlagban 10 mmázsát és a zaj 8 mmázsát adott. A kukoricatermés kilátások eléggé jók, ameny­­nyiben kát, holdankint 9 mmázsát remélnek a gaz­dák. A burgonya 45 métermázsa gumót ígér. Takar­mány eléggé jó. Szendrő (Borsodm.), augusztus 11. Az aratás megtörtént s a cséplés folyamatban van, amennyire ezt a munkát az időjárás megengedi eszközölni. A termés nagyobbára véve gyengén sikerült, mert az átlagos hozam 5—6 mmázsa között ingadozik. A kukoricára és burgonyára az esőzések jó hatással vannak. A szőlőket, amelyek nagyon jól állottak, a múltkori jégeső 20°/0-ig megkárosította. Kis-Ujszállás (Jász-Nagy-Kun-Szolnokm.), aug. 11. Az őszi búzatermés hozama kát, holdankint 8—8,5 mmázsára rúgott; az átlagos minőség jó, mert a búza hektoliterenkénti súlya 81.5 ki­logramm. A tavalyi árpa 5—6 mmázsát adott, 65 kilós magból. A zab 5 méter mázsát. A réti széna 12, a lucerna 21 és a zabos bükköny 16 méter mázsával fizetett. Szászsebes, aug. 11. Az aratási munkálatok tel­jes erővel folynak; a gépek csépelnek mindenfelé. Ter­mett a búzából mintegy 8 mm., rozsból 7 mm. és zabból 7 mm­. A kukorica és burgonya jól áll. * A franciaországi búzatermés. Parisból távírják, hogy a kedvezőtlen időjárás következtében a franciaországi búzatermés a múlt évi eredményt meg sem fogja közelíteni; még július hó 15-én 118.79 millió hektoliter búzát reméltek Franciaországban (1895-ben 119.50 millió hektoliter termett.)­s ma, amidőn a veszteséget hőség és utóbb nagy viharok és esőzések következtében 10 százalékra becsülik, a várható terméshozam legfeljebb 108 millió hektoliter, lehet azonban, hogy még ezen a mennyiségen is alul marad, mert az időjárás az aratás, behordás és csép­lés munkálatait folyton hátráltatja. A többi termények terméshozama sem vált úgy be, mint remélték; ezek­nél a terményeknél is hiány mutatkozik. * Budapest-kőbányai sertéskereskedelmü dsarnok. 1896. évi augusz­us hó 12. Hízott sertés árak : 1. Magyar első rendű , öreg nehéz súlyban) —*—•—• krig. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgon felüli súlyban) 47—48 krig. Fiatal közép (pkint 251—320 kigr. súlyban) 48 —­49' krig. Fia­tal könnyű (pkint 250 kg. terjedő súlyban) 48 —49* (páronkint 400 klgron felüli súlyban) 44.-45. krig. öreg közép (páronkint 300—400 kilogramm Közép (pkint 220—280 kigr. súlyban) —•—— krig. Könnyű (pkint 220 klgrig terjedő súlyban. —-----. krig. •— II. Magyar szedett: Nehéz páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) —• krig.) — Ser­­téslétszám 1896. aug. hó 10-én volt készlet 5597 nlak. 1896. aug. hó 11-én felhajtatott. — orb.

Next